Enter Könyvelő Iroda
Enter Könyvelő Iroda

1992. évi törvény az általános forgalmi adóról

1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról

Az állami költségvetés feladatainak ellátásához szükséges állandó és értékálló bevétel biztosítása érdekében, az árutermelő piacgazdaság igényeit kielégítő versenysemleges adórendszer működtetése céljából, valamint tekintettel az Európai Közösségekhez való társulásból fakadó követelményekre, az Országgyűlés az általános forgalmi adózás alapvető szabályairól - figyelembe véve az 1988. január 1-jei bevezetés óta szerzett tapasztalatokat is - a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

HATÁLY

Területi hatály

1. § A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad- és tranzitterület is.

Személyi hatály

2. § A törvény rendelkezéseit a 4. § szerinti adóalanyokra kell alkalmazni.

Tárgyi hatály

3. § A törvény rendelkezései alapján általános forgalmi adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni

a) az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint

b) a termékimport

után.

II. FEJEZET

FOGALMAK

Adóalany

4. § (1) Adóalany: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére.

(2) A közös tulajdonban és közös használatban levő ingó és ingatlan dolog tekintetében a tulajdonostársak közössége minősül adóalanynak.

Gazdasági tevékenység

5. § (1) A gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, így különösen: a mezőgazdasági, a kitermelőipari, az építőipari, a feldolgozóipari, a kereskedelmi, az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.

(2) Nem minősül gazdasági tevékenységnek, ha azt munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában.

Termékértékesítés

6. § (1) Termékértékesítés: a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, mely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában termékértékesítésnek minősül különösen:

a) a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi;

b) a termék feletti rendelkezési jog átadása bizományi szerződés alapján a megbízó és a bizományos között;

c) a termék átadása vállalkozási szerződés alapján, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat részben vagy egészben a megrendelő bocsátotta rendelkezésre.

(3) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a termékértékesítés szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, hatósági határozat vagy árverés útján történik.

7. § (1) Termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket

a) az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, ideértve a más tulajdonába, használatába történő ellenérték nélküli átadást is, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott eseteket;

b) olyan gazdasági tevékenység folytatásához használja fel, hasznosítja, amely egyébként nem adna jogot adólevonásra;

c) üzemanyagként személygépkocsi (ITJ 41-32) üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja,

feltéve, hogy a termék belföldi beszerzéséhez, importálásához (a továbbiakban együtt: beszerzés), kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.

(2) A termékértékesítéssel egy tekintet alá esik az is, ha az adóalany saját vállalkozásban beruházást valósít meg, továbbá a gazdasági tevékenysége megszűnésének időpontjában olyan terméket birtokol, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.

(3) Nem minősül termékértékesítésnek:

a) az alapítvány részére és a közérdekű célú kötelezettségvállalás teljesítése érdekében juttatott természetbeni adomány, amennyiben az adóhatóság előzetesen hozzájárult ahhoz, hogy az alapítvány és a közérdekű célú kötelezettségvállalást tevő a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvényben, illetve a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvényben meghatározott adóalapot csökkentő támogatást igénybe vegye;

b) az áruminta;

c) a kis értékű ajándék.

Szolgáltatásnyújtás

8. § (1) Szolgáltatásnyújtás: minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, amely e törvény szerint nem minősül termékértékesítésnek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szolgáltatásnyújtásnak minősül különösen:

a) a jogok és más immateriális javak átengedése;

b) a kötelezettségvállalás valamely cselekménytől való tartózkodásra, vagy valamely helyzet, állapot tűrésére.

(3) Nem minősül szolgáltatásnyújtásnak az ellenérték megfizetése, ha az pénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történik.

(4) Ha az adóalany a szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ugyanannak a szolgáltatásnak egyidejűleg az igénybe vevője és a nyújtója is.

(5) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a szolgáltatásnyújtás szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, hatósági határozat vagy árverés útján történik.

9. § Szolgáltatásnyújtásnak minősül az is, ha az adóalany az általa nyújtott szolgáltatást az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége körén kívül eső szükségletek fedezésére veszi igénybe.

Termékimport

10. § Termékimport: a terméknek külföldről belföldre történő behozatala, vagy egyéb módon történő bejuttatása.

Termékexport

11. § (1) Termékexport: az a termékértékesítés, melynek közvetlen következményeként a terméket a vámhatóság - végleges rendeltetéssel - külföldre kilépteti.

(2) A termékexporttal egy tekintet alá eső termékértékesítésnek minősül:

a) az a termékértékesítés, melynek közvetlen következményeként a terméket a vámhatóság vámszabad területre, tranzitterületre (a továbbiakban együtt: vámszabad terület) kilépteti, feltéve, hogy a termék végleges rendeltetési helye külföld;

b) a megbízó 6. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti termékértékesítése, ha a megbízás alapján a bizományos termékexportot, vagy a) pont szerinti termékértékesítést teljesít;

c) a zárt árusítású diplomataboltból teljesített termékértékesítés.

A nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés
és szolgáltatásnyújtás

12. § A nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak minősül:

a) a tranzit személy- és teherközlekedés;

b) a személyközlekedés, ha az indulási vagy a célállomás helye külföld;

c) a teherközlekedés, ha a megbízás teljesítésével

1. termékexport vagy - a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott eset kivételével - azzal egy tekintet alá eső termékértékesítés, illetve

2. termékimport

történik;

d) a 11. § (2) bekezdésének a) pontja szerint vámszabad területre értékesített termékkel vagy az ott előállított termékkel végrehajtott további termékértékesítés, ha annak közvetlen következményeként a termék változatlanul vámszabad területen marad, vagy végleges rendeltetéssel külföldre kerül;

e) a vámszabad területre, valamint vámraktárba, konszignációs raktárba (a továbbiakban együtt: vámraktár) adómentesen importált termékkel végrehajtott további termékértékesítés, ha annak közvetlen következményeként a termék változatlanul vámszabad területen marad, vagy végleges rendeltetéssel külföldre kerül;

f) a vámszabad területről és a vámraktárból teljesített termékértékesítés, ha annak közvetlen következményeként az adófizetési kötelezettség termékimport jogcímen keletkezik;

g) a teherközlekedés, ha a megbízás teljesítésével a d)-f) pontokban meghatározott termékértékesítés történik;

h) a 15. § (2) bekezdésében és (4) bekezdésének b)-d) pontjaiban felsorolt szolgáltatások nyújtása, ha a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye vámszabad terület vagy vámraktár.

Egyéb fogalmak

13. § (1) E törvény alkalmazásában

1. ellenérték: a tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték, ide nem értve a kártérítést;

2. birtokba vehető dolog: magában foglalja a dolog módjára hasznosítható természeti erőket is, de nem foglalja magában a pénzt és az értékpapírokat;

3. értékpapírok: az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény 2. §-ában meghatározott értékpapírok, ideértve az annak (2) bekezdésében felsoroltakat is;

4. saját vállalkozásban megvalósított beruházás: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) értelmében tárgyi eszköz létesítése saját előállítás útján, ide nem értve a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával élettartamának növelésével összefüggő munkát, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló felújítási munkát;

5. áruminta: valamely termék mintapéldánya vagy annak egy része, melyet az eladásra szánt termék ismertetése céljából ingyenesen ajánlanak fel;

6. kis értékű ajándék: a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott termék, melynek az egyedi, adót is tartalmazó forgalmi értéke, ilyen érték hiányában pedig az adóval

együtt számított beszerzési ára vagy előállítási költsége nem haladja meg az 500 forintot;

7. készpénz-helyettesítő eszköz: a csekk és a csekk-kártya, a hitellevél és a hitelkártya, az utalványok, így különösen: az elszámolási utalvány, a könyvutalvány, a vásárlási utalvány, az ajándékutalvány, az étkezési utalvány;

8. gazdasági tevékenység székhelye: a központi ügyvezetés helye;

9. állandó telephely: külön termelő- vagy üzleti berendezés, mellyel az adóalany helyhez kötötten és tartósan bevétel elérésére irányuló tevékenységet fejt ki, így különösen:

a) a vezetés helye;

b) a fiók;

c) a gyártelep;

d) a műhely vagy a raktár;

e) a bánya, a kőfejtő, az olajmező vagy a természeti kincsek kiaknázására szolgáló más telep;

f) az építési, kivitelezési, szerelési, felügyeleti tevékenység helye;

g) az iroda vagy a képviselet, ha az nem eseti jelleggel termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítésére irányuló szerződéseket köt, aláír;

10. állandó lakóhely: az a hely, ahol a természetes személynek bejelentett, illetve bejelentésre kötelezett lakása van, ha több ilyen lakása van, akkor állandó lakóhelynek azt kell tekinteni, mellyel személyes és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (létérdekek központja);

11. szokásos tartózkodási hely: az adott naptári évben az illető állam területén a természetes személy tartózkodásának időtartama - a ki- és beutazás napját is egész napnak számítva - eléri vagy meghaladja a 183 napot;

12. egyszeres könyvvitel: a számviteli törvényben, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvényben ekként meghatározott bevétel és költség (kiadás) elszámolási mód;

13. forgalmi érték: a terméknek és a szolgáltatásnak az az ára, mely független felek között - normális piaci körülmények mellett - általában elérhető lenne;

14. első belföldi rendeltetési hely: a szállítólevélen vagy a belföldre belépő terméket kísérő egyéb okmányon ekként megjelölt hely, ilyen jelzés hiányában pedig a termék első belföldi ki- vagy átrakási helye;

15. személygépkocsi-kölcsönzés: a határozatlan és határozott időre szóló, valamint a tulajdonjognak a 6. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti megszerzésével is egybekötött olyan bérlet, melyben a szolgáltatás megrendelője (termék átvevője) a saját nevében és javára jár el;

16. számla: az MSZ 3492-89. számú szabvány szerinti bizonylat, illetve az MSZ 16114-89. számú szabvány szerinti számlatömb, vagy más módon előállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a számla sorszáma;

b) a számla kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;

c) a vevő neve és címe;

d) a teljesítés időpontja;

e) a számla kibocsátásának kelte;

f) a fizetés módja és határideje;

g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint statisztikai besorolása legalább az e törvény szerinti hivatkozásnak megfelelő részletezésben;

h) a termék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége;

i) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított egységára;

j) a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke tételenként és összesen;

k) a felszámított adó százalékos mértéke;

l) az áthárított adó összege tételenként és összesen;

m) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen;

n) a számla végösszege.

17. egyszerűsített számla: az MSZ 16114-90. számú szabvány szerinti készpénzfizetéses számlatömb, vagy más módon előállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a számla sorszáma;

b) a számla kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;

c) a vevő neve és címe;

d) a számla kibocsátásának kelte;

e) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint statisztikai besorolása legalább az e törvény szerinti hivatkozásnak megfelelő részletezésben;

f) a termék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége;

g) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított egységára;

h) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen;

i) a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték;

18. számlát helyettesítő okmány: bármilyen adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat (irat), amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a terméket átadó (szolgáltatást nyújtó) adóalany neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;

b) a terméket átvevő (szolgáltatást saját nevében megrendelő) neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;

c) a teljesítés időpontja;

d) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint statisztikai besorolása legalább az e törvény szerinti hivatkozásnak megfelelő részletezésben;

e) az adó alapja;

f) a felszámított adó százalékos mértéke;

g) az áthárított adó összege;

19. mezőgazdasági tevékenység: a 4. számú melléklet I. részében felsorolt saját előállítású termékek értékesítése, feltéve, hogy azt az adóalany nem kereskedelmi tevékenységként végzi, továbbá nem rendelkezik nyílt árusítású bolttal, üzlettel, pavilonnal, illetve a kereskedelmi jellegű forgalmazásra alkalmas más, állandó vagy ideiglenes elárusító hellyel.

