Enter Könyvelő Iroda
Enter Könyvelő Iroda

2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési...

2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Halászati Alapból, továbbá a tagállami hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások nemzeti végrehajtásával összefüggő alapelveket, továbbá egységes intézményi, információs és eljárási kereteket megállapítsa, a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja, alapelvei

1. § E törvény célja, hogy az eljárás törvényessége, eredményessége és átláthatósága érdekében a közösségi és a nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások igénybevételének és a közös agrárpolitika egyéb, támogatás kifizetésével nem járó piacszabályozási intézkedéseiben (a továbbiakban együtt: intézkedés) való részvétel rendjét, az ügyfél, továbbá az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek jogait és kötelezettségeit egységesen szabályozza.

2. § A jogok rendeltetésszerű gyakorlása érdekében az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek az intézkedésekben való részvételhez kapcsolódó információhoz való egyenlő hozzájutási esélyek biztosítása mellett megadják az ügyfelek részére a vonatkozó nemzeti jogszabályok és közösségi jogi aktusok, valamint egyéb rendelkezések megtartásához szükséges tájékoztatást, és lehetővé teszik számukra az intézkedésekben való részvétel közösségi jogi aktusokon, nemzeti jogszabályokon és egyéb rendelkezéseken alapuló rendjének megismerését.

3. § A végrehajtási feladatokat ellátó szervezetek minden ügyben kötelesek megkülönböztetés nélkül, az adott intézkedésre vonatkozó közösségi jogi aktusoknak és nemzeti hatáskörben kiadott jogszabályoknak, és az ezeken alapuló más rendelkezéseknek megfelelően, valamint a támogatási cél megvalósítását és rendeltetését elősegítő módon eljárni és intézkedni.

4. § Az ügyfél jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése során köteles elősegíteni a törvény végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek feladatainak végrehajtását.

5. § A piaci szereplők gazdálkodása kiszámíthatóságának érdekében biztosítani kell, hogy:

a) a támogatások kifizetéséért és az egyéb intézkedések lebonyolításának végrehajtásáért felelős intézményrendszer működése átlátható, szabályszerű, megfelelően szabályozott és a hatékonyság, gazdaságosság, eredményesség követelményeinek megfelelő legyen,

b) az ügyfelet csak a kérelem elbírálásához legszükségesebb mértékben terhelje adminisztrációs kötelezettség,

c) a támogatási kérelmeket, pályázatokat az egyenlő esélyek biztosítása mellett bírálják el, továbbá

d) a piaci szereplők a jogszabályok keretei között kiszámíthatóan, és határidőn belül jussanak hozzá az őket megillető támogatáshoz,

e) az átlagosnál kisebb gazdasági erővel rendelkező piaci szereplők számára is elérhetőek legyenek a versenyképessé válásukhoz szükséges támogatások.

6. § Annak érdekében, hogy az intézkedések ténylegesen a jogszabályokban vagy programokban meghatározott célok megvalósítását szolgálják, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezetek kötelesek megteremteni, illetve biztosítani a szándékos szabálytalanságok elleni hatékony fellépéshez szükséges feltételeket.

7. § (1) Az ügyfelek, továbbá az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek kötelesek egymással, az Európai Unió illetékes szerveivel, szervezeteivel, valamint más tagállamok kifizető ügynökségeivel együttműködni. Ez az együttműködés kiterjed az egyes feladatok közösségi jogi aktusokban, valamint a jogszabályokban, továbbá a külön megállapodásokban foglaltak szerint történő végrehajtására, az együttműködő felek közti, szükséges és célhoz kötött adatszolgáltatásra, az ellenőrzések végrehajtásához szükséges feltételek megteremtésére.

(2) A törvény végrehajtásában külön megállapodás alapján részt vevő szervezetek a szükséges szervezési és pénzügyi intézkedések megtételével kötelesek saját, jogszabályban, illetve alapító okiratukban meghatározott alapfeladataik, valamint a külön megállapodásban foglaltak végrehajtása során az összhangot folyamatosan biztosítani.

8. § A törvény rendelkezéseit az Európai Unió Közös Agrárpolitikájáról (KAP), valamint Közös Halászati Politikájáról (KHP) szóló közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokkal együtt kell alkalmazni és értelmezni.

Fogalmak

9. § A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:

a) beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások összessége. A társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi;

b) egyéb szervezet: jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, szakcsoport, polgári jogi társaság, és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés;

c) illetékes hatóság: az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 885/2006/EK bizottsági rendelet (2006. június 21.) 1. cikkének (2) bekezdése alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter;

d) irányító hatóság: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 75. cikke, valamint az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter;

e) kifizető ügynökség: a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2005. június 21.) 6. cikkében meghatározottak szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt, és az illetékes hatóság által e feladat ellátására akkreditált szerv;

f) igazoló szerv: a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2005. június 21.) 7. cikkében meghatározottak szerinti szerv;

g) közreműködő szervezet: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 3. cikk p) pontja szerinti szervezet;

h) igazoló hatóság: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet;

i) ellenőrző hatóság: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet;

j) helyi akciócsoport: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 62. cikk (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó szervezet;

k) nemzeti vidéki hálózat: az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerint jogszabályban foglaltak szerinti szervezési, koordinációs feladatokat ellátó szervezet;

l) mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv: a Kormány által rendeletben kijelölt szerv;

m) nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, pályázatban feltüntetett adatok olyan egyértelmű hiányossága vagy hibája, amely a kérelem, vagy a pályázat más adataiból vagy más, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezet által közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (aláírás, bélyegző lenyomat stb.);

n) mezőgazdasági vagyoni értékű jog:

1. a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71 EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben (2003. szeptember 29.) foglaltaknak megfelelően kiosztott, az egységes támogatási rendszerben való részvételre feljogosító támogatási jogosultság,

2. az 1782/2003/EK rendelet 11. fejezetében meghatározott anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatási jogosultság, és a 12. fejezetében meghatározott anyatehénre vonatkozó támogatási jogosultság,

3. a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet (2003. szeptember 29.) 5. cikk j) pontjában meghatározott egyéni referenciamennyiség,

4. a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet (1999. május 17.) 2. cikkében meghatározott új telepítési jog, és újratelepítési jog, valamint

5. jogszabályban mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősített jog;

o) kölcsönös megfeleltetés: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK bizottsági rendelet (2004. április 21.) 2. cikk (30) bekezdésében meghatározott fogalom;

p) hatáskörrel rendelkező hatóság: a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó követelmények ellenőrzését, igazolását végző közigazgatási szerv;

q) szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95/EK Euratom tanácsi rendelet (1995. december 18.) 1. cikk (2) bekezdésében megállapított tényállás;

r) csekély összegű (de minimis) támogatás: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban szóló 1860/2004/EK bizottsági rendelet (2004. október 6.), valamint más közösségi jogi aktus által csekély összegű (de minimis), támogatásnak minősített támogatás.

A törvény hatálya

10. § (1) A Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó és gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyes intézkedésekben való részvételének rendjére, valamint az ezzel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban részt vevő személyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá az Európai Unió bármely tagállamában székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, továbbá az Európai Unió bármely tagállamában lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező arra a természetes személyre, aki (amely) Magyarországon gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytat, és a vonatkozó jogszabályok alapján:

a) exportbizonyítvány kiállítása iránti kérelem,

b) másik tagállamban kiállított exportbizonyítvány alapján export-visszatérítés iránti kérelem, valamint

c) export-visszatérítés megállapítására szolgáló eljárás keretében ajánlat benyújtásával

az illetékes szervnél eljárást kezdeményez.

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, a vámszabad területre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA),

b) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA),

c) az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA) keretében, valamint

d) a tagállami hatáskörben

hozott intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos, az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek hatáskörébe tartozó eljárására.

(2) A törvény végrehajtásáért az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felel. A miniszter:

a) az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint gondoskodik a belső kontrollrendszerek kialakításáról, valamint azok folyamatos és hatékony működtetéséről, valamint

b) felel az egyes végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek közötti feladatok elhatárolásáért.

(3) A törvény hatálya alá tartozó végrehajtási feladatot ellátó szervek, illetve szervezetek:

a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv,

b) az átruházott feladatot ellátó szervezet,

c) az együttműködő szervezet,

d) a hatáskörrel rendelkező hatóság,

e) nemzeti vidéki hálózat, valamint

f) a helyi akciócsoport.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti szervek, illetve szervezetek feletti egyes ellenőrzési jogosítványokat:

a) az igazoló szerv,

b) az igazoló hatóság, valamint

c) az EHA esetében az ellenőrző hatóság

gyakorolja.

(5) Az igazoló szervi ellenőrzésre vonatkozóan a 885/2006/EK rendelet 5. cikke szerinti előírásokat kell alkalmazni.

(6) Az igazoló hatósági ellenőrzésre az 1198/2006/EK rendelet 60. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

(7) Az EHA esetében az ellenőrző hatósági ellenőrzésre az 1198/2006/EK rendelet 61. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A kifizető ügynökség az 1290/2005/EK rendelet 6. cikk (1) bekezdés a), illetve c) pontjában foglaltaknak megfelelő ellenőrzési tevékenysége során a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban, valamint e törvényben foglaltak szerint jár el.

(9) A (4) bekezdés szerinti ellenőrzés lefolytatása nem érinti az államháztartásra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerinti független belső ellenőrzés keretében lefolytatott ellenőrzési tevékenységet.

