Enter Könyvelő Iroda
Enter Könyvelő Iroda

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„44. Azonos munkakör: a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétől hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) szerint azonosnak minősülő munkakör.”

(2) Az Szja tv. 3. §-a a következő 46. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

46. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.”

(3) Az Szja tv. 3. § 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„63. Csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik

a) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy

b) kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján

azzal, hogy egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg.”

(4) Az Szja tv. 3. § 66-68. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„66. Alapkutatás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. § 1. pont a) alpontjában meghatározott alapkutatás.

67. Alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. pont b) alpontjában meghatározott alkalmazott kutatás.

68. Kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. pont c) alpontjában meghatározott kísérleti fejlesztés.”

(5) Az Szja tv. 3. § 87. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„87. Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány.”

2. § Az Szja tv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Külföldi pénznemben keletkezett bevétel, valamint külföldi pénznemben teljesített kiadás esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint az 5. § (7) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően

a) - ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik - a kifizető az adóelőleg megállapításához,

b) a magánszemély - választása szerint - az adóelőleg, adó megállapításához

a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.”

3. § (1) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)

„d) a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja;”

(2) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)

„o) a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemélytől átvállalt kamarai tagdíj összegét, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható;”

(3) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)

„v) a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást (ideértve azt a támogatást is, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az önálló tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést megelőzően, továbbá gazdasági társaságba történő belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap, azzal, hogy amennyiben a támogatás összegét a magánszemély gazdasági társaság alapítására fordítja, az a rész nem minősül bevételnek, amelyet ténylegesen is a gazdasági társaság rendelkezésére bocsát), feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el;”

4. § Az Szja tv. 17. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.”

5. § Az Szja tv. 19. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.”

6. § Az Szja tv. 24. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Nem önálló tevékenység)

„b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,”

7. § (1) Az Szja tv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeget

a) az (1) bekezdés szerinti jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó része után nem kell megállapítani,

b) az (1) bekezdés szerinti jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27 százalékos mértékkel kell megállapítani (a továbbiakban: adóalap-kiegészítés).”

(2) Az Szja tv. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeg a 2012. évet követően nulla.”

8. § (1) Az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot

aa) vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,

ab) szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja;

b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.”

(2) Az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kedvezményezett eltartott)

„a) az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,”

(3) Az Szja tv. 29/A. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Eltartott)

„b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.”

(4) Az Szja tv. 29/A. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap,)

„a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,”

9. § Az Szja tv. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania

a) az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okiratát; a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre teljesítendő bevallásában;

b) a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.”

10. § (1) Az Szja tv. 47. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adóelőleg alapja

a) feltéve, hogy nem a b)-c) pont rendelkezéseit kell alkalmazni,]

„aa) - ha a bevétel adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik - a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű, igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész, az előbbiek hiányában, valamint amely bevételből e törvény szerint költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege (önálló tevékenység esetében a bevétel 90 százaléka);”

(2) Az Szja tv. 47. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adóelőleg alapja

c) költségtérítés esetében]

„ca) ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával, erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb az e törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész, az említett nyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege (önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka),”

(3) Az Szja tv. 47. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés alkalmazásában]

„a) az adóalap-kiegészítés összege az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után 27 százalékkal megállapított összeg,”

(4) Az Szja tv. 47. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés alkalmazásában]

„a) az adóalap-kiegészítés összege az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem - tekintettel a (6)-(9) bekezdések rendelkezéseire is - után 27 százalékkal megállapított összeg,”

(5) Az Szja tv. 47. §-a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni

a) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben,

b) az adóköteles munkanélküli ellátás adóelőlegének a megállapításakor,

c) valamint ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő személytől származik, és az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.

(7) Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. A kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja.

(8) Az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelőleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely - a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve - az említett értékhatárt meghaladja.

(9) A (6)-(8) bekezdésben foglaltaktól függetlenül a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban

a) kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést;

b) köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme - a (8) bekezdés szerinti munkáltatótól származó jövedelmet is beszámítva - a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja, azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély a 48. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott különbözeti bírság fizetésére köteles.”

11. § Az Szja tv. 48. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik)

„e) a 47. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti körülményekről, illetve összegekről.”

12. § (1) Az Szja tv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap - családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa, illetve más jogosult által korábban még nem érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap - összege után az adó mértékével számított összeg, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.”

(2) Az Szja tv. 49. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéni vállalkozó által negyedévenként fizetendő adóelőleg)

„a) a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1) bekezdés szerint megállapított összeg, amelyet a személyi kedvezmény csökkent;”

(3) Az Szja tv. 49. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a magánszemély saját maga köteles az adóelőleg megállapítására és megfizetésére, az (1) bekezdés szerint megállapított összeget csökkenti a személyi kedvezmény.”

13. § (1) Az Szja tv. 53. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységek a következők:

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41.20, 42);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig),

kivéve:

- valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,

- egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);

e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);

i) fényképészet (TESZOR 74.20);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56), kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR 47, kivéve a (4) bekezdésben felsorolt üzleteket).

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában említett üzletek a következők:

a) élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);

b) iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);

c) zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);

d) hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);

e) hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);

f) kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);

g) egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);

h) vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);

i) gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);

j) gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).”

(2) Az Szja tv. 53. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az adóévre átalányadózást választó egyéni vállalkozó elhunyt és a tevékenységét folytató özvegye vagy örököse, vagy egyesített tevékenység esetén az özvegye vagy az örököse ugyancsak átalányadózást választott, akkor az elhunyt esetében az elhalálozás napjáig elért bevétel alapján átalányban megállapított jövedelmet - az időarányos bevételi értékhatár figyelmen kívül hagyásával - az elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy az elhunyt által elért bevétel beleszámít az özvegy vagy az örökös esetében az átalányadó alkalmazásának feltételéül megjelölt bevételi értékhatárba.”

14. § (1) Az Szja tv. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel - ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg, valamint ha a (10) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni -, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.”

(2) Az Szja tv. 58. § (8)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek és egyidejűleg a § a következő (10)-(11) bekezdésekkel egészül ki:

„(8) Ha az ingó vagyontárgy átruházása - kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg - gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

(9) Az (1)-(8) bekezdésben foglalt rendelkezésektől függetlenül nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből - ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg -, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.

(10) A magánszemély kifizetőtől - nem egyéni vállalkozóként - fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) átruházására tekintettel szerzett bevételéből 25 százalék számít jövedelemnek. Az adót a kifizetéskor a kifizető állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre - a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként - vallja be és fizeti meg. E jövedelemmel összefüggésben a kifizetőt, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.

(11) Ha az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani, a bevételnek az ingó vagyontárgy szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó részére a 28. § (14) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.”

15. § Az Szja tv. 62. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az ingatlan értékesítése - kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg - gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.”

16. § Az Szja tv. a következő 62/A. §-sal egészül ki:

„62/A. § (1) Ha a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó bevételnek a bevételből - a 62. § (1) bekezdése szerint - levonható költségeket meghaladó része (e meghaladó rész a továbbiakban: hozam) nagyobb, mint az ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos hozam, akkor is, ha az értékesítés gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az adó alapja

a) a szokásos hozam, és

b) a hozam a) pont szerinti összeget meghaladó részének a háromszorosa,

azzal, hogy az átruházásból származó jövedelem megállapításához a 62. § (4) és (6) bekezdése nem alkalmazhatók.

(2) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tag részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a társaságból kivonja, az árfolyamnyereséget, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet növeli a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos hozamot meghaladó árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem kétszerese.

(3) E § alkalmazásában

a) szokásos hozamnak

aa) termőföldből átminősített ingatlan átruházása esetében a levonható költségek 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét,

ab) részesedés átruházása, kivonása esetén a részesedés megszerzésére fordított érték (ideértve a részesedéssel kapcsolatos járulékos költségeket is) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét

kell tekinteni, azzal, hogy a tulajdonban tartás naptári napjainak számítása során a megszerzésről, illetve az átruházásáról szóló okirat keltének napját kell - e napokat is beszámítva - irányadónak tekinteni, továbbá azzal, hogy részesedés átruházása (kivonása) esetén a régebben szerzett részesedés átruházását kell feltételezni;

b) termőföld a termőföldről szóló törvényben meghatározott termőföldnek minősülő földrészlet;

c) termőföldből átminősített ingatlan a művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt éven keresztül az az ingatlan, amely a művelési ág változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt évvel megelőzően került sor.

(4) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant örökléssel szerezte és erről a bevallásában nyilatkozik.”

17. § Az Szja tv. 63. § (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § új (10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 60. § (1) bekezdését és a 61. § (1)-(2) bekezdését az olyan ingatlanlízing-ügylet esetében, ahol az ingatlan tulajdonjoga a futamidő végén vételi jog gyakorlása útján száll át a magánszemélyre, a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a 60. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az ügyleti szerződés megkötésének időpontját kell szerzési időpontnak tekinteni,

b) a 62. § (1) bekezdés a) pontjában említett más kiadásnak minősül a lízingelt ingatlan futamidő letelte előtti megvásárlása esetén fizetett előtörlesztési díj,

c) a 62. § (2) bekezdés alkalmazásában megszerzésre fordított összegnek minősül

ca) a lízingbe vevő által a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték,

cb) a lízingbe vevő által megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a része, amely nem haladja meg ingatlannak az ügyleti szerződés megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a ca) pont szerinti összeg levonásával megállapított összeget,

cc) a lízingbe vevői pozíció átvételéért fizetett összeg,

cd) a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett összeg.

(9) E § rendelkezései irányadók a nem egyéni vállalkozó magánszemély ingatlanlízing-ügylet (ideértve a futamidő végén automatikus tulajdonátszállást jelentő vagy az ingatlan megszerzésére lehetőséget biztosító ügyletet) meghiúsulásából, valamint engedményezéséből származó jövedelmére is.

(10) A (9) bekezdésben említett jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján a magánszemélyt a meghiúsulás miatt megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből, valamint a magánszemélyt az engedményezésről szóló szerződés alapján megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből a 62. § (4), illetve (6) bekezdésének rendelkezései szerint kell értelemszerűen megállapítani (figyelemmel a 63. § (8) bekezdésében foglaltakra is) azzal, hogy az említett rendelkezések alkalmazásában számított összegnek a bevétel, megszerzés évének az ügyleti szerződés megkötésének éve minősül.”

18. § Az Szja tv. 65. § (6) bekezdés 2. mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kollektív befektetési értékpapír esetében beváltásnak minősül a befektetési alap átalakulása/beolvadása révén a jogutód alap befektetési jegyére (jegyeire) történő átváltás is, amely esetben az utóbbi(ak) megszerzésre fordított értékének - ha az magasabb a jogelőd alap befektetési jegye megszerzésére fordított értéknél - az átváltásnál figyelembe vett értéket kell tekinteni azzal, hogy az ilyen beváltáskor megállapított adót a későbbiekben az (1) bekezdés bb) pontjának rendelkezése szerint a beváltást követően keletkező kamatjövedelem adójához hozzáadva, azzal együtt, vagy az említett szerzési értéknek a rendelkezés alkalmazásával a bevételt meghaladó részére az adó (2) bekezdés szerinti mértékével számított összeggel csökkentve kell megfizetni.”

19. § Az Szja tv. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adót a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában -

a) a juttatás hónapja kötelezettségeként,

b) a 70. § (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként,

a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.”

20. § (1) Az Szja tv. 70. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül:

a) a munkáltató által

aa) valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy

ab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy

ac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott tennék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint kirendelt munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján

ba) több munkavállaló, vagy

bb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy

bc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg;”

(2) Az Szja tv. 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

(2a) Ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.”

(3) Az Szja tv. 70. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes meghatározott juttatásnak minősül)

„b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát);”

(4) Az Szja tv. 70. § (3) bekezdés d) pontja a következők szerint módosul:

(Egyes meghatározott juttatásnak minősül)

„d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,”

(azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.)

(5) Az Szja tv. 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak - a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal - arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része.”

21. § (1) Az Szja tv. 71. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak)

„b) a munkavállaló választása szerint

ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy

bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;

c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya

ca) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 225 ezer forint támogatás;

cb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 150 ezer forint támogatás;

cc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 75 ezer forint támogatás;”

(2) Az Szja tv. 71. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Béren kívüli juttatásnak minősül)

„b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek választása szerint

ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy

bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész;”

22. § Az Szja tv. 72. § (4) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

[A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:]

„o) a munkáltató által munkavállalójának a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtott kölcsön, feltéve, hogy a magánszemély a hitelintézet által kiadott igazolással bizonyítja a kölcsönt biztosító munkáltató felé a végtörlesztésként kiegyenlíteni kívánt tartozás fennálló összegét.”

23. § Az Szja tv. 77/C. §-a a következő (22a) bekezdéssel egészül ki:

„(22a) A program nyilvántartása megszűnik a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követő tizedik év utolsó napjával.”

24. § Az Szja tv. a következő 78. §-sal egészül ki:

„78. § E törvény alkalmazásában a Központi Statisztikai Hivatal termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere (TESZOR), illetve a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) szerinti hivatkozással meghatározott termékek, szolgáltatások, tevékenységek esetében a 2011. december 31-én hatályos besorolási rendet kell irányadónak tekinteni.”

25. § Az Szja tv. 81. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg az Erzsébet-utalvány kibocsátásának részletes szabályait.”

26. § Az Szja tv. a következő 84/T. §-sal egészül ki:

„84/T. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni a (2)-(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével:

(2) A 62/A. § rendelkezését a hatálybalépést követően megszerzett jövedelemre, illetve a hatálybalépést követően értékesített (átruházott) vagy más módon a könyvekből kivezetett (kivont) részesedés adókötelezettségére kell alkalmazni.

(3) 2012. december 31-ig az Erzsébet-utalvány melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlásra is felhasználható.

(4) A 70. §-nak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított (2) bekezdése rendelkezését a naptári évtől eltérő üzleti év esetén a 2012. évben induló üzleti év első napjától kell alkalmazni.

(5) A 72. § (4) bekezdésének az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított o) pontját az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépését követően a munkáltató által végtörlesztéshez nyújtott kamatmentes kölcsön adókötelezettségének megállapítására is alkalmazni lehet.

(6) A 77/C. § (22a) bekezdésének rendelkezését a kihirdetéskor még nyilvántartásban szereplő programokra is alkalmazni lehet.

(7) Az 1. számú melléklet 2.8. pontjának rendelkezését az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépésének napja és a 2012. február 28. közötti időszakban a munkáltató által végtörlesztés céljából adott vissza nem térítendő támogatásra lehet alkalmazni.

(8) Az 1. számú melléklet 4.22. alpontjának rendelkezését a hatálybalépését megelőzően megszerzett bevételre is alkalmazni lehet.

(9) A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 206. §-nak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépése napjától a végtörlesztés céljából felvett kötvénykölcsönök esetében is alkalmazni lehet.”

27. § Az Szja tv. 1., 3. és 11. számú mellékletei e törvény 1., 2. és 3. mellékletei szerint módosulnak.

28. § Az Szja tv.

1. 1. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg;

2. 2. § (4) bekezdésében a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg, (6) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe az „A Magyarországon” szöveg;

3. 3. § 1. pontjában, 2. pont b) alpontjában, 5. pontjában és 12. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 27. pontjában az „adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó” szövegrész helyébe az „adott” szöveg, 38. pontjában a „tagjának” szövegrész helyébe a „tagjának, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának” szöveg, 75. pont ab) alpontjában az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg;

4. 6. § (2) bekezdésében a „kamatjövedelemből” szövegrész helyébe a „kamatjövedelemből, osztalékból (osztalékelőlegből)” szövegrész, a „kamatjövedelem” szövegrész helyébe a „jövedelem” szöveg;

5. 7. § (1) bekezdés m) pontjában az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg;

6. 11. § (3) bekezdés b) pontjában az „abból az adóévben megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot” szövegrész helyébe az „az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot” szöveg, g) pontjában az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg;

7. 22. § (2) bekezdésében a „számolhatja el” szövegrész helyébe az „elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított őstermelésből származó jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető” szöveg, (5) bekezdésében a „csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével” szövegrész helyébe a „csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával” szöveg, a „vagy ha veszteségének” szövegrész helyébe a „vagy ha elhatárolt veszteségének” szöveg;

8. 28. § (12) és (16) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg;

9. 29. § (1) bekezdésében a „ha azt költségként számolja el” szövegrész helyébe a „ha az költségként elszámolható” szöveg;

10. 44/B. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg;

11. 46. § (2) bekezdésének e) pontjában az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg;

12. 47. § (1) bekezdésében az „(5)-(6) bekezdés” szövegrész helyébe az „(5)-(9) bekezdés” szöveg, (5) bekezdés b) pontjában a „ha azt költségként számolja el” szövegrész helyébe a „ha az költségként elszámolható” szöveg;

13. 49/B. § (7) bekezdés a) pontjában az „elszámolhatja” szövegrész helyébe az „elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesíthető” szöveg, e) pontjában a „csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével” szövegrész helyébe a „csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával” szöveg, a „vagy ha veszteségének” szövegrész helyébe a „vagy ha elhatárolt veszteségének” szöveg;

14. 64. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg;

15. 67/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg;

16. 72. § (4) bekezdés f) pontjában a „hitelintézet útján” szövegrész helyébe a „hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján” szöveg, h) pontjában az „a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg;

17. 77/A. § (9) bekezdés b) pontjában a „Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg;

18. 77/C. § (8) bekezdés a) pontjában az „a munkaviszony megszűnésének időpontjára” szövegrész helyébe az „az utolsó munkában töltött napra” szöveg, (11) bekezdés a) pontjában az „a jogviszony megszűnésének” szövegrész helyébe az „az utolsó munkában töltött nap, illetve a jogviszony megszűnésének” szöveg, (19), (20), (22) bekezdés nyitó szövegében az „Az adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke” szöveg, (20) bekezdés c) pontjában, (22) bekezdés a) és b) pontjában, (23) bekezdés első mondatában, (24) bekezdés a) pontjában az „az adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke” szöveg;

19. 84. § (2) bekezdésében a „modellegyezmény, valamint a Frascati Kézikönyv - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára figyelembevételével” szövegrész helyébe a „modellegyezmény figyelembevételével” szöveg;

20. 1. számú melléklet 2.1.1. pontjában a „lakáscélú támogatást is” szövegrész helyébe a „lakáscélú támogatást is, továbbá a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet szerinti támogatás” szöveg, 2.1.3. pont b) alpontjában az „a Magyar Köztársaság költségvetéséről” szövegrész helyébe az „a központi költségvetésről” szöveg, 3.2.4. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 4.3. pontjában a „Magyar Köztársaság Kormányával” szövegrész helyébe a „Kormánnyal” szöveg, 4.5. pontjában a „támogatás” szövegrész helyébe az „ösztöndíj” szöveg, 6.8. pontjában az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg, 7.9. pontjában a „Magyar Köztársaság költségvetéséről” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről” szöveg, a „Magyar Köztársaság költségvetésének” szövegrész helyébe a „központi költségvetés” szöveg, 8.4. pontjában az „a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg, az 8.16. pontjában az „a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tartósan fokozott igénybevételnek kitett vagy harckészültségi gyakorlaton részt vevő - 12 órát elérő, vagy azt meghaladó őr- és ügyeleti szolgálatot adó - tagjának” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tartósan fokozott igénybevételnek kitett, terepfoglalkozáson, gyakorlaton részt vevő vagy őr- és ügyeleti szolgálatot ellátó hivatásos és szerződéses állományú tagjának” szöveg

lép.

29. § Hatályát veszti az Szja tv.

1. 3. § 18. pontjában az „a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, valamint” szövegrész, 21. pontja c) alpontjában a „(kivéve az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő ellátást)” szövegrész, 37. pontjában az „a Vám- és Pénzügyőrség,” szövegrész;

2. 11/A. § (4) bekezdésének 4. pontjában az „és” szövegrész, 5. pontja;

3. 22. § (2) bekezdésében a „- a 2003. december 31-éig keletkezett, az őstermelői tevékenységből származó jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteséget a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint -” szövegrész;

4. 33. §-a és az azt megelőző alcím;

5. 48. § (2) bekezdés b) pontja, (3) bekezdésében és a (4) bekezdés b) pontjában az „adójóváírás,” szövegrész;

6. 49. § (2) bekezdés a) pontja;

7. 67/B. § (3) bekezdés a) pontjában a „forintban denominált” szövegrészek, b) pontjában a „forintban” szövegrész,

8. 71. § (1) bekezdés d) pontja;

9. 77/C. § (22) bekezdésének a) pontja és (23) bekezdésének 2. mondata;

10. 9. 1. számú melléklet 8.3. és 8.38. pontjai.

30. § A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 206. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. § (3) bekezdés h) pontja alapján az összevont kedvezmény részeként érvényesített biztosítási kedvezmény esetén az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 38. §-ának (2)-(3) bekezdéseit és az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 7. számú mellékletének rendelkezéseit 2009. december 31-ét követően is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (7) bekezdésben foglaltakat. Az e bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása során nem kell alkalmazni az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 7. számú melléklete 11. pontjának e) és f) alpontját a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdése szerinti végtörlesztés céljából felvett kötvénykölcsönök esetében. A magánszemély a kötvénykölcsön felvételének céljáról nyilatkozatot ad a biztosító részére.”

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

31. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„1/a. adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység) támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;”

(2) A Tao tv. 4. § 3. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„3. azonos munkakör: a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétől hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) szerint azonosnak minősülő munkakör;”

„5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett legalább 30 százalék mértékű, valamint minden további megszerzett részesedés (részesedés értékének a növekedése), feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés értékének a növekedését) a szerzést követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; a 30 százalékot meghaladóan szerzett részesedés bejelentésének feltétele, hogy az adózó a legalább 30 százalékos mértékű részesedését bejelentette az adóhatósághoz; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett;”

(3) A Tao tv. 4. §-a következő 5/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„5/a. bejelentett immateriális jószág: jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog) szerzése, feltéve, hogy az adózó a szerzést követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágokról, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett;”

(4) A Tao tv. 4. § 11. pontja a következő h) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

h) e rendelkezésben foglaltakat az adózó köteles bizonyítani;”

(5) A Tao tv. 4. §-a következő 18/b., 18/c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„18/b. termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság: az adózó, amennyiben a beszámolójában az eszközök mérlegforduló-napi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembe vétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék;

18/c. termőföldből átminősített ingatlan: a művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt adóéven keresztül az az ingatlan, amely a művelési ág változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt adóévvel megelőzően került sor;”

(6) A Tao tv. 4. § 23/a. és 23/c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha

a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint

b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei - egymáshoz viszonyítva - arányos részesedést szereznek a jogutódokban,

c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be;”

„23/c. kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) a szavazati jogok többségét biztosító vagy azt tovább növelő részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a megszerzett társaság tagja (tagjai), részvényese (részvényesei) a megszerző társaságban részesedést, valamint - szükség esetén - a részesedés névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt szerez, feltéve, hogy a részesedéscserét valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani, ha a megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül;”

(7) A Tao tv. 4. § 23/e. és 28/b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„23/e. kutatás-fejlesztési megállapodás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 10. pont szerinti kutatás-fejlesztési megállapodás;”

„28/b. osztalék: a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott összeg, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként;”

(8) A Tao tv. 4. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít; saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének minősül a kutatásfejlesztési megállapodás alapján, közös kutatás-fejlesztési tevékenység keretében egymás között megosztva végzett kutatásfejlesztés tevékenység közvetlen költsége is;”

32. § (1) A Tao tv. 7. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

c) a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószág kivételével) értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredménynek (az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része) az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, figyelemmel a (16) bekezdésben foglaltakra,”

(2) A Tao tv. 7. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

e) a bejelentett immateriális jószág értékesítése, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része, feltéve, hogy az adózó (ideértve a jogelődjét is) az immateriális jószágot az értékesítést (kivezetést) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván,”

(3) A Tao tv. 7. § (1) bekezdésének z) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

z) a kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

1. 50 százaléka kiemelkedően közhasznú szervezet és a Magyar Kármentő Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén,

2. 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,”

(4) A Tao tv. 7. § a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Az adózó az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget a lekötése adóévét követő három adóévben jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a lekötött tartalékba átvezetett összeget a lekötés adóévét követő harmadik adóév végéig jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére fel nem használt része után az említett mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a harmadik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem elismert feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.”

