Enter Könyvelő Iroda
Enter Könyvelő Iroda

Egyszerűsített Vállalkozói Adó

Az egyszerűsített vállalkozói adó legfontosabb szabályai

Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) az általános forgalmi adóval együtt számítottan 25 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára kínál választási lehetőséget annak érdekében, hogy nyilvántartási kötelezettségeik egyszerűsödjenek és egyben adóterhelésük is mérséklődjön. Az adózó az evával összefüggő adókötelezettségeinek teljesítése során elsősorban a törvényben foglaltakat köteles alkalmazni, de – más adónemekhez hasonlóan – az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit is figyelembe kell vennie.

E törvény hatálya alá új adózóként bejelentkezhet

  • az egyéni vállalkozó (egyéni vállalkozóknak kell tekinteni mindazokat, akik a tevékenységükkel összefüggő adókötelezettségüknek 2005-ben és 2006-ban a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezései szerint tettek eleget);

  • a jogi személyek közül a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda és az erdőbirtokosság társulat;

  • a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, azaz a betéti társaság és a közkereseti társaság.

Az eva kiváltja a következő adónemeket

  • egyéni vállalkozók esetében:

    • a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót (kivéve az evás időszakot megelőzően érvényesített olyan kedvezmények utáni adó összegét, amelyet amiatt kell megfizetnie az adózónak, mert a kedvezmény érvényesítéséhez rendelt feltételeknek nem felelt meg);

    • a cégautó adót;

    • az általános forgalmi adót (kivéve: a III. részben ismertetett néhány esetet).

  • a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében:

    • a társasági adót (kivéve az evás időszakot megelőzően érvényesített olyan kedvezmények utáni adó összegét, amelyet amiatt kell megfizetnie az adózónak, mert a kedvezmény érvényesítéséhez rendelt feltételeknek nem felelt meg);

    • a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót;

    • a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót;

    • a cégautó adót;

    • az általános forgalmi adót (kivéve: a III. részben ismertetett néhány esetet).

Az adóalanyoknak a szakképzési hozzájárulás befizetésével, bevallásával kapcsolatos kötelezettséget az Eva tv. alapján kell teljesíteni.

I. Bejelentkezés és az azzal kapcsolatos nyilatkozatok

1. Az evát választó új adózók bejelentkezése

E törvény hatálya alá a feltételeknek megfelelő új adózók az adóévet megelőző év december _0-áig jelentkezhettek be az erre rendszeresített külön nyomtatványon. A bejelentését az adózó december _0-áig minden kötelezettség nélkül írásban visszavonhatja. A bejelentkezési határidő jogvesztő, így a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés akkor tehető meg, ha az adózó a bejelentés időpontjában megfelel – az adóalanyiság választásának és az adóalanyiság évére vonatkozó – valamennyi feltételnek, valamint nincs az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. E tényekről a bejelentkezés alkalmával az arra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozni kell. A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (közkereseti társaságok és betéti társaságok) választhatnak, hogy a nyilvántartásaikat a számviteli törvény szabályai szerint a kettős könyvvitel rendszerében, vagy az eva bevételi nyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint vezetik. Erről a választásról az adóalanyiság választásának időpontjáig nyilatkozni kell, az nem változtatható meg és nem is vonható vissza az adóalanyiság időszaka alatt. A jogi személyeknek a kettős könyvvitel rendszerében kell teljesíteniük nyilvántartási kötelezettségüket. Egyéni vállalkozó az adóalanyiság választására nyitva álló határidőig nyilatkozhat arról is, hogy a minimum járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékot. Ez a nyilatkozat végrehajtható okiratnak minősül.

2. Adóalanyiság megszűnése

Az eva szerint adózónak nem kell december 20-áig újra nyilatkozatot tennie az eva következő évi választásáról.Az eva szerint adózónak csak akkor kell nyilatkozatot tenni 2007. évre:

  • nem felel meg az Eva tv-ben meghatározott választási feltételek valamelyikének és emiatt ki kell jelentkeznie az eva hatálya alól, vagy

  • nem kívánja ezt az adózási módot fenntartani.

II. Az adóalanyiság választásának feltételei

Az evás adóévet megelőző naptári évre és az azt megelőző adóévre vonatkozó feltételek

Az Eva tv. rendelkezései szerint az adóalany akkor teljesítheti adókötelezettségét, ha az adóévet (2007. évet) megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben (2005. évben és a 2006. évben)

  • a magánszemély egyéni vállalkozóként folyamatosan végezte a tevékenységét;

  • a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;

  • a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem alakult át (ideértve a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban (az öröklést kivéve) új tag (új tagok együttesen) nem szerzett (szereztek) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;

  • az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;

  • az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra, vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására, nem értékesített az általános forgalmi adóról szóló törvény 10. számú melléklete szerinti – fordított adózás alá eső hulladéknak minősülő – terméket (pl. fémhulladékot, visszanyert – hulladék és használt – papírt vagy kartont, nemesfém törmeléket stb.);

  • az egyéni vállalkozó az általa végzett termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás alapján bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számviteli törvény előírásainak megfelelően árbevételt (vagy annak megfelelő bevételt) számolt el.

2007. január elsejétől bevezetett új rendelkezések szerint (amelyet már az eva _007. évre történő választásánál is alkalmazni lehetett) a folyamatos tevékenység végzésére és a bevétel elérésére irányuló feltétel nem vonatkozik arra a magánszemély egyéni vállalkozóra, aki a tevékenységét ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, vagy szolgálatát közjegyzőként, önálló bírósági végrehajtóként szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül. Az előzőeken túlmenően az a személy lehet az eva alanya, akinek/ amelynek

  • a bejelentés évét (2006.) megelőző adóévben (2005.) éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladta meg;

  • bejelentés évében (2006.) ésszerűen várható összes bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg.