(10) Ha az igazoló szerv, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az ellenőrző hatóság, az átruházott feladatot ellátó szervezet, az együttműködő szervezet, a helyi akciócsoport, a nemzeti vidéki hálózat kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a miniszter - ha e szervek, szervezetek felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az érintett miniszterrel együttes - rendeletben intézkedik. Amennyiben a kijelölés alapján a feladat ellátásáról szóló megállapodást olyan szervezettel kötik meg, amely felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, e megállapodás létrejöttéhez az államháztartásért felelős miniszter, valamint az alapítói, illetőleg irányítási jogokat gyakorló miniszter jóváhagyása szükséges.

(11) E törvény hatálya nem terjed ki a Közös Agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek importjának engedélyezésére.

(12) E törvény rendelkezéseit az export-visszatérítéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a vámhatóság ellenőrzési hatáskörébe tartozó egyes intézkedésekre a közösségi jogi aktusokban, valamint a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(13) A Kormány az agrárpolitikáért felelős miniszter útján az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 2. §-ában foglaltak szerint évente beszámol az Országgyűlésnek a törvény hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtásáról.

12. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásban - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásban nem kell alkalmazni a Ket. 29. §-át, 36. § (2)-(4) bekezdését, 113. §-át, valamint 169. §-át.

(3) A Ket. 20. § (3) bekezdése alkalmazásában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv akkreditált feladatai tekintetében az azonos hatáskörű más hatóság kijelölésére vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.

(4) A Ket. 112. §-ában, valamint 115. §-ában foglaltakat csak az EMVA-ból, illetve az EHA-ból folyósított támogatások esetében lehet alkalmazni azzal, hogy a 115. § (2) bekezdése alkalmazásakor a felügyeleti szerv jogszabálysértés esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hozott határozatot nem változtathatja meg.

(5) A törvény hatálya alá tartozó intézkedéssel kapcsolatban elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha azt e törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi.

II. FEJEZET

AZ IRÁNYÍTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS EGYES INTÉZMÉNYEI

AZ IRÁNYÍTÁS EGYES INTÉZMÉNYEI

Az illetékes hatósági jogkör gyakorlása

13. § (1) A miniszter illetékes hatósági jogkörének gyakorlása során:

a) felelős a kifizető ügynökség akkreditációjáért, e feladatkörében - a közösségi jogi aktusokban foglaltak szerint - jogosult az akkreditáció megadására, illetve szükség esetén annak megvonására;

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a kifizető ügynökségnél az akkreditációs feltételek teljesítését;

c) gondoskodik az egyes intézkedésekhez kapcsolódó monitoring rendszer működéséhez szükséges információs rendszernek más ágazati információs rendszerekkel való összehangolásáról;

d) közleményt ad ki a forrás kimerüléséről.

(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti illetékes hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c), valamint h)-i) pontjai szerinti irányítási jogköröket gyakorolja.

(3) A miniszter (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti illetékes hatósági feladatai ellátásában - ideértve a (2) bekezdés szerinti jogköröket is - a kiadmányozási jogot írásban államtitkárra, illetve szakállamtitkárra ruházhatja át.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti közleményeket a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján kell közzétenni.

Az irányító hatósági jogkör gyakorlása

14. § (1) A miniszter irányító hatósági jogkörének gyakorlása során:

a) a közösségi jogi aktusok, valamint az Európai Unió vonatkozó programjai alapján dönt a technikai segítségnyújtás céljaira rendelkezésre álló közösségi források felhasználásáról;

b) meghatározza a monitoring bizottság összetételét, illetve gondoskodik annak működtetéséről;

c) közleményt ad ki:

ca) a pályázat alapján igényelhető támogatásról,

cb) pályázat esetén a támogatásokra vonatkozó kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszakról,

cc) a támogatási kérelem elbírálásakor alkalmazandó szakmapolitikai prioritásról,

cd) a rendelkezésre álló forrás túligényléséről,

ce) a támogatás igénybevételéhez szükséges, jogszabályban, illetve a pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott feltételek teljesítése esetén a minimális ponthatárról,

cf) a támogatási kérelmek elbírálásakor alkalmazandó műszaki, technikai leírásokról (pl. katalógusok, normagyűjtemények),

cg) a külön jogszabályban meghatározott esetekben;

d) irányítja a nemzeti vidéki hálózatot;

e) a 1698/2005/EK rendelet 75. cikk (1) bekezdésének a) pontja végrehajtása érdekében az EMVA intézkedései esetén az általa meghatározott körben jóváhagyja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által alkalmazott eljárásrendeket, valamint a törvény alapján kötött megállapodásokat;

f) gyakorolja a Ket. 115. §-ában foglaltak szerint a felügyeleti szervet megillető jogosítványokat;

g) felel a partnerség elvének közösségi jogszabályok szerinti érvényesüléséért.

(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), valamint h)-i) pontjai szerinti irányítási jogköröket gyakorolja.

(3) A miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátásában - ideértve a (2) bekezdés szerinti jogköröket is - a kiadmányozási jogot írásban államtitkárra, illetve szakállamtitkárra ruházhatja át.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti közleményeket a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, internetes honlapján, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján kell közzétenni.

A VÉGREHAJTÁS EGYES INTÉZMÉNYEI ÁLTAL ELLÁTANDÓ FELADATOK

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv feladatai

15. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felelős:

a) az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból finanszírozott támogatások esetén a kifizető ügynökségi,

b) az EHA-ból finanszírozott támogatások esetében a közreműködő szervi,

c) egyes, jogszabályban meghatározott nemzeti hatáskörbe tartozó mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő végrehajtási,

d) az a)-c) pontban foglaltak szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő nyilvántartási, valamint

e) törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott egyéb államigazgatási

feladatok ellátásáért.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a feladatkörébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesítésének módjára vonatkozóan tájékoztatókat, közleményeket ad ki, illetve nyomtatványokat rendszeresít.

Az átruházott feladatokat ellátó szerv feladatai

16. § Az EMGA és az EMVA keretében végrehajtott intézkedések esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatokat átruházás útján is elláthatja.

17. § (1) Az átruházott feladatot ellátó szerv a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nevében jár el.

(2) Az átruházott feladatot ellátó szerv által elvégzett feladatért harmadik személy felé a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felel. Az átruházott feladatot ellátó szerv csak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, támogatási szerv előzetes jóváhagyása alapján vonhat be más szervezetet az átruházott feladat ellátásába.

(3) Az átruházott feladat ellátásáról írásba foglalt megállapodásban kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

a) az átruházott feladatok körének meghatározását,

b) az átruházott feladatok ellátásának pénzügyi feltételeit,

c) az átruházott feladatot ellátó szervezet feladatait és kötelezettségeit,

d) az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és módszereket,

e) a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit,

f) rendelkezést az átruházott feladatot ellátó szerv által elvégzett ellenőrzések eredményeiről szóló jelentések gyakoriságáról,

g) rendelkezést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére átadandó adatok köréről, az adatszolgáltatás tartalmáról és rendszerességéről,

h) az átruházott feladatot ellátó szervnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szembeni felelősségvállalása szabályait,

i) az átruházott feladat elvégzése érdekében mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által átadott vagy átadásra kerülő adatok körét és azok védelmét.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az átruházott feladat teljesítését.

Az együttműködő szervezet feladatai

18. § (1) Az EMGA és az EMVA keretében végrehajtott intézkedések esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásába szakértőként, illetve egyes technikai jellegű feladatok ellátására más szervezetet (a továbbiakban: együttműködő szervezet) is bevonhat.

(2) Az együttműködő szervezet önállóan nem járhat el, kizárólag a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes jóváhagyása alapján vonhat be más szakértőt, illetve közreműködőt feladata ellátásába. Az együttműködő szervezet által elvégzett feladatért harmadik személy felé a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felel.

(3) Az együttműködés keretében ellátandó feladatokról írásba foglalt megállapodásban kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

a) az együttműködés keretében ellátandó feladatok körének meghatározását,

b) az ellátandó feladatok végrehajtásával összefüggő pénzügyi feltételeket,

c) az együttműködő szervezet feladatait és kötelezettségeit,

d) az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és módszereket,

e) a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit,

f) az együttműködő szervezetnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szembeni felelősségvállalása szabályait,

g) az együttműködői feladatok elvégzése érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által átadott vagy átadásra kerülő adatok körét és azok védelmét.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az együttműködői feladatok teljesítését.

(5) Olyan feladatok ellátására, amelyben más költségvetési szerv vagy egyéb szervezet saját hatáskörében eljárást folytat, és eljárása a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó feladatot érint, a feladat-végzés összehangolása érdekében együttműködési megállapodás köthető.

A hatáskörrel rendelkező hatóság feladatai

19. § (1) A hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzéseket külön jogszabály alapján folytatja le.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzések eredményeiről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a (3)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően tájékoztatja.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés keretében történő ellenőrzések ellátásával, valamint az adatok kölcsönös átadásával kapcsolatos részletes feltételekről írásban állapodnak meg. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a hatáskörrel rendelkező hatóság által a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó feltételek ellenőrzésének a körét;

b) az ellenőrzés során alkalmazandó mintavétel módját;

c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésre kiválasztott ügyfeleinek és azok kérelmeinek a hatáskörrel rendelkező hatóság részére átadandó adatainak körét;

d) a hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállítandó ellenőrzési jegyzőkönyvek tartalmát, átadásának ütemezését és módját.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatcsere kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett integrált informatikai rendszer, valamint nyilvántartási rendszerek kód- és törzsadatait kell alkalmazni, különös tekintettel a kiválasztásra kerülő ügyfelek, üzemek, valamint helyszínek azonosítására.

(5) A (3) bekezdés d) pontja alapján kiállított jegyzőkönyvet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett integrált informatikai rendszer által elektronikusan is közvetlenül átvehető módon kell kiállítani.