20. nyugta: az MSZ 16133-90. számú szabvány szerinti nyugtatömb, vagy más módon előállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyugta sorszáma;

b) a nyugta kibocsátójának neve, címe, adóigazgatási azonosító száma, vagy az adóhatóság által jóváhagyott más azonosító;

c) a nyugta kibocsátásának kelte;

d) a fizetendő összeg;

21. lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlannyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Nem minősül lakóingatlannak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

(2) E törvény alkalmazásában közlekedés:

a) a fuvarozás;

b) a fuvarozáshoz kapcsolódó csomagolás és rakodás;

c) a szállítmányozás;

d) az a)-c) pontokban felsorolt szolgáltatásnyújtások szervezése;

e) az a)-d) pontokban felsorolt szolgáltatásnyújtások teljesítésében való közreműködés (közvetítés), ha az más nevében és javára történik.

(3) E törvény alkalmazásában importáló az, aki (amely) jogszabályi rendelkezés vagy hatósági határozat alapján vámfizetésre kötelezett személynek minősül, vagy ilyen személynek minősülne akkor, ha a termék behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása vámkülföldről vámbelföldre történne.

III. FEJEZET

A TELJESÍTÉS HELYE

A teljesítés helye termékértékesítésnél

14. § (1) Ha a terméket akár az átadó, akár az átvevő, vagy bármelyikük megbízásából egy harmadik személy adja fel vagy fuvarozza el, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék - az átvevő nevére szóló rendeltetéssel - a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában található. Ha azonban a termék a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában külföldön található, az átvevő pedig importáló, akkor az importáló által végrehajtott termékértékesítés teljesítési helye belföld.

(2) Amennyiben a termék fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a fel- vagy összeszerelés ténylegesen történik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben a termékértékesítés teljesítési helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában ténylegesen található.

A teljesítés helye szolgáltatásnyújtásnál

15. § (1) A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye van, ezek hiányában pedig, ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található.

(2) A meglevő ingatlanhoz, továbbá az annak létesítéséhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásoknál (ideértve az ingatlanügynök, -szakértő és az építész tevékenységét is) a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét az ingatlan fekvése határozza meg.

(3) A közlekedésnél a teljesítés helyének azt az útvonalat kell tekinteni, melyet a szolgáltatásnyújtás teljesítése során ténylegesen megtesznek.

(4) A teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatásnyújtás ténylegesen történik:

a) kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásoknál, továbbá az ezek teljesítéséhez kapcsolódó szolgáltatásoknál;

b) a közlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál, így különösen: a raktározásnál, a közlekedési eszközök őrzésnél;

c) a termék - kivéve az ingatlant - szerelésénél, javításánál, karbantartásánál, felújításánál, átalakításánál;

d) a termékhez - kivéve az ingatlant - közvetlenül kapcsolódó szakértői tevékenységeknél.

(5) A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg:

a) a termék - kivéve az ingatlant - bérbeadásánál;

b) szerzői alkotáshoz, találmányhoz, szabadalomhoz, védjegyhez, ipari mintához és kereskedői névhez fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok átengedésénél;

c) reklám- és propagandaszolgáltatásoknál;

d) mérnöki, ügyvédi, számviteli és adóügyi szolgáltatásoknál, továbbá más, ezekhez hasonló szaktanácsadásoknál;

e) adatok és információk feldolgozásánál és közlésénél;

f) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatásoknál, kivéve a széfügyletet;

g) személyzet átadásánál, munkaerő kölcsönzésénél;

h) az a)-g) pontokban felsorolt szolgáltatásnyújtások teljesítésében való közreműködésnél (közvetítésnél), ha az más nevében és javára történik.

(6) Ha a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást nyújtó vagy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany székhelye, illetve állandó telephelye határozza meg, de az adóalanynak több ilyen helye van, a teljesítés helyének azt a székhelyet, illetve állandó telephelyet kell tekinteni, mely a teljesítéssel a legközvetlenebbül érintett.

IV. FEJEZET

AZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
KELETKEZÉSE

Az adófizetési kötelezettség keletkezése termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál

16. § (1) Az adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál - a 17-19. §-okban meghatározott eltérésekkel - a teljesítésről, illetve a részteljesítésről (a továbbiakban együtt: teljesítés) kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában és számlát helyettesítő okmányban a teljesítés időpontjaként feltüntetett napon keletkezik. Ha a 43. § (1) bekezdésének b) pontja szerint egyszerűsített számlát nem bocsátanak ki, az adófizetési kötelezettség a készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés napján, a ténylegesen fizetett összeg erejéig keletkezik.

(2) Ha e törvény rendelkezéseiből más nem következik, a teljesítés időpontjának megállapítására a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Egyszerűsített számla kibocsátása esetén a teljesítés időpontja a kibocsátás napja.

(4) Ha az adó alapjának meghatározása szempontjából jogszabály minősítést ír elő, a teljesítés időpontja a minősítésről szóló okirat átvételének napja.

(5) A 6. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítésnél, továbbá a folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja.

(6) A 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítésnél a teljesítés időpontja:

a) eladási megbízásnál az a nap, melyen a bizományos saját nevében teljesíti a termékértékesítést;

b) vételi megbízásnál az a nap, melyen a bizományos megszerzi azt a jogot, hogy saját nevében rendelkezzen a termék felett.

(7) Ha a bizományi szerződés alapján teljesített termékértékesítés egyidejűleg termékimportot is megvalósít, akkor

a) eladási megbízásnál a bizományos és a vele szerződő harmadik személy, illetve

b) vételi megbízásnál a bizományos és a megbízója

közötti termékértékesítés teljesítési időpontja megegyezik a termékimport utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének napjával, feltéve, hogy a termék első belföldi tulajdonosa az importáló.

17. § (1) A fizetési céllal kapott, az ellenértékbe beszámítandó előleg után az adófizetési kötelezettség az előleg fizetésének napján, a ténylegesen fizetett összeg erejéig keletkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előleg fizetésének napja e törvény alkalmazásában teljesítési időpontnak minősül.

18. § Ha az adó fizetésére a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett [40. § (2) bekezdése], az adófizetési kötelezettség az adó alapjának megállapításához szükséges okirat átvételének napján, ennek hiányában az ellenérték megfizetésének napján, a ténylegesen fizetett összeg erejéig keletkezik.

19. § (1) Annak az adóalanynak, aki (amely) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, az adófizetési kötelezettsége az ellenérték megfizetésének időpontjában, a ténylegesen fizetett összeg erejéig keletkezik.

(2) Annak az (1) bekezdés szerinti adóalanynak, aki (amely) a kettős könyvvezetés szabályaira tér át, az adófizetési kötelezettsége a nyitómérleg fordulónapján keletkezik azon termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása után, melyet a nyitómérleg fordulónapját megelőzően teljesített, de amelynek ellenértékét részére addig az időpontig nem fizették meg.

(3) Annak az adóalanynak, aki (amely) a kettős könyvvezetés szabályairól az (1) bekezdésben említett nyilvántartási módok valamelyikére tér át, nem keletkezik adófizetési kötelezettsége azon termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása után, melyet a mérleg fordulónapját megelőzően teljesített, de amelynek ellenértékét részére addig az időpontig nem fizették meg.

(4) Az a kettős könyvvitelt vezető adóalany, aki (amely) nyilvántartási kötelezettségének - jogszabály szerint - pénzforgalmi szemléletben tesz eleget, az egyszeres könyvvitelt vezető adóalannyal esik egy tekintet alá.

(5) E § rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha az ellenérték fizetése pénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történik.

20. § (1) A 7. § (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítésnél és a 9. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtásnál az adófizetési kötelezettség az ott jelzett tevékenység tényleges megvalósításának időpontjában keletkezik.

(2) A 7. § (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítésnél az adófizetési kötelezettség a beruházáskénti állománybavétel időpontjában, illetve a megszűnéshez kapcsolódó adóbevallás benyújtására előírt időpontban keletkezik.

Az adófizetési kötelezettség keletkezése termékimportnál

21. § Az adófizetési kötelezettség termékimportnál

a) a belföldi forgalom számára történő, illetve a vámkedvezményes (engedélyjegyes) vámkezelésre irányuló árunyilatkozat elfogadásának;

b) az olyan vámhatósági intézkedésnél, amelynek következtében a terméket a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni, az intézkedésre okot adó körülmény keletkezésének

időpontjában keletkezik.

V. FEJEZET

AZ ADÓ ALAPJA

Az adó alapja termékértékesítésnél
és szolgáltatásnyújtásnál

22. § (1) Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál - a 23-25. §-okban meghatározott elté-
résekkel - a teljesítéséért járó ellenérték.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenértékbe beletartoznak különösen:

a) az adók és más, az árat közvetlenül befolyásoló kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót (adóalapot növelő tételek);

b) az árkiegészítések és más, az árat közvetlenül befolyásoló költségvetési és társadalombiztosítási támogatások (adóalapot csökkentő tételek);

c) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek, még akkor is, ha azok külön megállapodáson alapulnak, így különösen: az ügynöki, a bizományi, a biztosítási, a közlekedési költségek.

(3) Az adó alapjába nem tartozik bele

a) az árleszállítás, -engedmény címén elengedett összeg, ha az árleszállítást, -engedményt minden érintett számára azonos feltételek szerint érvényesítik;

b) az az összeg, melyet más nevében és javára szednek be, és a nyilvántartásban elszámolási kötelezettségként szerepeltetnek.

(4) Az adó alapját csökkenti

a) az árcsökkentés, -engedmény címén visszatérített összeg, ha az árcsökkentést, -engedményt minden érintett számára azonos feltételek szerint érvényesítik;

b) a visszavett göngyöleg értéke;

c) az az összeg, mely a teljesítés meghiúsulása miatt az ellenértéknek - ideértve a 17. § szerinti előleget is - részbeni vagy teljes visszatérítéséből származik.

23. § (1) A 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítésnél az adó alapja

a) eladási megbízásnál nem foglalja magában a bizományi díjat;

b) vételi megbízásnál magában foglalja a bizományi díjat is.

(2) Ha a bizományi szerződés alapján teljesített termékértékesítés egyidejűleg termékimportot is megvalósít, akkor

a) eladási megbízásnál a bizományos és a vele szerződő harmadik személy, illetve

b) vételi megbízásnál a bizományos és a megbízója közötti termékértékesítés adóalapjául kizárólag a bizományi díj szolgál, feltéve, hogy a termék első belföldi tulajdonosa az importáló.

(3) A 8. § (4) bekezdése szerinti adóalany és a megbízója közötti szolgáltatásnyújtás adóalapjának meghatározásakor a közreműködésért járó díj

a) nem része az adó alapjának, ha a közreműködő szolgáltatást igénybe vevőként;

b) része az adó alapjának, ha a közreműködő szolgáltatást nyújtóként

jár el a megbízójával szemben.

24. § (1) Cserénél és más olyan termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál, amelynél az ellenérték nem pénzben kifejezett, az adó alapja az ellenértékül szolgáló termék és szolgáltatás adó nélküli forgalmi értéke.

(2) Ha az ellenérték részben pénzben kifejezett, az adó alapját annak az összegnek a figyelembevételével kell meghatározni, mely a nem pénzbeli rész adó nélküli forgalmi értékének és a pénzbeli résznek az összeadásából származik.

25. § (1) A 7. §-ban meghatározott termékértékesítésnél az adó alapja - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az adott termék, vagy az azzal azonos, illetve az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adott terméknek az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában meghatározott előállítási költsége.

(2) A saját vállalkozásban megvalósított beruházásnál az adó alapja a tárgyi eszköznek az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában meghatározott előállítási költsége.

(3) A 9. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtásnál az adó alapja a nyújtott szolgáltatás adó nélküli forgalmi értéke.

26. § (1) Ha az adó alapjának megállapításához szükséges értéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az adó alapjának meghatározásakor az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában érvényes, a külföldi fizetőeszköz vételére és eladására felhatalmazott pénzintézet és gazdálkodó szervezet által jegyzett árfolyamot kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben említett árfolyam a fizetés módjától függően:

a) ha az adó fizetésére a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett, a deviza- vagy valutaeladási, illetve

b) egyéb esetekben a deviza- és valutavételi

árfolyamot jelenti.