Személyi jövedelemadó köteles, ezen belül egyéni vállalkozásból származó bevételnek minősül az adóalanyiság választásának évében minden olyan ellenérték, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpont megelőzi az eva alanyiság első adóévét.

Az evás adóalanyiság választásának további feltételei:

  • ha az adóalany ésszerűen várható bevétele az adóévben a 25 millió forintot nem haladja meg és az evás adóévben nem folytat:

    • a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet;

    • a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet;

  • belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik.

(A közösségi kereskedelmi kapcsolat létesítése és közösségi adószám megléte 2006-tól kezdődően nem akadálya az adóalanyiságnak.)

A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – az előzőeken túlmenően – csak akkor lehet az eva alanya, ha

  • valamennyi tagja magánszemély (ideértve az MRP szervezetet is és azt is, ha az adózó tulajdonában saját üzletrésze van);

  • más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegy, vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye).

III. Áttérési szabályok

1. Áttérés a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól evára

Az egyéni vállalkozó esetében az evatörvény szerinti adóalanyiság első adóévét megelőző adóév utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpont megelőzi az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévét. A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételt meg kell állapítani és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani, amíg az egyéni vállalkozó e törvény előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét vagy – ezt megszüntetve – a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózást alkalmazza.
A megszűnés szabályai szerint megállapított készletek értékét – az adóalanyiság 2007. évre való választása esetén – a 2006. évi bevallásban (0653-13-as bevallási lap) kell szerepeltetni. Amennyiben az adózó a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, fejlesztési tartalék, vagy foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, akkor a kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok az evás időszak alatt is vonatkoznak rá. Ez azt jelenti, ha például a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközöket értékesíti, átsorolja, stb., a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott időszakon belül, akkor az adott tárgyi eszközre tekintettel nyilvántartott kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének adóját a kedvezmény érvényesítésének évében alkalmazott adókulccsal vállalkozói személyi jövedelemadó címén meg kell fizetni.

2. Áttérés a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alól az evára

A vállalkozásnak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) előírása alapján a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek tartalmi elemei:

2.1 Az evát választó adózónak 2007. május 31-éig a 0671EVA számú megszűnő bevallást kell benyújtania a 2006. évi társasági adó és osztalékadó-kötelezettségről.
A jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, ha 2007. adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, akkor a bejelentés jogszerűtlenségére vonatkozó nyilatkozat megtételének napjáig, vagy a bejelentés jogszerűtlenségét megállapító adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napjától (amennyiben a nyilatkozattétel nem történt meg) számított 30 napon belül köteles a bejelentés adóévére (2006. évre) vonatkozóan a társasági adóról és az osztalékadóról a 0628 vagy 0629-es számú adóbevallást benyújtani. A bejelentés adóévére az adózó által benyújtott megszűnő adóbevallás (0671EVA) törléséről az állami adóhatóság hivatalból intézkedik.

2.2 A vállalkozás a bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társasági adóelőleget nem fizet. Az adóhatóság a korábban bevallott adóelőleget hivatalból törli az adózó folyószámlájáról. Amennyiben az adóévre vonatkozó bejelentést az adózó jogszerűen nem tehette volna meg, akkor nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezménye alól.

2.3 A eva bevételi nyilvántartás vezetését választó közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az üzleti évre vonatkozó beszámolója alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig kell megállapítania az osztalék utáni adót kiváltó adót. Ez azt jelenti, hogy a 2007. január 1-je előtt keletkezett vagyonnövekményüknek meghatározott – nem tárgyi eszközben, immateriális javakban megtestesülő – része után 25 százalékos mértékű osztalék utáni adót kiváltót adót kell fizetni. Az adót három év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni. Adóalap megállapítása:
± Eredménytartalék
+ Saját elhatározásból lekötött tartalék
± Mérleg szerinti eredmény 
+ Jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség
– Immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke (kivéve a vagyoni betétként szerzett eszközök)
= Adóalap

Az adó mértéke a pozitív adóalap 25 százaléka, amely összeget a közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak a 0671EVA számú bevallásban kell szerepeltetnie.

2.4 A Tao. tv. hatálya alól kikerült adózóknak a megszűnő bevallásban figyelembe kell venni a Tao. tv. alapján a korrekciós tételeket, de az evába átjelentkezett adózóknak akkor nem kell alkalmazni a kis- és középvállalkozások által igénybe vett beruházási adóalapkedvezményhez kapcsolódó adóalap-növelő korrekciós jogcímet, ha azok felhasználására a törvény adta keretek között került sor. Az adóalapot módosító korrekciós tételek a 0671EVA bevallás kitöltési útmutatójából ismerhetők meg.

Az eva választása előtt igénybe vett kedvezmények elvesztésének jogkövetkezményei

Az Eva tv. hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint már nem tartozik a Tao. tv. hatálya alá, azonban az evás időszakot megelőzően a Tao. tv. előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban terhelheti társasági adófizetési kötelezettség – ha a kedvezményre a megszerzett jogosultságot elveszítette –, amelyet az adókötelezettséget kiváltó eseményt követő eva bevallásban (0743) kell bevallani.
Amennyiben az adózó a Tao. tv. hatálya alatt kis- és középvállalkozási adóalap-kedvezményt érvényesített, és a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást nem helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba vagy elidegeníti (természetbeni juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad stb.) az igénybevétel adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig, akkor az adóalap-csökkentésnél figyelembe vett összeg kétszeresének megfelelő összeg után a társasági adó mértékének megfelelő társasági adót meg kell fizetnie.
Ha az eva előtti időszakban a mikrovállalkozás érvényesítette a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt, és utóbb az evás időszak alatt a létszáma csökken, akkor az eva alanyiság alatt társasági adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik a Tao. tv. rendelkezései szerint.
A fejlesztési tartalék képzés címén érvényesített adóalap-kedvezmény miatt a lekötés évében hatályos mértékű társasági adó és késedelmi pótlék terheli az eva alanyt az adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet eva alanyként a lekötés évét követő négy éven belül nem beruházási célra fordított, illetve a 4. adóév végéig nem használt fel.
A kis- és középvállalkozások adókedvezménye miatti társasági adókötelezettség és késedelmi pótlék terheli az eva alanyt abban az esetben, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezi üzembe – kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el –, vagy ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezés adóévében vagy az azt követő 3 évben elidegeníti.