(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik a (3) bekezdésben foglaltak szerinti megállapodásban foglaltak teljesítését.

A nemzeti vidéki hálózat feladatai

20. § (1) Az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerinti nemzeti vidéki hálózat felállításával, irányításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat az irányító hatóság a külön jogszabályban foglaltak alapján felállított irányító egység közreműködésével látja el.

(2) Az irányító egység, valamint a nemzeti vidéki hálózat az EMVA esetében az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerinti feladatokon túl az irányító hatóság által meghatározottak szerint átruházott feladatkörben is eljárhat, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel együttműködési megállapodást köthet.

A helyi akciócsoport

21. § (1) A helyi akciócsoport az 1698/2005/EK rendelet 63. cikk (a) és (b) pontja szerinti feladat ellátása során - figyelemmel a 62. cikk (2) bekezdésében foglaltakra - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel kötött külön megállapodás alapján átruházott feladatkörben is eljárhat.

(2) Jogszabály előírhatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megállapodás csak az irányító hatóság által a külön jogszabályban foglaltak szerint elismert jogi személynek minősülő helyi akciócsoporttal köthető.

III. FEJEZET

ADATKEZELÉS, NYILVÁNTARTÁSOK

A támogatási adat kezelése

22. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásához:

a) az ügyfél azonosítására szolgáló adatokat (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve, regisztrációs szám, lakóhely adatai és adóazonosító jel),

b) az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő eljárás során az ügyfélre vonatkozóan keletkezett adatokat, valamint

c) az ügyfél ellenőrzése során harmadik személyről nyert - személyes adatként az a) pont szerinti - adatokat [az a)-c) pontok a továbbiakban együtt: támogatási adat] az adott támogatási jogcímre vonatkozó jogosulatlanul igénybe vett támogatás végrehajtásához való jog elévüléséig kezelheti.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a törvényben meghatározott más szerv, illetve szervezet nyilvántartásából átvett adatot csak az ügyfél személyazonosításához, a támogatáshoz való jogosultság megállapításához, az intézkedésekhez kapcsolódó feltételek ellenőrzéséhez, az ügyfél kérelmére indult eljárás során pedig a tényállás tisztázásához használhatja fel.

(3) Amennyiben törvény megengedi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és más hatóság között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét, az adatszolgáltatást elektronikus úton is lehet teljesíteni.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatot a jogosulatlanul igénybe vett támogatás végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával összefüggésben átadhatja az átruházott feladatot ellátó szervnek, illetve az együttműködő szervezetnek, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amely szervek, illetve szervezetek ezen adatokat kezelik.

Adatszolgáltatás

23. § (1) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az elhunyt magánszemély támogatásával összefüggésben eljárást folytat vagy azt kezdeményezi, és ennek során az örökösök személyének ismerete szükséges, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére a hagyatéki leltározást végző szerv adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, valamint a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresése alapján a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az azonosításukhoz szükséges adatok feltüntetésével (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve, regisztrációs szám és lakóhely) az örökösökről vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a szükséges ellenőrzések lefolytatása, valamint más intézkedés megtétele céljából köteles a támogatási adatot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésére jogosult szervek, valamint más tagállam kifizető ügynöksége rendelkezésére bocsátani. Az adatátadási kötelezettség írásbeli megkeresés alapján, és csak a megkereső szerv jogszabályban vagy külön megállapodásban rögzített feladatainak ellátásához szükséges mértékig teljesíthető.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó - a gazdálkodással, a termőföld-hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, halászattal kapcsolatos - támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon, illetve a támogatások összegével, felhasználásával kapcsolatos adatokat összesített adatként statisztikai célú felhasználásra térítésmentesen adja át a Központi Statisztikai Hivatalnak. Az adatátadási kötelezettség írásbeli megkeresés alapján és csak a Központi Statisztikai Hivatal jogszabályban rögzített feladatainak ellátásához szükséges mértékig teljesíthető.

A támogatási adatok védelmére vonatkozó külön rendelkezések

24. § (1) Nem nyilvános támogatási adat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárásában készített vagy rögzített, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19/A. §-a szerinti adat.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt támogatási adatok közül közérdekből nyilvános adat e törvény alapján a központi költségvetésből, illetve az EMGA-ból, az EMVA-ból, illetve EHA-ból támogatásban részesülő ügyfél:

a) neve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye,

b) regisztrációs száma,

c) a támogatás jogcíme, valamint

d) a támogatás jogerősen megállapított összege.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a (2) bekezdés szerinti adatokat honlapján a támogatási összeget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül közzéteszi.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, a támogatás megállapítása, tartozásbeszedés, végrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben feladataihoz kapcsolódó nem nyilvános támogatási adat vagy törvény által védett adat jut a tudomására, köteles azt megőrizni.

(5) A (4) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban vagy bírósági eljárás során megismert nem nyilvános támogatási adatot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, felhasznál vagy közzétesz.

(6) Amennyiben az ügyfél az intézkedésben való részvételre irányuló kérelme, pályázata összeállítása céljából tanácsadói szolgáltatást vesz igénybe, a tanácsadást végző titoktartási kötelezettségére a külön jogszabályban, a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, valamint az ügyféllel kötött megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni.

25. § (1) A nem nyilvános támogatási adat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerven kívüli más szerv által csak alapos okkal használható fel. A nem nyilvános támogatási adatot alapos okkal használják fel, ha:

a) az a támogatás ellenőrzését, vagy

b) a (2)-(4) bekezdésben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja, továbbá

c) azt törvény előírja vagy megengedi, illetve

d) a felhasználáshoz az érintett ügyfél hozzájárul.

(2) Az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő adatot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és - amennyiben a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik - azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogosulatlanul igénybe vett támogatás végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül kérelemre tájékoztatja az adóhatóságot, illetve a vámhatóságot a nem nyilvános támogatási adatról, ha az adó-, illetve vámteher vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását szolgálja, továbbá vám-, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - ha az adott szerv az adat kezelésére törvény alapján egyébként jogosult - tájékoztatja a nem nyilvános támogatási adatról:

a) a bíróságot;

b) az ügyészséget;

c) az ügyész által jóváhagyott megkeresésre a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;

d) az illetékes nemzetbiztonsági szerv által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot;

e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervezetet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), az állami adóhatóságot, a vámhatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;

f) az Európai Bizottságot, az Európai Számvevőszéket, az Európai Bíróságot;

g) az illetékes hatóságot, az irányító hatóságot;

h) a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;

i) közfeladatot ellátó szervet a feladatainak ellátásához szükséges körben.

(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az adott üggyel összefüggő nem nyilvános támogatási adatról.

(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogosult a nem nyilvános támogatási adatról az utólagos vállalat-ellenőrzések végrehajtásáért felelős hatóságot tájékoztatni, ha az intézkedésben való részvétel utólagos ellenőrzéséhez szükséges.

Nyilvántartási rendszerek

26. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:

a) ügyfél-nyilvántartási rendszer,

b) az intézkedések kezelésére szolgáló nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek,

c) földterület azonosítási rendszer,

d) intervenciós raktárregiszter,

e) agrár de minimis nyilvántartási rendszer [az a)-e) pontok a továbbiakban együtt: nyilvántartási rendszerek].

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartási rendszerek működtetésével kapcsolatos technikai feladatok ellátására adatfeldolgozót bízhat meg.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az intézkedések végrehajtása során az abban foglalt feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése céljából adatokat vehet át:

a) a vámhatóság által kezelt vámadatbázisból,

b) a külkereskedelmi államigazgatási szerv által kezelt importengedély-nyilvántartásból,

c) a szőlőültetvény-kataszterből,

d) az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből (ENAR),

e) az Országos Erdőállomány Adattárból,

f) a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,

g) az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából,

h) a külön jogszabály szerint elismert ökológiai termelést ellenőrző szervezet által vezetett, az ökológiai gazdálkodással összefüggő nyilvántartásból,

i) a vetőmag-nyilvántartási rendszerből,

j) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,

k) a cégnyilvántartásból,

l) az ingatlan-nyilvántartásból,

m) a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásából,

n) az Országos Halászati Adattárból,

o) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság adatbázisából,

p) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv által kezelt adatbázisból,

q) az ügyfelet megillető támogatási jogosultságot tartalmazó nyilvántartásból,

r) az I. és II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó információs rendszerekből.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó támogatási adatokat egymással, valamint az e törvény alapján átvett adatokkal a feladatkörében végzendő ellenőrzés céljából összevetheti, illetve felhasználhatja.

Az intézkedések kezelésére vonatkozó nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek

27. § (1) Az intézkedésekhez kapcsolódó támogatási adatok kezelésére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv integrált informatikai rendszert működtet.

(2) Az intézkedések hatékony végrehajtása érdekében az intézkedések végrehajtása során kezelt adatokból a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elkülönült nyilvántartásokat hozhat létre. Az integrált informatikai rendszer részét képező elkülönült nyilvántartások esetén biztosítani kell az adatoknak a nyilvántartások közötti átadását.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az 1782/2003/EK tanácsi rendelet II. Cím 4. fejezete szerinti integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert az általa működtetett integrált informatikai rendszer részeként alakítja ki.

Ügyfél-nyilvántartási rendszer

28. § (1) Az intézkedésekben való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg regisztráltassa magát a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben.