(3) Az olyan külföldi fizetőeszköz esetében, melynek az (1) bekezdés szerint nincs árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank megkeresésre közli az adó alapjának meghatározásához szükséges árfolyamot.

Az adó alapja termékimportnál

27. § (1) Az adó alapja termékimportnál a termék jogszabály szerint megállapított vámértéke, melyet a következő tételek növelnek:

a) a termékimporthoz kapcsolódóan kivetett vám, vámkezelési díj, adók és más, a vámértéket közvetlenül befolyásoló kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;

b) az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek, így különösen: a biztosítási, a közlekedési költségek.

(2) Ha a termékimportra jogszabály szerint értékösszegben meghatározott vámmentesség vonatkozik, az adó alapja csökken a vámmentes összeggel.

VI. FEJEZET

AZ ADÓ MÉRTÉKE

28. § (1) A felszámítandó adó mértéke - a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 29. §-ban meghatározott eltéré-
sekkel - az adó alapjának 25 százaléka.

(2) Az 1. számú mellékletben felsorolt termékeknél és szolgáltatásoknál a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának 6 százaléka.

(3) A lakosság részére háztartási célra értékesített, illetve szolgáltatott villamos energiánál (ITJ 14-1-ből, illetve
SZJ 051-ből), valamint a gyógyszer termékeknél (ITJ 53) a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka.

(4) Az adó felszámításakor az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában érvényes adómértéket kell alkalmazni.

29. § A felszámítandó adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka:

a) termékexport;

b) a termékexporttal egy tekintet alá eső termékértékesítés;

c) a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás

esetén.

VII. FEJEZET

TÁRGYI ADÓMENTESSÉG

Tárgyi adómentesség termékértékesítésnél
és szolgáltatásnyújtásnál

30. § (1) Mentesek az adó alól a 2. számú mellékletben meghatározott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások.

(2) Ha az eredeti szerzőnek minősülő természetes személy nem él a (3) bekezdésben meghatározott választási jogával a Ptk., illetve más jogszabályok védelme alatt álló szellemi alkotások, valamint egyes rokon tevékenységek [Ptk. 86. §-ának (2) bekezdése] körében teljesített termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása tekintetében szintén mentesül az adó alól.

(3) Az adóalany a (2) bekezdés szerinti termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása tekintetében - ha az nem tartozik az (1) bekezdésben, illetve a 2. számú mellékletben meghatározottak alá - választhatja az adófizetési kötelezettséget is. Ha azonban élt a választás jogával, attól a választást követő második adóév végéig nem térhet el.

Tárgyi adómentesség termékimportnál

31. § (1) Mentes az adó alól a vámmentes termékimport, kivéve azt a termékimportot, mely

a) a származási ország részére biztosított vámmentességen alapul;

b) a pénzügyi elszámolás módjához kötődő vámmentességen alapul;

c) meghatározott értékösszeg erejéig részesül vámmentességben;

d) nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként a gazdasági társaság alaptőkéjét, törzstőkéjét növeli;

e) a gazdasági társaság részére befizetett pénzbeli betét, hozzájárulás felhasználásával történik;

f) a vámhatóság által saját hatáskörben engedélyezett vámmentességen alapul.

(2) Mentes az adó alól továbbá:

a) a jogszabály szerinti kedvezmény mértékéig az utas- és ajándékforgalmi vámkedvezményben részesülő termékimport;

b) a jogszabály szerinti feltételek mellett az az importált termék, melyet árutovábbítás, raktározás és behozatali előjegyzés jogcímen vámkezelnek.

VIII. FEJEZET

AZ ADÓ LEVONÁSA

Az adólevonási jog tartalma és mértéke

32. § (1) A 34. § szerinti adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből [48. § (1) bekezdése] levonja

a) azt az adóösszeget, melyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany rá áthárított;

b) a termékimport után kivetett és általa megfizetett adóösszeget;

c) azt az adóösszeget, melyet mint a szolgáltatást saját nevében megrendelő fizetett meg;

d) a saját vállalkozásában megvalósított beruházása után megfizetett adóösszeget

[a)-d) pontok a továbbiakban együtt: előzetesen felszámított adó].

(2) Az adóalanyt a külföldön teljesített termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása után is megilleti az adólevonási jog, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben megilletné akkor, ha ugyanazt a termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást belföldön teljesítené.

33. § (1) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást

a) az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből tényleges használat, hasznosítás nélkül kivonja, ideértve a más tulajdonába, használatába történő ellenérték nélküli átadást is, kivéve az árumintát és a kis értékű ajándékot;

b) közvetlenül tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz (30. §) használja fel, hasznosítja;

c) üzemanyagként közvetlenül személygépkocsi üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja.

(2) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó továbbá:

a) az ólmozott és ólmozatlan motorbenzinek (ITJ 55-13-11 és 12) és a háztartási (MEKALOR) tüzelőolaj (ITJ 55-16-1) beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik;

b) a személygépkocsi beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal, vagy nem a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik;

c) a személygépkocsi-kölcsönzés, valamint a távolsági és a helyi személytaxi-közlekedés (SZJ 091232 és 091250) igénybevétele esetén.

(3) A személygépkocsi beszerzésére jutó előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha a személygépkocsit a 6. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítés teljesítésére használják fel.

Az adólevonási jog gyakorlásának személyi feltételei

34. § (1) Az adólevonási jogot kizárólag az az adóalany gyakorolhatja, aki (amely) nyilvántartását az egyszeres vagy a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti.

(2) Az adóalany nem gyakorolhatja adólevonási jogát azon beszerzései tekintetében, melyekre a tételes költségelszámolás helyett átalányösszeget érvényesít. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a költségátalány alapján üzemeltetett termék beszerzésére jutó előzetesen felszámított adó levonhatóságára.

Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei

35. § (1) Az adólevonási jog kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. Ilyen dokumentumnak minősül az adóalany nevére szóló

a) számla, egyszerűsített számla és számlát helyettesítő okmány [32. § (1) bekezdésének a) pontja esetében];

b) az adó összegét közlő határozat [32. § (1) bekezdésének b) pontja esetében];

c) egyéb okiratok, bizonylatok, melyek hitelt érdemlő módon tartalmazzák az adó összegének meghatározásához szükséges adatokat [32. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében].

(2) Az előzetesen felszámított adó összege nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti dokumentumban adóként szereplő, illetve az abból adóként kiszámítható összeget.

Az adólevonási jog keletkezése

36. § (1) Az adólevonási jog keletkezésének időpontja:

a) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában és számlát helyettesítő okmányban - a 37. §-ban meghatározott eltéréssel - a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap [32. § (1) bekezdésének a) pontja esetében];

b) az adó megfizetésének időpontját követő nap [32. § (1) bekezdésének b) pontja esetében];

c) az adófizetési kötelezettség keletkezését követő első adóbevallás benyújtására előírt időpontot követő nap [32. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében].

(2) Nem alapítható adólevonási jog azokra az esetekre, melyekben az adólevonási jog keletkezésének (1) bekezdés szerinti időpontja megelőzi az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját.

(3) Az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját megelőzően, legfeljebb azonban 36 hónappal korábban (egész hónapként beleszámítva a bejelentkezés hónapját is) beszerzett termék vonatkozásában a természetes személy adóalany mentesül az előző bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása alól, ha birtokolja a nevére szóló, az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentumot [35. § (1) bekezdésének a) és b) pontja] és a korábbi ráfordítását utóbb adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységével összefüggő költségként számolja el.

37. § (1) Annak az adóalanynak, aki (amely) a nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, az adólevonási joga az ellenérték megfizetésének időpontjában, a ténylegesen fizetett összeg erejéig keletkezik.

(2) Annak az (1) bekezdés szerinti adóalanynak, aki (amely) a kettős könyvvezetés szabályaira tér át, az adólevonás joga a nyitómérleg fordulónapján keletkezik azon termékbeszerzése és szolgáltatás-igénybevétele után, melyet a nyitómérleg fordulónapját megelőzően teljesítettek részére, de amelynek ellenértékét addig az időpontig nem fizette meg.

(3) Annak az adóalanynak, aki (amely) a kettős könyvvezetés szabályairól az (1) bekezdésben említett nyilvántartási módra tér át, nem keletkezik adólevonási joga azon termékbeszerzése és szolgáltatás-igénybevétele után, melyet a mérleg fordulónapját megelőzően teljesítettek részére, de amelynek ellenértékét addig az időpontig nem fizette meg.

(4) Az a kettős könyvvitelt vezető adóalany, aki (amely) nyilvántartási kötelezettségének - jogszabály szerint - pénzforgalmi szemléletben tesz eleget, az egyszeres könyvvitelt vezető adóalannyal esik egy tekintet alá.

(5) E § rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha az ellenérték fizetése pénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történik.

Az előzetesen felszámított adó megosztása

38. § (1) Ha az adóalany adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységet egyaránt végez, köteles az előzetesen felszámított adó összegét nyilvántartásában egymástól elkülönítve kimutatni (tételes elkülönítés).

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti szabály alkalmazásával az előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különített adó összeget az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Az arányosítás szabályait a 3. számú melléklet I. része tartalmazza.

A tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó különös szabályok

39. § (1) A tárgyi eszköz tekintetében az adóalany az adólevonási jog keletkezésének évét követő 4 évben, illetve - ha a tárgyi eszköz ingatlan - 9 évben, köteles a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani, amennyiben az adólevonási jog keletkezésének évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységhez történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik.

(2) Az adóalanynak az adólevonási jog keletkezése évére vonatkozó végleges felhasználási aránynak megfelelő megosztást, valamint az (1) bekezdés szerinti utólagos módosítást az adott év utolsó adóbevallási időszakában kell elvégeznie a 3. számú melléklet II. részében rögzített szabályok alkalmazásával.

(3) Ha az adólevonási jog keletkezésének évétől számított 5 éven, illetve - ha a tárgyi eszköz ingatlan - 10 éven belül a tárgyi eszközt értékesítik, az adóalany az értékesítés évére, valamint a jelzett időszak hátralevő éveire időarányosan eső előzetesen felszámított adó összegét

a) véglegesen levonhatja, amennyiben a termékértékesítés miatt adófizetés terheli vagy terhelné akkor, ha azt belföldön teljesítené;

b) véglegesen nem vonhatja le, amennyiben a termékértékesítés miatt adófizetés nem terheli, vagy nem terhelné akkor, ha azt belföldön teljesítené.

(4) E § rendelkezéseit a 36. § (3) bekezdésében meghatározott esetre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adólevonási jog keletkezésének éve helyett az adóalanyként történő bejelentkezés évét kell figyelembe venni.

IX. FEJEZET

AZ ADÓ FIZETÉSÉRE KÖTELEZETT SZEMÉLY

Az adó fizetésére kötelezett személye termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál

40. § (1) Az adót termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - a teljesítésre kötelezett adóalany fizeti.

(2) A 15. § (2)-(5) bekezdéseiben felsorolt szolgáltatásoknál az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany fizeti, ha a szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye közül az, mely a teljesítéssel a legközvetlenebbül érintett, külföldön van, ezek hiányában pedig, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található külföldön.

(3) A 7. § (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítésnél és a 9. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtásnál az adót az az adóalany fizeti, aki (amely) az ott jelzett tevékenységet ténylegesen végzi.

(4) A 7. § (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítésnél az adót az az adóalany fizeti, aki (amely) a beruházást ténylegesen végzi, illetve a megszűnéshez kapcsolódó adóbevallást benyújtja.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglaltaktól függetlenül az adó megfizetésére kötelezett az is, aki (amely) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában és számlát helyettesítő okmányban áthárított adóösszeget, felszámított adómértéket, vagy a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékértéket tüntet fel.