33. § (1) A Tao tv. 8. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) - az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt - kamatának és az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) alapján a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része,”

(2) A Tao tv. 8. §-ának (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

„k) a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság tagjánál azon összeg kétszerese, amellyel a részesedés értékesítéséből származó árfolyamnyereség (a részesedés egyéb jogcímen történő kivezetése esetén a ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel összege) meghaladja a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt,”

l) a termőföldből átminősített ingatlan értékesítése, vagy más módon a könyvekből való kivezetése következtében elszámolt jövedelem (az elszámolt bevétel és a könyv szerinti érték, valamint a beruházási számlán kimutatott összeg különbözete) azon részének a kétszerese, amellyel az elszámolt jövedelem meghaladja a termőföldből átminősített ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt,”

(3) A Tao tv. 8. § (1) bekezdés a következő n) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

„n) a bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében az elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része,”

34. § A Tao tv. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés k) és l) pontjának alkalmazásában szokásos eredménynek

a) részesedés átruházása, kivezetése esetén a részesedés bekerülési értéke 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét,

b) termőföldből átminősített ingatlan átruházása, kivezetése esetében az ingatlan bekerülési értéke (a beruházási számlán kimutatott összeggel növelt együttes értéke) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét

kell tekinteni, azzal, hogy részesedés átruházása (kivezetése) esetén a régebben szerzett részesedés átruházását kell feltételezni.”

35. § A Tao tv. 8. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában]

„a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, vagy amelyre tekintettel az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást), adóévi napi átlagos állománya, amely csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével,”

36. § A Tao tv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egyház az adóalap megállapításakor a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azzal a részével is csökkentheti a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét, amelyet kulturális, nevelési, oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos és műemlékvédelmi tevékenység, továbbá a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel, továbbá az e célból lekötött tartalékba helyezett összeggel.”

37. § (1) A Tao tv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdés a), b), d), dzs), e), f), gy), h), j), k), l), m), o), p), r) és t) pontja, valamint a 8. § (5) és (7) bekezdése szerinti összeg.”

(2) A Tao tv. 15. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a (6) bekezdésben foglalt rendelkezést nem alkalmazhatja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó bevételre.”

38. § (1) A Tao tv. 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.”

(2) A Tao tv. 17. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.

(4) A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó az adóévben keletkezett elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti oly módon, hogy a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség összegével, de adóévenként legfeljebb az adóév adózás előtti eredményének 30 százalékával. Ha az adózó e lehetőséggel nem él, az elhatárolt veszteségre, ha az adóévben keletkezett elhatárolt veszteségnek csak egy részét használja fel az önellenőrzés során, a fennmaradó részre az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza.”

(3) A Tao tv. 17. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására,

a) ha az átalakulás során benne - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, és

b) ha a jogutód társaság (kiválás esetén a kiváló társaság) az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből (ide nem értve a vagyonkezelési tevékenységet) bevételt, árbevételt szerez.”

(4) A Tao tv. 17. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. E rendelkezés hatálya nem terjed ki az adózóra

a) ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy

b) ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja és

ba) annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől, azzal, hogy a tevékenység jelentős változását jelenti különösen az üzleti tevékenység során nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek, kezelt vagyon, értékesítési piac, ügyfélkapcsolatok körének az alapvető változása, ideértve, ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői tevékenység váltja fel,

bb) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.”

39. § A Tao tv. 18. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az (1), továbbá az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügyletre, ide nem értve a (7) bekezdés szerinti ügyletet, ha a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet.”

40. § (1) A Tao tv. 22/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. A kormányrendeletben meghatározott időtartam alatt összevonandó, jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó - kormányrendeletben meghatározott - elszámolható költség esetén az adózó az adókedvezményt a Kormány engedélye alapján, az engedélyben meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A Kormány az adókedvezményt az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program alapján engedélyezi, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.”

(2) A Tao tv. 22/B. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) Az adózó a (2) bekezdés alkalmazása esetén az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben előírt formában és tartalommal az adópolitikáért felelős miniszterhez nyújtja be. A kérelmet a benyújtást, hiánypótlás esetén a hiánypótlást követő 90 napon belül kell a Kormány elé terjeszteni; a határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható. A kérelem előterjesztését megelőzően az adópolitikáért felelős miniszter - ha szükséges - megkéri az Európai Bizottság hozzájárulását. Ha a kérelem nem felel meg a kormányrendeletben előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás ellenére nem pótolja, az adópolitikáért felelős miniszter határozatban elutasítja a kérelemnek a Kormány elé terjesztését.”

41. § A Tao tv. 26. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege

a) az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,

b) az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben.”

42. § A Tao tv. 1. és 3. számú melléklete e törvény 4-5. melléklete szerint módosul.

43. § A Tao tv.

1. 1. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,

2. 4. § 6. pontjában és 18/a. pont 2. alpontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

3. 4. § 11. pontjában az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg,

4. 4. § 32/a. pontjában az „a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrész helyébe az „a 2003. évi uniós csatlakozási” szöveg,

5. 7. § (7) bekezdésében a „kiemelten közhasznú szervezet” szövegrész helyébe a „kiemelkedően közhasznú szervezet” szöveg, az „Alap” szövegrész helyébe „Alap vagy a Nemzeti Kulturális Alap” szöveg;

6. 15. § (6) bekezdésében a „(7)-(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „(7)-(9) bekezdés” szöveg;

7. 16. § (1) bekezdés a) pontjában az „f) pontjában” szövegrész helyébe a „c) és f) pontjában” szöveg;

8. 16. § (1) bekezdés b) pontjában a „fejlesztési tartaléknak” szövegrész helyébe a „fejlesztési tartaléknak, valamint a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tartaléknak” szöveg; 16. § (1) bekezdés b) pontjában a „beruházásra fel nem használt része után” szövegrész helyébe a „fel nem használt része után” szöveg;

9. 17. § (7) bekezdésében „az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit” szövegrész helyébe „az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a (8) bekezdésre figyelemmel” szöveg;

10. 17. § (11) bekezdésében az „elhatárolt veszteség” szövegrész helyébe az „elhatárolt veszteség (2) bekezdés szerinti” szöveg;

11. 22/B. § (3) bekezdése b) pontjában „a miniszter határozata alapján vehető igénybe” szövegrész helyébe „a Kormány engedélye alapján vehető igénybe” szöveg;

12. 22/B. § (7) bekezdésében az „engedély esetén a határozatban megállapított” szövegrész helyébe az „engedély esetén a megállapított” szöveg;

13. 22/B. § (9) bekezdés a) pontjában a „létszáma” szövegrész helyébe a „létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával)” szöveg; b) pontjában a „bérköltség” szövegrész helyébe a „bérköltség (a külföldi telephelyen foglalkoztatottak bérköltségének figyelmen kívül hagyásával)” szöveg;

14. 22/B. § (16) bekezdésében „a határozatban” szövegrész helyébe „az engedélyben” szöveg;

15. 23. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból” szövegrész helyébe az „A számított társasági adóból” szöveg; a (3) bekezdésben az „Az (1)-(2) bekezdés” szövegrész helyébe az „A (2) bekezdés” szöveg;

16. 28. § (6) bekezdésében az „Az (1)-(5) bekezdés alkalmazásában” szövegrész helyébe az „A (2)-(5) bekezdés alkalmazásában” szöveg

17. 29/D. § (3) és (5) bekezdésében, 29/E. § (1), (6) és (8) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg,

18. 29/E. § (10) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrészek helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szövegrész

lép.

44. § A Tao tv. a következő 29/J. §-sal egészül ki:

„29/J. § Az adózó a 22/B. § (9) bekezdésében előírt foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelését, illetve a bérköltség növelését - választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának, illetve a beruházás megkezdését megelőző három adóévben elszámolt évesített bérköltségnek a számtani átlagához viszonyítva is teljesítheti, feltéve, hogy a beruházást 2008. október 1. napja előtt kezdte meg és 2009. január 1-je és 2010. december 31-e között helyezi üzembe.”

45. § A Tao tv. a következő 29/Q. §-sal egészül ki:

„29/Q. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit, - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - első ízben a 2012. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel 2011. december 31-ig elszámolt bérköltség után az e törvény 22. § (10) bekezdésének 2011. december 31-én hatályos szövege szerinti adókedvezmény utoljára a 2014. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.

(3) Csökkenti a társasági adó alapját a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az ellenőrzött követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

(4) A 8. § (1) bekezdés k) és l) pontja, valamint 8. § (2) bekezdése rendelkezéseit - az eltérő üzleti évet alkalmazó adózókra is kiterjedően - a hatálybalépésüket követően értékesített (kivezetett) részesedés, illetve termőföldből átminősített ingatlan adókötelezettségére kell alkalmazni.

(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 17. § (9) bekezdését először a 2012. évben kezdődő adóévben megvalósuló közvetlen vagy közvetett többségi befolyás szerzése esetén és a 2012. évben kezdődő adóév adóalapjának megállapításakor kell alkalmazni.”

46. § (1) Hatályát veszti a Tao tv.

1. 4. § 9. pontja;

2. 4. § 11. pont a) bekezdéséből „a valódi gazdasági jelenlétet az adózó köteles bizonyítani;” szövegrész;

3. 7. § (1) bekezdés m) pontja;

4. 7. § (14) bekezdésében „az említett rendelkezések alapján együttesen” szövegrész;

5. 21. § (7)-(16) bekezdése;

6. 22. § (9)-(10) bekezdése;

7. 23. § (1) bekezdése;

8. 28. § (1) bekezdése;

9. 31. § (2) bekezdés c) pontja;

10. 1. számú melléklet 13. pontja;

11. 3. számú melléklet A/12. pontja.

(2) Nem lép hatályba az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 39. §-a és 40. § f)-h) és j) pontja.

3. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

47. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 2. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„e) FEOR-számmal azonosított foglalkozás: a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 7/2010. (IV. 23.) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: FEOR-08) alapján meghatározott foglalkozás, azzal, hogy e törvény alkalmazásában a FEOR-08 2011. december 31-én hatályos besorolási rendjét és osztályozási szempontjait kell irányadónak tekinteni.”

48. § Az Ekho tv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3a), (3b) és (3c) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, FEOR-számmal azonosított foglalkozás:

2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból

Akusztikus mérnök

Audiotechnikai mérnök

Hangmérnök

Televíziós műszaki adásrendező

2136 Grafikus és multimédia-tervező

2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból

Filmszöveg fordító

Lírai művek fordítója

Műfordító

Prózai és drámai művek fordítója

2714 Kulturális szervező foglalkozásból

Producer (kulturális)

Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)

2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője

2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő

2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból

Művészeti tanácsadó

Zenei konzulens, tanácsadó

2721 Író (újságíró nélkül)

2722 Képzőművész

2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező

2724 Zeneszerző, zenész, énekes

2725 Rendező, operatőr

2726 Színész, bábművész

2727 Táncművész, koreográfus

2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész

2729 Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó)

3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból

Koncert-fénytechnikus

Koncert-színpadtechnikus

3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból

Filmstúdió technikus

Hangmester

Hangrestaurációs technikus

Hangstúdió-technikus

Hangtechnikus

Képtechnikus

Rögzítéstechnikai technikus

Stúdiótechnikus

Videótechnikus

Zenei technikus

3711 Segédszínész, statiszta

3712 Segédrendező

3714 Díszletező, díszítő

3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású

3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású

5211 Fodrász foglalkozásból

Színházi fodrász

Színházi parókakészítő

5212 Kozmetikus foglalkozásból

Maszkmester

Sminkes

Sminkmester

Színházi kikészítő

7212 Szabó, varró foglalkozásból

Jelmez- és alkalmiruha-készítő

Színházi varró

7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásból

Színházi fejdíszkészítő

7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból

Színházi cipész

(3a) Elnevezésétől függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a FEOR-08 osztályozási szempontjai szerint tartalma alapján megfelel a (3) bekezdés szerinti foglalkozásoknak, munkaköröknek.

(3b) A (3) bekezdés szerinti foglalkozásúnak minősülő magánszemély - munkakörének elnevezésétől függetlenül - akkor választhatja az ekhot, ha tevékenysége alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt.

(3c) Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett foglalkozásúnak minősül:

a) a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR-08 2717), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

b) a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a szövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója. A sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén további feltétel, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.”

49. § Az Ekho tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben szabályozott megfizetésével teljesülnek

a) a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott, a kifizetőt terhelő közterheket,

b) a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékokat, továbbá a magánnyugdíjpénztári tag esetében a magánnyugdíjpénztári tagdíjat

érintő befizetési, illetve levonási, továbbá

c) a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózási

kötelezettségek.

50. § Az Ekho tv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 4. § (3) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő ekho és a 6. § szerint a magánszemélyt terhelő különadó szociális hozzájárulási adónak minősül.”

51. § Az Ekho tv. 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A magánszemély magánnyugdíjpénztári tagsága esetén az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kifizető a tárgyhót követő hónap 12-éig a magánszemélyt terhelő, 15 százalékos mértékkel levont ekho összegének 26 százalékát - ha az meghaladja a száz forintot - a magánszemély magánnyugdíjpénztára részére utalja át. A kifizető a magánnyugdíjpénztárnak átutalt összeget a magánszemély magánnyugdíjpénztárához vallja be. A magánszemély magánnyugdíjpénztári tagsága esetén a kifizető az állami adóhatóságnak benyújtandó bevallásában - ha az ekhót a magánszemélyt megillető kifizetésből 15 százalékos mértékkel volt köteles levonni - az ekhoalapot képező bevétel 11,1 százalékát tünteti fel fizetési kötelezettségként. Ha az e bekezdés rendelkezései szerint a magánszemély magánnyugdíjpénztára részére átutalandó összeg nem haladja meg a száz forintot, azt levonni, bevallani és megfizetni nem kell.”

52. § Az Ekho tv. 11. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adóhatóság a magánszemélyt terhelő 11,1 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből 85,6 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván, 14,4 százalékot természetbeni egészségbiztosítási járulékként az Egészségbiztosítási Alapnak utal át. Az EGT-államban biztosított személyt terhelő 9,5 százalékos mértékkel levont ekhot személyi jövedelemadóként tartja nyilván. A magánszemélyt terhelő 15 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből az állami adóhatóság)

„b) a magánszemély magánnyugdíjpénztári tagsága esetén az adóhatósághoz megfizetett összeg 85,6 százalékát személyi jövedelemadóként tartja nyilván, 14,4 százalékát az Egészségbiztosítási Alapnak utalja át.”

53. § Az Ekho tv.

1. Preambulumában az „élet” szövegrész helyébe az „alkotás” szöveg,

2. 1. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg;

3. 3. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében az „a (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (3) és (3c) bekezdésben” szöveg, a (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg;

4. 5. § (3) bekezdésében a „3. § (3) bekezdése szerinti foglalkozásúnak” szövegrész helyébe a „3. § (3) és (3c) bekezdése szerinti foglalkozásúnak” szöveg;

5. 9. § (1) bekezdés c) pontjában a „magánnyugdíjpénztár-tag magánszemély esetében az ekhoalap 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, az ekhoalap 3,8 százaléka magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak” szövegrész helyébe a „magánnyugdíjpénztár-tag magánszemély esetében magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak” szöveg;

6. 12. §-ában az „A befizetett ekho alapján” szövegrész helyébe az „Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján” szöveg

lép.

54. § Hatályát veszti az Ekho tv. 11. § (2) és (3) bekezdése.

II. Fejezet

A REGISZTRÁCIÓS ADÓT ÉS A KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

4. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

55. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban Rega. tv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) E törvény rendelkezései alapján regisztrációs adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni a Magyarország területén (a továbbiakban: belföld) forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó (a továbbiakban: személygépkocsi), valamint motorkerékpár (a továbbiakban a személygépkocsi és a motorkerékpár együtt: gépjármű) után, továbbá a gépjárműflotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása esetén.”

56. § A Rega. tv. 2. §-a a következő 14., 15. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„14. elektronikus eljárás: a vámhatóság által üzemeltetett informatikai rendszeren vagy a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun) keresztül kezdeményezett, az adó megállapítására irányuló elsőfokú adóigazgatási eljárás.

15. gépjárműflotta-üzemeltető: az az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező, gépjármű-bérbeadással foglalkozó személy, szervezet, amely tárgyév január 1-jén legalább 100 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsi tulajdonosa, üzembentartója és a bérbeadást megelőző utolsó lezárt üzleti éve árbevételének legalább 75%-a gépjármű bérbeadásból, lízingbeadásból származik.”

57. § A Rega. tv. 3. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Adókötelezettséget keletkeztet a flotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása.”

58. § A Rega. tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Átalakítás esetén az átalakított gépjármű forgalomba helyezésekor az adó összegét az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó különbözeteként kell megállapítani.”

59. § A Rega. tv. 9. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Adóigazgatási eljárásban képviselőként vámjogi képviselőként eljáró személy is jogosult eljárni.

(9) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek vámazonosító szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. Az említett eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.”

60. § A Rega. tv. kiegészül az alábbi új címmel és a 10. §-sal:

„Az elektronikus eljárás szabályai

10. § (1) Elektronikus eljárás a Regisztrációs Adó Adatlap (a továbbiakban: RAA) elektronikus beküldésével kezdeményezhető.

(2) Nincs helye elektronikus eljárásnak:

a) az adó különös szabályok szerinti megállapítására irányuló eljárásban,

b) az adó-visszaigénylésre irányuló eljárásban,

c) jogorvoslati eljárásban.

(3) Elektronikus eljárást az kezdeményezhet, aki - az elektronikus adatküldéssel összefüggő azonosíthatóság érdekében - a vámhatóság által üzemeltetett informatikai rendszer igénybevétele esetén a vámhatóságnál, az ügyfélkapu igénybevétele esetén az okmányirodánál és a vámhatóságnál regisztráltatta magát. Az elektronikus RAA-t a regisztrált személy a vámhatóság által közzétett tájékoztatás szerint küldi be.”

61. § (1) A Rega. tv. 13. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A forgalomba helyezés előtt megfizetett adó a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelhető, ha)

„d) a közlekedési igazgatási hatóság a gépjármű forgalomba helyezésére irányuló kérelmet elutasította.”

(2) A Rega. tv. 13. § (2) bekezdése a következő bd) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a kiszállítás, kivitel tényét

b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig]

„bd) a Közösség más tagállamában történő forgalomba helyezés esetén a forgalmi engedély vagy törzskönyv eredeti példányának bemutatásával”

[kell igazolni.]

(3) A Rega. tv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsira kötött bérleti szerződés az abban foglalt bérleti időtartam lejártát megelőzően megszűnik, akkor a bérbe adott személygépkocsi után megfizetett adó és a szerződés lejárta alapján számított adó különbözetét az adóalany visszaigényelheti.”

62. § A Rega. tv. a 16. §-t követően a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:

„Gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsi adókötelezettsége

16/A. § (1) A gépjárműflotta-üzemeltetőt a belföldi illetőségű személynek, szervezetnek - 1 napon túli időtartamra - bérbe adott személygépkocsija után a Melléklet III. rész szerinti adófizetési kötelezettség terheli.

(2) Az adózó azt, hogy gépjárműflotta-üzemeltetőnek minősül a tulajdonában álló vagy üzembentartói jogával érintett személygépkocsi honossága szerint illetékes járműnyilvántartó, cégnyilvántartó hatóság és az árbevétel megoszlására vonatkozóan könyvvizsgáló által kiadott hiteles magyar fordítású igazolás bemutatásával tanúsítja.

(3) Az adózó a (2) bekezdés szerinti feltételek teljesülését adókötelezettségének adóévi első ízben való keletkezését követő, míg a személygépkocsi bérbeadási szerződését - annak megkötésétől számított - 15 napon belül nyújtja be a vámhatósághoz. Az adót a vámhatóság a bérleti szerződés benyújtását követő 3 munkanapon belül határozattal állapítja meg a gépjárműflotta-üzemeltető terhére.

(4) A vámhatóság az adó megfizetéséről a személygépkocsi rendszámát, alvázszámát, valamint a bérbeadó és bérlő adatait tartalmazó - a közúti közlekedésről szóló törvény 20. §-ának (4) bekezdése szerinti bírság alól mentesítő - igazolást ad ki az adó megfizetését követő 3 munkanapon belül, melyet a rendőrhatóság részére is továbbít.”

63. § A Rega. tv. 18. § (2) és (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg lép.

64. § A Rega. tv. 4. § (6) bekezdésében a „belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező,” szövegrész helyébe a „belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező üzembentartót, vagy” szöveg lép.

65. § A Rega. tv. Melléklete e törvény 6. melléklete szerint módosul.

66. § Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény 46. §-ában „az adózó e törvény kihirdetése napjától” szövegrész helyébe az „adózó, vagy ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye külföldön van, az adózó, vagy az adó alanya által az adókötelezettség teljesítése érdekében megbízott belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező üzembentartó vagy, az Art.-ban meghatározott pénzügyi képviselő 2011. november 1-jétől” szöveg lép.

5. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

67. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jövedéki ügyben - a (7)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vámhatóság jár el.”

(2) A Jöt. 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek vámazonosító szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vétellel és nyilvántartással kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. Az említett eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.”

68. § (1) A Jöt. 7. § 1. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a pont a következő q) alponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában

1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]

„d) az ásványolajtermék finomítói ásványolajraktárban, ásványolaj-tárolóban vagy terméktávvezetékben történő átminősítését, a finomítói ásványolajraktárban és az ásványolajtárolóban történő átminősítés esetében akkor, ha az ásványolajtermékek véletlen keveredése miatti átminősítést haladéktalanul, az egyéb okból bekövetkező átminősítést - kivéve a vámtarifaszám változással nem járó, felhasználási cél szerinti átminősítést - pedig előzetesen - legkésőbb 3 munkanappal az átminősítést megelőzően - a vámhatóságnak bejelentik,”

„q) a 76. § (4) bekezdése szerinti sör, a 80. § (3) bekezdése szerinti bor és a 89. § (3) bekezdése szerinti pezsgő előállítását.”

(2) A Jöt. 7. § 32-34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„32. megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, és terhére a jövedéki biztosíték e törvény 38. § (5) bekezdése alapján történő megállapítására irányuló kérelem benyújtását, illetve a jövedéki biztosíték hivatalból történő, e törvény 38. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat megkezdését megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének - a 2 éves vizsgált időszakban összességében - 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek, valamint az a személy, aki a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-ei 2913/92/EGK tanácsi rendelet 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal (a továbbiakban: AEO tanúsítvány) rendelkezik;

33. megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, és terhére jogerős határozattal a keretengedély iránti kérelem vagy a keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik;

34. megbízható felhasználói engedélyes: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék beszerzésére, és terhére a jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben, illetve a jövedéki biztosíték 59. § (6) bekezdése szerinti csökkentését követő kétévenkénti időszakra összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik;”

(3) A Jöt. 7. § 48. pontja helyébe a következő a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„48. termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktárban vagy az egyszerűsített adóraktár engedélyes tulajdonában, használatában lévő üzlethelyiségben a saját termelésű szőlőbornak elvitelre vagy borkóstolás céljából helyben fogyasztásra, nem a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás keretében történő értékesítése;”

69. § A Jöt. 13. § (3) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:

[Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adóraktárban tárolt azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól,

a) amelyet az adóraktárban]

„ad) ETBE előállítás céljára”

(használnak fel;)

70. § A Jöt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő 25. § szerinti, nem teljesített adófizetési kötelezettségének összege - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - 50 százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni.”

71. § A Jöt. 33. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tagállamok illetékes hatóságaival folytatott, jövedéki adóval kapcsolatos adóügyi együttműködés során)

„b) a behajtási jogsegély tekintetében az adózás rendjéről szóló törvénynek (a továbbiakban: Art.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgáló rendelkezései, valamint az említett irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes végrehajtási intézkedések alkalmazásával - a jogkövetkezményekkel (bírság és egyéb szankció) kapcsolatban az e törvényben meghatározott eltérésekkel -”

(kell eljárni.)

72. § (1) A Jöt. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóraktárban - a (15) bekezdésben foglalt eltéréssel - jövedéki termékenként - a dohánytermékek kivételével a vámtarifaszám legalább 6 számjegyű, illetve az ásványolajtermékeknél 8 számjegyű bontásában - külön-külön termékmérleg-nyilvántartást is kell vezetni. A vámhatóság - az ásványolajtermékek kivételével - a termékmérleg ennél mélyebb termékbontású vezetését is előírhatja az ellenőrizhetőség érdekében. A dohánygyártmány esetében cigaretta, szivar, szivarka és fogyasztási dohány bontásban, ezen belül az azonos fajlagos adómérték (ezer darab cigarettára, szivarra és szivarkára, 1 kilogramm fogyasztási dohányra számított adó) alá tartozó dohánygyártmányokra kell a termékmérleget vezetni.”

(2) A Jöt. 40. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az adóraktár-engedélyesnek az 50. § (4) bekezdése szerinti megfigyelt termék, valamint az adóraktárban felhasználásra kerülő teljesen denaturált alkohol nyilvántartására, elszámolására a 60. § (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(3) A Jöt. 40. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A sörfőzde adóraktár engedélyese olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapítható a felhasznált alapanyag mennyisége, az előállított sör mennyisége és az adó alapját képező alkoholfoka, valamint a szabadforgalomba bocsátott sör mennyisége. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a számviteli törvényben előírt számviteli bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásoknak. Az alapbizonylatokon rögzített termelési, készletezési és értékesítési műveletek során bekövetkező változásokat, eseményeket a nyilvántartásba folyamatosan, az események sorrendiségének megfelelően rögzíteni kell. A vezetett nyilvántartást havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a zárókészlet mennyiségét.”