(2) A regisztrációs szám megállapítása iránti kérelemben be kell jelenteni az ügyfél:

a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét;

b) képviseletére jogosult nevét;

c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 1. pontjában meghatározottak szerinti adóazonosító számát, külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát;

d) pénzforgalmi bankszámlaszámát, feltéve, ha pénzügyi következménnyel járó intézkedésben vesz részt;

e) címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit;

f) gazdálkodási formáját, továbbá statisztikai számjelét;

g) levelezési címét - ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá a Magyarországon lakóhellyel, vagy telephellyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét);

h) iratai őrzésének helyet, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével vagy lakóhelyével;

i) jogelődjét és jogelődjének regisztrációs számát.

(3) Az ügyfél-nyilvántartási rendszer tartalmazza:

a) a (3) bekezdés szerinti adatokat;

b) az ügyfél regisztrációs számát;

c) az ügyfelet megillető támogatási jogosultságokra vonatkozó adatokat;

d) az ügyfélnek az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 3-9. cikkei szerinti kapcsolt előírásokkal összefüggő adatait;

e) az ügyfél azon adatait, amelyre vonatkozóan a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az általa vezetett nyilvántartások működtetése során a külön jogszabályban megfogalmazottak szerinti folyamatos nyilvántartási kötelezettség terheli.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartási rendszer részeként, a törvény hatálya alá tartozó eljárások végrehajtásához szükséges mértékben nyilvántartja az ügyfelek telephelyeit, termelő egységeit, a gazdálkodás végzésének helyeit.

(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mezőgazdasági termelőkre, valamint a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó, közösségi jogi aktusok szerinti nyilvántartásról az ügyfélnyilvántartás keretében gondoskodik.

29. § (1) Az ügyfél - annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásba bejelentett adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (2) bekezdés szerinti változásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt nyomtatványon értesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának elhatározására, a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve egyéb szervezet végelszámolójára, felszámolójára is.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, felszámolót, végelszámolót mulasztási bírság fizetésére kötelezi.

30. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelem alapján nyilvántartásba veszi az ügyfelet, és részére regisztrációs számot állapít meg.

(2) Az ügyfélnek a regisztrációs számát az intézkedésekben való részvétellel összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a regisztrációs szám megállapítása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha az ügyfél által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak.

(4) Annak részére, aki (amely) regisztrációs szám megállapítása iránti kérelmet nem nyújtott be, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - amennyiben ez a jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges - ideiglenes technikai azonosítót állapíthat meg.

Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer

31. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó, földterülethez kapcsolódó támogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR). A MePAR adattartalma állami tulajdonban van, a tulajdonosi jogokat az állam nevében mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.

(2) A MePAR számítógépes rendszerének térképi alapját az Egységes Országos Vetületi Rendszerben (EOV) kell elkészíteni, és meg kell felelnie az 1:10 000-es méretarányú állami topográfiai térkép pontosságának.

(3) A MePAR működtetése során állami feladatként biztosítani kell az adatok programszerű felújítását és változásvezetését. A változásvezetési eljárás kérelemre vagy hivatalból indítható.

(4) A MePAR nyilvános. A földterület használatához kapcsolódó támogatások kapcsán benyújtott kérelmekhez az ügyfelek részére a MePAR vonatkozó adataihoz való hozzáférést biztosítani kell. A földterület használatához kapcsolódó támogatások kapcsán benyújtott kérelmekhez papír alapú térképek alkalmazása esetén a hozzáférést egy példányban költségtérítés-mentesen kell biztosítani.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő célú felhasználás, valamint az ügyfél által kézhez kapott, de a kérelmezés során fel nem használt térképek esetén fizetendő költségtérítés mértékét, továbbá az adatok más számítógépes rendszerben történő felhasználásának feltételeit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv állapítja meg.

IV. FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Általános szabályok

32. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az egyes intézkedésekkel kapcsolatos támogatási döntéseit jogszabályban vagy pályázati felhívásban rögzített támogatási mértékek alapján, illetve az egyes jogcímekre elkülönített forrás figyelembevételével:

a) arányosítással,

b) benyújtási vagy - az intézkedésre vonatkozó jogszabály vagy a pályázati felhívást tartalmazó közlemény alapján - beérkezési sorrend alapján,

c) rangsor állításával, illetve

az a)-c) pontban rögzített eszközök önálló vagy együttes alkalmazásával hozza meg.

(2) Az intézkedés feltételeit megállapító jogszabályban, illetve a pályázati felhívást tartalmazó közleményben meg kell jelölni, hogy a támogatást megállapító döntés meghozatalakor az (1) bekezdésben felsorolt eszközök közül melyik kerül alkalmazásra.

33. § Az EMVA, illetve az EHA hatálya alá tartozó intézkedések esetében a kérelmet jogszabályban, illetve pályázati felhívásban meghatározott időszakon belül lehet benyújtani (szakaszos benyújtás).

Iratbetekintés

34. § Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzéssel dönt.

Az iratok kezelése, vezetése

35. § (1) Az ügyfél a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást - ideértve az elektronikus úton, illetőleg adathordozón rögzített adatokat is - úgy köteles kiállítani, illetve vezetni, hogy az a befizetési kötelezettségnek, illetve a támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.

(2) A könyveket, nyilvántartásokat, ide értve az intézkedéssel összefüggő külön analitikát is - ha jogszabály másként nem rendelkezik - úgy kell vezetni, hogy

a) a bennük foglalt feljegyzések e törvényben, illetve a számvitelről szóló törvény bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,

b) támogatásonként folyamatosan tartalmazzák a támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait,

c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozóan a támogatás alapja,

d) a támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.

(3) Az intézkedéssel összefüggő gazdasági eseményekről kiállított bizonylatra rá kell vezetni a támogatási döntésben meghatározott azonosító számot, valamint külön jogszabály által meghatározott további adatokat.

(4) Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez - az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával - a bizonylatokról kiállított összesítőt kell benyújtani.

Az iratok megőrzése

36. § (1) Az iratokat a megőrzésre kötelezett ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek bejelentett helyen köteles őrizni. Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartama alatt más helyen is lehet tárolni.

(2) Az iratokat az előzetes értesítés alapján lefolytatott helyszíni ellenőrzés kezdő időpontjára, egyéb esetben az erre vonatkozó felhívást követő munkanap kezdetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Az iratokat az ügyfélnek a nyilvántartás módjától függetlenül - közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - a támogatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított nyolc évig kell megőriznie.

(4) Az irat megőrzésére kötelezett jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak minősülő ügyfél megszűnése esetén az iratokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig köteles megőrizni:

a) a jogi személy jogutódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,

b) a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy állami gazdaság, illetve ezek jogutódja,

c) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségért felelősséget vállaló jogi személy,

d) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a külön jogszabályban előírt személy.

Nyomtatványok alkalmazása

37. § (1) A kérelem, a pályázat benyújtására, valamint az adatszolgáltatásra a külön jogszabályban meghatározottak szerinti tartalomra és adatkörre papír alapú vagy elektronikus nyomtatvány rendszeresíthető. Ebben az esetben a rendszeresített nyomtatvány alkalmazása kötelező.

(2) A nem ügyfélkapun keresztül elektronikus úton, illetőleg adathordozón teljesített adatszolgáltatáshoz mellékelni kell az azzal azonos adattartalmú, aláírt iratot is, kivéve, ha azt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el. Az ügyfél köteles meggyőződni arról, hogy a papír alapú és az elektronikusan benyújtott példány adattartalma megegyezik. Abban az esetben, ha a papír alapon és az elektronikus módon benyújtott nyomtatványok adattartalma eltér, az elbírálásnál a papír alapú és aláírt példányt kell figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek közzé kell tennie a rendszeresített nyomtatványokat, az ahhoz kapcsolódó eljárási tájékoztatókat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok az ügyfelek számára megfelelő időben, az ügyfelek által szabadon elérhető helyen álljanak rendelkezésre.

A kérelem benyújtása

38. § (1) Jogszabály vagy a pályázati felhívást tartalmazó közlemény eltérő rendelkezése hiányában a kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez kell benyújtani.

(2) A (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével a kérelmet postai úton kell benyújtani.

(3) Jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teheti, hogy a kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen vagy fax útján is be lehessen nyújtani.

(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kérelem benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták.

(5) Amennyiben ezt közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban foglaltak végrehajtása megköveteli, jogszabály, illetve pályázati felhívást tartalmazó közlemény a kérelem vagy más irat benyújtása esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő legkorábbi, illetve legkésőbbi beérkezési határidőt is meghatározhat.

(6) A kérelem benyújtására vagy beérkezésére nyitva álló, illetve eljárási cselekményre meghatározott határidő vagy határnap elmulasztása esetén - kivéve, ha az intézkedésben való részvétel részletes feltételeit meghatározó jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi - igazolásnak helye nincs.

A kérelem befogadása

39. § (1) Egyes, az EMVA-ból finanszírozott jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott intézkedések esetében a kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a kérelem rendelkezik-e az értékelési eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben előírt valamennyi tartalmi és formai kellékkel, és ezáltal rangsorba állítható-e (a továbbiakban: befogadás).

(2) A kérelem befogadásáról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a befogadási nyilatkozat megküldésével értesíti az ügyfelet.

A nyilvánvaló hiba kijavítása

40. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelem elbírálása során a nyilvánvaló hibát az eljárás során bármikor kijavíthatja.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvánvaló hibajavításáról az ügyfelet - indokolt esetben - döntésében értesíti.

A hiánypótlás

41. § (1) Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelem az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet az ügyintézési határidőn belül - megfelelő határidő tűzésével - hiánypótlásra kell felszólítani.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában hiánypótlási felhívás azonos tárgyban ismételten nem bocsátható ki.

A kérelem módosítása

42. § (1) Egyes, az EMVA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját követően a támogatási kérelemben meghatározott támogatási alapra, illetve összegre nézve módosítási kérelem nem nyújtható be.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az elsőfokú döntést követően a támogatási kérelem rangsort nem érintő adatai módosításának legkésőbbi benyújtási határideje a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak első napját megelőző harmincadik nap.