Az adó fizetésére kötelezett személye termékimportnál

41. § Az adót termékimportnál az importáló fizeti.

X. FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

42. § Az adózással kapcsolatos eljárás során - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A számlaadási kötelezettség

43. § (1) Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról

a) számlát;

b) készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig kérésre, egyszerűsített számlát kibocsátani.

(2) Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, az adóalany

köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát helyettesítő okmányt kibocsátani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenérték nélküli, de az adó másra áthárítható, továbbá a 17. § szerinti előlegfizetés esetén.

(4) A számlára, az egyszerűsített számlára és a számlát helyettesítő okmányra a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

44. § (1) A számlában és a számlát helyettesítő okmányban az adó alapját és az áthárított adó összegét a felszámított adómérték szerinti részletezésben és összesítve is fel kell tüntetni.

(2) Az egyszerűsített számlában elegendő azt a felszámított adómértéknek megfelelő százalékértéket feltüntetni, mely az adót is tartalmazó árból az áthárított adó összegének a meghatározásához szükséges. Ez a százalékérték:

a) a 25 százalékos felszámított adómértéknél 20,00 százalék;

b) a 6 százalékos felszámított adómértéknél 5,66 százalék.

(3) Ha az adóalany adó fizetésére nem kötelezett, a számlában, az egyszerűsített számlában és a számlát helyettesítő okmányban nem tüntethet fel áthárított adóösszeget, felszámított adómértéket és (2) bekezdés szerinti százalékértéket. Ilyen esetben a számlában, az egyszerűsített számlában és a számlát helyettesítő okmányban a „Mentes az adó alól” kifejezést kell feltüntetni.

(4) A számlában, az egyszerűsített számlában és a számlát helyettesítő okmányban feltüntetett adatok valódiságáért a kibocsátó a felelős.

45. § (1) Ha a számla, az egyszerűsített számla és a számlát helyettesítő okmány kibocsátását követően az adóalany az adó alapját, a felszámított adó mértékét, az áthárított adó összegét, illetve a 44. § (2) bekezdése szerinti százalékértéket módosítja, köteles erről helyesbítő számlát, egyszerűsített számlát és számlát helyettesítő okmányt kibocsátani. Helyesbítést kell végrehajtani akkor is, ha a módosítás az adó utólagos felszámítását és áthárítását jelenti.

(2) A helyesbítő számlának, egyszerűsített számlának és számlát helyettesítő okmánynak tartalmaznia kell:

a) a helyesbítés tényére utaló jelzést;

b) az eredeti számla, egyszerűsített számla és számlát helyettesítő okmány azonosításához szükséges adatokat;

c) a módosításnak megfelelő új tételeket.

(3) Az adóalany a helyesbítő számla, egyszerűsített számla és számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napját követő első adóbevallásában köteles a fizetendő adó összegét és az előzetesen felszámított adó összegét érintő módosítást figyelembe venni.

Az adó nyilvántartása

46. § Az adóalany az adó önadózással történő megállapítása, bevallása, megfizetése vagy visszaigénylése érdekében köteles megfelelően részletezett nyilvántartást vezetni, amely alkalmas a felszámított adómérték szerinti részletezésben

a) a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás utáni adófizetési kötelezettség, illetve az adófizetés alóli mentesség;

b) az előzetesen felszámított adó, ezen belül a fizetendő adó összegéből levonható és le nem vonható rész

összegszerű meghatározására és kimutatására.

Az adó megállapítása

47. § (1) Az adót a havi adóbevallásra kötelezett adóalany a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig terjedő időszakra állapítja meg (adómegállapítási időszak).

(2) Az adót termékimport esetén a vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás).

Az adó megfizetése, visszaigénylése (elszámolása)

48. § (1) A fizetendő adó az adómegállapítási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettség összesített összege, melyet az adóalany csökkenthet az ugyanezen időszakban keletkezett és levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével. Az így meghatározott különbözet jelenti az elszámolandó adót.

(2) Ha az elszámolandó adó előjele az (1) bekezdés szerinti számítás eredményeként pozitív, az elszámolandó adót az adóalany köteles az adóhatóságnak megfizetni.

(3) Ha az elszámolandó adó előjele az (1) bekezdés szerinti számítás eredményeként negatív, az elszámolandó adót az adóalany

a) a következő adóbevallási időszakban beszámíthatja úgy, mint a fizetendő adót csökkentő tétel, vagy

b) külön kérelemre az adóhatóságtól visszaigényelheti.

XI. FEJEZET

AZ ALANYI ADÓMENTESSÉG

49. § (1) Az az adóalany, akinek (amelynek) a gazdasági tevékenységének székhelye vagy az állandó lakóhelye belföldön van, jogosult az adóév elején alanyi adómentességet választani, ha

a) a bejelentést megelőző adóévben a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele, valamint

b) a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható bevétele

időarányosan nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárt.

(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár:

a) az üzletek működéséről szóló jogszabály alapján bolti kiskereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységnél 1 000 000 forint;

b) egyéb gazdasági tevékenységnél 500 000 forint;

c) az a)-b) pontokban felsorolt tevékenységek együttes folytatásakor

1. 1 000 000 forint, ha az a) pontban említett tevékenységekből származó, illetve várható bevétel eléri vagy meghaladja az 50 százalékot,

2. egyéb esetekben pedig 500 000 forint.

(3) Az adóalany a bejelentkezéskor is választhatja az alanyi adómentességet. Ekkor elegendő az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesülésének valószínűsítése. Ha azonban az adóalany nem élt ezzel a jogával, akkor az alanyi adómentességet legkorábban a bejelentkezést követő adóévre választhatja.

(4) Ha az adóalany tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást, valamint mezőgazdasági tevékenységet is folytat, akkor az ebből származó, illetve várható bevételt nem kell a (2) bekezdés szerinti összeghatárnál figyelembe venni.

50. § (1) Az alanyi adómentességet választó adóalany - a termékimport kivételével - adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja.

(2) Az alanyi adómentességet választó adóalanyt nem terheli adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség.

51. § (1) Az adóalany az alanyi adómentességet az adóév végéig választja. A jelzett időszak elteltét követően az adóalany ismét élhet választási jogával.

(2) Az alanyi adómentesség megszűnik, ha az (1) bekezdés szerinti időszakon belül az adóalany gazdasági tevékenységéből - ide nem értve a tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást, valamint a mezőgazdasági tevékenységet - származó tényleges bevétele meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt. Az alanyi adómentesség arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra nem vonatkozik először, melynek teljes ellenértékével az adóalany túllépi a jelzett összeghatárt.

(3) A (2) bekezdés szerinti megszűnést követő második adóév végéig az alanyi adómentesség nem választható.

(4) Az alanyi adómentesség időszakára az adóalany a későbbiekben sem alapíthat adólevonási jogot.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

XII. FEJEZET

A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYADÁSI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ ADÓALANYRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ADÓZÁSI MÓD

52. § (1) Az az adóalany, akinek (amelynek) a gazdasági tevékenységének székhelye vagy az állandó telephelye belföldön van, továbbá az üzletek működéséről szóló jogszabály alapján

a) a bejelentést megelőző adóévben a kereskedelmi szálláshelyadási és fizetővendéglátási (a továbbiakban együtt: kereskedelmi szálláshelyadás) tevékenységéből származó tényleges bevétele, valamint

b) a bejelentés adóévében a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenysége után ésszerűen várható bevétele

időarányosan nem haladja meg az 1 500 000 forintot, jogosult arra, hogy a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenysége után az elszámolandó adót az 53. §-ban foglaltak szerint tartsa nyilván, állapítsa meg, vallja be és számolja el.

(2) Az adóalany a bejelentkezéskor vagy a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység megkezdésekor is választhatja az e fejezetben szabályozott adózási módot. Ekkor elegendő az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesülésének valószínűsítése. Ha azonban az adóalany nem élt ezzel a jogával, akkor az e fejezetben szabályozott adózási módot legkorábban a bejelentkezést, vagy a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység megkezdését követő adóévre választhatja.

(3) Az adóalany a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenysége mellett mezőgazdasági tevékenységet is folytathat, de az e fejezetben szabályozott adózási mód alkalmazását kizárja, ha az adóalany ezen kívül más gazdasági tevékenységet is folytat.

53. § (1) Az elszámolandó adó mértéke 3,50 százalék, melyet a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységből származó, az adóbevallási időszakban ténylegesen elért bevételre kell vetíteni.

(2) Az adóalany a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenysége tekintetében adólevonási jogát nem gyakorolhatja.

54. § (1) Az adóalany az e fejezetben szabályozott adózási módot az adóév végéig választja. A jelzett időszak elteltét követően az adóalany ismét élhet választási jogával.

(2) Az e fejezetben szabályozott adózási mód alkalmazása megszűnik, ha az (1) bekezdés szerinti időszakon belül az adóalany kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységéből származó tényleges bevétele meghaladja az 52. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárt, illetve az 52. § (3) bekezdésében meghatározott feltételt nem teljesíti. Az adóalany azonban abban az adóbevallási időszakban, melyben a jelzett összeghatárt túllépi, illetve az 52. § (3) bekezdésében meghatározott feltételt először nem teljesíti, még az e fejezetben szabályozott adózási mód szerint köteles a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenysége után elszámolandó adót nyilvántartani, megállapítani, bevallani és elszámolni.

(3) A (2) bekezdés szerinti megszűnést követő második adóév végéig az e fejezetben szabályozott adózási mód nem választható.

(4) Az e fejezetben szabályozott adózási mód időszakára az adóalany a későbbiekben sem alapíthat adólevonási jogot.

XIII. FEJEZET

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany különleges jogállása

55. § (1) A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany e tevékenysége tekintetében - a termékimport kivételével - adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja.

(2) A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyt e tevékenysége tekintetében nem terheli számlázási, adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség.

56. § (1) Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany e tevékenysége körében termékértékesítést teljesít, az 58. § szerinti kompenzációs felár érvényesítése érdekében köteles aláírásával hitelesített írásos nyilatkozatban a következő adatokat megadni a terméket átvevőnek:

a) az adóalany neve;

b) az adóalany címe;

c) az adóalany adóigazgatási azonosító száma.

(2) Az (1) bekezdésben említett átvevő a részére teljesített termékértékesítésről bizonylatot bocsát ki, melyet a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany köteles a számviteli törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatként megőrizni.

57. § (1) A bejelentkezéskor vagy azt követően a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany jogosult arra, hogy az e fejezetben szabályozott jogállását megváltoztassa. Ha azonban élt a változtatás jogával, attól a változtatást követő második adóév végéig nem térhet el.

(2) Az adóalany az (1) bekezdés szerinti változtatást követően sem alapíthat adólevonási jogot a változtatást megelőző időszakra.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanytól történő felvásárlás

58. § (1) A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany által e tevékenysége körében teljesített termékértékesítése után az átvevő adóalany köteles részére a felvásárlási áron felül, de az ellenérték részeként kompenzációs felárat is fizetni. A kompenzációs felár százalékos mértékét a
4. számú melléklet I. része tartalmazza.

(2) Az átvevő adóalany a kompenzációs felárként felszámítandó összeget a 4. számú melléklet II. részének 1. pontjában rögzített számítási módszerrel köteles meghatározni.

(3) A kompenzációs felárként kifizetett összeget az átvevő adóalany jogosult előzetesen felszámított adóként figyelembe venni.

59. § (1) Az átvevő adóalanynak a felvásárlásról igazoló bizonylatot kell kibocsátania, mely a számviteli törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül. A bizonylat kötelező adattartalmát a 4. számú melléklet II. részének 2. pontja tartalmazza.

(2) A felvásárlást igazoló bizonylatot legalább kettő példányban kell kiállítani, melyből az eredeti példányt az átvevő adóalanynak kell megőrizni, a másodpéldányt pedig a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak kell átadni.

(3) A felvásárlást igazoló bizonylat az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentumnak minősül.

(4) Az átvevő adóalany adólevonási joga a kompenzációs felár kifizetésének időpontjában keletkezik.