2.5 Számviteli szabályozás
A piaci szereplők tájékoztatása érdekében a beszámoló kiegészítő mellékletében az eva törvény szerinti nyilvántartás választására utalni kell.
A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda és a közjegyzői iroda, illetve választásának megfelelően a közkereseti társaság és a betéti társaság az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. Az eva alanyiság alatt keletkezett mérleg szerinti veszteséget az adózó az adóalanyiság időszaka alatti eredménytartalék terhére, ha ez nem nyújt fedezetet, akkor a korábbi eredménytartalék terhére számolja el.

2.6 A tagnak juttatott bevétel és a vállalkozásba befektetett összeg minősítése az eva hatálya alatt
A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt (ide nem értve a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díját) a tag, a volt tag jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni.
A Szja tv. természetbeni juttatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a jogi személyiség nélküli adózónak abban az esetben, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette. Abban az esetben, ha a számviteli törvény hatálya alól kikerülő jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a tagi jogviszony megszűnésére tekintettel az utolsó üzleti éve beszámolójának mérlegében kimutatott kötelezettség alapján juttat bevételt a társaság volt tagjának vagy e tag örökösének, akkor a természetbeni juttatásra vonatkozó szabályok helyett az Szja tv. vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében, ha az adóalanyiság időszaka előtt keletkezett, illetve az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke [ideértve a jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi jogviszony megszűnésére tekintettel tagjával, volt tagjával (örökösével) szemben kimutatott kötelezettséget is] terhére juttat bevételt, csak akkor kell adót fizetni, amikor ténylegesen kivonás történik. Ehhez a juttatás jogcímének megfelelően kell alkalmazni az Szja tv-nek az osztalékból származó jövedelemre, vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit.
Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni:

  • az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint teljesítő adózónál az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalékot és mérleg szerinti eredményt;

  • az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény előírásai szerint teljesítő adózónál az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét (levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értéket).

3. Áttérés az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alól az evára

Az általános forgalmi adó alanya az Eva tv. szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a jogutódlással történő megszűnésre vonatkozó szabályai szerint megszűnt volna, azzal, hogy

  1. amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét az adózó az áfa-alanyként történő megszűnéssel egyidejűleg kivonja bevételszerző tevékenysége alól, úgy arra az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a bevételszerző tevékenységből történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerinti általános forgalmi adó kötelezettségét teljesítenie kell;

  2. a bejelentés évében beszerzett tárgyi eszköz (ideértve az ingatlant is) és a bejelentés évében tárgyi eszközre fizetett előleg (ideértve az ingatlanra fizetett előleget is) tekintetében adófizetési kötelezettsége keletkezik; az adózó ezen általános forgalmi adóval összefüggő adókötelezettségeit a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszakról adott bevallásában – a megszűnésre mint termékértékesítésre tekintettel – az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó előírásai szerint köteles teljesíteni (azzal, hogy ez esetben a tárgyi eszközre fizetett előleg a tárgyi eszköz beszerzésével egy tekintet alá esik);

  3.  ha a megszűnéshez kapcsolódó bevallásában meghatározott elszámolandó adó negatív, az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet teljesíti;

  4. az alanyi adómentességben részesülő adózó mentesül az a)–c) pontban foglaltak alól.

4. Egyéb általános forgalmi adóval kapcsolatos szabályok

  • Amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon (ehhez kapcsolódóan lsd. az előző pont bevezető részében megfogalmazottakat) egy részét az adózó az Eva tv. szerinti adóalanyiságának időszaka alatt bármely időpontban kivonja a bevételszerző tevékenysége alól, úgy ezután az általános forgalmi adóról szóló 199_. évi LXXIV. törvénynek az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység köréből történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerinti adófizetési kötelezettsége keletkezik; az adóalany az erre vonatkozó általános forgalmi adót az eva bevallásában állapítja meg és vallja be, valamint az eva bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

  • Az evaalanyt a termékimporthoz kapcsolódóan általános forgalmi adó kötelezettség terheli, a termékimport után fizetendő adót a vámhatóság (határozattal) állapítja meg (veti ki).

  • Az adóalany a külön jogszabály szerint a külföldi utasnak visszatérített általános forgalmi adót előzetesen felszámított adóként nem veheti figyelembe.

  • Az eva adóalanyiság időszakára az – evaalanyiság megszűnését követően – áfaalanyként sem alapítható áfa levonási jog.

  • Az általános forgalmi adó alanyának nem keletkezik újólag adófizetési kötelezettsége azon bevétele után, amely az eva adóalanyiság időszakában megszerzett bevételnek minősült.

  • Az általános forgalmi adó alanya az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a természetes személy áfaalanyokra vonatkozó különös előírásait – az adólevonási jog keletkezése tekintetében – nem alkalmazhatja az eva adóalanyként beszerzett termék tekintetében.

5. Az eva alanyának, a közösségi ügyleteihez kapcsolódó kötelezettségei

  1. Az eva alanyának be kell jelentenie az állami adóhatóságnak, ha az adóévben az általa az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) más tagállamából beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke a 2,5 millió Ft-ot meghaladja. Az adózónak bejelentését azon termékbeszerzését megelőzően kell teljesítenie, amelynek ellenértékével túllépi a jelzett értékhatárt. (E tárgykörben részletesebb tájékoztatást olvashat a 26. számú tájékoztató füzetben.)