43. § (1) Az ügyfél az ellenőrzésről való tudomásszerzést követően az ellenőrzés alá vont intézkedésre - a vizsgált időszakra és az ellenőrzés tárgyára - vonatkozóan kérelmét nem módosíthatja vagy vonhatja vissza.

(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott helyszíni, valamint adminisztratív ellenőrzés nem tár fel szabálytalanságot, úgy az ügyfél a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv kézhezvételét követően az érdemi döntés meghozataláig kérelmét visszavonhatja.

Az ügyfél nyilatkozata, a tanúvallomás

44. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet - az intézkedésben való részvétel jogosultságának, illetve összegszerűségének megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében - az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről nyilatkozattételre kötelezheti.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó (harmadik) személy, az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő olyan adatról, tényről, körülményről, amely a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló ügyfél kötelezettségének vagy támogatásának megállapítását, illetve ellenőrzését teszi lehetővé, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívására - kivéve a Ket. 53. §-ának (4) bekezdésében foglalt eseteket - köteles nyilatkozni, vagy tanúvallomást tenni.

(3) A nyilatkozattételről, illetve a tanúmeghallgatásról az érintett ügyfelet nem kell értesíteni.

A jogutódlás

45. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód ügyfelet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogelődöt megillették, illetve terhelték.

(2) Eltérő megállapodás vagy határozat hiányában több jogutód esetén:

a) a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek,

b) a támogatásra vagyonarányosan jogosultak.

(3) A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a közjegyzői okiratban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a közjegyzői okirat nem rendelkezik a támogatás összegéről, úgy az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen regisztráltassa magát.

(4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a közjegyzői okiratban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a közjegyzői okirat nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, úgy az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. A jogosultság megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen regisztráltassa magát.

(5) Az örökös a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló követeléséről a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő egy éven belül az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú közjegyzői okirattal igazolhatja, hogy jogosult a támogatás összegére. Amennyiben az örökös egy éven belül ilyen igazolást nem nyújt be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez, úgy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő egy év elteltével megszűnik a támogatás folyósítására vonatkozó jogosultsága, és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást végzéssel megszünteti.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által végzett folyamatba épített ellenőrzés

46. § (1) E törvény ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a kérelemmel kapcsolatos adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzésével, valamint a helyszíni szemlével összefüggő eljárásban (a továbbiakban: ellenőrzés) kell alkalmazni. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a hatáskörrel rendelkező hatóság által a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó feltételek helyszíni ellenőrzésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a kérelemben, a pályázatban, illetve a döntést követően a határozatban, illetve a hatósági szerződésben foglalt adatok, tények, körülmények megfelelnek-e a valóságnak, az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabályban, illetve a pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az (1) bekezdésben foglalt feladatai ellátása során keletkezett adatokat nyilvántartja.

(4) A kérelmet határozattal el kell utasítani, ha az ügyfél az intézkedéssel kapcsolatos helyszíni szemlét, illetve helyszíni ellenőrzést (a továbbiakban együtt: helyszíni ellenőrzés) önhibájából akadályozza vagy meghiúsítja.

47. § (1) Az ellenőrzés intézkedésenként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több intézkedés tekintetében is lefolytatható.

(2) Indokolt esetben azonos ellenőrzési céllal ismételt ellenőrzés hajtható végre.

(3) A kérelem megalapozottsága a döntést megelőzően és azt követően is ellenőrizhető.

(4) Az ellenőrzés hatékonyságának növelése és ezzel együtt az ügyfél adminisztrációs terheinek mérséklése érdekében több intézkedésre vonatkozóan együttesen, és egyidejűleg is lefolytatható az ellenőrzés.

(5) Az ellenőrzés a kérelem, azok mellékletei és az üggyel összefüggő más iratok átvizsgálásával, távérzékeléssel, laboratóriumi vizsgálattal, helyszíni szemle, helyszíni ellenőrzés keretében történhet. E vizsgálati módszerek külön-külön, de együttesen is alkalmazhatók.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában távérzékeléses ellenőrzésnek minősül az űr- és légi felvételek adatainak kiértékelésével lefolytatott ellenőrzés.

48. § (1) A helyszíni ellenőrzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, vagy annak megbízása alapján az átruházott feladatot ellátó szerv megbízólevéllel, illetve szolgálati igazolvánnyal rendelkező alkalmazottja, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzését végző, arra jogosult szerv, illetve szervezet megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban együtt: ellenőr) folytathatja le.

(2) Az ellenőr részére kiállított, iktató számmal ellátott megbízólevél tartalmazza:

a) a „Megbízólevél” megnevezést,

b) az ellenőr nevét, beosztását, szolgálati igazolványának, illetve - amennyiben szolgálati igazolvánnyal nem rendelkezik - a személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát,

c) az ellenőrzendő ügyfél nevét,

d) az ellenőrzésre kerülő támogatási jogcím, illetve időszak megnevezését,

e) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást,

f) a megbízólevél érvényességi idejét,

g) a kiállítás keltét,

h) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.

(3) Az ellenőr részére általános megbízólevél is kiállítható, amely tartalmazza a (2) bekezdés a)-b), valamint e)-h) pontjaiban foglaltakon túl az ellenőr illetékességi területét is.

49. § (1) A helyszíni ellenőrzést a megkezdésétől számított kilencven napon belül - illetve, ha az ügyintézésre ennél rövidebb idő áll rendelkezésre, erre figyelemmel az ügyintézési határidőn belül - kell lefolytatni. A határidőbe beleszámít az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napja is, mely időpontok jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek.

(2) A helyszíni ellenőrzésre előírt határidőt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője indokolt esetben egy alkalommal hatvan nappal, de legfeljebb a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidő lejártáig meghosszabbíthatja.

(3) Az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról az ügyfelet írásban értesíteni kell.

50. § (1) A helyszíni ellenőrzés az ügyfél előzetes értesítése nélkül is lefolytatható.

(2) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ügyfél jelenléte szükséges, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a helyszíni ellenőrzés csak akkor kezdhető meg, ha az ügyfél vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van. Az ügyfél alkalmazottja, illetve meghatalmazottja köteles e minőségét megfelelő módon igazolni. Igazolás hiányában a hatósági tanú alkalmazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a helyszíni ellenőrzés az ügyfél közreműködése nélkül, külső vizsgálattal (szemrevételezéssel, méréssel) vagy távérzékeléssel elvégezhető, mellőzhető az ellenőrzésről történő tájékoztatás. Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés az ügyfél vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, hatósági tanú jelenléte nélkül is elvégezhető.

(4) Az ellenőrzés tárgyával összefüggésben a helyszíni ellenőrzés része az ügyfél lakhelyén, tartózkodási helyén, székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött tárgyak, eszközök, iratok vizsgálata is.

51. § (1) Ha az ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak, és így a támogatási jogosultság megállapítására alkalmatlanok, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kötelezheti az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait legfeljebb nyolc napon belül rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. Ez az időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hiányok pótlására nem kerül sor, azt a bírálat során úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az előírt nyilvántartási kötelezettségének nem tett eleget.

(3) Az ellenőrzés során szakértő is igénybe vehető.

52. § (1) A helyszíni ellenőrzés során, a helyszínen talált és feltárt körülményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell, továbbá az ellenőr a bizonylatokról, könyvekről, nyilvántartásokról és egyéb iratokról az eredetivel egyező másolatot kérhet, fényképet és filmfelvételt készíthet. Ha a technikai feltételek adottak, akkor az ellenőr az ügyfél kérésére a jelenlétében elkészített, az eredetivel egyező másolatot ad a jegyzőkönyvről.

(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ügyfél által felajánlott és az ellenőr által visszautasított bizonyítást, kitérve a visszautasítás indokaira is.

(3) Az ellenőr a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles rögzíteni és feltárni. A nem bizonyított körülmény az ügyfél terhére nem értékelhető.

(4) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés megkezdését megelőzően, erre történő külön felhívás nélkül, köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát az e törvényben előírt módon igazolni, valamint a jelen lévő ügyfelet az ellenőrzés céljáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.

(5) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat rögzíteni, és a jelen levő ügyfelet, illetve annak képviselőjét az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni.

(6) Az ügyfélre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát az ellenőr - amennyiben az ehhez szükséges technikai feltételek adottak - köteles az ügyfélnek a helyszínen átadni vagy azt az ügyfél részére a jegyzőkönyv lezárásától számított tizenöt napon belül megküldeni, amelyre az ügyfél nyolc napon belül észrevételt tehet.

53. § (1) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során:

a) az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet,

b) az ügyfél ellenőrzés alá vont tevékenységével összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhatja,

c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,

d) az ügyféltől, képviselőjétől felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,

e) tisztázhatja a támogatásra való jogosultság megállapításához kapcsolódó tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogalapját,

f) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le,

g) az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló harmadik személynél kapcsolódó ellenőrzést végezhet.

(2) Ha az ügyfél tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni a helyszíni ellenőrzést.

(3) Az ellenőrzést úgy kell lefolytatni, hogy az az ügyfél gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.

54. § (1) A helyszíni ellenőrzés során az ügyfél jogosult:

a) az ellenőr személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni,

b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

c) megfelelő képviseletéről gondoskodni,

d) a helyszíni ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átvételét követő nyolc napon belül, az abban foglaltakra írásban észrevételt tenni.