XIV. FEJEZET

A BOLTI KISKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ADÓZÁSI MÓD

60. § (1) Az üzletek működéséről szóló jogszabály alapján bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytató adóalany jogosult arra, hogy e tevékenysége tekintetében a fizetendő adót a (2) bekezdésben foglaltak szerint tartsa nyilván, állapítsa meg, továbbá az elszámolandó adót annak figyelembevételével vallja be és számolja el.

(2) A fizetendő adó összegét az adóalanynak az 5. számú mellékletében rögzített számítási módszerrel kell meghatároznia.

61. § (1) Ha az adóalanynak több üzlete van, és bolti kiskereskedelmi tevékenységéről üzletenkénti elkülönített nyilvántartást vezet, az e fejezetben szabályozott adózási módot üzletenként is alkalmazhatja.

(2) Az adóalany az e fejezetben szabályozott adózási módot az adóév végéig választja. A jelzett időszak elteltét követően az adóalany ismét élhet választási jogával.

XV. FEJEZET

A HASZNÁLT TERMÉK KERESKEDELMI JELLEGŰ FORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS ADÓZÁSI SZABÁLYOK

62. § (1) A használt termék felvásárlásakor az átvevő adóalany jogosult arra, hogy a felvásárolt termék árának meghatározott részét előzetesen felszámított adóként vegye figyelembe, ha

a) a felvásárlás közvetlenül továbbértékesítési céllal történik, és

b) az átadó az általa teljesített termékértékesítése tekintetében adó fizetésére nem kötelezett.

(2) Az átvevő adóalany a felvásárolt használt termék árából előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető összeget a 6. számú melléklet 1. pontjában rögzített számítási módszerrel köteles meghatározni.

(3) Nem minősül használt terméknek

a) az eredeti rendeltetésének megfelelően már nem hasznosítható termék (hulladék);

b) a jellegéből adódóan ismételt felhasználásra nem alkalmas termék, így különösen: a mezőgazdasági és élelmiszeripari eredetű termékek, valamint az élvezeti cikkek.

(4) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók

a) az alanyi adómentességet választó, illetve

b) a mezőgazdasági tevékenységet folytató

adóalanytól történő felvásárlásra.

63. § (1) Az átvevő adóalanynak a felvásárlásról igazoló bizonylatot kell kibocsátania, mely a számviteli törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül. A bizonylat kibocsátása érdekében a használt terméket átadónak aláírásával hitelesített írásos nyilatkozatot kell tennie arról, hogy az általa teljesített termékértékesítés tekintetében adó fizetésére nem kötelezett, továbbá meg kell adnia az azonosításhoz szükséges nevet és címet. A bizonylat kötelező adattartalmát a 6. számú melléklet 2. pontja tartalmazza.

(2) A felvásárlást igazoló bizonylatot legalább kettő példányban kell kiállítani, melyből az eredeti példányt az átvevő adóalanynak kell megőrizni, a másodpéldányt pedig a használt terméket átadónak kell átadni.

(3) A felvásárlást igazoló bizonylat az adó összegét hitelesen igazoló dokumentumnak minősül.

64. § (1) Az átvevő adóalany adólevonási jogának keletkezési időpontja megegyezik a felvásárolt használt termék értékesítése utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával.

(2) Az előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető összeg legfeljebb a használt termék értékesítése során felszámított adó összegének erejéig vonható le.

XVI. FEJEZET

AZ IDEGENFORGALMI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS ADÓZÁSI SZABÁLYOK

65. § (1) Az üzletek működéséről szóló jogszabály alapján idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany által az e tevékenysége keretében az utas részére teljesített összes termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - egyetlen, belföldön teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye közül az, mely teljesítéssel a legközvetlenebbül érintett, belföldön van, ezek hiányában pedig, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található belföldön.

(2) Nem tartozik e törvény hatálya alá az a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, melyet az adóalany a saját nevében, de az utas javára rendel meg, s amelyet az utas részére közvetlenül külföldön teljesítenek.

(3) E fejezet rendelkezéseit arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kell alkalmazni, melyet az adóalany az utas részére a saját nevében teljesít, s amelyhez más adóalany által értékesített terméket és nyújtott szolgáltatást használ fel, hasznosít.

66. § (1) Az adó alapját csökkenti annak a termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak az adóval növelt ellenértéke, melyet az adóalany a saját nevében, de az utas javára rendelt meg, s amelyet részére más, adó fizetésére kötelezett adóalany teljesít.

(2) Az adóalany az (1) bekezdés szerinti esetben adólevonási jogát nem gyakorolhatja.

HARMADIK RÉSZ

VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

XVII. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Statisztikai besorolási rend

67. § A statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ), Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékének (METJ), Számítástechnika-alkalmazási Termékek Jegyzékének (SZATJ), Építményjegyzékének (ÉJ), valamint Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) az 1992. év augusztus hónap 31. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.

A behajthatatlan követelés

68. § (1) Ha az adóalany az adó alapjául szolgáló ellenértéket behajthatatlan követelésként leírja, jogosult - az adóhatóság előzetes hozzájárulásával - a leírás időpontját követő első adóbevallásában az elszámolandó adót csökkenteni a behajthatatlan követelésére jutó adó összegével.

(2) Az adóhatóság az előzetes hozzájárulást akkor adja meg, ha az adóalany igazolja, hogy

a) megtett minden szükséges intézkedést a követelése behajtására, továbbá

b) az érvényesíteni kívánt követelése az annak alapjául szolgáló bizonyítékok ellenére valószínűsíthetően nem nyer kielégítést.

(3) Ha azonban a behajthatatlan követelésként leírt ellenérték a későbbiekben egészben vagy részben mégis kielégítést nyer, az adóalany köteles a soron következő első adóbevallásában az elszámolandó adót növelni a kielégítést nyert ellenértékére arányosan jutó adó összegével.

Az adó visszafizetése kérelemre

69. § (1) A vámhatóság az adót kérelemre visszafizeti, ha az importáló az adó megfizetésének esedékessége évének utolsó napjától számított 5 éven belül igazolja, hogy

a) a termékimport mentes az adófizetés alól (31. §);

b) az importált terméket a szerződés meghiúsulása miatt, illetőleg szerződésen alapuló szavatossági vagy jótállási igény alapján az eredeti küldő címére, vagy annak rendelkezése szerint más címre, külföldre visszaküldték;

c) a lecserélés jogcímen importált termék ellentételeként az azzal azonos vámtarifaszám alá tartozó terméket külföldre küldték.

(2) Ha az importáló a termékimport után kivetett és megfizetett adót levonta, köteles az (1) bekezdés szerint visszatérített adó összegével növelni az elszámolandó adó összegét. A módosítást abban az adóbevallási időszakban kell végrehajtani, melyben az (1) bekezdés szerinti adóvisszatérítés megtörtént.

A nyugtaadási kötelezettség

70. § (1) Ha a 43. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az adóalany egyszerűsített számlát nem bocsátott ki, köteles - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyugtát kibocsátani.

(2) Nem kell nyugtát kibocsátani:

a) a szerencsejáték-szolgáltatás (SZJ 1951) nyújtása esetén;

b) újság és folyóirat árusítása esetén.

(3) A nyugtára a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

XVIII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazás

71. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg

a) a külföldi utas;

b) a külföldön nyilvántartásba vett adóalany;

c) a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai

számára adható adó-visszatérítés mértékét, módját és részletes szabályait.

(2) Az ipari és kereskedelmi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a 78. § szerinti adó-visszaigénylésre jogosító termékek és szolgáltatások körét.

(3) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a nyugta adóigazgatási azonosításának módjáról szóló jogszabályban meghatározza azokat a területeket, tevékenységi ágakat, melyekben a nyugtaadási kötelezettség kizárólag az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép vagy taxaméter (a továbbiakban együtt: pénztárgép) alkalmazásával teljesíthető.

(4) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a külügyminiszterrel egyetértésben adófizetés alóli mentességet engedélyezzen az olyan közérdekű tevékenységet ellátó nemzetközi szervezetek részére, amelyek nemzetközi szerződés vagy más államok joggyakorlata alapján azonos vagy hasonló kedvezményt élveznek.

72. § A vámhatóság az importáló indokolt kérelmére - saját hatáskörben - adófizetés alóli mentességet engedélyezhet abban az esetben, ha

a) az ellenérték nélküli termékimport az állampolgárok széles körét érintő közösségi - így különösen: a szociális, az egészségügyi, a nevelési, a kulturális, a hitéleti, a környezetvédelmi, a településfejlesztési - feladatok ellátását szolgálja, és

b) az importáló e tekintetben nem rendelkezik adólevonási jogosultsággal.

73. § Az adóhatóság az adóalany indokolt kérelmére
- saját hatáskörben - felmentést adhat a 70. §-ban megállapított nyugtaadási kötelezettség alól abban az esetben, ha

a) szociális vagy egészségügyi helyzete miatt a kötelezettség teljesítése az adóalanyra aránytalanul nagy terhet róna;

b) a vállalkozás mérete miatt az adóalany alkalmazottat, családtagot vagy közeli hozzátartozót és más, a kötelezettség teljesítésére képes személyt nem foglalkoztat; vagy

c) a gazdasági tevékenység jellege miatt a kötelezettség teljesítése adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép felhasználásával sem oldható meg, vagy csak aránytalanul nagy megterheléssel lenne megoldható.

Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések

74. § (1) Ez a törvény 1993. év január hónap 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben az adófizetési kötelezettség 1992. év december hónap 31. napját követően keletkezik.

(2) Folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, e törvény rendelkezéseit az első olyan számlálóleolvasás napjától kezdődően kell alkalmazni, amelynél a teljes leolvasási időszak 1992. év december hónap 31. napját követi. Ha a teljesítés mérése nem számlálóleolvasás útján történik, vagy ha a teljesítésért járó ellenérték időszakonkénti ár (díj) fizetése ellenében történik, e törvény rendelkezéseit az 1993. év január hónap 1. napjától kezdődően esedékes időszakra időarányosan kell alkalmazni.

(3) A 7. § (1) bekezdésének b) pontját és (2) bekezdését azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben a termék beszerzése 1992. év december hónap 31. napját követi.

(4) A 70. § (1)-(3) bekezdéseit, valamint a 73. §-t 1993. év július hónap 1. napjától kell alkalmazni.

(5) A 30. § (3) bekezdése, a 49. § (1) bekezdése, az 52. § (1) bekezdése, az 57. § (1) bekezdése és a 60. § (1) bekezdése tekintetében az adóalanynak legkésőbb 1993. év január hónap 31. napjáig kell nyilatkoznia választásáról.

75. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:

a) az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény és az azt módosító 1990. évi XIX. törvény, az 1990. évi XCIV. törvény, az 1991. évi XXXIV. törvény 41. §-ának (3) bekezdése, az 1991. évi XCI. törvény 76-81. §-ai, valamint 9. és 10. számú mellékletei (a továbbiakban együtt: Áfa tv.), továbbá

b) a magánerős házilagos lakásépítés, -bővítés, -közművesítés, valamint lakáson, lakóépületen végzett egyéb, lakásalapterület-bővüléssel nem járó munkák esetén általános forgalmiadó-visszatérítésre jogosító termékek és szolgáltatások köréről szóló 11/1988. (XII. 27.) ÉVM rendelet és az azt módosító 8/1990. (IV. 29.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban együtt: R.)

a hatályát veszti.

(2) Folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, az Áfa tv. rendelkezéseit az utolsó olyan számlálóleolvasás napjáig kell alkalmazni, amelynél a leolvasási időszak e törvény hatálybalépésének napját megelőzően kezdődött.

(3) Az Áfa tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt esetben az Áfa tv. 46. §-át az 1992. évre vonatkozó adó-visszaigénylési ügyekben még alkalmazni kell.