  2. Amennyiben a tárgyévet megelőző évben az evaalany által a Közösség más tagállamából beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke nem haladta meg a 2,5 millió Ft-ot, azonban a Közösségen belüli termékbeszerzés után az általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget a tárgyévben választása alapján belföldön kívánja teljesíteni, választását a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig jelenti be az állami adóhatóságnak. Amennyiben a tárgyévet megelőző évben nem volt Közösségen belüli beszerzése, e választását a tárgyévre a tárgyévi első Közösségen belüli beszerzését megelőzően jelenti be. (E tárgykörben részletesebb tájékoztatást olvashat a 26. számú tájékoztató füzetben.)

  3. Az evaalany köteles közösségi adószámot kérni az állami adóhatóságtól, ha Közösségen belüli termékértékesítést végez, a közösségi adószám megállapításához a bejelentését a Közösségen belüli termékértékesítést megelőzően kell megtennie. (Ezzel kapcsolatban célszerű a 23. számú tájékoztató füzetnek a Közössségen belüli termékértékesítésre vonatkozó részét is tanulmányozni.)

Az a)–c) pont szerinti bejelentés alapján az állami adóhatóság az adózó részére közösségi adószámot állapít meg. Amennyiben az eva alanya Közösségen belül történő termékértékesítést végez, áfa bevallás benyújtására nem válik kötelezetté (a 0765/650/651/310/320 számú bevallást nem kell benyújtania). Azonban az értékesítésről a 0760. számú összesítő nyilatkozatot be kell nyújtania az adóhatósághoz negyedévenként, a negyedévet követő hó 20. napjáig. Azokról a negyedévekről, amelyekben Közösségen belüli termékértékesítést nem teljesített, az összesítő nyilatkozatot sem kell beadnia. A Közösségen belüli termékértékesítés az evaalanynál is csak akkor minősül adómentesnek (vagyis csak akkor számlázandó adómentesként), ha annak az áfatörvényben foglalt (29/A. §) valamennyi feltétele teljesül.
A közösségi adószámmal rendelkező evaalanynak az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól megvalósított Közösségen belüli termékbeszerzését terhelő általános forgalmi adót az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig kell bevallani (a 0786. számú nyomtatványon) és megfizetni. Erről negyedévenként, a negyedévet követő hó 20. napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített 0761. számú nyomtatványon összesítő nyilatkozatot kell tenni (csak arról a negyedévről, amelyben Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól szerzett be terméket).
Az eva alanyának a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany felé nyújtott egyes szolgáltatásai illetve az ilyen adóalanytól igénybevett szolgáltatások (pl. azon szolgáltatások esetében, amikor a teljesítés helyét az igénybevevő székhelye, telephelye határozza meg) miatt nem kell közösségi adószámmal rendelkeznie. Az adózónak a közösségi adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie.
A közösségi adószám alkalmazása során nagy körültekintéssel kell eljárni, hiszen a közösségi adószám használata önmagában is áfa-kötelezettséget eredményezhet [ha az áfa törvény 40. § (11) bekezdés alkalmazásának feltételei fennállnak].
Az állami adóhatóság az adózó kérelme alapján, a bejelentés napjával az adóév közben is törli a közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.
Az előzőeken túlmenően az új közlekedési eszköznek a Közösség más tagállamából történő beszerzése illetve új közlekedési eszköznek a Közösség más tagállamába történő értékesítése után is adókötelezettség terheli az evaalanyt. Ezen adókötelezettséggel kapcsolatban részletes információkat a 25. számú tájékoztató füzetben talál.

IV. Az eva alapja, mértéke, bevallásaés megfizetése

Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, melyet módosítani kell a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel. Az adó mértéke a pozitív adóalap 25 százaléka.
Bevételnek minősül az egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli társaságok esetében a vállalkozási (gazdasági) tevékenységükkel összefüggésben vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve az áthárított áfát is.
Vagyoni érték különösen a pénz, a kereskedelmi utalvány, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség, vagy átvállalt tartozás.
Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege.
Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára. Szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének.
Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az átszámításhoz a számla, az egyszerűsített számla kibocsátásának napján – más esetben a bevétel megszerzésének a napján – érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Olyan külföldi fizetőeszköz esetében, amely nem szerepel hivatalos devizaárfolyam-lapon, a bevétel forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által az említett időpontra vonatkozóan euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Nem minősül bevételnek:

  • az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása);

  • az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, valamint az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint megállapított könyv szerinti értékét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot);

  • az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni; ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül;

  • az egyéni vállalkozó adóalany esetében magánszemélyként, nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kapott vagyoni érték (így különösen a biztosító szolgáltatása).

A bevétel megszerzésének időpontja

A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyoknál a számviteli törvény szerint meghatározott időpontot kell a bevétel megszerzésének időpontjaként alapul venni.
A többi adóalanynál (egyéni vállalkozó és az eva nyilvántartást választó közkereseti társaság és betéti társaság) a bevétel megszerzésének időpontja:

  1. Pénz esetében az átvétel, a jóváírás napja;
    Dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja.

  2. Igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem).
    Nyugta ellenében igénybe vett szolgáltatás esetén a bevételt a nyugta kibocsátásának napján kell megszerzettnek tekinteni.

  3. Forgalomképes, vagy egyébként értékkel bíró jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átengedésére, vagy megszüntetésére jogosult.

  4. Elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozásnál az a nap, amelyen a kötelezettség, illetve tartozás megszűnik.