(2) Ha a magánszemély ügyfél jogainak gyakorlásában akadályozott, kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb hatvan napig a helyszíni ellenőrzés megkezdésének elhalasztását vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha az ellenőrzés elhalasztása az ellenőrzés célját veszélyeztetné, meghiúsítaná, vagy egyéb módon ellehetetlenítené a folyamatban lévő eljárást.

(4) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a vizsgálat megállapításait más ügyfélnél vagy harmadik személynél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló irat ügyfelet érintő részét az ügyféllel részletesen ismertetni kell.

A döntés

55. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követően, a támogatás kifizetésének közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban meghatározott esedékességéig bírálja el, és közli döntését az ügyféllel.

(2) Amennyiben a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, vagy a kérelem nem kifizetésre irányul - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet annak hiánytalan beérkezését követő hatvan napon belül bírálja el és közli döntését az ügyféllel.

(3) Ha a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, és ha az EMVA-ból, illetve EHA-ból finanszírozott intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a benyújtásra nyitva álló időszak utolsó napját követő kilencven napon belül bírálja el és közli döntését az ügyféllel.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a részben vagy egészben helyt adó elsőfokú döntés helyt adó része alapján a támogatást a fellebbezésre tekintet nélkül az ügyfél részére folyósítja.

(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - hatósági szerződést köthet.

56. § (1) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba bejegyzést tesz, arról nem kell külön íven szerkesztett határozatot hozni.

(2) Fellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntését az Európai Bizottság döntése vagy határozata alapján hozta meg.

(3) A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül harminc napon belül végzéssel el kell utasítani, ha:

a) a kérelmet az EMGA-ból finanszírozott intézkedések, illetve a nemzeti támogatások esetében a támogatási keret kimerülését követően nyújtották be;

b) a kérelem nem jogszabályban meghatározott módon (formanyomtatványon) került benyújtásra, amennyiben az intézkedésre vonatkozó jogszabály így rendelkezik;

c) a kérelmet az igény benyújtására jogosult nem írta alá;

d) a kérelmet nem az igény benyújtására jogosult személy terjesztette elő;

e) a kérelem a benyújtási időszakot megelőzően került benyújtásra, vagy elkésett.

A döntés módosítása, visszavonása

57. § (1) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv, illetve a bíróság által még el nem bírált döntése jogszabálysértő, a határozatát az ügyfél terhére a döntés közlésétől számított egy éven belül, az ügyfél javára az intézkedésekben való részvételhez való jog közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, illetve jogszabályban meghatározott elévüléséig módosítja vagy visszavonja.

(2) A döntést az ügyfél terhére a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig lehet módosítani, ha:

a) a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az ügyfél az intézkedéssel összefüggésben bűncselekményt követett el,

b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntést hozó ügyintézője a hivatali kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a döntés meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította.

(3) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén az (1) bekezdés szerinti, az ügyfél terhére vonatkozó döntés módosítására vagy visszavonására - közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - öt éven belül van lehetőség.

(4) Az intézkedés befejezését megelőzően, ha a döntés meghozatalakor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, az ügyfél indokolt kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv módosíthatja jogerős helyt adó vagy részben helyt adó rendelkezésében döntését, amennyiben az ügyfél kérelme az ügy érdemében hozott döntést nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg az ügyfél részére több jogot.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által lefolytatott végrehajtás

58. § Az eljárásban végrehajtható okirat a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat, amely okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség.

59. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tartozás megfizetésére az ügyfelet felhívja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás külön határozat nélkül, a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tartozás behajtása érdekében a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló tartozás (jogosulatlanul igénybe vett támogatás, egyéb fizetési kötelezettség) adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és azt az e törvényben meghatározott kivételekkel az állami adóhatóság hajtja be.

60. § (1) Az ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet terhelő, az intézkedésekkel összefüggő tartozás összegéig visszatarthatja és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül.

(2) Az állami adóhatóság az általa nyilvántartott adótartozás fennállásáról és összegéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő adótartozás összegét a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet megillető központi költségvetési forrásból finanszírozott támogatásból levonja, és átutalja az állami adóhatóságnak. Az ügyfelet az adótartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a visszatartásról végzéssel dönt.

(4) Ha az igénybe vehető támogatás összege az ügyfelet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az esedékesség sorrendjében kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni.

61. § (1) A bankszámlát vezető hitelintézet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv határozata alapján kiállított azonnali beszedési megbízást a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.

(2) Ha az adóst megillető járandóságot (kifizetést), a hitelintézetnél kezelt összeget, illetőleg követelést vonják végrehajtás alá, és a munkáltató, a kifizető hitelintézet, valamint más személy felhívás ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az érintettet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntésében kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig a tartozás megfizetésére.

62. § (1) Ha az ügyfél az esedékes tartozását nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, a tartozás megfizetésére határozattal kötelezhető:

a) az ügyfél örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,

b) az ügyfél jogutódja,

c) az ügyfél tartozásáért kezességet vállaló, illetve az ügyfél tartozását átvállaló, a jóváhagyott szerződésben foglalt tartozás tekintetében,

d) az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő tartozás tekintetében,

e) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság tartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,

f) a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek tartozásáért a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kezességvállalásnak és tartozásátvállalásnak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv általi jóváhagyására, annak feltételeire és következményeire az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36. §-át kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozat hiánya nem zárja ki a követelés peres vagy nemperes eljárásban történő érvényesítését.

(4) A befizetésre kötelezett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló követelését a tartozásába nem számíthatja be.

(5) A jogosan igénybe vett támogatást visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(6) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által kezdeményezett végrehajtás nem vezetett eredményre, a végrehajtási feladatokat a továbbiakban az ügyféllel szemben az állami adóhatóság a rá irányadó szabályok szerint foganatosítja.

A behajthatatlan tartozás törlése

63. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzéssel törölheti az ügyfél tartozását, amennyiben:

a) azt az adóhatóság behajthatatlannak minősítette és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az adóssal szemben nem kezdeményezett felszámolási eljárást;

b) a tartozás végrehajtásához való jog elévült.

(2) Az esedékessé válást követő hat hónapon belül az ügyfelet terhelő tartozás végrehajthatatlanság címén nem törölhető.

(3) A végrehajthatatlanság címén törölt tartozást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzéssel újból előírja, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás végrehajthatóvá válik. A végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az (1) bekezdésben megállapított feltételek hiányában is törölheti a tízezer forintot meg nem haladó tartozást, amennyiben a tartozás nyilvántartása, a végrehajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Az így törölt tételekről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv külön nyilvántartást vezet. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a törölt tételekről értesíti az állami adóhatóságot, amennyiben annak végrehajtásával összefüggésben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az állami adóhatóságot megkereste.

Elévülés

64. § (1) Közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítésének megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben a támogatást jogosulatlanul igényelték. Bűncselekmény elkövetése esetén, ha azt a támogatásra követik el, a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

(2) Ha a támogatás igénybevételi jogosultságot érintő határozatot a bíróság felülvizsgálja, a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog elévülése nyugszik.

(3) A már megállapított jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítésével kapcsolatos végrehajtási jog az ezt megállapító döntés jogerőre emelkedését követő öt év elteltével évül el.

V. FEJEZET

PÁLYÁZATI ELJÁRÁS

65. § (1) A pályázóra a törvény III., illetve VI. fejezetének ügyfelekre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a pályázati eljárás során a IV. fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

66. § (1) Pályázatot a pályázati felhívást tartalmazó közlemény, illetve annak kiírása alapjául szolgáló jogszabály rendelkezései szerint kell elbírálni.

(2) Pályázati eljárás a jogszabályban meghatározott egyes intézkedésekhez kapcsolódóan a támogatási kérelemről való döntésig alkalmazható. A pályázati eljárás során a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot benyújtó ügyfél támogatást vehet igénybe, illetve egyéb jogot szerezhet.

(3) A támogatás igénybevételéhez való jogosultságot az a pályázati feltételeket maradéktalanul teljesítő pályázó szerez, aki (amely) a pályázati felhívásban rögzített rangsorolási szempontok alapján kiválasztásra kerül.

67. § (1) A pályázati felhívásnak legalább tartalmaznia kell:

a) a pályázati felhívást kiíró szerv megnevezését,

b) a pályázati felhívás kiírásának alapjául szolgáló jogszabályt,

c) azokat a támogatási célokat, amelyekhez támogatás igényelhető,

d) a támogatás igénybevételének feltételeit,

e) a pályázat tartalmi és formai követelményeit,

f) a pályázatok benyújtásának és elbírálásának rendjét, határidejét, a bírálat szempontjait,

g) a pályázatok benyújtásának helyét és módját,

h) a támogatások mértékét,

i) a pályázó jogait és kötelezettségeit, valamint a kötelezettségek megszegésével járó következményeket,

j) a támogatás igénylésének, igénybevételének, valamint az ellenőrzésnek a rendjét,

k) amennyiben jogszabály előírja, a biztosíték nyújtásának módját és mértékét,

l) a rendelkezésre álló forrás nagyságát.

(2) A pályázat elbírálásának rendjét a közösségi jogi aktusok, e törvény, valamint más jogszabályban foglaltak figyelembevételével az irányító hatóság állapítja meg. Az irányító hatóság kötve van a pályázati felhívásban közzétett bírálati rendhez.

(3) A pályázati felhívást a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően kell nyilvánosságra hozni.

(4) A pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb harminc napnál. Az irányító hatóság döntése alapján a nyitva álló időtartam egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

68. § (1) Jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény eltérő rendelkezése hiányában a pályázatokat a benyújtásra előírt időtartam lejártát követő kilencven napon belül kell elbírálni.