73. § A Jöt. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adóraktár engedélyese - a sörfőzde adóraktár engedélyese kivételével - a vevőnyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, amelyeket - kérésre - köteles elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.”

74. § A Jöt. 48/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton a külön jogszabályban foglalt módon és technikai feltételekkel teljesíti a vámhatósághoz)

„b) az adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében egyébként elektronikus adóbevallásra kötelezett adóalany és adó-visszaigénylő,”

75. § A Jöt. 48/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az adóraktári, bejegyzett kereskedői, bejegyzett feladói, felhasználói engedélyhez, a keretengedélyhez, a jövedéki termék szabad forgalomban végzett kereskedelméhez, importálásához, exportálásához szükséges jövedéki engedélyhez, valamint a csomagküldő kereskedő és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vételéhez szükséges kérelemhez az e törvényben vagy végrehajtási rendeletében előírt feltételek teljesítését igazoló okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat eredeti vagy hitelesített másolati példányban kell csatolni e törvény vagy e törvény végrehajtási rendeletének eltérő rendelkezése hiányában. A kérelmezőnek nem kell igazolást csatolnia arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá arról, hogy a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, vagy ha van, arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek számára.”

76. § A Jöt. 50. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában ellenőrzött ásványolajterméknek)

„f) a 3811 vámtarifaszám alatti termék”

(minősül.)

77. § (1) A Jöt. 52. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:]

„h) a 3811 vámtarifaszám alatti termékek közül az ólmozatlan benzin adalékanyagára, higítóanyagára az a) pont szerinti adómérték, az üzemanyag célú gázolaj adalékanyagára, higítóanyagára a d) pont szerinti adómérték, egyébként 0 Ft/ezer liter.”

(2) A Jöt. 52. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adó mértéke az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolajra]

„b) - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - az E85 esetében a termék bioetanolon kívüli komponenseinek térfogatra számított mennyiségi részaránya (a százalékérték századrészében kifejezve) és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték szorzatának, valamint a termék bioetanol tartalmának térfogatra számított mennyiségi részaránya és 70 000 Ft/ezer liter szorzatának együttes összege,”

(3) A Jöt. 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti adómérték a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján környezeti adók csökkentése formájában nyújtott támogatásnak minősül.”

78. § A Jöt. a következő 57. §-sal egészül ki:

„57. § (1) Minősített földgázellátási üzemzavar esetén a felhasználó jogosult a földgázfelhasználása kiváltására a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt és azt követően még két munkanapon (a továbbiakban: felhasználási időszak) felhasznált gázolaj megfizetett adójából literenként 104,20 Ft-ot visszaigényelni, ha azt

a) a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt, illetve azt legfeljebb öt munkanappal megelőzően, ásványolaj-adóraktárból szerezte be, és

b) olyan felhasználási helyén használta fel, amelyen legalább 500 m3/óra földgáz-teljesítményt kötött le, és ott olyan gázfogyasztó készülékben vagy gázfelhasználó-technológia céljára használta fel, amelyet a (3) bekezdés b) pontja szerint a vámhatóságnak bejelentett

(a továbbiakban: jogosított felhasználó).

(2) E § alkalmazásában

a) felhasználó: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben (a továbbiakban: GET.) meghatározott felhasználó;

b) felhasználási hely: a GET.-ben meghatározott felhasználási hely;

c) minősített földgázellátási üzemzavar:

ca) a GET. 96. § (1) bekezdésében meghatározott földgázellátási üzemzavarnak külön jogszabályban megállapított esete, amelynek következtében a felhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátása csak a nagyfelhasználók földgázvételezésének csökkentésével vagy megszüntetésével biztosítható, vagy amely a felhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátását közvetett módon veszélyezteti, valamint

cb) a GET. 97. §-ában meghatározott földgázellátási válsághelyzet;

d) minősített földgázellátási üzemzavar fennállása: a minősített földgázellátási üzemzavar külön jogszabályban megállapított bekövetkezése és külön jogszabályban megállapított megszűnése közötti időtartam;

e) nagyfelhasználó: egy telephelyen 500 m3/óra vagy azt meghaladó lekötött teljesítményű felhasználó.

(3) A jogosított felhasználó, ha élni kíván az adó-visszaigénylési jogával, akkor ezt köteles a felhasználási időszakban történt első gázolaj-felhasználást követően haladéktalanul, de legkésőbb a felhasználás napját követő munkanapon a vámhatósághoz írásban bejelenteni. Az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének érdekében köteles továbbá a bejelentésével egyidejűleg

a) csatolni a földgázkereskedővel kötött szerződés másolatát,

b) csatolni a földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének hónapját megelőző hónapra számított átlagos napi földgázfelhasználásának (m3/nap) levezetését azokra a felhasználási helyekre (ezen belül gázfogyasztó készülékenkénti és gázfelhasználó-technológia céljára történt felhasználásonkénti részletezésben) lebontva és összesítve, ahol földgáz helyett gázolajat használ fel,

c) megadni a felhasználási időszak kezdő napján meglevő gázolaj-nyitókészletet a b) pont szerinti bontásban és összesen.

(4) Az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének érdekében a jogosított felhasználó köteles a felhasználási időszakban történt utolsó gázolaj-felhasználást követően haladéktalanul, de legkésőbb a felhasználási időszak utolsó napját követő második munkanapon a vámhatósághoz írásban bejelenteni a felhasználási időszak alatt felhasznált gázolaj mennyiségét, valamint a felhasználási időszak utolsó napján meglévő gázolaj-zárókészletet a (3) bekezdés b) pontja szerinti bontásban és összesen.

(5) Az adó-visszaigénylésre az 56. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a gázolaj földgáz helyett történő felhasználását belső bizonylatokkal kell dokumentálni.

(6) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján környezeti adók csökkentése formájában nyújtott támogatásnak minősül.”

79. § (1) A Jöt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beszerzéskor megfizetett adóból

a) az üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt,

b) a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyagtárolásra rendszeresített - a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő - üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött

kereskedelmi gázolaj után literenként 17 Ft visszaigényelhető.”

(2) A Jöt. 57/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján környezeti adók csökkentése formájában nyújtott támogatásnak minősül.”

80. § (1) A Jöt. 58. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ásványolaj-adóraktári engedély)

„i) az egyéb ellenőrzött ásványolajat, az 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti terméket, valamint az olajterméket nem az a) pontban meghatározott módon, illetve az 52. § (1) bekezdés a)-e) pont alá tartozó ásványolajat a külön jogszabály szerinti hulladékból a külön jogszabály szerinti hulladékkezelés során előállító üzemre, ideértve azt az esetet is, amikor az egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy más ásványolaj az üzemben végzett vegyipari tevékenység vagy kőszénkokszolás melléktermékeként jön létre, de nem értve ide a h) pont szerinti esetet (a továbbiakban: egyébásványolaj-gyártó adóraktár);”

(adható)

(2) A Jöt. 58. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ásványolaj-adóraktárra adóraktári engedély akkor adható, ha adóraktáranként)

„e) az ásványolaj-regeneráló üzemben és az egyébásványolaj-gyártó adóraktárban - a (16) és a (17) bekezdésben foglalt eltéréssel - legalább 500 m3,”

[a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - talajjal egybeépített vagy talajhoz rögzített, az illetékes - hatóság által engedélyezett és - a cseppfolyósítottgáz-töltő és a kőszén eredetű benzol és homológjainak kőszénkokszolás keretében történő előállítását végző egyéb ásványolajgyártó-adóraktár kivételével - hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre.]

(3) A Jöt. 58. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedéki biztosítékot adóraktáranként)

„g) egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén - a (16) és a (17) bekezdésben foglalt eltéréssel - legalább 50, legfeljebb 150 millió forint,”

(értékben kell nyújtani.)

(4) A Jöt. 58. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Az olyan egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén, amely kizárólag az 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti terméket állít elő, az adóraktári engedélyhez legalább 10, legfeljebb 60 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték és adóraktáranként legalább 30 m talajjal egybeépített vagy talajhoz rögzített, az illetékes hatóság által engedélyezett és hitelesített tárolótartály szükséges.”

81. § A Jöt. 59. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A felhasználói engedély megszűnésére, visszavonására a 39. § (2) bekezdés e) pontjának és a 43. § (5)-(8) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.”

82. § A Jöt. 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék más tagállamból való behozatalát adóraktár-engedélyes és felhasználói engedélyes végezheti, valamint a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult kereskedő abban az esetben, ha a behozatalt adóraktár-engedélyes, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére, írásban rögzített megbízás alapján végzi. Egyéb ellenőrzött ásványolajat más tagállamból bejegyzett kereskedő is behozhat, figyelemmel a 25. § (1) bekezdésének rendelkezésére. A termék átvételének napján a behozatalt be kell jelenteni a vámhatósághoz, kivéve, ha a behozatal közösségi adófelfüggesztési eljárásban, adóraktárba, e-TKO-val történt.”

83. § A Jöt. a következő alcímmel és 62/A. §-sal egészül ki:

„Egyéb bejelentési kötelezettség

62/A. § A 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10 és 3403 19 99 vámtarifaszám alatti, ömlesztetten szállított ásványolaj beszerzését és szállítását a terméket beszerző, szállító személy köteles a vámhatóságnak legkésőbb a beszerzést, szállítást megelőző napon bejelenteni.”

84. § A Jöt. 64. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) II. mellékletében felsorolt termékek, valamint az olyan szeszes italok esetében, amelyek alkoholtartalma kizárólag a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. és 9. pontja szerinti termékből származik, és ízesítésükre mézet, vagy az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott aroma anyagot használnak, továbbá a nem szeszes italnak minősülő alkoholtermék esetében - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az (1) bekezdés szerinti adóalapra 289 900 forint, egyéb szeszes italok esetében 414 150 forint.”

85. § A Jöt. 67. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bérfőzető a bérfőzött párlatot)

„b) - amennyiben a bérfőzető a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a 64. § (5) bekezdés szerinti adót - palackozott kiszerelésben, zárjeggyel ellátva

ba) a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében, vagy

bb) a saját gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység keretében, a 110. § (11) bekezdés szerinti bejelentés megtételével”

(értékesítheti.)

86. § A Jöt. 67/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a magánfőző az általa előállított adómentes párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, akkor az előállítani kívánt párlatot az (1)-(2) bekezdés szerint jelentheti be a vámhatósághoz azzal az eltéréssel, hogy zárjegyet nem kell igényelni és a bejelentés nem minősül adóbevallásnak. A vámhatóság által kiadott származási igazolványra a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e származási igazolvány nem igazolja az adó megfizetését.”

87. § A Jöt. 72. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Az alkoholtároló adóraktár-engedélyes nem teljesített adófizetési kötelezettségének összege 50 százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni.”

88. § A Jöt. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § (1) Az adó alapja a sör mennyisége, hektoliterben és alkoholfokban mérve.

(2) E fejezet alkalmazásában alkoholfok a sörszabvány szerinti, 20 °C-on mért alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve.

(3) Az adó hektoliterre vetítve alkoholfokonként 1470 forint, illetve a 78. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltételeknek megfelelő üzemben előállított sörre alkoholfokonként 735 forint.

(4) Adómentes a természetes személy által előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott, naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem haladó mennyiségű sör, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor.

(5) A (4) bekezdés szerint előállított sörről előállításonként, az előállítás tervezett megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző harmadik napig bejelentést kell tenni a vámhatósághoz, megadva:

a) az előállító nevét,

b) az előállító lakcímét,

c) az előállítás címét, ha az a lakcímtől eltér, és

d) az előállítani kívánt sör mennyiségét.

(6) A (3) bekezdés szerinti alacsonyabb adómérték érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.”

89. § (1) A Jöt. 78. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adóraktári engedély)

„a) a sör előállítását végző, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő, a 8 ezer hektoliter éves termelőkapacitást el nem érő sörgyártó üzemre (a továbbiakban: sörfőzde),

b) a sör előállítását végző, az a) pontban megjelölt feltételeknek meg nem felelő sörgyártó üzemre (a továbbiakban: sörgyár),”

(adható.)

(2) A Jöt. 78. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A sörtároló adóraktárra a 72. § (6) és (8a) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.”

(3) A Jöt. 78. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedéki biztosítékot adóraktáranként,)

„a) a sörfőzde esetében legalább 500 ezer forint,”

(de adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint értékben kell nyújtani. Az egy helyrajzi számon vagy az összefüggő helyrajzi számokon szereplő sörgyár, sörfőzde és üzemi sörraktár a jövedéki biztosíték szempontjából egy adóraktárnak minősül. A nem összefüggő helyrajzi számokon szereplő, de a gyártástechnológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet képező, csővezetékrendszerrel összekötött üzem, raktár egy adóraktárnak tekintendő.)

(4) A Jöt. 78. § (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt kizárólag a vámhatóság engedélyével szabad előállítani, értékesíteni, valamint - a 76. § (4) bekezdésben meghatározott tevékenységhez használt berendezés kivételével - birtokolni.

(9) A sörfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés e)-g) pontjának rendelkezését nem kell alkalmazni.”

90. § A Jöt. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Adómentes

a) a saját művelésben álló szőlőterületen termelt szőlőből és/vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből a természetes személy által előállított, gazdasági évenként és háztartásonként összesen legfeljebb 1000 liter saját fogyasztásra szánt szőlőbor,

b) a szőlőterülettel nem rendelkező természetes személy által gazdasági évenként és háztartásonként legfeljebb 500 kilogramm vásárolt szőlőből előállított, saját fogyasztásra szánt szőlőbor,

c) a természetes személy által előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott, naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem haladó mennyiségű egyéb bor, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor.

(4) A (3) bekezdés c) pont szerint előállított egyéb borról előállításonként, az előállítás tervezett megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző harmadik napig bejelentést kell tenni a vámhatósághoz, megadva:

a) az előállító nevét,

b) az előállító lakcímét,

c) az előállítás címét, ha az a lakcímtől eltér, és

d) az előállítani kívánt egyéb bor mennyiségét.

(5) Gazdasági év alatt e fejezet alkalmazásában a tárgyévet megelőző év december 1-jétől tárgyév november 30-áig terjedő egyéves időszakot kell érteni.”

91. § A Jöt. 84. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az egyébbor-tároló adóraktárra a 72. § (6) és (8a) bekezdésének a rendelkezését is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kizárólag egyéb bort tároló raktár alapterületének legalább 100 m2 nagyságúnak kell lennie.”

92. § A Jöt. 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Hordós és kannás kiszerelésben a bor szállítása és értékesítése kizárólag a külön jogszabályban előírt rendelkezések szerint felhelyezett hivatalos zár alkalmazásával megengedett, kivéve

a) ha a szőlőbor szabad forgalomba bocsátása termelői borkimérés keretében borkóstolás céljából helyben fogyasztásra vagy elvitelre kimérve történik,

b) az egyszer használatos záróeszközzel ellátott bag-in-box kiszerelésű bort.”

93. § A Jöt. 89. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Adómentes a természetes személy által palackos erjesztéssel előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott, naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem haladó mennyiségű pezsgő, feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor.

(4) A (3) bekezdés szerint előállított pezsgőről előállításonként, az előállítás tervezett megkezdési időpontjának megjelölésével, az azt megelőző harmadik napig bejelentést kell tenni a vámhatósághoz, megadva:

a) az előállító nevét,

b) az előállító lakcímét,

c) az előállítás címét, ha az a lakcímtől eltér, és

d) az előállítani kívánt pezsgő mennyiségét.”

94. § A Jöt. 91. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A pezsgőtároló adóraktárra a 72. § (6) és (8a) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.”

95. § (1) A Jöt. 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jövedéki adó megállapítása szempontjából a cigaretta darabszámát kétszerezni kell, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - meghaladja a 8 centimétert, de nem hosszabb, mint 11 centiméter, háromszorozni kell, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - meghaladja a 11 centimétert, de nem hosszabb, mint 14 centiméter, és így tovább.”

(2) A Jöt. 97. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adójegy nélküli dohánygyártmány esetében, ha ugyanazon termékválasztékot)

„a) belföldön is forgalmazzák, az adó- és általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség (adó- és általánosforgalmiadó-visszaigénylési, -levonási jogosultság) keletkezésének időpontjáig ezen termékválasztékra a vámhatóság által legutoljára kiadott adójegyen feltüntetett, az adót és az általános forgalmi adót tartalmazó árat,”

(kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.)

96. § A Jöt. 98/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98/A. § (1) A dohánygyártmány az adó- vagy az általánosforgalmiadó-mérték változásának hatálybalépését követően csak az új adó- és általánosforgalmiadó-mértéknek megfelelő adójeggyel bocsátható szabad forgalomba, illetve importálható a szabad forgalom számára és hozható be más tagállamból.

(2) Adómérték-változás hatálybalépését követő

a) 30. napon túl a jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló,

b) 60. napon túl a nem jövedéki engedélyes kereskedő

kizárólag a hatályos adómértéknek megfelelő adójeggyel ellátott dohánygyártmányt értékesíthet.

(3) A más tagállamból beszerzett dohánygyártmányra az adójegyet a bejegyzett kereskedőnek legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napján kell átvennie, és legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napját követő öt munkanapon belül kell felhelyeznie.”

97. § (1) A Jöt. 99. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adójegy tartalmazza)

„e) annak - külön jogszabályban foglalt módon való - jelölését, hogy az adójegy által képviselt fizetési kötelezettség milyen időpontban hatályba lépett (lépő) adó- és általánosforgalmiadó-mérték alapján került meghatározásra.”

(2) A Jöt. 99. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A dohánygyártmány-adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló a szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) dohánygyártmány adóját és általános forgalmi adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben

a) a dohánygyártmányt a dohánygyártmány-adóraktár engedélyese az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti, illetve a bejegyzett kereskedő és az importáló megsemmisítteti, vagy

b) a cigarettán kívüli dohánygyártmányok esetében a dohánygyártmány-adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló az adójegyet eltávolítja, valamint a bejegyzett kereskedő és az importáló egyúttal új adójegyet helyez fel.

(8) A dohánygyártmány-adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló a (7) bekezdés b) pontja szerint eltávolított és megsemmisített adójegyek után darabonként 6 Ft átalány-költségtérítést köteles fizetni a vámhatóság által megjelölt bankszámlára.

(9) Az adó- és általánosforgalmiadó-visszaigénylés (levonás) joga

a) megsemmisítés esetén az adójegy és a dohánygyártmány megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes,

b) újrafeldolgozás esetén az adójegy megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, továbbá a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell,

c) adójegy eltávolítás esetén az adójegy-eltávolításról és megsemmisítésről, továbbá a bejegyzett kereskedő és az importáló esetében az új adójegy felhelyezéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető és az adójegy eltávolításának, a bejegyzett kereskedő és az importáló esetében pedig az új adójegy felhelyezésének napjától esedékes.”

(3) A Jöt. 99. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A vámhatóság részére

a) az adóraktár engedélyese a tárgynapon - többműszakos üzemelés esetén a tárgynapon befejezett utolsó műszak végéig - felhelyezett adójegyekről legkésőbb a felhasználást,

b) a bejegyzett kereskedő a belföldön felhelyezett adójegyekről legkésőbb a felhelyezést,

c) a más tagállamban felhelyezett adójegyekről

ca) az adóraktár engedélyese legkésőbb a dohánytermék betárolásának napját,

cb) a bejegyzett kereskedő legkésőbb a dohánytermék fogadásának napját,

d) az importáló az importálást megelőzően felhelyezett adójegyekről legkésőbb a dohánytermék vámjogi szabad forgalomba bocsátásának napját

követő napon köteles a felhelyezés, a beszállítás, a fogadás, illetve a vámjogi szabadforgalomba bocsátás napjára vonatkozó adatokat elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül megküldeni. Többműszakos üzemelés esetén az adóraktár engedélyesének a tárgynapon megkezdett, de a következő napra átnyúló műszak alatt történt adójegyfelhasználásra vonatkozó adatokat a műszak befejezésének napján kell megküldenie.

(11) Az adójegy-felhasználó az adójegykészletében bekövetkezett, a (10) bekezdésben foglaltakon túli változásokat is köteles - a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal - a változás bekövetkezésének napját követő napon, elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság részére megküldeni.”

98. § A Jöt. 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A dohánygyártmány adó- és általános forgalmi adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra is adható, a 72. § (2)-(3) bekezdése szerint.”

99. § (1) A Jöt. 104. § (10) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jövedéki engedélyes tevékenységet)

„b) kizárólag 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű 52. § (1) bekezdés h) pontja szerinti termékkel folytató személynek 1 millió Ft összegben kell”

(jövedéki biztosítékot nyújtania.)

(2) A Jöt. 104. § (10) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Jövedéki engedélyes tevékenységet)

„c) kizárólag sörfőzdében előállított sörrel folytató, sörfőzdét működtető személynek 500 ezer forint összegben kell”

(jövedéki biztosítékot nyújtania.)

(3) A Jöt. 104. § a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Jövedéki engedélyes tevékenységet kizárólag sörfőzdében előállított sörrel folytató személynek a (4) bekezdés c) pontjában előírtaktól eltérően legalább 20 m2 alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel kell rendelkeznie.”

100. § A Jöt. 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajterméket 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint megfigyelt terméket - a 62. § (7) bekezdésében foglalt eltéréssel - nem forgalmazhat.”

101. § A Jöt. 109. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jövedéki termékek szabad forgalomban végzett nem jövedéki engedélyes kereskedelme - a (2)-(7) bekezdésben és a 110. § (11) bekezdésében foglalt eltéréssel, illetve a gyógyszertárak, valamint az egyszerűsített adóraktárban folytatott termelői borkimérés kivételével - üzlethelyiségben, az üzemanyag nem jövedéki engedélyes kereskedelme továbbá automatából történő értékesítés keretében is folytatható. A Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin és alkoholtermék nem jövedéki engedélyes kereskedelmét a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott gyógyszertár folytathatja.”

102. § A Jöt. 110. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) A nem jövedéki engedélyes kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajat 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben, valamint megfigyelt terméket nem forgalmazhat.”

103. § A Jöt. 113. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az e törvény hatálya alá tartozó természetes személy 300 ezer forintig, gazdálkodó szervezet 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvényben meghatározott)

„c) 62/A. § szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja.”

104. § (1) A Jöt. 114. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni - nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében említett termékeket -]

„k) azt a párlatot, amelyet a bérfőzető a 67. § (2) bekezdésének, a magánfőző a 67. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését megsértve értékesít,

l) a 76. § (4) bekezdésben előírtak megsértésével előállított, értékesített vagy a 76. § (5) bekezdés szerint bejelenteni elmulasztott sört, a 80. § (3) bekezdés c) pontjában előírtak megsértésével előállított, értékesített vagy a 80. § (4) bekezdés szerint bejelenteni elmulasztott egyéb bort és a 89. § (3) bekezdésben előírtak megsértésével előállított, értékesített vagy a 89. § (4) bekezdés szerint bejelenteni elmulasztott pezsgőt [a továbbiakban az a)-l) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék].”

(2) A Jöt. 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság alapja az adózás alól elvont termék mennyisége és a bírság megállapításakor hatályos adómérték - a (2) bekezdés g) pont szerinti adózás alól elvont termék esetében az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómérték, az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, nem közúti járművek üzemanyagaként, vagy nem egyéb motorikus célra értékesített importált vagy felhasznált adózás alól elvont termék esetében az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómérték - alapján számított adó, illetve a szőlőbor esetében az adózás alól elvont termék literben mért mennyisége és 30 forint szorzataként meghatározott összeg. A jövedéki bírság mértéke a bírságalap kétszerese, de legalább 30 ezer forint.”

105. § (1) A Jöt. 119. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhatóság)

„e) a jogosulatlanul előállított, birtokolt, vagy az arra jogosulatlan személy által használt desztillálóberendezést, sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt, valamint a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt,”

(lefoglalja.)

(2) A Jöt. 119. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A 114. § (6) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban foganatosított lefoglalás ellen kifogásnak nincs helye. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál. A kifogást a vámhatóság másodfokú szerve a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

106. § (1) A Jöt. 122. § l) és m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)

„l) a Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról,

m) a Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról.”

(2) A Jöt. 122. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„n) a Bizottság 2011/545/EU számú végrehajtási határozata (2011. szeptember 16.) a 2008/118/EK irányelv ellenőrzésre és szállításra vonatkozó rendelkezéseinek a 3811 KN-kód alá tartozó termékek tekintetében való, a 2003/96/EK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban történő alkalmazásáról.”

107. § A Jöt. a következő 128/E. §-sal egészül ki:

„128/E. § (1) Annak a 2012. január 1-jét megelőzően sörfőzde adóraktárat működtető engedélyesnek, aki ezt a tevékenységét 2011. december 31-ét követően is folytatni kívánja, 2011. december 28-ig teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell benyújtania a vámhatósághoz a 2012. január 1-jén hatályos Jöt. 78. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő jogi és gazdasági függetlenség követelményének történő megfelelésről, továbbá arról, hogy nem licencia alapján működik.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 57/C. § (1) bekezdésének rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adó-visszaigénylési jogosultság 2012. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.”