Az előzőekben nem említett esetben a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.
A bevétel megszerzésének időpontja egyéni vállalkozó, a bevételi nyilvántartást vezető közkereseti és betéti társaság esetében – az előzőekben foglaltaktól eltérően – a számla, kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az egyéni vállalkozó, a közkereseti társaság és a betéti társaság a bevételt az előzőekben felsorolt időpontig még nem szerezte meg.
Módosító számla, egyszerűsített számla kibocsátása esetén a kibocsátás napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani.

Az eva alapját csökkenti

  1. az adózó állandó képviselője részére 2007. évben – az igénybevett számviteli és könyvviteli szolgáltatás ellenében – fizetett díj 60 százaléka, ha az adózó regisztrációra kötelezett személy feltéve, hogy az adóalany e kedvezmény nélkül számított eva alapja 4 millió forintot nem haladja meg;

  2. az adózó 2006 – 2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépei, berendezései áfával növelt bekerülési értékének a _0 százaléka és az általa 2007-ben igénybevett Internet szolgáltatás számla szerinti, áfával növelt díjának a 40 százaléka, ha az adózó

  • regisztrációra kötelezett személy, de nem veszi igénybe állandó képviselő szolgáltatását és az e kedvezmény nélkül számított eva alapja nem haladja meg a 4 millió forintot, illetve

  • állandó képviselő feltéve, hogy e kedvezmény nélkül számított eva alapja a 25 millió forintot nem haladja meg.

A kedvezmény alapjául szolgáló bizonylatokat adózó köteles az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.

Az érvényesített kedvezmény 25 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

1. Az adókötelezettség megállapítása egyéni vállalkozók esetében

Az Eva tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknál bevétel alatt bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni értéket (ideértve a támogatások összegét is) kell érteni, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Az eva alapját az adóalany által megszerzett bevételek képezik, módosítva az evatörvényben meghatározott jogcímekkel azzal, hogy a visszafizetett támogatás összege az adóalanyiság szempontjából csökkenti a bevételi értékhatárt.
Az eva alapjának megállapításakor bevételt növelő tétel:

  • az adóévben az egyéni vállalkozó által külföldről, vagy külfölditől igénybe vett, de az áfa törvény szerint Magyarországon – a szolgáltatás igénybevevőjénél – adóztatható szolgáltatás díja, a fizetendő összeg megállapításához szükséges okirat kézhezvételekor, vagy – ha ez korábban történik – a szolgáltatás ellenértékének megfizetésekor, a szolgáltatás nyújtójával szemben fennálló tartozás átvállalásakor, az adóalanyiság megszűnésekor;

  • a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevétel;

  • az adóalanyiság megszűnésének évében (adózó visszatér a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően megállapított készlet értéke, kivéve, ha az adóalanyiság megszüntetését követően az egyéni vállalkozó az átalányadót választja. Növeli a megszűnés szabályai szerint nyilvántartott készlet értéke a bevételt akkor is, ha a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti.

Az eva alapjának megállapításakor bevételt csökkentő tétel:

  • a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás összege, valamint a vállalkozói tevékenységhez használt vagyontárgyak károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól vagy annak felelősségbiztosítójától, vagy harmadik személytől káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.

  • A jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összege.

Az előzőeken túlmenően, ha az adóévben az adóalany olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította.
A módosító számla, egyszerűsített számla kibocsátása esetén az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt módosítja az eredeti és a módosított összeg különbözete. Amennyiben az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó egyben őstermelő is, akkor a kétféle tevékenységgel összefüggő, de fel nem osztható költségeket a bevételek arányában meg kell osztani azzal, ha az őstermelő bevétele 7 millió forint alatt van (kistermelőnek tekinthető), akkor a kistermelői tevékenységére az átalányadózást is választhatja.

2. Az adókötelezettség megállapítása a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál

Az eva alapját kizárólag az adóalany által megszerzett bevételek képezik, módosítva az Eva tv-ben meghatározott jogcímekkel.

  1. A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében bevétel az adózó által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték (pénz, kereskedelmi utalvány, dolog, értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes, vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség, átvállalt tartozás), beleértve az általános forgalmi adót is.

  2. A számviteli törvény hatálya alá tartozó adózók esetében bevétel a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó árbevétel, bevétel, mely magába foglalja az általános forgalmi adó összegét is.

Az eva alapjának megállapításakor valamennyi eva alanynál bevételt csökkentő tétel:

  • a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás összege, valamint a vállalkozási tevékenységhez használt vagyontárgyak károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól vagy annak felelősségbiztosítójától, vagy harmadik személytől káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.

bevételt növelő tételek:

  • a kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel;

  • a külföldről, vagy külfölditől igénybevett, de Magyarországon adóztatható szolgáltatás díja.

Az adóalap megállapításánál további korrekciós tételeket kell elszámolni.
A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adózónál a bejelentés adóévét követő első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az a bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan

  • a beszámoló mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között,

  • az egyszerűsített mérlegben a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között mutatott ki.

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adózónál az összes bevételt csökkenti:

  • az adóévet megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan az a bevétel, amelyet a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki, és amelyet

  • a bejelentés üzleti évére vonatkozóan az egyszerűsített mérleg ben kimutatott vevőkkel szembeni követelés alapján számolt el.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor a bevételt csökkenti:

  • a kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt, vagy visszafizetett összeg,

  • az az adóévi bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós tételként számolt el,

A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor a bevételt növeli:

  • a kapott előleg.

Az előzőeken túlmenően, ha az adóévben az adóalany olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította.
A számla módosítás címén az eredeti és a módosított összeg különbözete az adóalapot korrigálja.