(2) A pályázatra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában, illetve a kifizetés engedélyezésében nem vehet részt

a) apályázó;

b) a pályázó szervezet tagja (részvényese), vagy abban közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkező személy, vezető tisztségviselője, felügyelő-bizottságának tagja, könyvvizsgálója;

c) a pályázóval munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy;

d) a pályázat folyamatba épített (adminisztratív, illetve helyszíni), valamint utólagos ellenőrzését végző személy;

e) az a)-d) pontokban szereplő személyek hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont];

f) politikai párt vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, valamint önkormányzati vagy országgyűlési képviselő;

g) akitől a tárgyilagos eljárás egyéb okból nem várható el.

(3) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában, továbbá a kifizetés engedélyezésében részt vevő személy a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy a (2) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll fenn, továbbá arról, hogy az értékelés, illetve bírálat során tudomására jutott államtitkot, szolgálati titkot, üzleti vagy banktitkot, illetve egyéb magántitkot megőrzi. A nyilatkozatot a döntéshozó szervnek át kell adni.

(4) Amennyiben a döntés előkészítése vagy meghozatala, illetve a kifizetés során olyan tény merül fel, amely alapján a (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy ezt a döntéshozó szervnek haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy az adott eljárásban a továbbiakban nem vehet részt.

(5) Amennyiben az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy nem jelenti be, a döntéshozó szerv bármely tagja jogosult az összeférhetetlenség megállapítását a döntéshozó szervnél kezdeményezni. Amennyiben a döntéshozó szerv az összeférhetetlenséget megállapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy az adott eljárásban a továbbiakban nem vehet részt.

(6) A pályázatok elbírálásáról bírálati jegyzőkönyvet kell felvenni. A bírálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a pályázat elbírálása szempontjából lényeges körülményeket, így különösen:

a) a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását,

b) a legkedvezőbb pályázatok elfogadásának részletes indokait,

c) a kikötött biztosítékok megfelelőségének értékelését.

(7) Az ügyfelet a döntésről a bírálati jegyzőkönyv elkészültétől számított hatvan napon belül értesíteni kell.

(8) Az ügyfél - a rá vonatkozó adatok tekintetében - jogosult betekinteni a pályázat elbírálásával összefüggésben keletkezett bírálati jegyzőkönyvbe.

(9) A nyertes pályázók névsorát, az elnyert támogatás összegét a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján közzé kell tenni.

VI. FEJEZET

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

A támogatás visszafizetése

69. § (1) Az igénybe vett támogatás egésze vagy egy része jogosulatlannak minősül, amennyiben az ügyfél:

a) valótlan tényeket közöl,

b) adatot eltitkol,

c) a támogatás céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot vagy ellenőrzést akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha adatszolgáltatási vagy fizetési kötelezettségét megszegi,

d) a támogatást rendeltetéstől eltérően használja fel, illetve

e) a jogszabályban, illetve a pályázati felhívásban meghatározott támogatási feltételeket - ideértve a támogatás kifizetését követő időszakra vállalt kötelezettségeket is - megszegi,

f) olyan támogatást vett igénybe, amelynek alkalmazását az Európai Közösség nem engedélyezte vagy nem vette tudomásul [az a)-f) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: jogosulatlanul igénybe vett támogatás].

(2) A támogatás egészét jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak kell tekinteni, ha az ügyfél valamely tényről, körülményről írásban olyan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, amely a jogosultság megállapítását érdemben érinti.

(3) Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy jogszabály a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeként a támogatás csökkentését írja elő, annak mértékét és feltételeit jogszabályban kell megállapítani, amennyiben erről a közösségi jogi aktus nem rendelkezik.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartja az ügyfél által jogosulatlanul igénybe vett támogatást és azon időpontot, ameddig jogszabály rendelkezései szerint ugyanazon intézkedésben vagy intézkedéscsoportban nem vehet részt.

(5) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelten kell visszafizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja a jogosulatlanul igénybe vett támogatás ügyfél bankszámláján történő jóváírásának a napja. Ez a rendelkezés nem érinti a jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményeket.

(6) Amennyiben az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek felróható okból tévesen vagy jogalap nélkül fizetik ki a támogatást, illetve az ügyfél olyan nemzeti támogatásban részesül, amelynek alkalmazását az Európai Unió nem engedélyezte vagy nem vette tudomásul, a támogatás visszafizetését kamat nem terheli.

Késedelmi pótlék

70. § (1) A határozattal előírt fizetési kötelezettség késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

(2) A késedelmi pótlék mértéke - közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - minden naptári nap után a mindenkori érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után pótlékot felszámítani nem lehet.

(3) Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az ügyfél a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

(4) A késedelmi pótlék felszámítása esetén a pótlék alapját jogcímenként (támogatásonként) külön-külön kell figyelembe venni. A késedelmi pótlékot az ügyfél jogszabályban meghatározott vagy határozattal előírt fizetési kötelezettségének és az ügyfél által teljesített befizetés összehasonlításával kell megállapítani. Utólagos ellenőrzés során megállapított késedelmi pótlék legfeljebb három évre számítható fel. Az ügyfél a késedelmi pótlékot saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti.

(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból vagy kérelemre végzésben törli a tévesen felszámított késedelmi pótlékot.

Mulasztási bírság

71. § (1) Az ügyfél ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvény, valamint annak felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabály szerinti, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott:

a) bejelentési, változásbejelentési adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan, vagy nem az előírt módon teljesíti,

b) az intézkedésekkel, valamint a tejkvóta-nyilvántartás működtetésével összefüggésben a jogszabályban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti,

c) iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,

d) a nyilatkozattételt elmulasztja, megtagadja, vagy félrevezető nyilatkozatot tesz,

e) a fennálló köztartozásáról vagy egyéb körülményről valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,

f) az ellenőrzést vagy a támogatási szerv eljárását a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza,

g) a jogosultat megillető összegnél nagyobb összegű export-visszatérítést igényel.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az ügyfél késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

(3) A bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező újabb határozatban előírt határidőt az ügyfél szintén elmulasztja. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.

(4) A mulasztási bírság az ellenőrzés akadályozásáért az (1) bekezdés f) pontja alapján az ügyfélnek nem minősülő személyre is kiszabható.

(5) A mulasztási bírság kiszabásánál mérlegelni kell az eset összes körülményét, az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot kell kiszabni, vagy a bírság kiszabását mellőzni.

Egyes támogatások igénybevételéből való kizárás

72. § (1) Ha közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérően nem rendelkezik, az az ügyfél, aki jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, illetve a mulasztási bírság alapjául szolgáló cselekményt szándékosan, illetőleg ismételten valósítja meg, legfeljebb öt évre kizárható egyes támogatások igénybevételéből.

(2) Ismételten valósítja meg a cselekményt az, aki öt éven belül legalább két alkalommal követi el a jogkövetkezmény alapjául szolgáló cselekményt.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti jogkövetkezmény időtartama csökkenthető, illetve alkalmazásától el lehet tekinteni, ha az ügyfél a jogkövetkezmény alapjául szolgáló mulasztást utóbb pótolja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben kell megállapítani a támogatások igénybevételi lehetőségéből való kizárással érintett támogatások körét.

Kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok megsértése miatti külön rendelkezések

73. § (1) A kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben szereplő megállapítások szolgálnak alapul a kölcsönös megfeleltetési rendszer szabályainak megsértése miatti jogkövetkezménynek.

(2) A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási kérelemről szóló határozatban rendelkezik.

(3) A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény nem érinti az ellenőrzést végző államigazgatási szerv külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott hatósági ellenőrzése miatti jogkövetkezményt.

(4) Amennyiben bíróság vagy szabálysértési hatóság a támogatásra való jogosultság megállapításáról vagy a kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről hozott határozatot követően olyan jogerős határozatot hoz, amelynek alapján az érintettre nézve hátrányosabb jogkövetkezmény lenne megállapítható, ezen határozat alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból lefolytatott eljárása során módosítja jogkövetkezményt megállapító határozatát. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a módosításról a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül dönthet. A támogatásnak a módosított határozattal érintett és már igénybe vett része jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

VII. FEJEZET

AZ ELJÁRÁS KÖLTSÉGEI

74. § A törvény hatálya alá tartozó államigazgatási eljárások közül tárgyi illetékmentes eljárásnak minősülnek:

a) az intézkedésekben való részvétellel,

b) a mezőgazdasági vagyoni értékű jogra való jogosultság megállapításával,

c) a nyilvántartásba vétellel,

d) a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásához kapcsolódó hatósági hozzájárulással, valamint

e) a hatósági engedélyezéssel kapcsolatos eljárások.

VIII. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Mezőgazdasági vagyoni értékű jogok

75. § (1) A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok nemzeti tartalékát képező vagyoni értékű jogok a Magyar Állam tulajdonában vannak. E vagyoni értékű jogok tekintetében a tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv e vagyoni értékű jogokat elkülönítetten kezeli és tartja nyilván.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti tartalékból való első tulajdonszerzés térítésmentesen történik.

(3) A mezőgazdasági vagyoni értékű jog ideiglenes átengedése esetén a jog tartalmát képező jogosultságok meghatározott időtartamra azt illetik meg, akinek a részére a jogot átengedték.

(4) A mezőgazdasági vagyoni értékű jog megállapítására külön jogszabály szerint jogosult hatóság által ideiglenesen megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházása vagy ideiglenes átengedése semmis.