108. § (1) A Jöt. 129. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg)

„f) a zárjegy, valamint a hordós és kannás kiszerelésű borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, a zárjegy megrendelésének, a zárjeggyel való elszámolásnak, a zárjegy felhasználásával, illetve a zárjegykészlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának, az adójegy igénylésének, visszavételének, alkalmazásának, az adójegy felhasználásával, illetve az adójegy-készlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának részletes szabályait;”

(2) A Jöt. 129. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg)

„h) a bérfőzött párlat bérfőzető részére történő kiadásának és a bérfőzető általi továbbértékesítésének szabályait, a 67/A. § (1) és (5) bekezdés szerinti bejelentés, részletes szabályait, valamint a magánfőző részére kiadásra kerülő származási igazolvány adattartalmára és kiállítására vonatkozó részletes szabályokat;”

(3) A Jöt. 129. § (2) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg)

„x) a 62/A. § szerinti bejelentési kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat és annak adattartalmát.”

109. § (1) A Jöt.

1. 2. §-ában, 3. § (1) bekezdésében és 4. §-ában az „A törvény” szövegrész helyébe az „E törvény” szöveg,

2. 2. §-ában, 47/A. § (4) bekezdésében és 58. § (1) bekezdés f) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

3. 7. § 37/E. pontjában az „52. § (2) bekezdés d) pontja” szövegrész helyébe az „52. § (2) bekezdés e) pontja” szöveg,

4. 47/B. §-ában a „Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási szerződést” szöveg,

5. 58. § (2) bekezdés c) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

6. 98. § (5) bekezdésében a „figyelemmel a (16) bekezdésben foglaltakra” szövegrész helyébe a „figyelemmel a 98/A. § (1) bekezdésében foglaltakra” szöveg,

7. 100. § (1) bekezdés d) pontjában az „az egyedi fogyasztói” szövegrész helyébe az „a fogyasztói” szöveg,

8. 106. § (5) bekezdésében a „számla” szövegrész helyébe a „számla, illetve egyéb számviteli bizonylat” szöveg,

9. 119. § (4) bekezdésében a „114. § (6) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban” szövegrész helyébe a „helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg” szöveg,

10. 123. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási szerződést” szöveg,

11. 128. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság és az Európai Unió tagállamai között létrejött, a Magyar Köztársaság csatlakozásáról szóló Csatlakozási Szerződés” szövegrészek helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási szerződés” szöveg

lép.

(2) A Jöt.

1. 7. § 41. pontjában a „2006/428/EK” szövegrész helyébe a „2011/544/EU” szöveg,

2. 128/B. §-ában a „földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.)” szövegrész helyébe a „GET.” szöveg és a „Get.-ben” szövegrész helyébe a „GET.-ben” szöveg

lép.

(3) A Jöt. 99. § (3) bekezdés d) pontjában a „sorszámát” szövegrész helyébe a „sorszámát (vonalkód formájában is)” szöveg lép.

(4) A Jöt.

1. 50. § (4) bekezdésében a „megfigyelt terméknek - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az” szövegrész helyébe a „megfigyelt terméknek az” szöveg,

2. 103. § (1) bekezdésében a „2207 vámtarifaszám” szövegrész helyébe az „a biodízellel, a 2207 vámtarifaszám” szöveg és „az 50. § (4)-(5) bekezdése” szövegrész helyébe „az 50. § (4) bekezdése” szöveg,

3. 103. § (2) bekezdés b) pontjában az „f), g) pontja” szövegrész helyébe az „f), g) és h) pontja” szöveg

lép.

(5) A Jöt.

1. 52. § (2) bekezdés c) pontjában a „64. § (2) bekezdés szerinti adómérték” szövegrész helyébe a „64. § (2) bekezdés szerinti alacsonyabb adómérték” szöveg,

2. 59. § (6) bekezdés b) pontjában a „64. § (2) bekezdése szerinti - adómérték” szövegrész helyébe a „64. § (2) bekezdése szerinti - alacsonyabb adómérték” szöveg,

3. 66. § (7) bekezdésében a „64. § (2) bekezdése szerinti adómértékkel” szövegrész helyébe a „64. § (2) bekezdése szerinti alacsonyabb adómértékkel” szöveg,

4. 74. § (3) bekezdésében a „64. § (2) bekezdésében megjelölt adómérték” szövegrész helyébe a „64. § (2) bekezdésében megjelölt alacsonyabb adómérték” szöveg,

5. 114. § (5) bekezdésében a „64. § (2) bekezdésében meghatározott, a bírság megállapításakor hatályos adómérték” szövegrész helyébe a „64. § (2) bekezdésében meghatározott, a bírság megállapításakor hatályos alacsonyabb adómérték” szöveg

lép.

110. § (1) Hatályát veszti a Jöt.

1. 25. § (3) bekezdésében „a 26. § (2) bekezdése szerinti esetet vagy” szövegrész,

2. 37. § (3) bekezdése,

3. 44. § (3) bekezdésében az „adóraktár, import” szövegrész,

4. 81. § (2) bekezdése,

5. 82. § (3) bekezdés c) pontja,

6. 83. § (5) bekezdésben az „állami” szövegrész,

7. 99. § (1) és (2) bekezdésében az „egyedi” szövegrész,

8. 110. § (14) bekezdésében a „, többműszakos üzemelés esetén műszakonként” szövegrész,

9. 122. § f)-j) pontja és

10. 129. § (2) bekezdés c) pontjában a „, valamint az alkoholtermék-készletforgalmi szabályzatra” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Jöt.

1. 50. § (4) bekezdés c) és f) pontja és (5) bekezdése,

2. 59. § (1) bekezdés b) pontjában a „(kivéve: biodízel)” szövegrész,

3. 114. § (5) bekezdésében „(kivéve biodízel és üzemanyag-adalék)” szövegrész.

6. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

111. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdése a következő 12. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

„12. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 57. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott minősített földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének, illetve megszűnésének tényét és időpontját,”

7. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

112. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 7. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.

(2) Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabály-alkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység.”

113. § Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában:]

„h) költségvetési szerv államháztartásról szóló törvény szerinti átalakítását, vagy irányító (felügyeleti) szervének megváltozását.”

114. § Az Áfa tv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az (1) bekezdésben említett esetben van a sorban olyan beszerző, aki (amely) egyúttal értékesítőként a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását maga vagy - javára - más végzi, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását beszerzőként végzi, illetőleg arra másnak, beszerzőként adott megrendelést, kivéve, ha bizonyítja, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását értékesítőként végzi, illetőleg arra másnak értékesítőként adott megrendelést.”

115. § Az Áfa tv. 59. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E §-t alkalmazni kell az olyan szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleg esetében is, amelynél az adófizetésre a 140. § a) pontja alapján az igénybevevő kötelezett, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben az előleget nem lehet úgy tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.”

116. § (1) Az Áfa tv. 77. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapja a jogosultnak visszatérített vagy visszatérítendő ellenértékkel utólag csökken, ha a teljesítést követően)

„c) válik nyilvánvalóvá, hogy tévesen, a szerződő felek által megállapodottnál magasabb ellenértéket számláztak ki.”

(2) Az Áfa tv. 77. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha)

„a) teljesítés hiánya miatt az előleget - részben vagy egészben - visszafizetik;”

117. § (1) Az Áfa tv. 78. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 77. § alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla)

„a) érvénytelenítéséről gondoskodjon

aa) a 77. § (1) bekezdés aa) és ba) alpontjában említett esetekben, valamint a (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben, feltéve, hogy az előleg teljes összegét visszafizetik;

ab) a 77. § (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, ha a felek az ügylet kötése előtt fennálló helyzetet állítják helyre;”

(2) Az Áfa tv. 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdést kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha

a) az adó alapjának utólagos csökkenése azért nem eredményez fizetendőadó-csökkenést, mert az ügylet - e törvény rendelkezései szerint - mentes az adó alól, vagy

b) a fizetendő adó csökkenését nem az adóalap utólagos csökkentése eredményezte.”

118. § Az Áfa tv. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó mértéke az adó alapjának 27 százaléka.”

119. § Az Áfa tv. 83. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő adót is tartalmaz, annak megállapításához)

„a) a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték esetében 21,26 százalékot,”

(kell alkalmazni.)

120. § Az Áfa tv. 120. § b) pontja az alábbiak szerint módosul:

(Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet)

„b) termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez - ideértve az előleget is, ha az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti - kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított;”

121. § (1) Az Áfa tv. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti elévülési időn belüli korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével.”

(2) Az Áfa tv. 131. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany]

„a) az (1) bekezdés szerinti elévülési időre figyelemmel a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, illetőleg”

122. § Az Áfa tv. 135. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási időszakában, amely naptári év teljes időtartamában a tárgyi eszköz az adóalany rendeltetésszerű használatában van, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének

a) ingó esetében 1/5 részére,

b) ingatlan esetében pedig 1/20 részére

vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez vagy a 11. § (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a rendeltetésszerű használatba vételének időpontjához képest változás következik be, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.”

123. § Az Áfa tv. 142. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az állami adóhatóság (5) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni. Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az adóhatóság tájékoztatási kötelezettségének a honlapján történő közzététellel tesz eleget.”

124. § Az Áfa tv. 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Abban az esetben, ha a termék

a) a 111. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett vámjogi helyzete megszűnik, az adót az fizeti, aki (amely) azt az adóztatandó ügyletet teljesíti a 2. § értelmében, amelynek betudhatóan a termék vámjogi helyzete megszűnik,

b) a 111. § (1) bekezdés c) pontjában és a 112. § (1) bekezdésében említett eljárások hatálya alól kikerül, az adót az fizeti, aki (amely) azt az adóztatandó ügyletet teljesíti a 2. § értelmében, amelynek betudhatóan a termék a felsorolt eljárások hatálya alól kikerül,

c) a 113. § (1) bekezdésben említett eljárás hatálya alól kikerül, az adót az fizeti, aki (amely) cselekményének betudhatóan a termék ezen eljárás hatálya alól kikerül.”

125. § (1) Az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha]

„c) belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője;”

(2) Az Áfa tv. 159. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha]

„d) belföldön kívül harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.”

126. § Az Áfa tv. 175. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés alkalmazásának feltétele

a) a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a számlabefogadó előzetes beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik;

b) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról.”

127. § Az Áfa tv. 198. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) E fejezet alkalmazásában mezőgazdasági tevékenységet meghatározó részben folytató adóalanynak minősül az az adóalany, akinek (amelynek) a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységéből származó - adót is tartalmazó - éves bevétele időarányosan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt, illetve az az adóalany, akinek (amelynek) a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységéből származó - adót is tartalmazó - éves bevétele időarányosan meghaladja ugyan az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt, azonban a mezőgazdasági tevékenységből származó - kompenzációs felárat is tartalmazó - éves bevétele időarányosan több, mint az egyéb tevékenységéből származó - adót is tartalmazó - időarányos éves bevétele.”

128. § Az Áfa tv. 257. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adót önadózással megállapító, a (2) bekezdésben meghatározott adófizetésre kötelezett, akinek (amelynek) az adott adómegállapítási időszakban nincs olyan önadózással megállapítandó fizetendő adója, amelyről ellenkező esetben az állami adóhatóságnak bevallást kell tennie, illetve nincs az Art. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettséget keletkeztető közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylete, és adólevonásra nem jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási időszakban adólevonási jogot nem gyakorol, mentesül az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan az Art. szerinti bevallástételi kötelezettség alól.”

129. § Az Áfa tv. 259. §-ának 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„18. sorozat jelleg: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek,

a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy

b) amelynek szerzése az értékesítőnél - az illetékekről szóló törvény alapján - öröklési illeték tárgyát képezte,

az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek, továbbá azon - lakóterület besorolású - építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki - darabszámtól függetlenül - az előzőekben említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be.”

130. § Az Áfa tv. a következő 275. §-sal egészül ki:

„275. § (1) A törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 59. § (3) bekezdését abban az esetben kell először alkalmazni, amikor az előlegnek a törvény 59. § (1) bekezdése szerinti jóváírása, kézhezvétele 2012. január 1. napjára esik, vagy azt követi.

(2) A törvénynek az alkalmazandó általános forgalmiadó-mértékre vonatkozó, egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (3)-(4) bekezdésbe foglalt eltéréssel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a törvény 84. §-a szerint megállapított időpont 2012. január 1. napjára esik vagy azt követi.

(3) A törvénynek az alkalmazandó általános forgalmiadó-mértékre vonatkozó, 2011. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést a törvény 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még 2012. január 1. napja előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése 2012. január 1. napján vagy azt követően válik esedékessé.

(4) Azt az általános forgalmiadó-mértékváltozással érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelynél a teljesítést a törvény 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még 2012. január 1. napja előtt megkezdődik, de 2012. január. 1. napján vagy azt követően fejeződik be, azon naptári napok száma szerint, amelyek

a) 2012. január 1. napját megelőző időszakra, illetőleg

b) 2012. január 1. napjára vagy azt követő időszakra

esnek, az alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelynél az a) és b) pont szerint külön-külön, időarányos részteljesítés történik. Az a) pont szerinti időarányos részteljesítésre a törvény 2011. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ellenérték megtérítése 2012. január 1. napján vagy azt követően válik esedékessé.

(5) Az általános forgalmiadó-mértékváltozás miatt a gépi nyugta- és/vagy számlaadásra szolgáló pénztárgépet és taxamétert legkésőbb 2012. február 29. napjáig az arra jogosított szervizzel át kell állíttatni.

(6) A (5) bekezdésben említett átállításig

a) a gépi nyugtaadásra szolgáló taxamétert és

b) az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére vagy számlakiállításra is alkalmas pénztárgépet

használó, nyugta-, illetőleg számlakibocsátási kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával, számlával tesz eleget.

(7) A törvény 124. § (2) bekezdés a) pontja 2011. december 31-én hatályos szabályát továbbra is alkalmazni kell azokra az elszámolási időszakokra, amelyeknek a kezdő napja 2012. január 1. napját megelőző napra esik.

(8) A törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 131. § (2) bekezdését először arra az adómegállapítási időszakra kell alkalmazni, amely 2012. január 1. napján kezdődik.

(9) A törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 135. § (2) bekezdését abban az esetben kell először alkalmazni, amikor a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavétele 2011. december 31. napját követően történt meg.

(10) Az adóalany dönthet úgy is, hogy a 2011. december 31. napján vagy azt megelőzően rendeltetésszerű használatba vett tárgyi eszközökre is a törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 135. § (2) bekezdését alkalmazza. Az adóalany köteles ezen döntését adónyilvántartásában megfelelően rögzíteni. Ilyen esetben az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.

(11) A törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 5. számú melléklet 3/A. pontját azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben az arányszámot 2012. évre állapítják meg.”

131. § Az Áfa tv.

1. 4. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság államterülete” szövegrész helyébe a „Magyarország területe” szöveg,

2. 7. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság Alkotmánya” szövegrész helyébe az „az Alaptörvény” szöveg,

3. 23. §-ában „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

4. 30. § (2) bekezdésében „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

5. 85/A. § (9) bekezdésében az „Art.” szövegrész helyébe a „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg,

6. 93. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontjában „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, továbbá az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,

7. 95. § (9) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „Art.” szöveg,

8. 99. § (1) bekezdés b) pontjában „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

9. 107. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

10. 107. § (5) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg,

11. 176. § (1) bekezdés c) pontjában a „159. § (2) bekezdésének c) pontja alá tartozik” szövegrész helyébe a „159. § (2) bekezdésének c) vagy d) pontjai alá tartozik” szöveg,

12. 244. § (2) bekezdés b) pontjában, „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

13. 245. § nyitó szövegrészében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

14. 256. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg,

15. 258. § (3) bekezdés a) pontjában „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

16. 258. § (4) bekezdés a) pontjában „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

17. 259. § 2. pontjában az „érintett;” szövegrész helyébe az „érintett, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik;” szöveg,

18. 259. § 11. pontjában a „(létérdekek központja);” szövegrész helyébe a „(létérdekek központja), kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik;” szöveg,

19. 259. § 19. pontjában a „központi ügyvezetés helye van;” szövegrész helyébe a „központi ügyvezetés helye van, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik;” szöveg,

20. 259. § 20. pontjában „a 183 napot;” szövegrész helyébe a „a 183 napot, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik;” szöveg

21. 9. számú melléklet 18. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

lép.

132. § Hatályát veszti az Áfa tv. 124. § (2) bekezdés a) pontja.

133. § Az Áfa tv. 4. és 5. számú melléklete e törvény 7. és 8. melléklete szerint módosul.

III. Fejezet

A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXVI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

134. § (1) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (3) bekezdése a következő 1/d. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„1/d. állami adó- és vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási és vámszerve együtt;”

(2) A Vtv. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés 3. pont b) pontjában meghatározott adatot a vámhatóság közvetlenül kéri meg az ügyfél cégjegyzékadatairól nyilvántartást vezető cégbíróságtól, amennyiben a megbízható vámadós feltételeinek igazolása során az ügyfél ezeket az adatokat nem igazolta. A felsorolt feltételek fennállását - a vámhatósági adatok és az ügyfél kérelmére más hatóságtól bekért adatok, illetve a vámkódex 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal rendelkezők kivételével - az illetékes vámszervnél a kérelmezőnek évente igazolnia kell. A vámhatóság a feltételek meglétét folyamatosan, illetve bármikor vizsgálhatja. A megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételeket az EK végrehajtási rendelet 14a. cikk a) és c) pontjaiban meghatározott AEO-tanúsítvánnyal rendelkező személyeknél a tanúsítvány kiadása, illetve az EK végrehajtási rendelet 14q. cikk (5) bekezdése szerinti újbóli értékelése során együtt vizsgálja a vámhatóság. A feltételek fennállását az AEO-tanúsítványra vonatkozó szabályok szerint kell igazolni.”

135. § A Vtv. 2. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Vámigazgatási eljárásban az ügyfél számára hátrányos döntés meghozatala előtt az ügyfelet megilleti a meghallgatáshoz való jog, a döntés alapjául szolgáló okok megismerésének és álláspontja kifejezésének lehetősége, kivéve ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.”

136. § A Vtv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. A nyilvántartásba vételre vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény (továbbiakban: Art.) tartalmazza. Az Art. adózóra vonatkozó rendelkezéseit a VPID szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vétellel és nyilvántartással kapcsolatban az e törvény hatálya alá tartozó ügyfélre is alkalmazni kell. A vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban a VPID számra történő hivatkozást EORI-számra történő hivatkozásként kell értelmezni.”

137. § A Vtv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vámhatóság a vámmentességi rendelet 107. cikke alapján történő vámmentes üzemanyag-behozatal esetén a vámmentességi rendelet 110. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettség ellenőrzése, valamint a vámmentességi rendelet 110. cikkének (2) bekezdése szerinti vámfizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében jogosult a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alanyának természetes személyazonosító adataira, továbbá a gépjármű belépésének és - ha történt ilyen - a kilépésének időpontjára, rendszámára, üzemmódjára, a kilométeróra állására, valamint a behozott üzemanyag mennyiségére vonatkozó adatokat kérni. Az EK végrehajtási rendelet 205. cikk (3) bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján a vámáru-nyilatkozatként használandó különleges formanyomtatvány mintáját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke tájékoztatásban teszi közzé.”

138. § A Vtv. 33/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A beleegyezés megadásának további feltétele, hogy az engedélyező tagállam vámhatósága és a magyar vámhatóság közötti megállapodás alapján, az EK végrehajtási rendelet 253k. cikk szerinti együttműködési kötelezettség végrehajtásaként az engedélyező vámhatóság vagy az engedélyes az engedély keretében megvalósuló ügyletek tekintetében az EK végrehajtási rendelet 30A. mellékletének 7. táblázatában szereplő adatokról elektronikus formában értesíti az engedélyben megjelölt magyarországi vámhivatalt.”

139. § A Vtv. 34. §-a után a következő alcímmel és 34/A. §-sal egészül ki:

„A vámkódex 78. Cikkéhez

34/A. § A vámkódex 78. cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. Ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné, az ügyfelet az ellenőrzésről annak megkezdésekor szóban kell tájékoztatni.”

140. § A Vtv. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az általános forgalmi adó összegének ötven százalékát kell biztosítania a vámigazgatási eljárásban annak az adóalanynak, akire folyamatos működés mellett csak a tárgyévet megelőző naptári évre teljesül a (2) bekezdésben előírt feltétel.”

141. § A Vtv. 48. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Több tagállamra kiterjedő egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámeljárás engedélyezése során a vámhatóság az egységes engedély kibocsátására vonatkozó kérelmeket - az EK végrehajtási rendelet 253h. cikk (5) bekezdése alapján - elutasítja, ha az engedély iránti kérelemben a gazdálkodó által leírt tevékenységből kitűnik, hogy a tevékenységhez kapcsolódva a nem közösségi adók és díjak felmerülésének helye Magyarország, és a gazdálkodó által az EK végrehajtási rendelet 253. cikk (5) bekezdése alapján nyújtott biztosíték a vámhatóság számára nem nyújt közvetlen igénybejelentési jogosultságot a felmerülő tartozások megfizetésének érvényesítése során. Ezt a feltételt nem kell vizsgálni, ha a kérelmező megfelel a (2) bekezdés szerinti feltételeknek.”

142. § A Vtv. 61/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha az ügyfél a gyűjtő vámáru-nyilatkozat vagy a vámáru-nyilatkozat adatainak a vámkódex 65. cikke vagy 78. cikk (1) bekezdése szerinti módosítását a korrekcióra okot adó okmány kiállításától számított 60 napon belül a vámhatóságnál kérelmezi, a vámhatóság a módosítás elfogadásakor a vámigazgatási bírság kiszabását mellőzi. Ha az ügyfél a vámárunyilatkozat módosítását a fenti időponton túl vagy egyéb okból, de még a vámhatóságnak a vámkódex 78. cikk (2) bekezdése szerinti vagy utólagos ellenőrzésről szóló értesítés kézhezvétele, illetve az előzetes értesítés mellőzése estén az ellenőrzés megkezdése előtt kérelmezi, a vámigazgatási bírság mértéke a (6) bekezdés szerint kiszabható bírság huszonöt százaléka.”

143. § A Vtv. 61/A. § (10) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámigazgatási bírságot - a fizetésre kötelezett kérelmére - a külön jogszabályban meghatározott vámszerv elengedheti vagy mérsékelheti, ha)

„c) az utólagos ellenőrzés alkalmazásában - az a)-b) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával - a fizetésre kötelezett vizsgálati időszakban nyilvántartott vámigazgatási bírságainak összege nem haladja meg az ezen időszakban kiszabott vámtartozás összegének három százalékát.”

144. § A Vtv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § A behozatali vagy kiviteli vámok, nem közösségi adók és díjak, vámjogi szankció, vámhatósági eljárás költségei beszedésére és végrehajtására vonatkozó eljárásra csak

a) nemzetközi megállapodás alapján, vagy

b) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, külön jogszabályban meghatározottak szerint

kerülhet sor.”

145. § A Vtv. 84. §-a a következő 43. ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)

„43. Az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU (2010. március 16.) tanácsi irányelv.”

146. § A Vtv.

1. 2. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,

2. 2. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság államterületére” szövegrész helyébe a „Magyarország területére” szöveg,

3. 2. § (3) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság államterületén” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg,

4. 2. § (3) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság államterületén” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg,

5. 7/B. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

6. 33/A. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

7. 38. § bevezető mondatában az „a Magyar Köztársaság államterületén” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg lép.

8. 38. § a) pontjában az „az államterületen” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg,

9. 62. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe az „a Magyarországon” szöveg,

10. 66. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

11. 74. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg,

12. 75. § (1) bekezdésének első mondatában a „Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló” szövegrész helyébe a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg,

13. 75. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság központi költségvetésének” szövegrész helyébe a „központi költségvetés” szöveg,

14. 75. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

15. 75. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

16. 75. § (1) bekezdés e) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

17. 75. § (1) bekezdés j) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

18. 76. §-ában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

147. § Hatályát veszti a Vtv. 17. § (2)-(3) és (5)-(6) bekezdése.

IV. Fejezet

AZ ILLETÉKEKET, A HELYI ADÓKAT, A GÉPJÁRMŰADÓT, A CÉGAUTÓADÓT ÉS A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

8. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

148. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni.

(2) Jogszabály előírhatja, hogy igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az ügyfél kérelmére - közigazgatási szolgáltatásként -

a) a hatóság hivatali munkaidején túli időtartamban meghatározott munkarendben eljárva vagy a hatóság székhelyén kívül szervezett szolgáltató helyen a hatósági eljáráshoz szükséges eszközök biztosítása mellett azonnal, vagy

b) soron kívüli, sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében

folytatja le.”

149. § Az Itv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag megfizesse.”

150. § Az Itv. 16. § (2d) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2d) A lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása vagy magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély igazolja.”

151. § Az Itv. 17. § (2d) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2d) A lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása vagy magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély igazolja.”