3. Az adóelőleg, adó bevallása és megfizetése valamennyi evát választó adóalany esetében

Az evát adóévenként kell megállapítani, valamint bevallani. Az adóév naptári évnek felel meg. A bevallás határideje egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó közkereseti és betéti társaság esetében az adóévet követő év február 15-e, míg a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózó esetében az adóévet követő év május 31-e. Az adóalanyiság évközi megszűnése esetén ez a határidő az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap, de a számviteli törvény hatálya alá tartozók esetében az adóalanyiság megszűnését követő 150. nap.
Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként (a negyedévet követő hónap 12-éig) adóelőleget fizet, az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be. Az eva hatálya alá tartozó adózóra is vonatkozik a feltöltési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy az adóévben december 20-áig a várható éves adó összegére ki kell egészítenie az adóelőleg összegét. Az adóelőleg alapja az adott negyedévben elszámolt összes bevétel, módosítva a korrekciós tételekkel, mely után az adó mértéke 25 százalék.
Az adóévre megállapított eva összegét – az adóévben már befizetett adóelőlegek (ideértve a feltöltési kötelezettség címén befizetett összeget is) beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni. Az adóelőleg fizetés csak bankszámláról teljesíthető.
(Az adó és az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte.)
Amennyiben az adóévben már befizetett előleg összege meghaladja az adóévre megállapított evát, akkor az adózó a különbözetet, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt naptól jogosult visszaigényelni a 17-es számú nyomtatványon.
A különbözetet az adóhatóság az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlájára utalja vissza.

V. Bizonylatolás

Az eva alanynak az egyszerűsített vállalkozó adó hatálya alá tartozó tevékenységéről számlát kell kiállítania akkor, ha nem készpénzes fizetésről van szó, illetve akkor, ha a készpénzes fizetés és a tevékenység (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) időben elválik egymástól. A számlán teljesítési időpontként az áfatörvény szerinti teljesítési időpontot kell feltüntetni.
Ha a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel, vagy készpénzhelyettesítő eszközzel történik a fizetés és a vevőnek nem elegendő a nyugta, úgy a kibocsátó saját döntése szerint, vagy egyszerűsített számlát, vagy számlát állít ki.
Abban az esetben, ha azonnali készpénz (készpénzhelyettesítő eszközzel való) fizetésről van szó, és a vevő számlát nem kér, a kibocsátó nyugtaadásra kötelezett. (Az előzőekből következően, ha a készpénzfizetés és a gazdasági esemény időben elválik egymástól nyugtát nem, csak számlát lehet kiállítani.) Nem kell nyugtát kibocsátani újság és folyóirat árusítása, vagy kezelőszemélyzet nélküli automatából teljesített termékértékesítés, illetve kezelőszemélyzet nélküli berendezés igénybevételével regisztrált szolgáltatás esetén, de csak az említett tevékenység tekintetében.
A kapott előlegről is számlát, egyszerűsített számlát kell kiállítani. A teljesítés időpontja a pénzösszeg átvételének, jóváírásának a napja. A kiállított számla, egyszerűsített számla, nyugta, adattartalmánál az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseit és a bizonylatok adóigazgatási azonosításra való alkalmasságáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról rendelkező külön jogszabály rendelkezéseit kell figyelembe venni.

A kiállított számlában, egyszerűsített számlában az áfatörvénynek megfelelő áfa mértéket és általános forgalmi adót kell feltüntetni, azonban a kibocsátó ezt az adótartalmat nem fizeti be áfa-ként, hanem a bevétel után teljesítendő eva erre az összegre is fedezetet nyújt. Az eva alany által az áfatörvénynek megfelelő adómértékkel áthárított áfa-t a befogadó áfaalany az áfatörvény szabályai szerint levonhatja. (Az áfa levonás tehát az eva alany számlája alapján is csak akkor jogszerű, ha a befogadó nem választott alanyi mentességet, ellenértékért teljesített gazdasági tevékenységet szolgál a beszerzés, nem áll fenn semmilyen levonási tilalom, továbbá a bizonylat alakilag és tartalmilag hiteles, szabályos.) Ha a szolgáltatásnyújtás az áfatörvény szabályai szerint tárgyi adómentességgel jár (az áfatörvény _. számú mellékletében szerepel), úgy a bizonylaton a „Mentes az adó alól” kifejezést kell szerepeltetni. Tárgyi adómentes szolgáltatásról kiállított bizonylat alapján nem lehet áfa levonást gyakorolni. Az általános forgalmi adó törvény területi hatályán kívüli termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kibocsátott bizonylaton az adóalany az „Áfatörvény területi hatályán kívüli”, kitételt szerepelteti, a Közösségen belüli levonási joggal járó adómentes termékértékesítésről e mentességre utaló jelzést tünteti fel. Az eva alany is csak akkor érvényesítheti a Közösségen belüli termék értékesítésére az adómentességet, ha annak az áfatörvényben foglalt feltételei fennállnak, vagyis ha a vevő más tagállambeli közösségi adószámmal rendelkező adózó, és az eva adóalany eladó a más tagállamba történő kiszállítás tényét fuvarokmánnyal vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolja.
Abban az esetben, ha a bizonylat kibocsátását követően kiderül, hogy az áthárított általános forgalmi adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges adatokat korrigálni szükséges, illetve utólag áfa-t kell felszámítani, vagy az alapbizonylatot egyéb hiba miatt kell törölni, arról módosító számlát, egyszerűsített számlát kell kiállítani. Ennek a módosító bizonylatnak az áfatörvény által a számlára előírt adatokon kívül tartalmaznia kell a módosítás tényére utaló jelzést, az eredeti bizonylat azonosításához szükséges adatokat, a módosításnak megfelelő új tételeket.
Az eva alany a rá áthárított áfa levonására nem jogosult, és az evaalanyként beszerzett termékekre, szolgáltatásokra a későbbiekben sem alapíthat áfa levonási jogot. A pénztárgéppel rendelkező, azt használó adóalany köteles a pénztárgépek használatáról szóló külön jogszabály előírásait betartani. 