76. § (1) A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok átruházására vagy ideiglenes átengedésére irányuló szerződést teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(2) A mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásáról, illetve ideiglenes átengedéséről szóló szerződést vagy annak módosítását - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az átvevő a szerződés megkötését követő tizenöt napon belül köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hozzá benyújtott jóváhagyási kérelemről hatvan napon belül dönt. A jóváhagyásról szóló döntés kiadásáig az átadó viseli a vagyoni értékű jogokkal járó kötelezettségeket.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a szerződés jóváhagyását csak olyan körülmények fennállása esetén tagadhatja meg, amelyek jóváhagyás esetén is a szerződés érvénytelenségét eredményeznék.

(5) Jogszabály elrendelheti, hogy vagyoni értékű jog átruházásához jogkövetkezmény, illetve kedvezmény csak akkor alkalmazható, ha a mezőgazdasági vagyoni értékű jog és a megfelelő földterület, állatállomány illetőleg mezőgazdasági üzem (üzemrész) átruházása vagy átengedése ugyanazon szerződés keretében történik.

(6) Az (5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a mezőgazdasági vagyoni értékű jog határozott időre történő ideiglenes átengedése esetén, feltéve, ha a mezőgazdasági vagyoni értékű jog és a megfelelő földterület, állatállomány vagy mezőgazdasági üzem (üzemrész) átengedése ugyanazon időszakra történik.

Elháríthatatlan külső ok (vis maior) igazolása

77. § (1) Ha az ügyfél elháríthatatlan külső okra hivatkozik, annak fennállását jogszabályban meghatározottak szerint kell igazolnia.

(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az elháríthatatlan külső ok meglétét intézkedésenként egyedileg, és a következménnyel okozati összefüggésben vizsgálja, és dönt annak elfogadásáról.

(3) Nem tekinthető jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak, ha az ügyfél kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt igazoltan nem tud eleget tenni.

A nemzeti hatáskörben nyújtott egyes támogatásokra vonatkozó külön szabályok

78. § (1) Egyes, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban meghatározott mezőgazdasági, halászati, erdészeti és agrár-vidékfejlesztési állami támogatások csak az Európai Bizottság részére történő bejelentést követően hirdethetők meg.

(2) A miniszter közleményt ad ki a forrás kimerüléséről.

79. § A külön jogszabályban meghatározott birtok-összevonási célú termőföld vásárlás támogatásával összefüggésben az állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

IX. FEJEZET

HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

80. § (1) Ez a törvény - a 29. § (3) bekezdése és a 69-71. §-ok kivételével - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A törvény 29. § (3) bekezdése, valamint 69-71. §-a a kihirdetését követő negyvenhatodik napon lép hatályba.

(3) A törvény rendelkezéseit - a (2) és a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a törvény hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni azzal, hogy a folyamatban levő ügyek tekintetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény EMOGA Garancia részt említ, azon 2007. január 1-jétől EMGA-t kell érteni. Az EMVA-ból folyósított támogatás igénybevételi feltételeit megállapító rendeletben meghatározott egyes intézkedések esetében a 2007. január 1-jét követően megkezdett, és számlával igazolt beruházás esetén is igénybe vehető a támogatás.

(4) A nemzeti hatáskörben nyújtott támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket a 2007. május 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni. Az ezt megelőzően indult eljárásokat a korábbi jogszabályokban foglaltak alapján kell befejezni.

(5) A törvény kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseit kötelezően a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni.

Felhatalmazó rendelkezések

81. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy:

a) az EMGA-ból, az EMVA-ból, az EHA-ból támogatott intézkedésekkel kapcsolatos pénzügyi, számviteli, lebonyolítási, biztosítékkezelési rendet,

b) az EMGA-ból finanszírozott intervenciós intézkedés lebonyolítási rendjét,

c) a mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjére vonatkozó részletes szabályokat,

d) a külpiaci intézkedések végrehajtásának általános szabályait,

e) a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések bevezetésével kapcsolatos átmeneti, illetve azok lebonyolításával kapcsolatos részletes szabályokat,

f) az elektronikus ügyintézés bevezetésével kapcsolatos szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet rendeletben kijelölje.

(3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter arra, hogy:

a) a törvény hatálya alá tartozó egyes intézkedések igénybevételével, az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatással, eljárásokkal kapcsolatos részletes szabályokat,

b) a mezőgazdasági vagyoni értékű jogok kiosztásának részletes szabályait, illetve nemzeti tartalékának mértékét,

c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadási rendszer felállítására, működésére, valamint a szaktanácsadók képzettségére vonatkozó részletes szabályokat,

d) az elháríthatatlan külső ok (vis maior) bejelentésével és igazolásával kapcsolatos részletes szabályokat,

e) a helyi akciócsoportok elismerési rendjének részletes szabályait,

f) a nemzeti vidéki hálózat felállításával kapcsolatos részletes szabályokat,

g) az EMVA, illetve az EHA esetén alkalmazandó monitoring részletes szabályait,

h) a pályázati eljárás részletes szabályait,

i) a MePAR és az ügyfél-blokk kapcsolat nyilvántartásának részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a nemzeti hatáskörbe tartozó mezőgazdasági, halászati, erdészeti és agrár-vidékfejlesztési állami támogatás igénybevételére vonatkozó, törvényben vagy kormányrendeletben nem szabályozott feltételeket rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter arra, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben az átruházható feladatok körét rendeletben állapítsa meg, továbbá hogy a 11. § (10) bekezdése szerinti esetben az igazoló szervet, az igazoló hatóságot, az ellenőrző hatóságot, az átruházott feladatot ellátó szervezetet, a közreműködő szervezetet, az együttműködő szervezetet, a helyi akciócsoportot és a nemzeti vidéki hálózatot - ha e szervek, szervezetek felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az érintett miniszterrel együttes - rendeletben jelölje ki.

Módosuló jogszabályok

82. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 12. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az agrárkamarák, valamint a Magyar Agrárkamara egyes közösségi, illetve nemzeti hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, halászati támogatások igénybevételi jogosultságát, valamint az ezekkel összefüggő vagyoni értékű jogokat érintő, a jogosultak közötti egyezségkötés elősegítése érdekében Egyezségi Tanácsokat működtethetnek. Az Egyezségi Tanácsok előtti eljárás az érintettek kérelme alapján indul. Az Egyezségi Tanács működési rendjét, eljárásának szabályait, a díjfizetés rendjét a Magyar Agrárkamara állapítja meg.”

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény:

a) 3. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

u)~„u) a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása keretében

1. mezőgazdasági termelőtevékenység: növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási tevékenység,

2. mezőgazdasági termelő: a gazdaságátadási támogatás bevezetéséről szóló külön jogszabályban meghatározott egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó;”

b) 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.”

c) 10. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld értékesítése esetén a mezőgazdasági termelőtevékenységet folytató vásárló tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelméhez mellékelni kell a támogatás elnyerését igazoló okiratot is.”

d) 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza, továbbá abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő a gazdaságátadási támogatást igénybe veszi.”

e) 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti haszonbérleti szerződés esetében, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld haszonbérlete esetén, valamint olyan külterületi földrészlet haszonbérbe adása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.”

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény:

a) 3. §-ának 72. pont p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Adóterhet nem viselő járandóság:]

p)~„p) a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része.”

b) 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket]

t)~„t) a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő gazdaságátadási támogatása jogosultsága feltételeként megvalósuló termőföld értékesítéséből származó bevételt;”

(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Mentes az ajándékozási illeték alól:]

h)~„h) termőföld megszerzése ajándékozással a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként,”

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény:

a) 4. § a) pontjának 9. alpontja hatályát veszti;

b) 16. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki]

h)~„h) rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül”

c) 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 4. § a) pont 4-5. alpontjában megjelölt foglalkoztatót az álláskeresési támogatás után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége, az ápolási díj összege után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége terheli.”

d) 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban részesülő személy a díj, segély, támogatás összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.”

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény:

a) 22. §-ának (1) bekezdés d) pontja hatályát veszti;

b) 38. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni]

f)~„f) a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,”

Hatályukat vesztő jogszabályok

83. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. § (3) bekezdésének b) pontja;

b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény;

c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi X. törvény;

d) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLVIII. törvény;

e) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 135. § (3) bekezdése;

f) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXXIV. törvény.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

84. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:

a) a Tanács 386/90/EGK rendelete (1990. február 12.) a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során végzett ellenőrzésről;

b) a Tanács 659/1999/EK rendelete (1999. március 22.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;

c) a Tanács 1493/1999/EK rendelete (1999. május 17.) a borpiac közös szervezéséről;

d) a Tanács 1605/2002/EK EURATOM rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről;

e) a Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról;

f) a Tanács 1788/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a tej, és tejtermék ágazatban illeték megállapításáról;

g) a Tanács 1290/2005/EK rendelete (2005. június 21.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról;

h) a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról;

i) a Tanács 1198/2006/EK rendelete (2006. július 27.) az Európai Halászati Alapról;

j) a Bizottság 800/1999/EK rendelete (1999. április 15.) a mezőgazdasági termékek után járó export visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról;

k) a Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról;

l) a Bizottság 795/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;

m) a Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;

n) a Bizottság 1973/2004/EK rendelete (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról;

o) a Bizottság 1860/2004/EK rendelete (2004. október 6.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban;

p) a Bizottság 885/2006/EK rendelete (2006. június 21.) az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;

q) a Bizottság 1320/2006/EK rendelete (2006. szeptember 5.) az 1698/2005/EK rendeletben előírt vidékfejlesztési támogatásra történő átmenet szabályainak megállapításáról;

r) a Bizottság 1974/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról;

s) a Bizottság 1848/2006/EK rendelete (2006. december 14.) a közös agrárpolitika finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, továbbá egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról, valamint az 595/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;

t) a Bizottság 1975/2006/EK rendelete (2006. december 7.) a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.

loading...