152. § (1) Az Itv. 23/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző olyan

a) ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző vállalkozó, vagy

b) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapján ingatlanok pénzügyi lízingjét folytató vállalkozó,

amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. A vállalkozó nem teljesíti az illetékkedvezmény e bekezdés szerinti feltételét az ingatlan 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti átruházásával.”

(2) Az Itv. 23/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ingatlanforgalmazást, illetve ingatlanok pénzügyi lízingbe adását az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott célú ingatlanvásárlás esetén az ott meghatározott mértékű illetéket fizeti, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az adóév nettó árbevételének legalább 50%-a ingatlanforgalmazásból, illetve ingatlanok pénzügyi lízingbe adásából fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a vagyonszerzés után az egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerinti illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző nettó árbevétel megoszlásra vonatkozó vállalása nem teljesült, a vagyonszerzésre az egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.”

153. § (1) Az Itv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett - kilowattban kifejezett - teljesítménye, és a jármű gyártástól számított kora alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

Jármű Jármű gyártástól számított kora
hajtómotorjának
teljesítménye
(kW)
0-3 év 4-8 év 8 év felett
0-40 550 Ft/kW 450 Ft/kW 300 Ft/kW
41-80 650 Ft/kW 550 Ft/kW 450 Ft/kW
81-120 750 Ft/kW 650 Ft/kW 550 Ft/kW
120 felett 850 Ft/kW 750 Ft/kW 650 Ft/kW

Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni.”

(2) Az Itv. 24. § az alábbi új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 120 kW-nál nagyobb teljesítményű hajtómotorral rendelkező autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét úgy kell meghatározni, mintha a gépjármű 120 kW teljesítményű hajtómotorral rendelkezne.”

154. § (1) Az Itv. 26. § (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„l) gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzése, ha a vagyonszerző gépjárművek, pótkocsik értékesítését végző (a továbbiakban: gépjármű-forgalmazó) vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató olyan vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből vagy pénzügyi lízingbe adásából származott;”

(2) Az Itv. 26. § (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„t) ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az illetékfizetési kötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége ingatlanforgalmazás, vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadása;”

(3) Az Itv. 26. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„v) az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulása keretében történő vagyonszerzés;”

(4) Az Itv. 26. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„w) a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű tulajdonjogának, illetve ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése.”

(5) Az Itv. 26. § (2d) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2d) A lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása vagy magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély igazolja.”

(6) Az Itv. 26. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti gépjármű-forgalmazó, vagy pénzügyi lízinget folytató vállalkozó adóévente nyilatkozik az állami adóhatóságnál arról, hogy az illetékmentesség feltételének megfelel, azzal, hogy

a) ha a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja előtt kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag az (1) bekezdés l) pontja szerinti feltételeknek megfelel. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja,

b) a gépjármű-forgalmazást vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adását a nyilatkozattétel adóévében kezdő vállalkozó arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból, vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adásából fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illetéket a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.”

155. § (1) Az Itv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik - 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).”

(2) Az Itv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelemért a 29. § (2) bekezdésében meghatározott illetéket kell fizetni. Amennyiben a felügyeleti intézkedés iránti eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 500 forint, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a felügyeleti intézkedés iránti kérelem tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg és az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés illetéke 50 000 forint. A megfizetett illeték visszatérítésére a 32. § rendelkezései az irányadók.”

(3) Az Itv. 29. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az adózás rendjéről szóló törvény 24/E. § (1) bekezdésében meghatározott adóhatósági igazolás kiadására irányuló eljárás illetéke 50 000 forint. Az adózás rendjéről szóló törvény 24/E. § (3) bekezdése szerinti igazolásért nem kell illetéket fizetni.”

156. § (1) Az Itv. 33. § (2) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„23. az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve a fizetési könnyítésre, illetve az adómérséklésre irányuló eljárást, továbbá az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;”

(2) Az Itv. 33. § (2) bekezdés 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. a fogyasztóvédelmi hatóság első fokú fogyasztóvédelmi eljárása;”

157. § Az Itv. 39. § (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:

a) a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nemperes eljárásban 200 000 forint;

b) a törvényszék előtt:

- első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban pedig 350 000 forint,

- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000 forint,

c) az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint;

d) a Kúria előtt:

- fellebbezési eljárásban 500 000 forint,

- felülvizsgálati eljárásban 700 000 forint.”

158. § Az Itv. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § (1) A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:

a) peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint;

b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint;

c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

d) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 750 000 forint;

e) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

f) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 18 000 forint;

g) egyéb nemperes eljárásokban - a közigazgatási nemperes eljárás kivételével - az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 250 000 forint.”

159. § (1) Az Itv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A házassági bontóper illetéke 30 000 forint.”

(2) Az Itv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik, és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel, versenyüggyel, sajtótermékkel és médiaszolgáltatással - kivéve a panaszügyeket -, elektronikus hírközléssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatos - 30 000 forint.”

(3) Az Itv. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Pp. 349. §-ában meghatározott munkaügyi perek illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 10 000 forint.”

(4) Az Itv. 43. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A közigazgatási nemperes eljárások illetékének mértéke 10 000 forint.”

(5) Az Itv. 43. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A csődeljárás és a felszámolási eljárás során benyújtott kifogás, valamint a végrehajtási kifogás illetéke 15 000 forint. Ha a kifogás alapos, a bíróság a kifogásnak helyt adó döntésében hivatalból rendelkezik a kifogás illetékének a kifogást előterjesztő részére történő visszatérítéséről.”

160. § (1) Az Itv. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 8%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 2 500 000 forint.”

(2) Az Itv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 15 000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén - kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezését - az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.”

161. § (1) Az Itv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 300 000 forint.”

(2) Az Itv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban, az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint, minden más esetben 7000 forint.”

162. § (1) Az Itv. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 39-41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat esetén 10%, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 3 500 000 forint.”

(2) Az Itv. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az (1) bekezdés szerint számított illeték fele, de legalább 20 000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.”

(3) Az Itv. 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az (1) bekezdésben meghatározott illeték fele, de legalább 20 000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.”

(4) Az Itv. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 30 000 forint.”

163. § Az Itv. 52. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 10 000 forint, a fellebbezés illetéke 10 000 forint, a perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke 15 000 forint.”

164. § Az Itv. 58. § (1) bekezdés az alábbi f) ponttal egészül ki:

„f) ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert a Pp. 157. §-a a) pontja alapján megszünteti.”

165. § Az Itv. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kiszabás alapján fizetendő illetékről - ideértve a mulasztási bírságot is - fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. A 16. § (1) bekezdésének i) pontja vagy a 17. § (1) bekezdésének p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása esetén az állami adóhatóság fizetési meghagyás kibocsátása helyett döntését az ügyiratra jegyzi fel. Az állami adóhatóság ügyiratra feljegyzett döntése kizárólag az illetékmentesség alkalmazásának tényét tartalmazza.”

166. § Az Itv. a következő 99/D. §-sal egészül ki:

„99/D. § (1) Az 5. § (2) és (4) bekezdésének, a 16. § (2d) bekezdésének, a 17. § (2d) bekezdésének, a 26. § (1) bekezdése t), v), w) pontjának, a 26. § (2d) bekezdésének, a 26/A. § (1) bekezdés b) pontjának, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított szövege valamennyi olyan illetékügyben alkalmazandó, melyben a hatálybalépéskor az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki.

(2) Az 1. § (1)-(2) bekezdéseinek, a 23/A. § (1) és (4) bekezdéseinek, a 24. § (1), (3), (4), (6) és (7) bekezdésének, a 26. § (1) bekezdése l) pontjának, a 26. § (10) bekezdésének, a 29. § (1), (3) és (7) bekezdésének, a 33. § (2) bekezdése 23. és 35. pontjának, a 39. § (3) bekezdésének, a 42. § (1) bekezdésének, a 43. § (1), (3), (5), (7) és (8) bekezdésének, a 46. § (1)-(2) bekezdéseinek, a 47. § (1) és (3) bekezdésének, az 50. § (1)-(4) bekezdéseinek, az 52. § (1) bekezdésének, az 57. § (1) bekezdése a) pontjának, az 58. § (1) bekezdése f) pontjának, a 74. §-ának, 78. § (1) bekezdésének, a 102. § (1) bekezdése v) pontjának, valamint a Melléklet IX. Címe I. és II/3. pontjának, X. Címe 3. pontjának és a XXI. Címe 1. és 2. pontjainak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított szövegét a hatálybalépést követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.”

167. § Az Itv.

1. 5. § (2) bekezdésében a „naptári évben” szövegrész helyébe az „adóévben” szöveg,

2. 24. § (3) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdésben” szöveg helyébe az „(1), (2) és (7) bekezdésben” szöveg,

3. 24. § (4) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdések” szöveg helyébe az „(1)-(2) és (7) bekezdések” szöveg,

4. 24. § (6) bekezdésében az „átvezetésével” szövegrész helyébe a „bejelentésével” szöveg,

5. 26/A. § (1) bekezdésének b) pontjában a „6 millió” szövegrész helyébe a „10 millió” szöveg,

6. 74. §-ban „az adópolitikáért felelős miniszter” szövegrészek helyébe „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke” szöveg,

7. 74. § (8) bekezdésében „az általa vezetett minisztérium” szövegrész helyébe „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg,

8. 102. § (1) bekezdésének v) pontjában a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,

9. Melléklete X. címének 3. pontjában a „30 000” szövegrész helyébe az „50 000” szöveg

lép.

168. § Hatályát veszti az Itv.

1. 57. § (1) bekezdés a) pontja,

2. Melléklete IX. címének II/3. pontja és a XXI. címének 1. és 2. pontja.

169. § A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 213. §-a a következő (6)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Amennyiben a (2)-(3) bekezdések szerinti ügyekben az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmének helyt adott, azonban a vagyonszerző a vállalásának határidőn belül nem tett eleget vagy nyilatkozata szerint előre látható, hogy nem tud eleget tenni, az állami adóhatóság a vagyonszerző 2012. március 31. napjáig benyújtott kérelme alapján, az e kérelme benyújtásakor hatályos illetékmértékek alkalmazásával szabja ki a vagyonszerzés után járó illetéket, melyet az Itv. 23/A. §-a szerinti vállalkozók esetében csökkenteni kell az általuk már megfizetett illeték összegével. A kérelem előterjesztésére előírt határidő jogvesztő. Amennyiben a vagyonszerző a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül maradéktalanul megfizeti az állami adóhatóság által e bekezdés szerint kiszabott illetéket, mentesül a lakóház felépítésének, illetve az ingatlan továbbértékesítésének, valamint a felfüggesztett illeték késedelmi pótlékkal növelt összege, illetve a pótilleték megfizetésének kötelezettsége alól. Egyúttal az állami adóhatóság törli a felfüggesztett illetéket.

(7) Amennyiben a (2)-(3) bekezdések szerinti ügyekben az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmének helyt adott, és - a vagyonszerző vállalásának elmaradására tekintettel - már kiszabta az Itv. 23/A. § (6) bekezdése szerinti pótilletéket, illetve a vagyonszerzőnek az Itv. 87. § (2) bekezdése szerint a megállapított, de meg nem fizetett illetéket eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kellene megfizetnie, azonban a vagyonszerző azokat nem fizette meg, az állami adóhatóság - határozatának módosításával - a vagyonszerző 2012. március 31. napjáig benyújtott kérelme alapján, az e kérelme benyújtásakor hatályos illetékmértékek alkalmazásával állapítja meg a vagyonszerzés után járó illetéket. A kérelem előterjesztésére előírt határidő jogvesztő. Az Itv. 23/A. §-a szerinti vállalkozók esetében az előírt illetéket csökkenteni kell az általuk már megfizetett illeték összegével. Amennyiben a vagyonszerző a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül maradéktalanul megfizeti az állami adóhatóság által e bekezdés szerint kiszabott illetéket, mentesül a lakóház felépítésének, illetve az ingatlan továbbértékesítésének, valamint a felfüggesztett illeték késedelmi pótlékkal növelt összege, illetve a pótilleték megfizetésének kötelezettsége alól. Egyúttal az állami adóhatóság törli a kiszabott pótilletéket, illetve a felfüggesztett illetéket.

(8) Amennyiben a (2)-(3) bekezdések szerinti ügyekben az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmének helyt adott, azonban a vagyonszerző a vállalásának határidőn belül nem tett eleget és megfizette az Itv. 23/A. § (6) bekezdése szerinti pótilletéket, illetve az Itv. 87. § (2) bekezdése szerinti késedelmi pótlékkal növelt illetéket, az állami adóhatóság az adóvisszatérítés szabályai szerint gondoskodik a megfizetett illeték - (6) bekezdésben említett illetékmértékek alkalmazásával megállapított illeték összegével csökkentett - visszatérítéséről.”

9. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

170. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény alkalmazásában adóalany:

a) a magánszemély,

b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet,

c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

(2) Adómentes valamennyi helyi adó alól - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség - az ott felsorolt adóalanyok számára - csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(5) A törvény hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki a Magyar Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, továbbá a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra.

(6) Ha e törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek.”

171. § (1) A Htv. 7. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)

„c) az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál,”

(2) A Htv. 7. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)

„e) a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható,”

172. § A Htv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.”

173. § A Htv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § Mentes az adó alól:

a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,

b) az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek,

c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a.”

174. § A Htv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) Az adókötelezettség

a) belterületi, aranykorona-értékkel nyilvántartott telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján,

b) külterületi telek esetében a művelési ág törlését követő év első napján,

c) tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján,

d) az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján

keletkezik.

(2) Az adókötelezettség

a) belterületi telek esetében a telek művelési ágba sorolása és/vagy tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg,

b) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll,

c) a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg.

(3) Az adókötelezettségben bekövetkező - (1)-(2) bekezdésben nem említett - változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.”

175. § A Htv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § Az adó évi mértékének felső határa a 11. §-ban és a 17. §-ban meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb 17 000 Ft.”

176. § A Htv. a következő alcímmel és 26/A. §-sal egészül ki:

„Az adófelfüggesztés

26/A. § Az adóalany a 14/A. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén az ott meghatározottak szerint jogosult az adó felfüggesztésére.”

177. § A Htv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A 30. § (1) bekezdés a) pontja alapján fizetendő adót:

a) a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó,

b) a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján

(a továbbiakban együtt: adóbeszedésre kötelezett) szedi be.

(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.”

178. § (1) A Htv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.”

(2) A Htv. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.”

179. § A Htv. 52. § 16., 22., 25., 32., 35., és 40. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő 17. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„16. telek: az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, továbbá a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet;

17. termőföld: az ingatlan-nyilvántartásban aranykorona értékkel és művelési ággal nyilvántartott, a termőföldről szóló törvény szerinti termőföldnek minősülő földterület;”

„22. nettó árbevétel:

a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)-g) alpontokban foglalt eltérésekkel,

b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,

c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával és a Kártalanítási Alappal szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,

d) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,

e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámoló-készítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és d) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak - szerinti nettó árbevétel,

f) lakásszövetkezet, társasház, (köz)alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyesület, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, iskolaszövetkezet, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. a KHVT Közlekedési, Hírközlési, Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. esetében a vállalkozási tevékenységből származó, a) pont szerinti nettó árbevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele,

g) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, a 26. pont a) és b) alpontja szerinti vállalkozónál: a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott - általános forgalmi adó nélküli - ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelről szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene elszámolni;”

„25. alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körben megvalósított K+F tevékenység közvetlen költsége, figyelemmel a Tao tv. 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakra;”

„32. alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ide értendő annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;”

„35. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Zrt., a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt., a Diákhitel Központ Zrt., a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság. Közszolgáltató szervezet továbbá a vasúti pályahálózatot üzemeltető feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a vasúti pályahálózat működtetéséből származik, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik;”

„40. közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;”

180. § (1) Hatályát veszti a Htv.

1. preambulumában az „- összhangban a Magyar Köztársaság Alkotmányával és a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseivel -” szövegrész,

2. 7. § b) pontjában a „vagy a számított érték alapján” szövegrész,

3. 7. § f) pontjában a „a számított érték alapú és” szövegrész,

4. 11. § (2) bekezdése,

5. 13. § b), d) és f) pontja,

6. 41. § (7) bekezdésében a „39/D. §-a” szövegrész,

7. 52. § 9. pontjának utolsó mondata,

8. 52. § 11., 14. és 34. pontja,

9. 52. § 44. pontjából az „ideértve a bel- és külföldi légi közlekedést is” szövegrész,

10. 52. § 52-54. pontja.

(2) A Htv.

1. 1. § (3) bekezdésében a „helyi adót” szövegrész helyébe „adót”,

2. 6. § e) pontjában „a helyi adózás” szövegrész helyébe „az adózás”,

3. 7. § d) pontjában „a helyi adót” szövegrész helyébe „az adót”

4. 8. § (1) bekezdésében „a helyi adó” szövegrész helyébe „az adó”,

5. 43. § (1) bekezdésében „A helyi adóval” szövegrész helyébe „Az adóval”,

6. 43. § (3) bekezdésében „a helyi adóval” szövegrész helyébe „az adóval”,

7. 52. § 36. pontjában „a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként” szövegrész helyébe „a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként”,

8. 52. § 37. pontjában „a 40. pont szerint a közvetített szolgáltatások értékeként” szövegrész helyébe „a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként”

szövegrész lép.

10. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

181. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót, míg a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után - a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül - a IV. fejezet szerinti adót (cégautóadó) kell fizetni.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti „méhesházas” gépjárműre, a munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.”

182. § A Gjt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóztatási feladatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba bejegyzett lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: lakcím), míg a nem magánszemély adóalanynak - ideértve az egyéni vállalkozót is - a hatósági nyilvántartás címadat-rovatába bejegyzett székhelye vagy telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a nyilvántartásban a lakcím, a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonváltozással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonváltozás bejelentése évének utolsó napjáig a 2. § (1) bekezdés szerinti tulajdonos nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására.”

183. § A Gjt. 17/E. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„17/E. § Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:

  Környezetvédelmi osztály-jelzés
gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) „0”-„4” osztályjelzések esetén „6”-„10” osztályjelzések esetén „5”; „14-15” osztályjelzések esetén
0-50 16 500 Ft 8 800 Ft 7 700 Ft
51-90 22 000 Ft 11 000 Ft 8 800 Ft
91-120 33 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft
120 felett 44 000 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft”

184. § A Gjt. 18. §-a a következő 29. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„29. környezetvédelmi osztály-jelzés: a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2011. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklete II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztály-jelzés (kód).”

185. § A Gjt.

1. 8. § (4) bekezdésében, 11. §-ában, 13. § (3) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében, valamint 18. § 17. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

2. 12. § (1) bekezdésében az „amelyen a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „amikor Magyarország” szöveg,

3. 15. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

4. 17. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

11. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

186. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A járműnyilvántartás tulajdonváltozás esetén - a tulajdonszerző bejelentéséig - tartalmazza a régi tulajdonos által teljesített bejelentés (tulajdonátruházási szerződés) alapján a tulajdonszerzőre vonatkozó 9. § (1) bekezdése szerinti adatokat.”

(2) A Kknyt. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető tulajdonos (üzembentartó) az (1) bekezdés f) pontja szerinti székhely, telephely címként csak olyan települési cím bejegyzését kérheti, amelyet a cégjegyzék tartalmaz és e járművek számára ténylegesen tárolási helyül szolgál. Azt a tényt, hogy a települési cím szerinti ingatlan alkalmas a járművek tárolására a települési önkormányzat jegyzője igazolja.”

12. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosításáról

187. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) az 1. Értelmező rendelkezések alcím előtt a következő fejezet címmel egészül ki:

„I. fejezet

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ”

188. § A Neta tv. 1. §-a 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő 8-12. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

4. előrecsomagolt termék: a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja, ha

a) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják,

b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott,

c) a b) pont szerinti mennyiség a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg, és

d) a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek

da) megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel (ideértve bármely olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik),

db) tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva.

Előrecsomagolt terméknek minősül az az a)-c) pontokban foglalt feltételeknek megfelelő termék is, amelyet darabonként csomagolnak, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó részére milyen módon (darabonként vagy tömeg alapján) értékesítik;”

„8. teljesítési időpont: az Áfa törvény szerinti teljesítési időpont;

9. taurin: a H2N-CH2-CH2-SO2-OH kémiai képlettel leírható vegyület (2-aminoetán-szulfonsav);

10. sör: a 2203 VTSZ szám alá tartozó termék.

11. cukrozott kakaópor: a 1806 10 VTSZ szám alá tartozó termék.

12. metil-xantin: a koffein (1,3,7-trimetil-xantin), a teobromin (3,7-dimetil-xantin), a teofillin (1,3-dimetil-xantin).”

189. § A Neta tv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,

a) a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonat alapú szörpök, valamint a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök, nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: üdítőital);

b) a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, ha

ba) metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a termék valamely összetevője tartalmazza, és

bb) taurint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a taurint a termék valamely összetevője tartalmazza

feltéve, hogy metil-xantin-tartalma meghaladja az 1 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget vagy taurintartalma meghaladja a 100 milligramm/100 milliliter mennyiséget.

(a továbbiakban: energiaital);

c) a 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, továbbá az 1806 VTSZ szám alá tartozó termék a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb (a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény);

d) a c) pont hatálya alá nem tartozó 1905, 2005 20 20, 2008 VTSZ szám alá tartozó, gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött, extrudált vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget, ide nem értve a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, legfeljebb 2 gramm só/100 gramm sótartalmú sütőipari terméket (a továbbiakban: sós snack);

e) a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó - gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő - termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/l 00 gramm mennyiséget;

f) az a) pont hatálya alá nem tartozó olyan ital, amely sört és hozzáadott cukrot tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, feltéve, hogy a termék cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: ízesített sör);

g) a 2208 VTSZ szám alá tartozó olyan ital, amely üdítőitalt tartalmaz, feltéve, hogy a termék cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget (a továbbiakban: alkoholos frissítő);

h) a 2007 VTSZ szám alá tartozó termék a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével (a továbbiakban: gyümölcsíz).”

190. § A Neta tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § Az adó mértéke

a) a sűrítmény, koncentrátum vagy szörp formában értékesített üdítőital esetében 200 forint/liter, más üdítőital esetében 7 forint/liter,

b) energiaital esetében 250 forint/liter,

c) cukrozott kakaópor esetében 70 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 130 forint/kilogramm,

d) sós snack esetében 250 forint/kilogramm,

e) ételízesítő esetében 250 forint/kilogramm,

f) ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 20 forint/liter,

g) gyümölcsíz esetén 500 forint/kilogramm.

191. § A Neta tv. 10. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az adóalany vámazonosító szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el.”

192. § A Neta tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § A népegészségügyi termékadóból és a baleseti adóból származó bevétel az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi.”

193. § A Neta tv. a 11. § után a következő II. fejezettel egészül ki:

„II. fejezet

BALESETI ADÓ

1. Az adókötelezettség, az adó alanya

11/A. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítási kötelezettség után baleseti adót (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában a baleseti adó: adó) kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség a Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszak első napján keletkezik és utolsó napján szűnik meg.

(3) Ha a biztosító értesítése alapján a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjának meg nem fizetése miatt a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az adókötelezettség - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a gépjármű forgalomból való kivonása napján szűnik meg.

11/B. § Az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség terhel.

2. Az adó alapja, mértéke

11/C. § (1) Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, ide értve a Kgfb. tv. szerint megállapított fedezetlenségi díjat is (a továbbiakban együtt: biztosítási díj).

(2) Határozott tartamú Kgfb. tv. szerinti biztosítási szerződés esetén az adó alapja a határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.

(3) Az adó alapja

a) a Kgfb. tv. szerinti fedezetlenségi időtartam, továbbá

b) a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő és - biztosító kockázatviselésével nem érintett -, a gépjármű forgalomból való kivonásának napjáig terjedő időtartam (a továbbiakban: biztosítási díjjal le nem fedett időtartam)

azon napjaira, melyekre a biztosító az (1) vagy (2) bekezdés szerinti adót nem szedte be, a Magyar Biztosítók Szövetsége által közétett - a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő első napján érvényes - fedezetlenségi díj napi összege és a fedezetlenségi időtartam, valamint a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam napjai számának szorzata.

11/D. § Az adó mértéke az adóalap 30%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.

3. Az adó megállapítása

11/E. § (1) Az adót - a 11/F. §-ban foglalt kivétellel - a beszedésre kötelezett állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

(2) Az adó beszedésére kötelezett a Kgfb. tv. szerinti kötelező felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosító (a továbbiakban: biztosító).

(3) A biztosítónak az általa megállapított adót az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a biztosítási díjfizetési kötelezettségének eleget kell tennie.

(4) Ha az adó alanya a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészben a megállapított adót fizette meg.

(5) A biztosító a fizetendő baleseti adót akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

(6) Ha a Kgfb. tv. szerinti biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatt szűnik meg és a Kgfb. tv. szerinti türelmi időben esedékes biztosítási díj után a biztosító az adót megfizette, a biztosítási jogviszony megszűnését magában foglaló hónapról szóló bevallásában a fizetendő adó összegét a biztosító az adónak az adóalany által meg nem fizetett összegével csökkentheti.