(4) Az Áfa tv. 5. §-a (1) bekezdésének b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az Áfa tv. 49-51. §-ait, 53. §-át, 54. §-ának (3) bekezdését és 55-57. §-ait, valamint a R. rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő adó-visszaigénylési ügyekben még alkalmazni kell, legfeljebb azonban 1994. év december hónap 31. napjáig.

(5) Ha a 74. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a termék beszerzése 1993. év január hónap 1. napját megelőzi, akkor az Áfa tv. 8. §-ának (2) bekezdését, 20. §-a (1) bekezdésének c) pontját, 25. §-ának (2) bekezdését, 20. §-a (1) bekezdésének c) pontját, 25. §-ának (2) bekezdését, valamint 32. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni.

(6) Az Áfa tv. 20. §-a (2) bekezdése első fordulatának hatálya alá tartozó adóalany esetében az Áfa tv. rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra, melyet az adóalany e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített, de amelynél az ellenérték megfizetése e törvény hatálybalépését követően történik.

(7) Az Áfa tv. 35. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó adóalany esetében az Áfa tv. rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékbeszerzésre és szolgáltatás-igénybevételre, melyet az adóalany részére e törvény hatálybalépését megelőzően teljesítettek, de amelynél az ellenérték megfizetése e törvény hatálybalépését követően történik.

(8) Ha az Áfa tv. 45. §-a szerint a használt termék felvásárlás e törvény hatálybalépését megelőzően történt, az adólevonási jog gyakorlására az Áfa tv. rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a használt terméket e törvény hatálybalépését követően értékesítik.

(9) Az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésének c) pontját, 61. §-át, 74. §-ának k) pontját, valamint 76. §-ának (4) és (5) bekezdését 1993. év június hónap 30. napjáig még alkalmazni kell.

(10) Az Áfa tv. 75. §-a (5) bekezdésének b) és c) pontját az engedélyben szereplő feltételek teljesüléséig, illetőleg az engedélyben szereplő határidő lejártáig még alkalmazni kell.

76. § (1) Az az adóalany, aki (amely) az e törvény hatálybalépése előtt továbbértékesítési céllal beszerzett és fogyasztási adóval nyilvántartott ólmozott és ólmozatlan motorbenzint az e törvény hatálybalépését követően értékesíti, jogosult arra, hogy a fizetendő adót csökkentse a (2) bekezdésben meghatározott összeggel.

(2) A fizetendő adót csökkentő tétel annak a szorzatnak az eredménye, melynek

a) egyik tényezője az ólmozott és ólmozatlan motorbenzinnek az 1992. év december hónap 31-i fordulónappal leltárral alátámasztott tényleges mennyisége literben;

b) másik tényezője a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény szerint az ólmozott és ólmozatlan motorbenzinre az 1992. év december hónap 31. napján, illetve az 1993. év január hónap 1. napján érvényes fogyasztásiadó-tétel különbözete.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg meghaladja a fizetendő adót, az adóalany jogosult a különbözetet az adóhatóságtól külön kérelemre visszaigényelni.

77. § (1) Az 1990. év január hónap 1. napjától az 1995. év december hónap 31. napjáig terjedő időszakban az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép üzembe helyezéséhez kedvezmény vehető igénybe.

(2) A kedvezmény pénzátvételi helyenként egy darab pénztárgép egyszeri beállítására terjed ki.

(3) A kedvezmény minden nyilvántartásba vett adóalanyt megillet, kivéve:

a) a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyt, valamint

b) azt az adóalanyt, aki (amely) az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgépet e törvény hatálybalépését megelőzően szerezte be, és annak adót is tartalmazó beszerzési árát, illetve az Országos Pénztárgéptechnikai Bizottság által meghatározott forintösszeget előzetesen felszámított adóként levonta, visszaigényelte.

(4) A kedvezmény formáját, mértékét, igénybevételének egyéb feltételeit és módját, valamint visszafizetésének eseteit a nyugta adóigazgatási azonosításának módjáról szóló jogszabály határozza meg.

Az adó kivételes visszaigénylése

78. § (1) Az a természetes személy, építőközösség és társasházközösség (a továbbiakban együtt: jogosult), aki (amely)

a) befejezetlen vagy kész lakást vásárol;

b) saját szervezésben vagy kivitelezésben lakást épít, bővít és közművesít

jogosult arra, hogy 1993. év január hónap 1. napjától 1994. év december hónap 31. napjáig az e tevékenységével összefüggésben a rá áthárított, illetve - termékimport esetén - az általa megfizetett adó összegét a (2)-(8) bekezdésekben foglaltak szerint az adóhatóságtól visszaigényelje.

(2) Az adó-visszaigénylésre jogosító termékek és szolgáltatások körét külön jogszabály határozza meg.

(3) A számlában és egyszerűsített számlában áthárított, illetve - termékimport esetén - a határozat szerint megfizetett adó összegének legfeljebb a 60 százaléka igényelhető vissza. Az adó-visszaigénylési hányad alapján meghatározott összeget egységnyi forintra kell kerekíteni.

(4) A visszatérített adó összege lakásonként összesen nem haladhatja meg:

a) befejezetlen vagy kész lakás vásárlása, illetve lakás építése esetén a 400 000 forintot;

b) lakás bővítése esetén a 200 000 forintot;

c) lakás közművesítése esetén az 50 000 forintot.

(5) Az adó visszatérítése a jogosult kérelmére történik. A visszatérített adó összegét az adóhatóság határozattal állapítja meg.

(6) Az adó-visszaigénylési jog gyakorlásának feltétele, hogy a jogosult az adó-visszatérítési kérelemhez csatolja

a) a nevére kiállított, az áthárított adó összegét igazoló eredeti számlát és egyszerűsített számlát, illetve - termékimport esetén - az adó megfizetését igazoló határozatot;

b) befejezetlen vagy kész lakás vásárlása esetén a tulajdonjog bejegyzését igazoló tulajdoni lapot, ennek hiányában a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet;

c) lakás építése és bővítése esetén az építési engedélyt;

d) lakás közművesítése esetén az elvégzendő munkákra vonatkozó előzetes költségvetést.

(7) A jogosult adó-visszatérítési kérelemmel akkor fordulhat az adóhatósághoz, ha a visszatérítési igény eléri vagy meghaladja a 10 000 forintot. Az utolsó adó-visszaigénylés alkalmával az ezt el nem érő forintösszeg is visszaigényelhető.

(8) Adó-visszatérítési kérelmet legfeljebb

a) befejezetlen vagy kész lakás vásárlása esetén a birtokba adás napjától számított 6 hónapon belül;

b) lakás építése és bővítése esetén a használatbavételi engedély megadásának napjától számított 6 hónapon belül;

c) lakás közművesítése esetén az előzetes költségvetés adóhatósághoz történő benyújtását követő második év március hónap 31. napjáig

lehet az adóhatósághoz benyújtani.

(9) E § alkalmazásában

a) lakásközművesítés: a közüzemi üzemeltető kezelésében lévő, vagy kezelésébe kerülő nyomvonal jellegű építményről a lakás közműre való bekötése, csatlakoztatása, a mérőberendezés felszerelése, illetve a lakáson belül a fogyasztói berendezésig szükséges vezetékek első alkalommal történő kiépítése, továbbá a fogyasztói berendezés első alkalommal történő felszerelése, ideértve a fogyasztói berendezés, valamint közműpótló berendezés első ízben történő beszerzését, létesítését;

b) a használatbavételi engedély megadása alatt az engedély megadásának időpontját, illetőleg az engedélyben feltételül szabott határidő lejártának napját kell érteni.

79. § (1) Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 85. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Mentes az általános forgalmi adó alól - a III. Fejezetben foglaltak kivételével - az e törvény rendelkezései alapján teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás.”

(2) A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény 32. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Mentes az általános forgalmi adó alól az e törvény rendelkezései alapján teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás.”

(3) A kiskereskedelmi, vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló 1990. évi LXXIV. törvény 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Mentes az általános forgalmi adó alól az e törvény rendelkezései alapján teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás.”

1. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez

A 6 százalékos felszámított adómérték alá tartozó
termékek és szolgáltatások köre

I. Termékek

Sorszám
Megnevezés

1.
Ásványi energiahordozók, brikett (ITJ 11)

2.
Villamos energia, gőz, melegített víz, víz (ITJ 14) Kivéve:

 
- Lakosság részére háztartási célra értékesített villamos energia (ITJ 14-1-ből)

3.
Pontozó vakok számára (ITJ 26-16-2-ből)

4.
Braille tábla fémből (ITJ 29-79-9-ből)

5.
Közlekedő kocsi mozgássérültek részére
(ITJ 41-41-2)

6.
Vakok számára készült fényérzékeny telefonkezelő adapter (ITJ 44-1-20-ból)

7.
Orvosi fecskendő (ITJ 46-16-1)

8.
Orvosi csapoló- és öblítőeszköz (ITJ 46-16-2)

9.
Egyszer használatos, fecskendővel egybeépített műanyag injekciós tű (ITJ 46-16-9-ből)

10.
Injekciós tű (ITJ 46-18-2)

11.
Vércukorszintet meghatározó készülék
(ITJ 46-21-7-ből)

12.

Az „Inhaláló és lélegeztető készülék” termékcsoportba tartozó és az Országos Társadalombiztosítási

Főigazgatóság általminősített hordozható inhalátor készülék (ITJ 46-22-4-ből)

13.
Öninjektáló automata és félautomata készülék
(ITJ 46-22-6-ból)

14.
Gyógyászati segédeszköz (ITJ 46-36)

15.
Vakok és gyengénlátók számára készült speciális írógép (ITJ 46-71-4-ből)

16.
Vakok számára készült speciális személyi számítógép (ITJ 48-58-31-ből)

17.
Információátalakító egység vakok és gyengénlátók részére (ITJ 48-85-91)

18.
Mesterséges gázok (ITJ 54-1)

19.
Koksz (ITJ 54-2)

20.
Propán-bután gáz keverék (ITJ 55-11-4)

21.
Háztartási (MEKALOR) tüzelőolaj
(ITJ 55-16-1)

22.
Egészségügyi gumigyártmány (ITJ 56-71-2)

23.
Műanyag alapanyagú vérterápiás eszközök
(ITJ 57-62-3-ból)

24.
Braille tábla műanyagból (ITJ 57-69-ből)

25.
Mezőgazdasági célú vegyi termékek (ITJ 59-3)

26.
Fűrészipari apríték (ITJ 61-28-8)

27.
Faipari hulladék (ITJ 61-8)

28.
Alágyújtós (ITJ 63-29-3)

29.
Fabrikett (ITJ 63-29-4)

30.
Könyv, brosúra (ITJ 66-1)

31.
Folyóirat (ITJ 66-2)

32.
Napilap (ITJ 66-3)

33.
Térkép (ITJ 66-71)

34.
Férfi ortopéd cipő (ITJ 68-11-5)

35.
Női ortopéd cipő (ITJ 68-12-5)

36.
Gyermek ortopéd cipő (ITJ 68-13-5)

37.
Fiú ortopéd cipő (ITJ 68-14-5)

38.
Leány ortopéd cipő (ITJ 68-15-5)

39.
Zsűriszámmal ellátott népi és iparművészeti alkotás (ITJ 69-95)

40.
Szemléltető és bemutató taneszköz (ITJ 69-22)

41.
Ipari és mezőgazdasági hulladékból előállított vegyes összetételű tüzelőanyag (ITJ 69-98)

42.
Műlép (ITJ 69-99-31)

43.
Egészségügyi vatta (ITJ 75-31)

44.
Kötszer, egészségügyi cikk (ITJ 75-4)

45.
Húsipari termékek (ITJ 80)

46.
Baromfi- és tojásfeldolgozó-ipari termékek (ITJ 81)

47.
Tejipari termékek (ITJ 82)

48.
Tartósítóipari termékek (ITJ 83)
Kivéve:

 
- Folyékony gyümölcs (ITJ 83-15)

 
- Gyümölcsszörp és sűrítmény (ITJ 83-16)

 
- Fűszerőrlemény és -pótló, ételízesítő (ITJ 83-8)