VI. Járulék és egészségügyi hozzájárulásfizetési kötelezettség

Az Eva tv. az eva adóalany egyéni- és társas vállalkozók járulék és egészségügyi hozzájárulásának vonatkozásában nem tartalmaz előírásokat, e kötelezettségekről a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.), valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho.) rendelkezik. Társas vállalkozás, társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Az Eva tv. erre a körre külön járulékfizetési szabályt nem állapít meg, ezért a járulékfizetésnek a Tbj. 27–28 §-ai szerint kell eleget tenni.

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetése

Az eva szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén 0,5 százalék nyugdíjjárulék + 8 százalék tagdíj), és a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot (amiből 4 százalék a természetbeni és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék) 131 000 forint minimum-járulékalap, az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelem feltüntetése esetén a tényleges jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után fizeti meg. A járulékfizetési kötelezettség megállapításánál alkalmazni kell azt a szabályt, hogy nem köteles az egyéni vállalkozó megfizetni a társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot arra az időtartamra, amelynek tartama alatt:

  • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja),

  • fogva tartott,

  • az ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti,

  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

  • az egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatást elérő munkaviszonyban álló, illetve a közép-vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó keresőképtelen.

Ha az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége a naptári hónap teljes tartamán át nem áll fenn, a járulékfizetési alsó, illetőleg felső határ kiszámítására alkalmazni kell a Tbj. 29. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit azzal, hogy a minimum járulékalapon, illetve a minimálbéren az eva adózóra irányadó járulékalapot kell érteni. Az eva adózó egyéni vállalkozó egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a fentiekben leírt járulékokat a minimum járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg. Ez a nyilatkozat az adóévre szól, amelyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat végrehajtható okiratnak minősül. A 2007. évre a 06584-es bevalláson lehet megtenni a nyilatkozatot.
Az eva adóalanyai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a Tbj. 29/A. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározott járulékalap után fizetendő járulékot és az egészségügyi hozzájárulást havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg.
A Tbj. 29. §-ának (6) bekezdésében említett egyéni vállalkozó a Tbj. 29/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározott járulékalap után fizetendő járulékot és az egészségügyi hozzájárulást negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg. A minimálbérnél magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget vállaló eva adózó egyéni vállalkozó az elévülési időn belül köteles megőrizni a járulékalap Tbj. 29. § (4) bekezdésének a)–f) pontjaiban meghatározott csökkentés alapjául szolgáló körülmények fennállását igazoló okmányokat. Ha az egyéni vállalkozó eva alanyisága év közben megszűnik, a járulékokat a megszűnés hónapjáig a nyilatkozatában vállalt járulékalap napi arányosítással számított összege után kell megfizetni. Az eva adózó egyéni vállalkozónak az adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatáról, illetve az Eva tv. hatálya alól való kikerüléséről, továbbá a minimálbérnél magasabb összegű járulékalap vállalásáról tájékoztatnia kell az érintett magánnyugdíjpénztárat (például: a nyilatkozat másolatával). Új elem 2007. január 1-jétől a korkedvezmény-biztosítási járulék, melynek alapja a társadalombiztosítási járulék alapja, mértéke 13 százalék. 2007-ben ez még konkrét fizetési kötelezettséget nem jelent, mivel idén a járulék megfizetését a központi költségvetés átvállalja. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után nem áll fenn ez a kötelezettség.

Többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó járulékfizetése

Eltérően alakul a járulékfizetés annál az eva adózó egyéni vállalkozónál, aki egyidejűleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat), valamint a természetbeni egészségbiztosítási járulékot az Eva tv-ben meghatározott adóalap 4 százaléka után fizeti meg. A heti 36 órás munkaviszony melletti egyéni vállalkozó mentesül a havi bevallási kötelezettség alól saját maga vonatkozásában arra az időtartamra, amely alatt vállalkozói kivétet nem számol el, illetőleg az átalányadózást választó, vagy evás egyéni vállalkozó bevételt nem szerez.

Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó járulékfizetése

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a baleseti ellátások fedezetére 16 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett 2007. január–március hónapokra. 2007. április 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 9 százalékra csökken. Ezzel egyidőben, tehát április 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 8,5 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni. (A magánnyugdíjpénztári tagnak is a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell megfizetnie!) 2007. január-március hónapokra is vállalhatja a nyugdíjjárulék megfizetését. Az eva adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és nyugdíjjárulékot az Eva tv-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után évente, az adóévet követő hó 12. napjáig fizeti meg és az éves eva bevallásában vallja be.

Egészségügyi hozzájárulás

A tételes egészségügyi hozzájárulás az eva adózó egyéni vállalkozót akkor terheli, ha nem áll a törvényben meghatározott jogviszonyban, például munkaviszony, tagi jogviszony, megbízásos jogviszony stb.
A társas vállalkozást terhelő tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségnél az Eva tv. hatálybalépésével módosulás nincs. Az eva adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tételes egészségügyi hozzájárulást nem köteles fizetni.

VII. Szakképzési hozzájárulás

Valamennyi eva alanyt érinti a szakképzési hozzájárulási kötelezettség, ha munkaviszony keretében magánszemélyt foglalkoztat. A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. Ha az adózó szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával, összesen legfeljebb a meghatározott kötelezettség összegéig. A szakképzési hozzájárulást negyedévenként kell megállapítani, (a kötelezettségcsökkentés figyelembe vehető a megállapításkor), valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó eva bevallásban kell bevallani. A szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az eva megfizetésére előírt határidőig kell megfizetni.

VIII. Nyilvántartási kötelezettség

Az adóalanyként bejelentkező egyéni vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, a jogi személyek pedig a kettős könyvvitel rendszerében kötelesek nyilvántartásaikat vezetni. Jogi személyiség nélküli társaság az I. fejezetben leírtak választása szerinti nyilvántartást vezeti.
A bevételi nyilvántartás vezetése mellett az adókról, járulékokról és a szigorú számadású nyomtatványokról külön nyilvántartást kell vezetni.