11/F. § (1) A Kgfb. tv. szerinti határon átnyúló szolgáltatás esetén az adót az adó alanya önadózással, a biztosítási díj esedékességével egyidejűleg állapítja meg.

(2) A biztosítási díjjal le nem fedett időtartam azon napjaira, amelyekre a biztosító a 11/C. § (1) vagy (2) bekezdése alapján az adót nem szedte be, az adó alanya az adó összegét önadózással állapítja meg a gépjármű forgalomból való kivonását vagy az üzemben tartó személyében bekövetkezett változás esetén, a változást követő hónap 15. napjáig. A biztosító a kockázatviselése megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást ad az adóalany számára arról, hogy az adó a 11/E. § alapján mely napig van megfizetve.

11/G. § Ha a biztosítási díj az adóalany számára visszajár

a) a beszedéssel megfizetett adó esetén a visszajáró díj alapulvételével számított adót a biztosító köteles az adóalanynak a visszajáró díj visszafizetésével egyidejűleg visszafizetni. A díj visszafizetésének hónapját követő 15. napig benyújtott bevallásában a biztosító jogosult a visszafizetett adóval az általa beszedett, bevallott adót csökkenteni,

b) önadózással megfizetett adó esetén az adó alanya a visszajáró díj alapulvételével számított adót az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a díj visszafizetését követő hónap első napjától kezdődően az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon visszaigényelheti.

4. Eljárási rendelkezések

11/H. § (1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.

(2) A beszedésre kötelezett, illetve - a 11/F. § szerinti esetben - az adó alanya az adót az adó megállapítására előírt határnapot követő hónap 15. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

5. Átmeneti rendelkezések

11/I. § (1) Ha a biztosítási időszak 2012. január 1-jét megelőzően kezdődött, akkor az adókötelezettség a biztosítási időszaknak a 2011. december 31-ét követő részére áll fenn.

(2) Ha az adóalany 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozó díjfizetési kötelezettségének esedékessége 2012. január 1-jét megelőzte akkor a 2011. december 31-ét követő időszakra - napi időarányosítással számított - biztosítási díj, egyszeri biztosítási díj, továbbá a biztosítással le nem fedett időtartamra megállapított adóalap utáni adót a beszedésre kötelezett vagy - önadózás esetén - az adó alanya 2012. február 15-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz.”

194. § A Neta tv. 10. alcímének számozása a következők szerint módosul:

„III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK”

195. § Neta tv.

1. 1. § 1. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

2. 7. § (3) bekezdésében „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe a „a vámhatóság” szöveg,

3. 8. § (1) bekezdésében a „10. § (1) és (2) bekezdése” szövegrészek helyébe a „10. § (2) és (3) bekezdése” szöveg,

4. 10. § (2) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3) bekezdésben” szöveg

lép.

196. § Hatályát veszti a Neta tv. 12. § (2) bekezdése.

197. § A Neta tv. 7. § (4) bekezdése nem lép hatályba.

V. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

13. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

198. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és e törvény külön rendelkezése alapján más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség.

(2) A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező.

(3) A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított - e törvény vagy társadalombiztosítási ellátást megállapító törvény eltérő rendelkezése hiányában - az egyéni felelősség elvének megfelelően, az e törvényben meghatározott járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege - ha törvény kivételt nem tesz - arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.”

(2) A Tbj. 2. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően - a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében - törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet.”

199. § A Tbj. 4. § d) pontja a következő 5. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

Társas vállalkozó:)

„5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.”

200. § A Tbj. 4. § h) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„h) Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.”

„l) Járulék: az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék.”

201. § A Tbj. 16. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki)

„l) kiskorú, magyar állampolgársággal és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,”

202. § (1) A Tbj. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.”

(2) A Tbj. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6390 forint (napi összege 213 forint).”

203. § A Tbj. 24. § (1) bekezdésének bevezető szövege és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A foglalkoztatott a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 33. §-ban meghatározott tagdíjat, valamint a 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a 4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a 21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg. A foglalkoztatott nem fizet”

„b) pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.”

204. § A Tbj. 26. § (3) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével a 19. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 33. §-ban meghatározott tagdíjat, valamint természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.”

„(7) A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató - a foglalkoztatott helyett - 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. A felszolgálási díj, valamint a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat pénztártagság esetén sem kell fizetni. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről.”

205. § (1) A Tbj. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 33. §-ban meghatározott tagdíjat, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.”

(2) A Tbj. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 4. § d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.”

206. § A Tbj. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 33. §-ban meghatározott tagdíjat, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.”

207. § A Tbj. 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (a továbbiakban: eva adózó), a 19. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat, magánnyugdíjpénztári tagság esetén a 33. §-ban meghatározott tagdíjat fizet. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese.”

208. § A Tbj. 30/A. § (2) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A magán-nyugdíjpénztári tag mezőgazdasági őstermelő 10 százalék tagdíjat fizet.”

209. § A Tbj. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) A magán-nyugdíjpénztári tag biztosított tagdíjának alapja után a foglalkoztató, a magán-nyugdíjpénztári tag biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a saját tagdíjalapja után köteles a tagdíjat megállapítani, a foglalkoztató a tagdíjat levonni, és a magán-nyugdíjpénztár részére - kormányrendeletben meghatározott módon, a PSZÁF által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon - bevallani, valamint megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.

(2) A tagdíjbevallás tartalmazza:

a) a bevallásra kötelezett adatait (neve, székhelye, lakóhelye, adóazonosító száma),

b) a pénztártag természetes személyazonosító adatait (ideértve az előző nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát,

c) a pénztártag adóazonosító jelét és taj-számát,

d) a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget megalapozó jogviszonyban töltött idő tartamát, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódját,

e) a magán-nyugdíjpénztári tagdíj alapjául szolgáló jövedelmet (összeget), és az abból levont tagdíj összegét, a levonás esetleges elmaradásának okát,

f) a biztosítás szünetelésének, vagy a munkabérrel ellátatlanság idejét, ennek jogcímkódját.

(3) A biztosítottat terhelő tagdíjat a foglalkoztató akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett tagdíjat a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

(4) A tagdíj-bevallási kötelezettség elmulasztása esetén pótbevallásnak, hibás teljesítése esetén önellenőrzésnek van helye, melyet a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani. A tagdíj önellenőrzése esetén önellenőrzési pótlékot, késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A tagdíjjal összefüggő önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék mértékére, kiszámítására és esedékességére az adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzési és késedelmi pótlék fizetésére vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók. A meg nem fizetett tagdíjat, önellenőrzési és késedelmi pótlékot a magán-nyugdíjpénztár megkeresése alapján az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

(5) A tagdíjbevallás (önellenőrzés) teljesítése során a bevallásra kötelezett helyett annak képviselője is eljárhat az adózás rendjéről szóló törvény 7. §-ában foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

(6) Ha a bevallásra kötelezett a bevallás szerinti fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, a befizetett tagdíjat a pénztár az érintett pénztártagok között tagdíjnagyságuk arányában számolja el.”

210. § A Tbj. az 51. §-t követően a következő 51/A. §-sal és 51/B. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) A magánnyugdíjpénztár a bevallás és befizetés adatait bevallási, illetve befizetési időszakonként felülvizsgálja, és az esetleges tagdíjtartozást (ideértve annak pótlékait is), valamint a túlfizetést kimutatja.

(2) A felülvizsgálat keretében a pénztár a bevallás elmulasztásának, hibás vagy hiányos benyújtásának tényét megállapítja, és szükség esetén a tagdíjbevallásra kötelezettel vagy a pénztártaggal egyeztetést kezdeményez. A pénztár egyeztetésre irányuló megkeresése alapján a tagdíjbevallásra kötelezett foglalkoztató vagy a pénztártag köteles a megkereső pénztárt tájékoztatni a tagdíj-megállapításhoz szükséges adatokról. A foglalkoztató és a pénztártag csak olyan tagdíjjal összefüggésben köteles tájékoztatást adni, amely tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adó megállapításhoz való jog elévülésének megfelelő idő nem telt el.

(3) A felülvizsgálat megállapításainak megfelelően a pénztár

a) a bevallás elmulasztása esetén a bevallásra előírt határidőt követő második hónap 15-éig a bevallás pótlására,

b) hibás vagy hiányos bevallás esetén a bevallás beérkezését magában foglaló negyedévet követő második hónap 15-éig a hiba, illetve hiányosság kijavítására,

c) tagdíjtartozás esetén a bevallás beérkezését magában foglaló negyedévet követő második hónap 15-éig a tagdíjtartozás rendezésére,

valamint az esedékes pótlékok megfizetésére szólítja fel a tagdíjbevallásra, tagdíjfizetésre kötelezettet, melynek a kötelezett a felszólítás átvételét követő 15 napon belül köteles eleget tenni.

(4) Ha a kötelezett a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kötelezettségének a pénztár felszólítására sem tesz eleget, és a tagdíj (tagdíjalap) a pénztár saját nyilvántartása, korábbi bevallások adatai vagy a (2) bekezdés szerinti egyeztetés alapján sem állapítható meg, a pénztár az adott időszakra fizetendő tagdíjat a mindenkori minimálbér összegének alapulvételével határozza meg.

(5) A kötelezett felszólítását követő teljesítési határidő eredménytelen leteltét követően a pénztár a kötelezett székhelye (lakóhelye) szerint illetékes állami adóhatóságnál kezdeményezi a tagdíjtartozás és annak pótlékai adók módjára történő behajtását, ha az adott foglalkoztatóval még fennáll a biztosítással járó jogviszony, a foglalkoztatóval, egyéb esetben a pénztártaggal szemben. A pénztártaggal szemben nem kezdeményezhető behajtás, ha a tag igazolja a pénztárnak, hogy a tagdíjat tőle levonták.

(6) Az (5) bekezdés szerinti megkeresést a pénztár a teljesítési határidő lejártát követő 15 nap elteltével küldi meg az állami adóhatóságnak, feltéve, hogy az egyes kötelezettekkel szemben fennálló követelése eléri a 25 000 forintot. A megkeresés alapján az adóhatóság a megkeresés kézhezvételét követő 15 napon belül intézkedik a tagdíjhátralék és pótlékok behajtása érdekében. A behajtott követelést az adóhatóság 15 napon belül utalja át a behajtást kérő pénztár részére. Ha a behajtás nem vezetett eredményre, erről az adóhatóság 15 napon belül tájékoztatja a pénztárt.

(7) A felszámolás során a tagdíj és pótlékkövetelést a pénztár hitelezői igényként érvényesíti. A hitelezői igény benyújtása mellőzhető, ha a pénztár valószínűsíti, hogy a követelésének a nyilvántartásba vételért fizetendő összeget elérő megtérülése sem várható.

51/B. § (1) A magán-nyugdíjpénztári tag 2012. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tagdíját érintő pótbevallást és önellenőrzést közvetlenül a tag magánnyugdíjpénztára részére kell teljesítem.

(2) Ha a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony megszűnt a foglalkoztatóval, a pótbevallás vagy önellenőrzés jogszerű teljesítéséhez a foglalkoztató jogosult a korábbi foglalkoztatott pénztártagságára vonatkozó adatot a Pénztárak Központi Nyilvántartásából megismerni.”

211. § A Tbj. 53/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból az állami adóhatóság 82,35 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 17,65 százalékot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak utal át.”

212. § (1) A Tbj. 56/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás a 19. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.”

(2) A Tbj. 56/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott személy magán-nyugdíjpénztári tag, a tagdíjat a foglalkoztatott saját maga köteles megállapítani, és a magánnyugdíjpénztár részére - kormányrendeletben meghatározott módon, a PSZÁF által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon - bevallani, valamint megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-éig. Ettől eltérően, ha a (2) bekezdés szerint a külföldi vállalkozás teljesíti a járulékkötelezettséget, a pénztártag megállapodhat a foglalkoztatójával, hogy a tagdíjat helyette a foglalkoztató vallja be és fizeti meg a pénztár részére.”

(3) A Tbj. 56/A. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az állami adóhatóság a (2)-(3) bekezdése szerinti kötelezett által

a) nem magán-nyugdíjpénztári tag után befizetett járulékokból 54,05 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 37,84 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 8,11 százalékot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak,

b) magán-nyugdíjpénztári tag után befizetett járulékokból 82,35 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 17,65 százalékot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak

utal át.”

(4) A Tbj. 56/C. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„56/C. § (1) A kincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra 2011. december 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan teljesített valós túlfizetés és téves befizetés összegét a foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza. Az állami adóhatóság a téves befizetés, illetve túlfizetés kiutalását a Magyar Államkincstárnál vezetett, Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számla terhére teljesíti. A kiutalásról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik. A tagnak visszajáró túlfizetést az állami adóhatóság a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza.

(2) A magán-nyugdíjpénztári számlára teljesített olyan befizetést, amely nem a pénztárt illet meg, a pénztár havonta köteles átutalni közvetlenül a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi számlájára.”

213. § A Tbj. 56/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a biztosítottól a foglalkoztatója tagdíj címén vonta le a járulékot, annak ellenére, hogy a magánszemély nem volt magánnyugdíjpénztár tagja, feltéve, hogy tagdíj-kiegészítés miatt nem mutatkozik különbözet.”

214. § A Tbj. 56/H. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) A magánnyugdíjpénztárak 2011. december 12-éig átadják az állami adóhatóságnak - foglalkoztatókra és biztosítottakra lebontva - azon még el nem évült tagdíj (bírság, pótlék) hátralékra vonatkozó adatokat, amelyek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagokat érintenek, és amelyekre irányuló végrehajtási megkereséseiket az (1) bekezdés alapján visszavontak. A pénztár által átadott adatok alapján az állami adóhatóság végrehajtási eljárást folytat le, és a befolyt összeget a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi számlájára utalja át.

(4) A felszámolási eljárás során a magánnyugdíjpénztár által érvényesített és - a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére teljesített vagyonátadást követően - megtérült, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagot érintő, 2007. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tagdíjjal (bírság, pótlék) összefüggő követelés jogosultja a Nyugdíjbiztosítási Alap.”

215. § A Tbj. 58. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)

„h) a magánnyugdíj-pénztári tagdíjjal összefüggésben felszámított pótlékok elszámolására, a tagdíj és pótléktartozás behajtására vonatkozó részletes szabályokat,”

216. § A Tbj. a 64. §-t követően a következő 65. §-sal egészül ki:

„65. § (1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 153. §-ával megállapított 11. § b) pontban foglaltak alkalmazandók 2012. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal az eltéréssel, hogy a két éves időtartamot 2012. január 1-jétől kell számítani.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2012. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulék-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal, hogy e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2012. január 10-éig megszerzett és 2011. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2011. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.”

217. § (1) A Tbj. 34. § (1) bekezdésében az „aki nem saját jogú nyugdíjas” szövegrész helyébe az „aki nem magán-nyugdíjpénztári tag és nem saját jogú nyugdíjas” szöveg, (5) bekezdésében az „a nagykorú személy” szövegrész helyébe az „a nem magán-nyugdíjpénztári tag nagykorú személy” szöveg lép.

(2) A Tbj.

1. 2. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság állampolgárait” szövegrész helyébe a „Magyarország állampolgárait” szöveg, az „a Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,

2. 2. § (5) bekezdésében és 39. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

3. 3. § (1) bekezdés b) pontjában az „a foglalkoztatókat és a biztosítottakat terhelő” szövegrész helyébe a „szolgáló” szöveg,

4. 3. § (1) bekezdés c) pontjában az „a hozzájárulás és járulék közteherként való” szövegrész helyébe az „a b) pont szerinti fizetési kötelezettség” szöveg,

5. 4. § u) pont 1. és 2. alpontjában, 4. § z) pontjában, 5. § (3) bekezdésében és 11. § b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

6. 5. § (2) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője;” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője,” szöveg,

7. 6. § (1) bekezdésében az „A biztosítottak” szövegrész helyébe az „A biztosítottak - ha törvény eltérően nem rendelkezik -” szöveg,

8. 10. § (2) bekezdés b) pontjában a „tagsági jogviszony” szövegrész helyébe a „tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony” szöveg,

9. 20/A. § (1) bekezdésében a „társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül -” szövegrész helyébe a „4. § k) pont szerinti jövedelem (kivéve a 21. § szerinti jövedelmeket) alapulvételével” szöveg, (2) bekezdésében az „a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó szabályokat” szövegrész helyébe az „az Art. szabályait” szöveg,

10. 24. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság költségvetéséről” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről” szöveg,

11. 27. § (5) bekezdésében és 29. § (8) bekezdésében a „társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül -” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának alapulvételével” szöveg,

12. 29. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdésben említett járulékalap alapulvételével” szövegrész helyébe az „a járulékfizetési alsó határ után” szöveg,

13. 29/A. § (3) bekezdésében a „19. § (1)-(3) bekezdés szerinti járulékokat az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapnál” szövegrész helyébe a „19. § (2)-(3) bekezdés szerinti járulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjánál” szöveg,

14. 31. § (5) bekezdésében a „27. § (1) bekezdésében előírt legkisebb összegű” szövegrész helyébe a „járulékfizetési alsó határ utáni” szöveg,

15. 31. § (6) bekezdésében a „29. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „29. § (3) bekezdése” szöveg, a „legalább a minimálbér után” szövegrész helyébe a „járulékfizetési alsó határ után” szöveg,

16. 34. § (12) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

17. 34. § (13) bekezdésében a „magyar törvényes pénznemben” szövegrész helyébe a „Magyarország hivatalos pénznemében” szöveg,

18. 43/A. § a) pontjában az „az egészségbiztosítási szerv, a magán-nyugdíjpénztári tag folyószámlájának vezetéséhez a pénztártag magánnyugdíjpénztára részére” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási szerv részére” szöveg,

19. 52. § (4) bekezdésében az „a minimálbér” szövegrészek helyébe az „a járulékfizetési alsó határ” szöveg,

20. 55. §-ában a „társadalombiztosítási járulékot” szövegrészek helyébe a „járulékot” szöveg

lép.

218. § (1) Hatályát veszíti a Tbj.

1. 18. § (2) bekezdésében a „nyugdíjjárulék és” szövegrész,

2. 34. § (1) bekezdésében a „- magánnyugdíjpénztár tagja esetében a kötelező tagdíj mértékével csökkentett -” szövegrész, és a bekezdés utolsó mondata,

3. 34. § (5) bekezdésében a „- magánnyugdíjpénztár tagja esetén a kötelező tagdíj mértékével csökkentett -” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Tbj.

1. 4. § ba) alpontja,

2. 4. § g) pontja,

3. 5. § (1) bekezdés g) pontjában a „, segítő családtagként” szövegrész,

4. 18. § (1) bekezdésének b) pontja,

5. 19. §-ának (1) és (7) bekezdése,

6. 20. §-a és az azt megelőző alcím,

7. 21. § (1) bekezdésének bevezető szövegében az „a társadalombiztosítási járulék,” szövegrész,

8. 22. §-a,

9. 26. §-ának (4), (6), (8) és (10) bekezdése,

10. 26. §-ának (9) bekezdésében az „a foglalkoztató az e törvény szerinti társadalombiztosítási,” szövegrész,

11. 27. §-ának (1) bekezdése,

12. 29. §-ának (1) és (7) bekezdése,

13. 29. §-ának (4) bekezdésében a „társadalombiztosítási járulékot,” szövegrész,

14. 30/A. § (1) bekezdésében, 30/A. § (3) bekezdésében és 50. § (4) bekezdésében az „a 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,” szövegrész,

15. 30/A. § (2) bekezdésében az „- a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló -” szövegrész,

16. 30/A. § (5) bekezdése,

17. 31. § (1) bekezdésében az „a társadalombiztosítási járulékot,” szövegrész,

18. 31. § (3) bekezdése,

19. 31. § (4) bekezdésében a „társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a b) pontban említett vállalkozó esetén a” szövegrész,

20. 33. § (3) bekezdése,

21. 34. § (1) bekezdés zárószövegében, (4), (5), (6) és (7) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási és” szövegrészek,

22. 34. § (8) bekezdés b) pontja,

23. 35. § (3) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási járulékot,” szövegrész,

24. 50. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében a „(tagdíjat)” szövegrészek,

25. 50. § (1) bekezdésének negyedik mondata,

26. 50. § (1)-(2) bekezdésében az „a társadalombiztosítási járulékot,” szövegrész,

27. 50. § (6) bekezdésében az „az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról,” szövegrész,

28. 50. § (7) és (8) bekezdése,

29. 50. § (9) bekezdésében az „és a tagdíj-kiegészítést” szövegrész,

30. 52. § (3) bekezdése,

31. 53. § (1)-(3) bekezdése,

32. 56/A. § (6) bekezdés d) pontjában az „és a magán-nyugdíjpénztári tag biztosított magán-nyugdíjpénztárára” szöveg.

219. § (1) Nem lép hatályba a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 34. § (1) bekezdése.

(2) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 34. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magánnyugdíjpénztár tagja 10 százalék tagdíjat fizet. A tagdíj alapjának meghatározására a nyugdíjjárulék-alapra vonatkozó rendelkezések irányadók.””

14. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

220. § (1) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti

a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,

b) külön adózó jövedelmek közül

ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,

bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege

után.”

(2) Az Eho. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kifizető a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege után 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.”

(3) Az Eho. 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap (Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata) után számított, a (4) bekezdés alapján megállapított 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás.”

221. § Az Eho. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka.”

222. § Az Eho.

a) 3. § (5) bekezdésében a „valamint az a jövedelem” szövegrész helyébe a „valamint a szociális hozzájárulási adó alapját képező összeg, továbbá az a jövedelem” szöveg,

b) 11. § (6) bekezdésében a „béren kívüli juttatásnak nem minősülő” szövegrész helyébe a „béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő” szöveg

lép.

223. § Hatályát veszti az Eho. 5. § (1) bekezdés g) pontja.

15. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

224. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 37. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontjában említett mezőgazdasági őstermelő biztosítási ideje szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra nyugdíjjárulékot fizetett, illetőleg az előírt nyugdíjjárulékot megfizette.”

225. § A Tny. 38. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni)

„d) a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék tartozása van.”

226. § A Tny.

a) 38. § (1) bekezdés b) pontjában az „amelyre az előírt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot” szövegrész helyébe az „amelyre 2011. december 31-éig az előírt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot, 2012. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot” szöveg,

b) 38. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban a „nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van” szövegrész helyébe a „2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van” szöveg

lép.

VI. Fejezet

A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

16. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

227. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés 2-4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„2. alapkutatás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás;

3. alkalmazott kutatás: az Innovációs tv.-ben meghatározott alkalmazott kutatás;

4. kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv.-ben meghatározott kísérleti fejlesztés;”

(2) Az Szt. 3. § (5) bekezdés 1. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

1. üzleti vagy cégérték:)

c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték;”

(3) Az Szt. 3. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) E törvény alkalmazásában:

1. hitelesítő záradék: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény 4. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok alapján kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő, minősítés nélküli könyvvizsgálói vélemény;

2. korlátozott záradék: az 1. pont szerint kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő, korlátozott könyvvizsgálói vélemény;

3. elutasító záradék: az 1. pont szerint kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő ellenvélemény;

4. záradék megadásának elutasítása: az 1. pont szerint kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben a véleménynyilvánítás visszautasítása.”

228. § Az Szt. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A gazdálkodónak a könyvvezetés és a beszámolókészítés során alkalmaznia kell a külön rendelettel kihirdetett, hatályos magyar számviteli standardokat.”

229. § Az Szt. a 7. § után a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe alapítására, működésére és megszűnésére - ha e törvény, illetve más jogszabály eltérően nem rendelkezik - e törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

230. § (1) Az Szt. 9. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdés 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja.

(4) Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben készíthet a (2) bekezdés szerint egyszerűsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére.”

(2) Az Szt. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Egyszerűsített éves beszámolóját - saját választása alapján - a 98/A. § szerinti sajátos módon is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 65 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel a 130 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.”

231. § Az Szt. 10. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Azon vállalkozó esetében, amely a (2) és (3) bekezdés alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját - e törvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) rendelkezik IFRS minősítéssel.

(6) Az (5) bekezdés szerinti vállalkozó a 151. § (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki

a) IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy

b) IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.”

232. § Az Szt. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek nem minősülő vállalkozónál, a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél, amennyiben azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszik. Annál a vállalkozónál, amely alkalmazza a 9. § (6) bekezdését, valamint annál az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozónál, amely nyilvántartásait e törvény szerint vezeti, az üzleti év nem térhet el a naptári évtől.”

233. § Az Szt. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minősülő - a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan - az 51. § szerinti - közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak - többek között - a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek.”

234. § Az Szt. 35. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel - előjelének megfelelően - az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.”

235. § Az Szt. 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják.”

236. § Az Szt. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és - a törvényben szabályozott esetek kivételével - egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható.”

237. § Az Szt. 47. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi]

„e) földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek.”