49.
Malomipari és összetett-takarmány termékek
(ITJ 84)

50.
Cukoripari termékek (ITJ 85)

51.
Növényolajipari termékek (ITJ 86)

52.
Kenyér (ITJ 87-0)

53.
Péksütemény (ITJ 87-1)

54.
Száraztészta (ITJ 87-2)

55.
Diétás és diétát kiegészítő sütőipari termék
(ITJ 87-31)

56.
Cukrászipari készítmény (ITJ 87-92)

57.
Ecet (ITJ 88-6)

58.
Élesztő (sörélesztő nélkül) (ITJ 88-7)

59.
Keményítő termék (ITJ 88-8)

60.
Szeszipari takarmány (ITJ 88-9)

61.
Egyéb élelmiszeripari termék (ITJ 89-8)

62.
Élelmiszeripari hulladék (ITJ 89-9)

63.
Növénytermelési termékek (METJ 91)
Kivéve:

 
- Nyers kávé (METJ 91-25-50)

64.
Kertészeti termék (METJ 92)
Kivéve:

 
- Déligyümölcs (METJ 92-25)

65.
Élőállatok és állati termékek (METJ 93)
Kivéve:

 
- Hullatott agancs (METJ 93-91-07)

 
- Hullatott agyar (METJ 93-91-08)

 
- Trófea (METJ 93-91-09)

66.
Erdei magok és csemeték, erdősítés (METJ 94-1)

67.
Apríték (METJ 94-35)

68.
Vastag tűzifa (METJ 94-36)

69.
Vékony tűzifa (METJ 94-37)

70.
Tuskó (METJ 94-38)

71.
Erdei melléktermékek (METJ 94-39)

II. Szolgáltatások

Sorszám
Megnevezés

72.
Mezőgazdasági, vadgazdálkodási és erdőgazdálkodási szolgáltatás (SZJ 01)
Kivéve:
- Trófeabírálat (SZJ 011220)

73.
Halászati szolgáltatás (SZJ 02)

74.
Kényszer- és bérvágás (SZJ 041100-ból)

75.
Gyógyászati segédeszközök bérmunkában történő előállítása (SZJ 0416-ból)

76.
Könyv- és zeneműkiadás (SZJ 041271)

77.
Lapkiadás (SZJ 041272)

78.
Egyéb kiadói szolgáltatás (SZJ 041279)

79.
Villamos energia-, gáz-, hő- és vízellátás (SZJ 05) Kivéve:

 
- Lakosság részére háztartási célra szolgáltatott villamos energia (SZJ 051-ből)

80.
Szemüveglencse egyedi csiszolása, keretbe helyezése (SZJ 073649-ből)

81.
Gyógyászati segédeszközök (ITJ 46-36) javítása (SZJ 073699-ből)

82.
Szállodai szolgáltatás (SZJ 081100)
Kivéve:

 
- Négycsillagos vagy azon felüli minőségi kategóriába tartozó szálloda (SZJ 081100-ból) 5

83.
Egyéb kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás
(SZJ 0812)

84.
Egyéb korlátozottan igénybe vehető szálláshely-szolgáltatás (SZJ 0814)

85.
Éttermi vendéglátásban az ételforgalom

86.
Cukrászati vendéglátásban az ételforgalom
(SZJ 082200-ból)

87.
Egyéb nyílt árusítású vendéglátásban az ételforgalom (SZJ 082300-ból)

88.
Diákétkeztetés (SZJ 0824)

89.
Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátásban az ételforgalom (SZJ 0825-ből)

90.
Szállítás, raktározás, posta és távközlés (SZJ 09) Kivéve:

 
- Utazásszervezés, idegenvezetés (SZJ 094320)

 
- Postai szolgáltatás (SZJ 09511)

91.
Gazdasági haszonállatok bérbeadása (SZJ 113310)

92.
Kutatás és kísérleti fejlesztés (SZJ 13)

93.
Mezőgazdasági termelési rendszerekkel kapcsolatos szolgáltatás (SZJ 1414-ből)

94.
Település- és tájképtervezés (SZJ 142120)

95.
Műemlékvédelem (SZJ 142150)

96.
Területfejlesztési, -rendezési tervezés (SZJ 142160)

97.
Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodás és halászati szakmai tervezés, szakértés
(SZJ 142271)

98.
Vízgazdálkodási tervezés, szakértés
(SZJ 142272-ből)

99.
Postai és távközlési tervezés, szakértés
(SZJ 142273-ból)

100.
Környezetvédelmi szakmai tervezés, szakértés
(SZJ 142275)

101.
Mezőgazdasági laboratóriumi vizsgálatok
(SZJ 1423-ból)

102.
Környezeti elemek laboratóriumi vizsgálata, elemzése (SZJ 1423-ból)

103.
Kéményseprés és tüzeléstechnikai szolgáltatás
(SZJ 144320)

104.
Állategészségügyi ellátás (SZJ 171200)

105.
Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás (SZJ 181)

106.
Filmgyártás (SZJ 1911)

107.
Filmforgalmazás (SZJ 191200)

108.
Filmvetítés (SZJ 191300)

109.
Előadóművészeti szolgáltatás (SZJ 1916)

110.
Egyéb művészeti szolgáltatás (SZJ 1917)

111.
Cirkusz műsor (SZJ 191910-ből)

112.
Állat- és növénykertek, védett természeti értékek bemutatása (SZJ 1934)

113.
Verseny- és élsport lebonyolítása (SZJ 1941-ből)

114.
Verseny- és élsport (SZJ 194150)

115.
Uszoda és strandfürdő szolgáltatás (SZJ 194130)

116.
Mosás, vegytisztítás, textilfestés (SZJ 201)

117.
Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás
(SZJ 203)

118.
Fürdőszolgáltatás (SZJ 2091)

119.
Temetések megszervezése, ügyintézése
(SZJ 209331)

2. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez

A tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítések
és szolgáltatásnyújtások köre

A 30. § (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások a következők:

1. a földterület értékesítése;

2. a lakóingatlan értékesítése, kivéve az építés befejezése előtti értékesítést, valamint az építés befejezését követő első értékesítést;

3. oktatási intézmény oktatási célú eszközeinek, létesítményeinek bérbeadása (SZJ besorolástól függetlenül);

4. diákotthoni, kollégiumi ellátás (SZJ 0813);

5. postai szolgáltatás (SZJ 09511);

6. pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai (SZJ 10), kivéve a pénzügyi lízinget (SZJ 101920) és a széfügyeletet (SZJ 103900);

7. hitelezői, illetve tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt kifejező vagyoni értékű jog átengedése;

8. lakásszolgáltatás és azt kiegészítő szolgáltatás (SZJ 11111), kivéve a gépkocsitárolás biztosítását (SZJ 111112-ből);

9. uszodai medence és egyéb sportcélokat szolgáló medence (ÉJ 317-25, 317-26) bérbeadása (SZJ 111121-ből);

10. uszodai épület (ÉJ 581-64) bérbeadása (SZJ 111124-ből);

11. sportlétesítmények épületei (ÉJ 581-5) bérbeadása (SZJ 111124-ből);

12. művelődési ház (kultúrotthon) (ÉJ 571-ből), művelődést szolgáló önálló rendeltetési egység bérbeadása (SZJ 111124-ből);

13. terület bérbe-, haszonbérbe adása (SZJ 1112);

14. egyéb ingatlan hasznosítása (SZJ 111900);

15. lakóingatlanok kezelése (SZJ 112110);

16. a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 59. §-ában meghatározott díj fejében végzett szolgáltatásnyújtás;

17. ügyvédi, illetőleg jogi képviseleti tevékenység (SZJ 141110-ből), továbbá jogi dokumentációs tevékenység (SZJ 141130);

18. egészségügyi tervezés, módszertani feladatok (SZJ 142274-ből);

19. tudományos rendezvények lebonyolítása (SZJ 144960-ból);

20. közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás (SZJ 15);

21. oktatás (SZJ 16);

22. humán egészségügyi ellátás (SZJ 1711);

23. szociális ellátás (SZJ 1713);

24. tagsági viszonyon alapuló egyéb közösségi, társadalmi szolgáltatás (SZJ 182);

25. rádiós és televíziós szolgáltatás (SZJ 1914);

26. hírügynökségi szolgáltatás (SZJ 192000);

27. könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatás (SZJ 193);

28. sport- és szabadidős szolgáltatás (SZJ 194), kivéve a verseny- és élsport lebonyolítását (SZJ 1941-ből), a verseny- és élsportot (SZJ 194150) és az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást (SZJ 194130);

29. szerencsejáték-szolgáltatás (SZJ 1951);

30. az 1-29. pontokban felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások teljesítésében való közreműködés (közvetítés), ha az más nevében és javára történik.

3. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez

I. rész: Az előzetesen felszámított adó megosztása arányosítással

Az arányosításba bevont, előzetesen felszámított adó összegét az alábbi számítási módszerrel kell megosztani, levonható és le nem vonható részre:

L = A LH, valamint

N = A-L, ahol

A: az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összege;

L: az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegéből a levonható rész;

N: az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegéből a le nem vonható rész;

LH: a levonási hányad, amely annak a hányadosnak az eredménye, melynek

- számlálójában az adólevonásra jogosító tevékenységből származó bevétel adó nélkül számított összege szerepel,

- nevezőjében pedig a számlálóban szereplő, valamint az adólevonásra nem jogosító tevékenységből származó bevétel együttes összege szerepel. A levonási hányad meghatározása szempontjából az adólevonásra nem jogosító tevékenységhez kapcsolódó költségvetési támogatás, egyéb pénzbeli adomány, juttatás stb. is bevételnek minősül. A levonási hányadot 4 tizedesjegy pontossággal kell kiszámítani.

1. Az adóalany - választása szerint - az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegét

a) a tárgyévi adatok alapján göngyölítve kiszámított levonási hányad alkalmazásával, vagy

b) az évközi adóbevallási időszak(ok)ban a tárgyévet megelőző évre vonatkozó levonási hányad alkalmazásával köteles megosztani (ideiglenes megosztás). A tárgyév végén az adóalany köteles:

- a tárgyévi adatok alapján a tárgyévre vonatkozó levonási hányadot meghatározni, s ha a kapott eredmény eltér az ideiglenes megosztáskor alkalmazott levonási hányadtól, akkor

- az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegét a tárgyévre vonatkozó adatok felhasználásával újból megosztani (végleges megosztás), és az ideiglenes és a végleges megosztás közötti különbözetet pótlólag bevallani.

2. Az adóalany az 1. pont szerinti választásától a tárgyévben nem térhet el. Az az adóalany, aki a tárgyévben válik adóalannyá, illetve nem rendelkezik a tárgyévet megelőző évre vonatkozó levonási hányaddal, csak az 1/a) pontban meghatározott számítási mód szerint oszthatja meg az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó összegét.

II. rész: A tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó különleges szabályok

1. Az adólevonási jog keletkezése évére vonatkozó végleges felhasználási aránynak megfelelő megosztást az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni:

P1 = ÁE (FB/I - FB/V), ahol

P1: a pótlólag bevallandó adó összege, mely „+” előjel esetén a pótlólag le nem vonható, illetve „-” előjel esetén a pótlólag levonható adót jelenti;

ÁE: a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összege;

FB/I: az adólevonási jog keletkezésének évére érvényes ideiglenes felhasználási arány, mely

- tételes elkülönítés esetén „1”, ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódik, illetve „0”, ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra nem jogosító tevékenységhez kapcsolódik,

- arányosítás esetén az I. részben meghatározott, az ideiglenes megosztáskor alkalmazott levonási hányad;

FB/V: az adólevonási jog keletkezésének évére érvényes, végleges felhasználási arány, mely

- tételes elkülönítés esetén „1”, ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódik, illetve „0”, ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra nem jogosító tevékenységhez kapcsolódik,

- arányosítás esetén az I. részben meghatározott, a végleges megosztáskor alkalmazott levonási hányad.