IX. Az adóalanyiság megszűnése

Megszűnik az adózó adóalanyisága

  • a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre bejelentette, hogy adókötelezettségeit nem e törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy a bejelentését jogszerűtlenül nem tette meg;

  • a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek;

  • az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját megelőző nappal;

  • a kapott előlegről kibocsátott utolsó számla kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 25 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki számlát;

  • az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg;

  • a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával;

  • a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nap-pal, egyébként a megszűnés napjával;

  • részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot (együttesen 50 százalékot) meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély(ek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban (az öröklés esetére a rendelkezést nem kell alkalmazni).

Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az egyszerűsített vállalkozó adó törvény hatálya alá nem lehet bejelentkezni, kivétel az I./1. pontnál leírtak esetében van.

1. Az adóalanyiság megszűnése egyéni vállalkozók esetében

Amennyiben az egyéni vállalkozó az eva hatálya alól „kijelentkezik”, vagyis ezt az adózási módot következő évre nem választja, akkor a feltételek megléte esetén választhatja a következő adóévre az átalányadózást is.
Az áttérést követően nyilvántartásait a Szja tv. rendelkezései szerint kell vezetnie. Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóév első napjára a Szja tv. nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezései szerint részletes vagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.
Az adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, az Szja tv. alapján költségnek minősülő kiadást (ideértve az értékcsökkenési leírás és beruházási költségek összegét is) elszámoltnak kell tekinteni. Amennyiben az adóalanyiság évközben szűnik meg (pl. március 31-ével), akkor az értékcsökkenési leírást időarányosan kell elszámoltnak tekinteni.
Az eva időszaka alatt megszerzett, előállított nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján a magánszemély csak annyiban jogosult az adóalanyiság megszűnése után költséget elszámolni, amennyiben rendelkezik az értékcsökkenési leírás alapjának meghatározásához szükséges, más által kibocsátott bizonylattal.
Az evás időszakban adóévenként 20–20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni az evás időszakot megelőző év(ek)ről áthozott veszteség összegéből.
Amennyiben évközben szűnik meg az adózó eva alanyisága, akkor az év hátralévő részében keletkező jövedelmét az evás időszakot megelőző évekről áthozott veszteség összegével csökkentheti.
Az eva hatálya alatt marad az adózó akkor is, ha cselekvőképességének elvesztését követően a tevékenységet a törvényes képviselője nevében és javára folytatja. Ha az elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységét a vállalkozó özvegye, örököse folytatja, akkor az özvegy és az örökös is választhatja az evát, amennyiben e szándékát 3 hónapon belül bejelenti az adóhatóságnak.
Az egyéni vállalkozó nem alkalmazhatja az adóévben az átalányadózásra vonatkozó rendelkezéseket, ha az adóévben jogszerűen nem jelentkezhetett volna be az eva hatálya alá. Nem választható az átalányadó akkor sem az adóévet követő négy adóévben, ha az adóalanyiság év közben szűnt meg.

2. Az adóalanyiság megszűnése a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében

Az eva adóalanyoknak a megszűnő bevallást 30 napon belül, a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózók esetében az adóalanyiság megszűnését követő 150 napon belül kell beadni. Beszámolókészítés nem vonatkozik a közkereseti és a betéti társaságra, amennyiben az eva szerinti nyilvántartást vezette.
A számvitelről szóló törvény hatálya alá átkerülő (visszakerülő) vállalkozásnak (közkereseti társaságnak és betéti társaságnak) tételes leltárral (és leltározással) alátámasztott, könyvvizsgálóval ellenőrzött nyitómérleget kell készíteni. A kiegészítő mellékletben az eva tv. szerinti nyilvántartásról a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartásra történő áttérésre (visszatérésre) külön utalni kell.
Társasági adó tekintetében az eva adóalanyiság alatti időszakban elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást (a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve) és az összes költségnek minősülő kiadást (juttatást), továbbá költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értéknek az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév beszámolójában kimutatott bekerülési értéket meghaladó részét.
Elszámoltnak kell tekinteni az evás adóéveknél adóévenként 20–20 százalékot az előző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésénél. Az adókedvezmények tekintetében az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao. tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (például a bevételi nyilvántartást választó betéti társaság) megszűnése esetén, az adóalap megállapításakor az összes bevételt növeli, ha a kibocsátott számla, egyszerűsített számla ellenértéke nem folyt be, vagy az említett összeg a bevétel megszerzésének időpontjára vonatkozó szabály alapján a számla, egyszerűsített számla kibocsátásának napját követő _0. napon még nem vált bevétellé. Ezek a bevételek – az említett társaságok megszűnése esetén – eva kötelesek.

3. Visszatérés az evából az áfára

Amennyiben az adóalany akár saját döntésének megfelelően, akár a törvény erejénél fogva kikerül az eva hatálya alól, az áfa vonatkozásában:
Az evás időszakban eszközölt beszerzésekre az adózó az áfa-ra való áttérést követően sem alapozhat áfa levonási jogot. Arra sincs lehetősége, hogy az eva alanyként lezárt adóévben beszerzett termékek után utóbb levonható áfa-t számoljon el, mint áfa szerinti tevékenységet kezdő az áfatörvény 36. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, még akkor sem, ha korábbi ráfordítását utóbb gazdasági tevékenységével összefüggő költségként számolja el.
Kedvező ugyanakkor, hogy az áfa-ra való áttérést követően semmilyen jogcímen nem keletkezik áfa kötelezettség olyan bevétel után, amely eva alanyisága alatt megszerzett bevételnek minősül, vagyis amely után már eva kötelezettség keletkezett.


Tisztelt Cégvezető!

Készíttesse el szabályzatait, mielőtt az adóhatóság megbünteti!


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

webshop7_2 


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

loading...


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">