238. § Az Szt. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a 48. § a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke a termék, illetve a szolgáltatás értéke.

(8) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor - a (7) bekezdéstől eltérően - a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható.

(9) Ha a beszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése szerződés alapján azonos devizaértékű áruval, szolgáltatással történik, a beszerzés forintértékét a 75. § (6) bekezdése szerint kell meghatározni.”

239. § Az Szt. 49. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési) értéke cégvásárlás esetén a 3. § (5) bekezdésének 1. pontja szerint meghatározott különbözet.”

240. § Az Szt. 53. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha]

„e) az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).”

241. § Az Szt. 60. §-a kiegészül a következő (5a) bekezdéssel:

„(5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során - a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján - alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is.”

242. § Az Szt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza - az (5) bekezdés figyelembevételével - a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie.

(3) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.

(4) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.

(5) A vállalkozó - a (3)-(4) bekezdéstől eltérően - az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti mennyiségi felvétellel árukészletei nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló módosításokat az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni.

(6) A vállalkozó nem alkalmazhatja az (5) bekezdésben foglaltakat, ha árukészleteiről sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet.”

243. § (1) Az Szt. 72. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja]

„a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve - ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett - egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt,”

(2) Az Szt. 72. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:)

„b) az értékesített göngyöleg betétdíjas árának számla, nyugta szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét;”

244. § Az Szt. 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Adófizetési kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adó (ideértve különösen a társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól), az egyszerűsített vállalkozói adó megállapított (bevallott, kivetett) összegét.”

245. § Az Szt. 96. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az egyszerűsített éves beszámoló készítésénél az éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályok irányadók az e fejezetben foglalt eltérésekkel.”

246. § (1) Az Szt. 98/A. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a számviteli politikáját - a 14. § (3)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - egyetlen, a könyvvezetéssel és a beszámolókészítéssel kapcsolatos döntéseket tartalmazó, írásos dokumentumként is elkészítheti.”

(2) Az Szt. 98/A. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése során:]

„c) az 52. §-ban meghatározott terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor a terv szerinti értékcsökkenés megtervezésére vonatkozó szabályok helyett alkalmazhatóak a társasági adó megállapításánál figyelembe vett, külön törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsok.”

247. § Az Szt. 127. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A konszolidálásba bevont vállalkozások üzleti évi, az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékának összegét az eredménytartalék javára vissza kell vezetni.”

248. § Az Szt. 135. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettségnek a vállalkozó cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni.”

249. § Az Szt. 145. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a 153. § előírásainak megfelelően az áttérés napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni, a 154. § szerint közzé kell tenni.”

250. § (1) Az Szt. 151. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok)

„b) részére az a) pont szerinti kérelem alapján a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyt meg kell adni, és egyidejűleg őket a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba fel kell venni, ha

ba) mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkeznek,

bb) a ba) alpont szerinti szakképesítés megszerzését követően, az a) pont szerinti kérelem benyújtását megelőzően legalább 3 éves, dokumentumokkal alátámasztott számviteli, pénzügyi, vagy ellenőrzési gyakorlattal rendelkeznek,

bc) büntetlen előéletűek, és nem állnak a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint

bd) igazolják, hogy az a) pont szerinti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban - a kérelemben megjelölt szakterületre előírt - a 152. § (1) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettséget megfelelően teljesítették.”

(2) Az Szt. 151. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való újbóli felvételét kérheti, ha megfelel a 151. § (5) bekezdés b) pontjában előírt feltételeknek:

a) az engedély visszavonását követően, ha arra a (6) bekezdés a) pontja miatt,

b) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülést követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés b) pontja miatt,

c) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítést követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés c) pontja miatt,

d) az engedély visszavonását követő 3 év után, ha arra a (6) bekezdés d) pontja miatt,

e) az engedély visszavonását követően, ha arra a (6) bekezdés e) pontja miatt,

f) a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés f) pontja miatt

került sor.”

251. § (1) Az Szt. 153. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.

(2) Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta.”

(2) Az Szt. 153. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni.”

252. § Az Szt. 154. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó - ha jogszabály a közzétételről, annak módjáról külön rendelkezik - a közzétételről az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, az ismételt közzétételről az ellenőrzés befejezését követő harmadik hónap utolsó napjáig köteles gondoskodni.”

253. § Az Szt. 167. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában, illetve a 166. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti (elektronikus vagy papíralapú) bizonylathoz egyértelmű, az utólagos módosítás lehetőségét kizáró módon fizikailag vagy logikailag hozzárendeli. A logikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartással is teljesíthető.”

254. § (1) Az Szt. 169. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.”

(2) Az Szt. 169. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

(6) Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról - a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével - készített elektronikus másolattal az e törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.”

255. § (1) Az Szt. 177. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:

„(22) Azoknak a tevékenység-engedélyezési eljárása során, akik korábban a 151. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi engedéllyel nem rendelkeztek, a 151. § (5) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti rendelkezéseket csak a 2014. december 31-ét követően benyújtott kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.”

(2) Az Szt. 177. §-a a következő (23)-(24) bekezdésekkel egészül ki:

„(23) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított 3. § (4) bekezdés 2-4. pontját, (5) bekezdés 1. pont c) alpontját, (13) bekezdését, 6. § (4) bekezdését, 7/A. §-át, 9. § (3)-(4) bekezdését, (6) bekezdését, 11. § (2) bekezdését, 25. § (3) bekezdését, 35. § (10) bekezdését, 45. § (4) bekezdését, 46. § (3) bekezdését, 47. § (4) bekezdés e) pontját, 48. § (7)-(9) bekezdését, 49. § (2) bekezdését, 53. § (1) bekezdés e) pontját, 60. § (5a) bekezdését, 69. §-át, 72. § (2) bekezdés a) pontját, (4) bekezdés b) pontját, 87. § (2) bekezdését, 96. § (1) bekezdését, 98/A. § (2) bekezdését, (3) bekezdés c) pontját, 127. § (3) bekezdését, 135. § (2) bekezdését, 145. § (4) bekezdését, 153. § (1)-(2) bekezdését, (5) bekezdését, 154. § (10) bekezdését, 158. § (1)-(4) bekezdését, 169. § (1) bekezdését, 3. § (8) bekezdés 12. pontját, 14. § (9) bekezdését, 31. §-át, 39. § (4) bekezdését, (5) bekezdés b) pontját, 40. § (1) bekezdését, 41. § (4) bekezdését, 53. § (1) bekezdés a) pontját, 73. §-át, 98/A. § (3) bekezdés a) pontját, 144. §-át, 11. § (13) bekezdését, 123. § (11) bekezdését, 128. § (2) bekezdését, 121. § (1)-(3) bekezdését, 122. § (1) és (2) bekezdését, 123. § (2) bekezdését, 124. § (12) bekezdését, 130. § (6) bekezdését, 130. § (8) bekezdését, 177. § (11) bekezdését, 133. § (1) bekezdés b) pontját, 156. § (2) bekezdését, 38. § (3) bekezdés b) pontját, 81. § (2) bekezdés f) pontját, 86. § (3) bekezdés f) pontját, (6) bekezdés b) pontját először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(24) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított 3. § (5) bekezdés 1. pont c) alpontját, (13) bekezdését, 9. § (3)-(4) bekezdését, 25. § (3) bekezdését, 45. § (4) bekezdését, 46. § (3) bekezdését, 47. § (4) bekezdés e) pontját, 48. § (7)-(9) bekezdését, 49. § (2) bekezdését, 53. § (1) bekezdés e) pontját, 60. § (5a) bekezdését, 69. §-át, 72. § (2) bekezdés a) pontját, (4) bekezdés b) pontját, 96. § (1) bekezdését, 98/A. § (2) bekezdését, (3) bekezdés c) pontját, 127. § (3) bekezdését, 135. § (2) bekezdését, 145. § (4) bekezdését, 153. § (1)-(2) bekezdését, (5) bekezdését, 154. § (10) bekezdését, 158. § (1)-(4) bekezdését, 169. § (1) bekezdését, 3. § (8) bekezdés 12. pontját, 31. §-át, 41. § (4) bekezdését, 53. § (1) bekezdés a) pontját, 73. §-át, 98/A. § (3) bekezdés a) pontját, 144. §-át, 11. § (13) bekezdését, 123. § (11) bekezdését, 128. § (2) bekezdését, 121. § (1)-(3) bekezdését, 122. § (1) és (2) bekezdését, 123. § (2) bekezdését, 124. § (12) bekezdését, 130. § (6) bekezdését, 130. § (8) bekezdését, 177. § (11) bekezdését, 133. § (1) bekezdés b) pontját, 156. § (2) bekezdését, 38. § (3) bekezdés b) pontját a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni. Ha a vállalkozó a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra alkalmazta az Szt.-nek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított 9. § (3)-(4) bekezdését, akkor alkalmaznia kell az Szt.-nek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított 11. § (13) bekezdését, 123. § (11) bekezdését, 128. § (2) bekezdését, 121. § (1)-(3) bekezdését, 122. § (1) és (2) bekezdését, 123. § (2) bekezdését, 124. § (12) bekezdését, 127. § (3) bekezdését, 130. § (6) bekezdését, 130. § (8) bekezdését, 177. § (11) bekezdését, 133. § (1) bekezdés b) pontját, 156. § (2) bekezdését is.”

(3) Az Szt. 177. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:

„(25) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel beiktatott 10. §-ának (5)-(6) bekezdését első alkalommal a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”

256. § (1) Az Szt.

1. 3. § (8) bekezdés 12. pontjában az „elektronikus pénzeszköz” szövegrész helyébe az „elektronikus pénz” szöveg,

2. 3. § (11) bekezdés 1. és 3. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

3. 14. § (9) bekezdésében a „2%-át” szövegrész helyébe a „10%-át” szöveg, a „2%-a” szövegrész helyébe a „10%-a” szöveg,

4. 31. §-ában az „elektronikus pénzeszközöket” szövegrész helyébe az „elektronikus pénzt” szöveg,

5. 39. § (4) bekezdésében, 39. § (5) bekezdésének b) pontjában, és 40. § (1) bekezdésének b) pontjában a „közbenső mérlegben” szövegrész helyébe a „közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)” szöveg,

6. 41. § (4) bekezdésében a „hitelfelvételtől eltelt időtartam” szövegrész helyébe a „beruházás aktiválásától eltelt időtartam” szöveg,

7. 53. § (1) bekezdésének a) pontjában az „(ide nem értve a beruházást)” szövegrész helyébe az „(ide értve a beruházást is)” szöveg,

8. 73. §-ában a „számlában” szövegrész helyébe a „számlában, nyugtában” szöveg,

9. 98/A. § (3) bekezdésének a) pontjában a „maradványértékre” szövegrész helyébe a „hasznos élettartamra, maradványértékre” szöveg,

10. 144. §-ában a „vállalkozó” szövegrész helyébe a „gazdálkodó” szöveg

11. 152/B. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

12. 177. § (11) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

(2) Az Szt.

1. 11. § (13) bekezdésében a „leányvállalatok többsége éves beszámolójának” szövegrész helyébe a „leányvállalatok többsége beszámolójának” szöveg,

2. 121. § (1) bekezdésében az „éves beszámoló készítésének” szövegrész helyébe a „beszámoló készítésének” szöveg, a „közbülső éves beszámolót” szövegrész helyébe a „közbülső beszámolót” szöveg,

3. 121. § (1)-(3) bekezdésében a „közbülső éves beszámoló” szövegrész helyébe a „közbülső beszámoló” szöveg,

4. 121. § (2) bekezdésében az „éves beszámolót” szövegrész helyébe a „beszámolót” szöveg,

5. 122. § (1) bekezdésében az „éves mérlegeit” szövegrész helyébe a „mérlegeit” szöveg,

6. 122. § (2) bekezdésében az „éves beszámolójukban” szövegrészek helyébe a „beszámolójukban” szöveg,

7. 123. § (2) bekezdésében, a 124. § (12) bekezdésében és a 130. § (6) bekezdésében az „éves beszámolójában” szövegrész helyébe a „beszámolójában” szöveg,

8. 123. § (11) bekezdésében és a 128. § (2) bekezdésében az „éves beszámolója” szövegrész helyébe a „beszámolója” szöveg,

9. 130. § (8) bekezdésében és a 177. § (11) bekezdésében az „éves beszámolóját” szövegrész helyébe a „beszámolóját” szöveg,

10. 133. § (1) bekezdésének b) pontjában az „éves beszámolójukat” szövegrész helyébe a „beszámolójukat” szöveg, az „éves beszámolói” szövegrész helyébe a „beszámolói” szöveg,

11. 156. § (2) bekezdésében az „éves beszámolók” szövegrész helyébe a „beszámolók” szöveg

lép.

257. § Hatályát veszti az Szt.

1. 38. § (3) bekezdés b) pontja,

2. 81. § (2) bekezdés f) pontja,

3. 86. § (3) bekezdés f) pontja,

4. 86. § (6) bekezdés b) pontja,

5. 158. § (1)-(4) bekezdése.

17. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

258. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. §-a a következő 27. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„27. Munkaviszony jellegű jogviszony: minden olyan, munkaviszonynak, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonynak, szolgálati viszonynak nem minősülő jogviszony, melyben a munkaviszonyra jellemző tartalmi elemek meghatározó jelleggel érvényesülnek. Munkaviszonyra jellemző tartalmi elemek különösen: a folyamatos és személyes munkavégzési jelleg, a rendszeres díjazási jogosultság, a rendelkezésre állási kötelezettség, az alá-fölé rendeltségi viszony (betagozódás a szervezeti hierarchiába), az irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog (vezetői jellegű jogviszony esetén), a munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása, a munkavégzés helyének megjelölése, a munkaeszközök és nyersanyagok, valamint a munkavégzés egyéb feltételeinek biztosítása.”

259. § A Kkt. 9. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni)

e) a 70 év feletti kamarai tag könyvvizsgálóknak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezéséért”

(indított kamarai hatósági eljárásért.)

260. § A Kkt. 9. §-a után a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzése esetében hozott elsőfokú döntés ellen az ügyfél a miniszternél fellebbezhet. A fellebbezés során a 8-9. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kamara elnöksége helyett a minisztert, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara központi számlája helyett a miniszter által vezetett minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett számláját kell érteni.”

261. § A Kkt. 50. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül)

a) legalább három éven át a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző (IFRS minősítés esetén a beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok szerint összeállító) gazdálkodóra vonatkozóan számviteli, ellenőrzési tevékenységet végzett (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is) és legalább két éves gyakorlata van a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, vagy”

262. § A Kkt. 54. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kamara a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjak meghatározásának elveire, elsődleges szempontjaira, a díjtételek alsó határaira ajánlást adhat ki.”

263. § A Kkt. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84. § Az OKKT jogosult ellenőrizni a szakképző helyen folytatott okleveles könyvvizsgálói képzést.”

264. § A Kkt. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„89. § (1) Az okleveles könyvvizsgálói képzés képzési ideje legfeljebb 5 naptári év, az összes vizsga teljesítését is beleértve. A képzési idő kezdő napjának az okleveles könyvvizsgálói képzési program keretében szervezett tanfolyami képzés indításának napja minősül.

(2) A képzési idő kérelemre egy alkalommal - 1 év időtartammal - meghosszabbítható. A kérelem tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.”

265. § A Kkt. 90. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az okleveles könyvvizsgálói képzés főbb tanulmányi területei (a továbbiakban: modulok):]

f) számviteli információs rendszerek,”

266. § A Kkt. 120. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 119. § a)-f) pontja szerinti tisztségviselővé a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető, 70 év alatti kamarai tag könyvvizsgáló választható.”

267. § A Kkt. 140. § (1) bekezdésében a „9” szövegrész helyébe „legalább 7, legfeljebb 9” szöveg lép.

268. § A Kkt.

1. 2. § 13. és 14. pontjában, 4. § (3) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 11. § (1) bekezdés a) és g) pontjában, 34. § (1) bekezdésében, 35. § a) és g) pontjában, 73. § (3) bekezdésében, 76. §-ában, 98. § (1) bekezdés c) pontjában, 102. §-ában, 105. § (2) bekezdésében és 180. § (4) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

2. 2. § 20. pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

3. 15. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság Alkotmánya,” szövegrész helyébe az „az Alaptörvény és” szöveg,

4. 68. § (1) bekezdésében az „engedélyezett a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „engedélyezett Magyarország” szöveg, a „Magyar Köztársaságban hatályos” szövegrész helyébe a „Magyarországon hatályos” szöveg,

5. 75. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,

6. 79. § (2) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,

7. 91. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,

lép.

269. § A Kkt. a következő 208/C. §-sal egészül ki:

„208/C. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított 9. § (2) bekezdése e) pontját a 2012. január 1-jét követően benyújtott kérelmekre vonatkozóan kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított 9/A. §-át a kihirdetés napját követően benyújtott fellebbezések esetében kell alkalmazni.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított 89. §-át a kihirdetést követő napon folyamatban lévő, valamint az azt követően induló okleveles könyvvizsgálói képzési programok esetében kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított 90. § f) pontját a 2012. január 1-jét követően induló okleveles könyvvizsgálói képzési programok esetében kell alkalmazni.”

270. § Hatályát veszti a Kkt. 81. § (1) bekezdésében, 85. § (2) bekezdésében, 87. § (1) bekezdésében, 88. § (2) bekezdésében, 91. § (1) bekezdésében, 92. § (2) bekezdésében, 94. § (3) bekezdésében, 95. § (2) bekezdésében a „- az OKKT egyetértésével -” szövegrész, a Kkt. 142. § (1) bekezdésében a „- a kamara oktatási bizottságának egyetértésével -” szövegrész.

18. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása

271. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 15. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági szerződésben kijelölt vezető tisztségviselői a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárásban az adószám megállapítását követően a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” („b.a.”) toldattal kell jelezni. Az előtársasági jelleg feltüntetésének elmulasztása esetén a megkötött jogügyletek - ha a cégbíróság a társaságot nem jegyzi be - az alapítók által együttesen megkötött ügyleteknek minősülnek.

(3) Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság adószámának megállapítását követően folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.”

272. § A Gt. 133. §-a a következő szöveggel egészül ki:

„Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető.”

273. § A Gt. 221. § (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető.”

274. § A Gt. 311. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„311. § (1) A nyilvánosan működő részvénytársaságoknál legalább háromtagú audit bizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait a közgyűlés az igazgatótanács, illetve ahol felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottság független tagjai közül választja.

(2) Az audit bizottság legalább egy tagjának számviteli és/vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie.

(3) Az audit bizottság hatáskörébe tartozik:

a) a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése;

b) a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatának nyomon követése;

c) javaslattétel a könyvvizsgálóra és díjazására;

d) a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése, az alapszabály felhatalmazása alapján a részvénytársaság képviseletében a szerződés aláírása;

e) a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények, összeférhetetlenségi és függetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendők ellátása, a könyvvizsgáló által a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatán kívül a részvénytársaság részére nyújtott egyéb szolgáltatások figyelemmel kísérése, valamint - szükség esetén - az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel;

f) a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére;

g) az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében; valamint

h) a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszer hatékonyságának a figyelemmel kísérése.

(4) Az alapszabály és külön jogszabály további feladatokat utalhat az audit bizottság hatáskörébe.”

19. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

275. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) Második Része a következő III. fejezettel és a következő 56/A. §-sal egészül ki:

III. Fejezet

A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ BIZTOSÍTÓRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

56/A. § (1) Közérdeklődésre számot tartó biztosítónak minősül a nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító és az a biztosító, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben az éves bruttó díjbevétel elérte az 1 milliárd 500 millió forintot.

(2) A közérdeklődésre számot tartó biztosítónak a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot kell létrehoznia és működtetnie, figyelemmel arra, hogy a nem nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító esetén ahol a Gt. részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott az (1) bekezdés szerinti biztosítót és annak legfőbb szervét kell érteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklődésre számot tartó biztosító rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó biztosítónak ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét.”

(2) A Bit. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„110. § (1) A biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke eredményelszámolásának szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) A biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke adatszolgáltatásának szabályait a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg.”

(3) A Bit. 235. §-ának a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

i) a biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke eredményelszámolásának szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) A Bit. 235/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„235/A. § Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a technikai kamatláb legnagyobb mértékét rendeletben állapítsa meg.”

276. § A Bit. 173. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„173. § A független biztosításközvetítő köteles a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező éves beszámolót a Felügyeletnek a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig megküldeni.”

20. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

277. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) IX. fejezete a következő alcímmel és 69/F. §-sal egészül ki:

A közérdeklődésre számot tartó hitelintézetre vonatkozó előírások

69/F. § (1) Közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnek minősül a nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet és az a hitelintézet, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben a mérlegfőösszeg meghaladta az ötszáz milliárd forintot.

(2) A közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnek a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot kell létrehoznia és működtetnie, figyelemmel arra, hogy nem nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet esetén ahol a Gt. részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott az (1) bekezdés szerinti hitelintézetet és annak legfőbb szervét kell érteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklődésre számot tartó hitelintézet rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnek ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét.”

278. § Hatályát veszti a Hpt. 66. § (8) bekezdése.

21. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

279. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény VI. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

VI. Fejezet

A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

62. § (1) Közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak minősül a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója.

(2) A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot kell létrehoznia és működtetnie, figyelemmel arra, hogy a nem nyilvános részvénytársasági formában működő kibocsátó esetén ahol a Gt. részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott az (1) bekezdés szerinti kibocsátót és annak legfőbb szervét kell érteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét.

(4) E § rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap alapkezelője minősül.”

22. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

280. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy)

c) a Kártalanítási Alap javára teljesített befizetéseknek, az Alap kezelésének és az Alap kezelője eredményelszámolási szabályait;”

(rendeletben állapítsa meg.)

281. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles - a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével - az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).”

(2) A Gfbt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi negyedéves összevetésével, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes jegyző a külön jogszabályban meghatározott módon - az 57/A. § (1) bekezdésének megfelelően mentesített gépjárművek kivételével - a gépjárművet kivonja a forgalomból.”

(3) A Gfbt. 54. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a káreseményben részes gépjármű a káresemény időpontjában az 57/A. § (1) bekezdésének megfelelően mentesített volt, az Információs Központ a mentesített gépjármű által okozott károkkal kapcsolatban a károk megtérítésére kötelezett, továbbá a kárrendezést végző szerv nevét és elérhetőségét a megkeresővel közli.”

(4) A Gfbt. az 57. §-t követően a következő fejezettel és 57/A. §-sal egészül ki:

V. Fejezet

ÁLLAMI GÉPJÁRMŰVEK MENTESÍTÉSE

57/A. § (1) Mentesek az e törvényben meghatározott biztosítási szerződés megkötésének kötelezettsége alól azon gépjárművek üzemben tartói, amelyeket az üzemben tartói jogokat gyakorló minisztériumot vezető miniszter, vagy az üzemben tartói jogokat gyakorló szervezet felett irányítási vagy felügyeleti jogot gyakorló miniszter (a továbbiakban: vagyonkezelésért felelős miniszter) rendeletében a biztosítási kötelezettség alól mentesített.

(2) A vagyonkezelésért felelős miniszter akkor mentesítheti az (1) bekezdésben meghatározott gépjárművek üzemben tartóit, ha a mentesítés hatályának a kezdetét megelőzően meghozatalra kerülnek az intézkedések a mentesítésre kerülő gépjárművekkel kapcsolatos jövőben bekövetkező károk rendezéséről, továbbá a károk és annak rendezésének fedezetéről, amelynek keretében

a) össze kell állítani és naprakészen kell tartani a mentesített gépjárművek jegyzékét, illetve biztosítani kell a mentesített gépjárművek nyilvántartásával kapcsolatos intézkedéseket, illetve az ahhoz való hozzáférést az Információs Központ feladatait ellátó Nemzeti Iroda számára,

b) Magyarország, továbbá más tagállam területén ki kell jelölni a mentesített gépjárművek által az okozott károk rendezését és megtérítését végző szervet,

c) biztosítani kell a b) pontban meghatározott szervezetnél a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

d) meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a mentesített gépjárművek által az okozott károk rendezését és megtérítését végző szerv a Belső Szabályzatban foglaltaknak megfelelően teljesíteni tudja a károkkal kapcsolatos megtérítési kötelezettségét, illetve a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel legyenek ellátva.

(3) A miniszter a mentesítést megelőzően közli az Európai Bizottsággal, a tagállamokkal és az Információs Központ feladatait ellátó Nemzeti Irodával a mentesített gépjárművek jegyzékét, a mentesített gépjárművek által okozott károkkal kapcsolatban a károk megtérítésére kötelezett, továbbá a kárrendezést végző szerv nevét és elérhetőségét.

(4) Ha a Nemzeti Iroda, illetve a Kártalanítási Szervezet - a külföldi nemzeti iroda, illetve kártalanítási szervezet megtérítési igénye alapján - a kárt megtérítette, a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és - átalányösszegben is megállapítható - költsége megtérítését követelheti - a Belső Szabályzatban foglalt feltételek szerint - a mentesített gépjármű üzemben tartójától.”