2. A 39. § (1) bekezdése szerinti utólagos módosítást az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni:

P2: a pótlólag bevallandó adó összege, mely „+” előjel esetén a pótlólag le nem vonható, illetve „-” előjel esetén a pótlólag levonható adót jelenti;

ÁE: a II. rész 1. pontjában ekként meghatározott érték;

FB/V: a II. rész 1. pontjában ekként meghatározott érték;

FT/V: a tárgyévre érvényes végleges felhasználási arány, mely

- tételes elkülönítés esetén „1”, ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódik, illetve „0”, ha a tárgyi eszköz közvetlenül adólevonásra nem jogosító tevékenységhez kapcsolódik;

- arányosítás esetén az I. részben meghatározott, a végleges megosztáskor alkalmazott levonási hányad;

i: „10”, ingatlan esetén, illetőleg „5”, egyéb tárgyi eszköz esetén.

4. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez

A kompenzációs felár mértéke a felvásárlási ár %-ában (AM) kivastagítva

I. rész: Mezőgazdasági termékek

 
 
 

 1.
Növénytermelési termékek és elsődleges feldolgozásaik:
 

 
Gabonafélék és hüvelyesek (METJ 91-1)
10%

 
Ipari növények (METJ 91-2)
10%

 
Kivéve:
 

 
Vadontermő gyógynövények és termékei (METJ 91-24-ből)
10%

 
Burgonya (METJ 91-3)
10%

 
Tisztított, koptatott és hámozott burgonya (ITJ 89-81-ből)
10%

 
Szálas, lédús és tartósított takarmányok (METJ 91-4)
10%

 
Gyümölcsök és elsődleges feldolgozásaik:
 

 
Gyümölcsök (METJ 92-2)
10%

 
Kivéve:
 

 
Déligyümölcsök (METJ 92-25)
 

 
Befőttek (ITJ 83-11)
10%

 
Püré, jam (ITJ 83-12)
10%

 
Ízek (ITJ 83-13)
10%

 
Szárított, aszalt, porított, cukrozott gyümölcs (ITJ 83-14)
10%

 
Folyékony gyümölcs (ITJ 83-15)
10%

 
Gyümölcsszörp és -sűrítmény (ITJ 83-16)
10%

 
Gyümölcsmust, sűrített gyümölcsmust (ITJ 88-39-1, 2)
10%

 
Félkész gyümölcsbor, bortermelési célokra (ITJ 88-39-3)
10%

 
Egyéb gyümölcsbor (ITJ 88-39-49)
10%

 
Tartósított fél- és előtermékek gyümölcs alapanyagból (ITJ 83-71, 72)
10%

 
Zöldségfélék és elsődleges feldolgozá-
saik:
 

 
Zöldségfélék (METJ 92-1)
10%

 
Szárított és porított zöldség és főzelék (ITJ 83-23)
10%

 
Zöldségalapú ivólé (ITJ 83-26)
10%

 
Paradicsom ivólé (ITJ 83-35)
10%

 
Savanyúság (ITJ 83-4)
10%

 
Tartósított fél- és előtermékek, zöldség alapanyagból (ITJ 83-73, 74, 76)
10%

 
Tisztított, koptatott, hámozott sárgarépa, fehérrépa és hagyma (ITJ 89-81-ből)
10%

 
Szőlő és elsődleges feldolgozásai:
 

 
Szőlő (METJ 92-31, 32)
10%

 
Szőlőmust, sűrített szőlőmust
(ITJ 88-31-1, 2)
10%

 
Félkész szőlőbor, bortermelési célokra (ITJ 88-31-3)
10%

 
Hordós szőlőbor (ITJ 88-31-41-1, 2, 3)
10%

2.
Erdei magok és csemeték, erdősítés (METJ 94-1)
 

 
Kivéve:
 

 
Vadontermő magok és csemeték
 

3.
Élőállatok, állati termékek és elsődleges feldolgozásaik:
 

 
Szarvasmarha és tenyésztésének termékei (METJ 93-1)
6%

 
Tejipari termékek (ITJ 82)
6%

 
Sertés és tenyésztésének termékei
(METJ 93-2)
6%

 
Juh és tenyésztésének termékei
(METJ 93-3)
6%

 
Ló és tenyésztésének termékei
(METJ 93-4)
6%

 
Kivéve:
 

 
Sportló (METJ 93-42-01)
 

 
Versenyló (METJ 93-42-02)
 

 
Baromfi és tenyésztésének termékei (METJ 93-5)
6%

 
Halászati termékek (METJ 93-6)
6%

 
Vadgazdálkodási termék (METJ 93-7)
6%

 
Kivéve:
 

 
Élővad (METJ 93-71)
 

 
Lőttvad, elpusztított vad, szőrmés apróvad és nyers bőre (METJ 93-72)
 

 
Egyéb állatok és termékei (METJ 93-8)
6%

 
Kivéve:
 

 
Kutya (METJ 93-82-01)
 

 
Macska (METJ 93-82-02)
 

 
Laboratóriumi állatok (METJ 93-85)
 

 
Dísz-és állatkerti állatok
(METJ 93-86)
 

 
Műlép (ITJ 69-99-31)
6%

 
Állattenyésztési melléktermékek
(METJ 93-9)
6%

 
Kivéve:
 

 
Hullatott agancs (METJ 93-91-07)
 

 
Hullatott agyar (METJ 93-91-08)
 

 
Trófea (METJ 93-91-09)
 

II. rész: A kompenzációs felár meghatározása
és a felvásárlást igazoló bizonylat kötelező adattartalma

1. A felvásárlás után kompenzációs felárként felszámított összeget az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni:

EM: a felvásárlás után kompenzációs felárként felszámított összeg, amely előzetesen felszámított adóként vehető figyelembe;

FM: a termék felvásárlási ára;

AM: a kompenzációs felár mértéke a felvásárlási ár százalékában;

T: a felvásárlási ár és a kompenzációs felár együttes összege.

2. A felvásárlást igazoló bizonylat kötelező adattartalma a következő:

a) a bizonylat sorszáma;

b) a bizonylatot kibocsátó átvevő adóalany neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;

c) a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;

d) a felvásárolt termék megnevezése, valamint statisztikai besorolása legalább az e törvény szerinti hivatkozásnak megfelelő részletezésben;

e) a felvásárlási ár összege;

f) a kompenzációs felár mértéke a felvásárlási ár százalékában kifejezve;

g) a kompenzációs felárként felszámított összeg;

h) a felvásárlási ár és a kompenzációs felár együttes összege;

i) a bizonylatot kibocsátó átvevő adóalany aláírása;

j) a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany aláírása.

Az 56. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a bizonylat c) pontjában szereplő adatok kitöltésével is teljesítheti.

5. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez

A fizetendő adó összegének meghatározása
a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó
különleges adózási mód alkalmazása esetén

1. Az adóbevallási időszakonként fizetendő adó összegét az adóalanynak az alábbi számítási módszerrel kell megállapítania:

ahol

F: az adóbevallási időszakonként fizetendő adó összege;

BNY(k): a 3. pont szerinti értéken meghatározott nyitó bolti kiskereskedelmi készlet - adókulcsonként;

BF(k): a 4. pont szerinti értéken meghatározott, az adóbevallási időszakban továbbértékesítési célra beszerzett termékek - adókulcsonként;

BZ(k): a 3. pont szerinti értéken meghatározott záró bolti kiskereskedelmi készlet - adókulcsonként;

BNY: a 3. pont szerinti értéken meghatározott nyitó bolti kiskereskedelmi készlet - összesen;

BF : a 4. pont szerinti értéken meghatározott, az adóbevallási időszakban továbbértékesítési célra beszerzett termé-
kek - összesen;

BZ: a 3. pont szerinti értéken meghatározott záró bolti kiskereskedelmi készlet - összesen;

É: a bolti kiskereskedelmi tevékenységből származó, az adóbevallási időszakban ténylegesen elért bevétel;

A(k): az adó százalékos mértéke - adókulcsonként;

: az eltérő árrések alkalmazásából származó torzító hatást kiegyenlítő koefficiens, melynek értéke 1,0, ha a bolt önálló ármegállapítási joggal nem rendelkezik, és a számítás során felhasznált adatok értékelése a nyilvántartás szerinti fogyasztói áron történik; egyéb esetekben pedig 1,1;

k = 1,2, ..., n: az adókulcsok.

2. Az 1. pont szerinti számítást az adóéven belül göngyölítéssel, 4 tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. A záró bolti kiskereskedelmi készletet (BZ(k); BZ) csak az adóév utolsó adóbevallási időszakában kell figyelembe venni.

3. A nyitó és a záró bolti kiskereskedelmi készleten levő termékeket egyaránt leltározással kell felmérni. A leltár felvételére a számviteli törvény 42. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A készleten levő termékek értékét - adókulcsonkénti részletezésben és összesen is - adóval együtt számított beszerzési áron, ilyen ár hiányában pedig az adót is tartalmazó forgalmi értéken kell meghatározni.

Ha a bolt önálló ármegállapítási joggal nem rendelkezik, a készleten levő termékek értékét - adókulcsonkénti részletezésben és összesen is - nyilvántartás szerinti fogyasztói áron is meg lehet határozni.

4. Az adóbevallási időszakban továbbértékesítési célra beszerzett termékek értékét - adókulcsonkénti részletezésben és összesen is - azok tényleges, adóval együtt számított beszerzési árán, ilyen ár hiányában pedig az adót is tartalmazó forgalmi értékén kell meghatározni.

Ha az adóalany a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó különleges adózási módot a 61. § (1) bekezdése szerint üzletenként alkalmazza, akkor a készletrevétel napján továbbértékesítési célra beszerzett terméknek minősülnek a saját előállítású, illetve a más üzletből, részlegből, egységből stb. átvett termékek is. Az így beszerzett termékek értékét - adókulcsonkénti részletezésben és összesen
is - adóval együtt számított beszerzési áron, ilyen ár hiányában pedig az adót is tartalmazó forgalmi értéken kell meghatározni.

Ha a bolt önálló ármegállapítási joggal nem rendelkezik, a beszerzett termékek értékét - adókulcsonkénti részletezésben és összesen is - nyilvántartás szerinti fogyasztói áron is meg lehet határozni.

5. Ha a készleten levő, illetve a beszerzett termékek értékének meghatározása nyilvántartás szerinti fogyasztói áron történik, attól az adóévben eltérni nem lehet. Az adóalany köteles évközi árváltozás esetén a fogyasztói áron nyilvántartott készletet az árváltozás mértékének megfelelően helyesbíteni.

6. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez

A használt termék árából előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető összeg meghatározása és a felvásárlást igazoló bizonylat kötelező adattartalma

1. A felvásárolt használt termék árából az előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető összeget az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni:

EH: az előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető összeg;

FH: a használt termék felvásárlási ára;

A: a használt termékre a 28. §-ban megállapított adómérték.

2. A felvásárlást igazoló bizonylat kötelező adattartalma a következő:

a) a bizonylat sorszáma;

b) a bizonylatot kibocsátó átvevő adóalany neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;

c) a használt terméket átadó neve és címe;

d) a felvásárlás teljesítésének időpontja;

e) a felvásárolt használt termék megnevezése, valamint statisztikai besorolása legalább az e törvény szerinti hivatkozásnak megfelelő részletezésben;

f) a felvásárlási ár összege;

g) a használt termékre a 28. §-ban megállapított adómérték;

h) a bizonylatot kibocsátó átvevő adóalany aláírása;

i) a használt terméket átadó aláírása, és nyilatkozata arról, hogy az általa teljesített termékszállítás tekintetében adó fizetésére nem kötelezett.

A 63. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket a használt terméket átadó a bizonylat c) és i) pontjának kitöltésével is teljesítheti.

A telephely és az adóalanykénti regisztráció


Tisztelt Cégvezető!

Készíttesse el szabályzatait, mielőtt az adóhatóság megbünteti!


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

webshop7_2 


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

loading...


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">