(5) A Gfbt. 69. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a kormány tagja, hogy rendeletben megállapíthassa a biztosítási kötelezettség alól mentes gépjárművek körét, ezek nyilvántartására vonatkozó szabályokat, gépjárművek által okozott károk megtérítését és rendezését végző szerv kijelölését, a szerv működésére vonatkozó szabályokat és a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel történő ellátására vonatkozó szabályokat.”

(6) A Gfbt. 70. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

h) az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről.”

VII. Fejezet

AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉS MÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYOZÁST TARTALMAZÓ TÖRVÉNYEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

23. Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása

282. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre (adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság, kamat), ha azok megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik. E törvényt kell alkalmazni

a) a vámazonosító szám megállapításával és a külön jogszabály alapján a vámhatóság hatáskörébe tartozó személyek nyilvántartásba vételével összefüggő eljárásokra a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel, valamint

b) a vámtartozás esetén az adóhatóság által a költségvetési támogatás vonatkozásában gyakorolható visszatartási jog tekintetében.”

283. § Az Art. 5. §-a a következő új (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szakértő intézmény kirendelése során nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény

a) ügyfél által javasolt szakértő kirendelésére,

b) kirendelt szakértő eljárási bírsággal történő sújtására

vonatkozó szabályait.”

284. § Az Art. 7. §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, és ezt az adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás - a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl - az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást vagy annak megszűnését az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.”

285. § Az Art. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adózó (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit felszámolás esetén a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló, illetve a végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.”

286. § (1) Az Art. 16. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:)

e) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát, a zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó, vagy minősített többségű befolyással rendelkező részvényesének cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát, továbbá a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság esetében azt a tényt, ha a tag (részvényes) szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag (részvényes) minősített többségű befolyással rendelkezik,”

(2) Az Art. 16. § (3) bekezdése a következő n)-p) pontokkal egészül ki:

(Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:)

n) a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerint bejelentkező adózók jegyzett tőkéjének összegét;

o) külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás megnevezését, székhelyét, cégjegyzék számát (nyilvántartási számát);

p) magyarországi tényleges üzletvezetési helyét, ha magyar adóügyi illetőségét a tényleges üzletvezetési hely alapozza meg.”

(3) Az Art. 16. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az iskolaszövetkezetnek a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény 194/A. § (2) bekezdése szerint megkötött munkaszerződéssel létesített munkaviszony keretében személyesen közreműködő tagja esetében - a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a munkáltató iskolaszövetkezet az állami adóhatóság felé köteles a munkaszerződés megkötésének napján bejelenteni

a) a munkáltató (iskolaszövetkezet) adószámát,

b) a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,

c) a nappali tagozatos tanuló, hallgató iskolaszövetkezeti tag munkavállaló esetében a diákigazolvány azonosító számát.

A munkáltató iskolaszövetkezet köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját. Jogutódlás esetén az e § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.”

287. § (1) Az Art. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 17. § (1) bekezdés b) pontja szerint bejelentkező adózó vonatkozásában nem tekinthető jogerősnek az adóhatóság adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozata, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le. A (2) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az állami adóhatóság adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozata akkor sem, ha a 24/C. § (4) bekezdés szerint előterjesztett kimentési kérelmet elutasító határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.”

(2) Az Art. 17. § (3) bekezdés a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:]

a) iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;”

d) a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) adóazonosító számát, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, a közös vállalat adóazonosító jellel nem rendelkező tulajdonosa esetén az adóazonosító jel közlése végett e törvényben meghatározott adatokat;”

(3) Az Art. 17. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet az állami adóhatósághoz bejelenti azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt, a tevékenység megkezdése, illetve - ha a munkavégzés céljából Magyarországra történő utazása ezt megelőzi - a beutazása előtti napon külföldi illetőségű magánszemélyt,

a) akinek - a tevékenység megkezdésekor ismert körülmények alapján - az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy viszonosság értelmében várhatóan személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik, továbbá

b) akinek a tevékenysége megkezdésekor ismert körülmények változása következtében az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik.

Az a) pont esetében a tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül, a b) pont esetében pedig a személyi jövedelemadó-kötelezettség keletkezését követő 30 napon belül kell a bejelentési kötelezettséget teljesíteni.”

(4) Az Art. 17. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (10) bekezdésben előírt bejelentés tartalmazza:]

c) a munkavégzésre megbízást adó külföldi szervezet vagy magánszemély nevét, székhelyét (telephelyét), illetve lakóhelyét.”

(5) Az Art. 17. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Az egyéni vállalkozó adózó tevékenységi köreinek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő bejelentését a mindenkor hatályos Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kódokon teljesíti. A magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző adózó tevékenységi köreit szintén az ÖVTJ kód szerint jelenti be az állami adóhatósághoz.”

(6) Az Art. 17. § a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) A kölcsönvevő az állami adóhatósághoz bejelenti a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás

a) megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét - ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét -, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás megkezdésének napját,

b) befejezése napját követő napon a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás befejezésének napját.”

288. § Az Art. 20/A. § (2) bekezdése a következő dc) alponttal egészül ki:

[(2) Az adóigazolványt kiegészítő kártya a következő adatokat tartalmazza:

d) az érvényesség időtartama,]

dc) amely START BÓNUSZ kártya esetén egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak, ha az rövidebb, mint egy év.”

289. § Az Art. a következő 22/C. §-sal és a §-t megelőzően a következő új alcímmel egészül ki:

A vámazonosító számmal összefüggő bejelentési kötelezettség

22/C. § (1) Magánszemély adózó az állami adó- és vámhatósághoz - a 20. § (1) bekezdésében foglalt adatokon túl - bejelenti

a) nyilatkozatát, arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e vámazonosító számmal (a továbbiakban: VPID szám) vagy közösségi vámazonosító számmal (a továbbiakban: EORI-szám)

b) nem magyar állampolgárságú magánszemély úti okmányának típusát, számát, a kiállítás és a lejárat idejét, a kiállító hatóság illetőségét, elektronikus elérhetőségét.

(2) Nem magánszemély adózó az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti

a) nevét (elnevezését), rövidített nevét,

b) székhelyének, központjának vagy állandó üzleti vállalkozásának címét, levelezési címét, elektronikus elérhetőségét,

c) a Közösség területén letelepedett adózó esetén pénzforgalmi számla számait, más tagállam(ok)ban kiadott adóazonosító számait,

d) nyilatkozatát, arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e VPID számmal vagy EORI-számmal.

(3) Az állami adó- és vámhatóság kérheti a bejelentendő adatok hitelességét bizonyító okiratok bemutatását.

(4) A VPID szám igénylése esetén vagy vámazonosítóval kapcsolatos ügyben az adózó nyilatkozik adatainak a közösségi nyilvántartási rendszerbe (központi EORI-rendszer) történő feltöltéséről, vagy eltávolításáról.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a vámazonosító szám igénylése esetén a bejelentés alapján VPID számot állapít meg. A VPID szám kiadása iránti kérelem az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg is előterjeszthető az állami adó- és vámhatóságnál.”

290. § (1) Az Art. 23. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében és 22/C. §-ában felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.”

(2) Az Art. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz

a) a tényleges üzletvezetés helye áthelyezésének időpontját és az érintett másik államot, ha a tényleges üzletvezetésének helyét Magyarország területéről másik állam területére helyezi át,

b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.”

291. § (1) Az Art. 24. § (8)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) Az állami adóhatóság a közösségi kereskedelemben érintett adózónak a bejelentés, kérelem alapján - a bejelentés, kérelem előterjesztésének, de legkorábban az adószám megállapításának napjával - közösségi adószámot állapít meg, a közösségi adószám megállapítására vonatkozó bejelentést, kérelmet az adószám iránti kérelemmel egyidejűleg is elő lehet terjeszteni. Az adózó a közösségi adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iraton feltünteti. Az állami adóhatóság kérelemre - a bejelentés napjával - az adóév közben is törli az adózó közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.

(9) Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak, vagy az adóregisztrációs eljárás során megállapítja, hogy az adószám megállapításának törvényi akadálya áll fenn.”

(2) Az Art. 24. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Ha az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély ezen minőségére tekintettel VPID számmal is rendelkezett és az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnését követően, tevékenységének a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozóként vagy adószámmal rendelkező magánszemélyként történő folytatása során, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint újabb bejelentést tesz, akkor az állami adóhatóság hivatalból másik adószámot állapít meg részére, melyről értesíti az adózót. Az adóhatóság a bejelentés időpontjától ezen másik adószámon tartja nyilván az adózót.”

292. § (1) Az Art. 24/A. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha

a) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,

b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,

c) az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőlegfizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget.”

(2) Az Art. 24/A. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az állami adóhatóság az adószám felfüggesztését az (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelő határozatot, valamint az (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelt felfüggesztést követően az adószám törlését a (4) bekezdés szerint elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 15 - törlést elrendelő határozat esetén 8 - napra az állami adóhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a honlapon való közzététel napját, a határozatot hozó adóhatóság megnevezését, az ügy számát és tárgyát, az adózó elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy az adóhatóság az adószám (közösségi adószám) felfüggesztéséről, illetve a (4) bekezdés szerinti törléséről az (1) bekezdés a) pontja alapján határozatot hozott, amelyet az adózó vagy képviselője a határozatot hozó adóhatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. Az e bekezdés szerint közlendő határozatot a hirdetmény honlapon történő közzétételét követő tizenötödik - törlést elrendelő határozat esetén nyolcadik - napon kell közöltnek tekinteni.”

293. § Az Art. a következő alcímekkel és 24/B-24/G. §-sal egészül ki.

„24/B. § (1) Az állami adóhatóság az adószámot törli, ha

a) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím,

b) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentette be,

c) az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy.

(2) Az állami adóhatóság az adószám törléséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni kivéve, ha az állami adóhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt. Az állami adóhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon megkeresi a cégbíróságot vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a törlés tényének és időpontjának cégjegyzékbe vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében vagy a törlésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet. Ha a törlés elrendelésére az (1) bekezdés alapján került sor, az állami adóhatóság a cégbíróság megkeresésével egyidejűleg törvényességi felügyeleti eljárást vagy az ismeretlen székhelyű cég megszüntetése iránti eljárást kezdeményez.

(3) Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az állami adóhatóság az adószám törlésével egyidejűleg, ugyanazon határozatban a közösségi adószámot is törli. A határozat közösségi adószámot érintő rendelkezése önállóan nem fellebbezhető.

(4) Az állami adóhatóság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 15 napra az állami adóhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a határozatot hozó állami adóhatóság megnevezését, az ügy számát és tárgyát, az adózó elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy az állami adóhatóság az adószám törléséről határozatot hozott, amelyet az adózó vagy képviselője a határozatot hozó állami adóhatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. Az e bekezdés szerint közlendő határozatot a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

(5) Az állami adóhatóság az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő határozatról és a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.

(6) Ha az állami adóhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoport tagjának adószámát törli, ezzel egyidejűleg - külön határozatban - rendelkezik a csoport részére megállapított csoport azonosító szám, közösségi adószám törléséről. Az eljárásra és a csoport azonosító szám, közösségi adószám törléséhez fűződő jogkövetkezményekre e §-nak az adószámra (közösségi adószámra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) A 17. § (1) bekezdés b) pontjában említett adózó részére az adószám e § szerinti törlését követően adószám nem állapítható meg, egyéb esetben, ha az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását a 17. § (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kéri. Az állami adóhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.

Adóregisztrációs eljárás

24/C. § (1) Az állami adóhatóság a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózók adószámának megállapítását megelőzően a 16. § (3) bekezdése szerint bejelentett adatok és az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést követően megvizsgálja, hogy fennáll-e az adószám megállapításának (2) bekezdésben meghatározott valamely akadálya.

(2) Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese (e szakasz alkalmazásában: tag)

a) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely

aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy

ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony a felszámolás kezdő napját megelőző 180. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy

ac) adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az adószám 24/A. § szerinti felfüggesztését, követően, vagy a 24/B. § szerint, illetve a 24/D. § (2), illetve a 24/F. § (6) bekezdésében felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján, vagy azt követően bármelyik nap fennállt.

b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés ac) pontja alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az adószám törlését kimondó határozata, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.

(4) Amennyiben az állami adóhatóság az adószám megállapítását a (2) bekezdés szerint megtagadta, az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámát megtagadta, az adószám megállapítását megtagadó határozat adózóval történő közlésétől számított 8 napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(5) Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha az adószám megállapítását a (2) aa), ab), vagy b) pontja alapján tagadta meg és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, a (4) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban bizonyítja, hogy

a) az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő, illetőleg megrendelő részben vagy egészben nem egyenlítette ki, és

b) a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló - illetőleg a felszámolás kezdő időpontjában fennállt -, határidőre ki nem egyenlített követelések összege az adótartozás összegét eléri vagy meghaladja, illetőleg a felszámolás kezdő időpontjában elérte vagy meghaladta, és

c) az adótartozást felhalmozó adózó a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

(6) Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a (2) bekezdés ac) pontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámát megtagadta,

a) az adószám megtagadására okot adó adószám törléssel érintett adózóban (e bekezdés alkalmazásában: törölt adózó) tagi jogviszonnyal nem rendelkezett, és

b) a (4) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban okirattal bizonyítja, hogy vezető tisztségviselőként a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(7) Az állami adóhatóság jogosult a (4) bekezdés szerinti kérelemben foglaltak valódiságát - így különösen a tartozást felhalmozó adózó által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tényleges megvalósulását - a (2) bekezdés aa) alpontja, valamint b) pontja szerinti adótartozással rendelkező adózónál, illetőleg az (5) bekezdés a) pontja szerinti vevőnél, megrendelőnél vizsgálni, illetőleg e tekintetben a korábbi ellenőrzések eredményeit felhasználni.

(8) A (4) bekezdés szerinti kérelem elbírálására nyitva álló határidőbe nem számít bele a (7) bekezdés szerinti ellenőrzés(ek) időtartama.

(9) Az állami adóhatóság az adószámot a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentéstől számított 1 munkanapon belül állapítja meg, ha a cégbíróság által közölt adóazonosító szám alapján folytatott vizsgálat eredményeképpen a (2) bekezdésben meghatározott akadályok egyike sem valószínűsíthető ezen határidőn belül, egyébként az adószám megállapítása, vagy megtagadása tárgyában a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentéstől számított 8 munkanapon belül dönt. Ennek során felszólíthatja az adózó vezető tisztségviselőjét, illetve tagját arra, hogy nyilatkozzon a (2) bekezdésben meghatározott akadály fennállásáról. Az állami adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha az adózó adószámának megállapítására nem került sor az 1 munkanapos határidőn belül.

(10) Ha az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, úgy az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen felelnek. Mulasztás esetén az állami adóhatóság a mulasztási bírságot - magánszemély esetén a magánszemély adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával - valamennyi tagra (részvényesre) kiszabhatja.

(11) Az állami adóhatóság az (1)-(9) bekezdés alkalmazása során az adózót a részére képzett technikai azonosítószámon tartja nyilván, amelyet az adószám megállapítása iránti kérelem jogerős elutasítása esetében törölni kell. Ha a (9) bekezdés szerint az állami adóhatóság elektronikus úton arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adózó adószámának megállapítására nem került sor az 1 munkanapos határidőn belül, ezen értesítéssel együtt közli a cégbírósággal, és a cégbíróság útján az adózóval a technikai azonosító számot. Az adószám megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével teljesíti.

(12) Amennyiben az adószám megállapítását követő egy éven belül az állami adóhatóság tudomására jut, hogy az adózó adószámának megállapítására a (2) bekezdésben meghatározott valamely akadály fennállása ellenére került sor, az állami adóhatóság a 24/D. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jár el az adózóval szemben.

24/D. § (1) Az állami adóhatóság a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózók vezető tisztségviselőjének, képviseletre jogosult tagjának, vagy a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese (e szakasz alkalmazásában: tag) személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően 30 napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 24/C. § (2) bekezdésben meghatározott valamely akadály.

(2) Az állami adóhatóság az akadály megállapítása esetén felszólítja az adózót, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított 15 napon belül hárítsa el azt. Abban az esetben, ha az adózó nem tesz eleget a felszólításnak és mulasztását nem menti ki, a 24/B. § szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot - a hirdetményi úton történő közlés mellőzésével - közvetlenül az adózóval közli.

(3) Az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózót a (2) bekezdés szerint felszólította, a felszólítás adózó által történt kézhezvételétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül a 24/C. § (4) bekezdése szerinti kimentési kérelmet terjeszthet elő. A kérelem elbírálására a 24/C. § (5)-(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben az állami adóhatóság az adózó kérelmének helyt ad, úgy az adószám (2) bekezdés szerinti törlését mellőzi.

24/E. § (1) Az állami adóhatóság kérelemre 30 napon belül igazolást állít ki arról, hogy a kérelmezővel szemben az igazolás kiállításának napján nem áll fenn olyan, a 24/C. § (2) bekezdésben felsorolt akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, vagy képviseletre jogosult tagként, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagként, vagy részvényesként (e szakasz alkalmazásában: tag) történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy a más adózóval szemben a 24/D. § rendelkezéseinek alkalmazásához vezet. Az állami adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező adóazonosító számát.

(2) Az adózó, vagy az adózónak nem minősülő magánszemély abban az esetben, ha az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti igazolás kiállítását a 24/C. § (2) bekezdésben meghatározott valamely akadály fennállására tekintettel tagadta meg, a 24/C. § (4) bekezdése szerinti kérelmet terjeszthet elő.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálására a 24/C. § (5)-(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben az állami adóhatóság az adózó kérelmének helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki részére, amelyen az akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerint kiállított igazolás hatósági bizonyítványnak minősül. Az állami adóhatóság az (1) és a (3) bekezdésben foglalt igazolás kiállítását határozattal tagadja meg, ha a kiállítás feltételei nem állnak fenn. Az állami adóhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, vagy tagja, amellyel szemben az igazolás benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban.

(5) Az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását a 24/C. § (2) bekezdésben meghatározott okok alapján nem tagadhatja meg, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24/D. § (2) bekezdése szerint, ha megállapítja, hogy az adózó valamennyi vezető tisztségviselője, és tagja rendelkezik az (1) bekezdés szerint kiállított 15 napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be.

(6) Az állami adóhatóság a 24/C. § (2) bekezdésben meghatározott okra hivatkozással nem tagadhatja meg az adózó adószámának megállapítását, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24/D. § (2) bekezdése szerint, ha az állami adóhatóság az adózó azon vezető tisztségviselője, tagja részére, akire tekintettel fennállna a 24/C. § (2) bekezdésben foglalt valamely akadály, 15 napnál nem régebbi igazolást állított ki az (1) bekezdés szerint, kivéve, ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, vagy taggal szemben.

Fokozott adóhatósági felügyelet

24/F. § (1) Az állami adóhatóság az adószám megállapítását, illetőleg a 24/D. § szerinti eljárást követően haladéktalanul kockázatelemzési eljárást folytat le, amely során az adózó részére kérdőívet küldhet, amelyen - az adózó által végezni kívánt tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállásának ellenőrzése céljából - az alábbiakra hívja fel az adózót:

a) a tevékenység részletes bemutatása,

b) a foglalkoztatottak számával, az alkalmazás jellegével kapcsolatos információk közlése,

c) a tevékenység folytatásához rendelkezésre álló eszközök bemutatása,

d) a tevékenység végzéséhez szükséges helyiség adataira, valamint a helyiség használatának jogcímére vonatkozó információk közlése,

e) a végezni kívánt tevékenységhez rendelkezésre álló pénzügyi, finanszírozási források részletes bemutatása.

(2) Az állami adóhatóság az adózót határozattal - legfeljebb egy éves időtartamra - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja, ha a kockázatelemzési eljárás során megállapítja, hogy a gazdasági tevékenység megvalósulása az adózó tagjainak (részvényeseinek), illetve vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokra tekintettel kockázatos, vagy a gazdasági tevékenység megvalósulásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek nem állnak az adózó rendelkezésére, vagy ha a rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek valószínűsíthetően nem elegendőek a gazdasági tevékenység megvalósításához.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kockázat megállapítható akkor is, ha az adózó adószámának megállapítására az adózó 24/C. § (4) bekezdése szerinti kérelme alapján került sor, illetve az adózó adószámának a törlésére a 24/D. § (3) bekezdése alapján azért nem került sor, mert az állami adóhatóság az adózó kimentési kérelmének helyt adott, továbbá, ha az adózó vezető tisztségviselője, vagy tagja részére az állami adóhatóság a 24/E. § (2) bekezdés szerinti kérelem alapján állított ki igazolást.

(4) Az állami adóhatóság a kockázatelemzési eljárás során és a fokozott adóhatósági felügyelet alatt is ellenőrzés keretében vizsgálhatja az adózó által bejelentett, illetve az (1) bekezdés szerinti kérdőíven szereplő adatok valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés keretében az állami adóhatóság az adószám felfüggesztésére, vagy törlésére okot adó mulasztást állapít meg, úgy az e törvény 24/A. §-ában vagy a 24/B. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.

(5) Az állami adóhatóság a fokozott adóhatósági felügyelet elrendeléséről szóló határozatban

a) az adózót a rá egyébként irányadó általános forgalmi adóbevallási gyakoriságnál gyakoribb - éves helyett negyedéves vagy havi, negyedéves helyetti havi - bevallás benyújtására kötelezheti azzal, hogy az áttérésre az e törvény 1. számú mellékletének I./B./3. ad)-af) alpontjait kell megfelelően alkalmazni, és a fokozott adóhatósági felügyelet lejártát követően az adózó adóbevallási kötelezettségét a rá vonatkozó általános szabályok szerint teljesíti, illetve

b) az adózót a 8. számú melléklet szerinti összesítő nyilatkozat rá egyébként irányadó benyújtási gyakoriságnál gyakoribb benyújtásra kötelezheti, azzal, hogy a fokozott adóhatósági felügyelet lejártát követően az adózó a nyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségét a rá vonatkozó általános szabályok szerint teljesíti, illetve

c) az adózót a fokozott adóhatósági felügyelet időtartamára kötelezheti adóbevallásának, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatának adótanácsadóval, adószakértővel, vagy okleveles adószakértővel történő ellenjegyeztetésére,

d) kötelezheti, hogy az általános forgalmi adó bevallásával egyidejűleg nyújtsa be papír alapon az állami adóhatósághoz a bevallás alapjául szolgáló bizonylatok másolatát.

(6) Az állami adóhatóság a 24/B. § szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli, ha

a) az adózó az e § szerinti kérdőívre határidőn belül nem válaszol, vagy a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget és mulasztását nem menti ki, vagy

b) az állami adóhatóság a fokozott felügyelet időtartama alatt az adózó terhére a 172. § (2) bekezdése szerint mulasztási bírságot vagy a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggő adóhiány alapján megállapított adóbírságot szab ki, vagy

c) a fokozott felügyelet időtartama alatt felszólítás ellenére nem teljesíti bevallási-, vagy - ha összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett - összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettségét és a mulasztását nem menti ki.

d) az adózó felszólítás ellenére sem tesz eleget az (5) bekezdés alapján előírt kötelezettségének és mulasztását nem menti ki.

A vámazonosító számmal összefüggő bejelentés szerinti nyilvántartásba vétel

24/G. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az adózót. Az állami adó- és vámhatóság az adózót - a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) 4k-4t. cikkeiben foglaltak alkalmazása mellett - e törvényben, vagy a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényben, vagy a külön jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó eljárása során a hivatalból vagy kérelemre adott VPID szám alapján tartja nyilván. A VPID szám az EK végrehajtási rendelet 4k. cikk (3) bekezdésével összhangban nyilvántartási és azonosító számként (a továbbiakban: EORI-szám) használható. A vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban a VPID számra történő hivatkozást EORI-számra történő hivatkozásként kell érteni.

(2) A VPID szám kiadását az állami adó- és vámhatóság megtagadja, ha a bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak.

(3) Az adózó a VPID számát a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie.

(4) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból állapítja meg a VPID számát annak az adózónak,

a) aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy

b) akinek az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához, végrehajtásához adó- és vámhatósági nyilvántartása szükséges.”

294. § Az Art. 27. §-a a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A munkáltató a munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyekről a 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában az adóévet követő év február 12-ig adatot szolgáltat. Ha a magánszemély munkáltatói adómegállapítást választott, és ennek ellenére személyi jövedelemadójáról adóbevallást nyújt be, úgy az adóhatóság felhívására, a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül igazolhatja, hogy munkáltatói adómegállapítás választására nem volt jogosult. Amennyiben a magánszemély a felhívásra határidőn belül nem válaszol, vagy nem igazolja, hogy munkáltatói adómegállapítás választására nem volt jogosult, úgy az adóhatóság a magánszemély által benyújtott adóbevallást abban az esetben sem dolgozza fel, ha annak benyújtása megelőzte a munkáltatói adómegállapítás adóhatósághoz továbbításának időpontját.

(6) Amennyiben a magánszemély az (5) bekezdés szerinti felhívásra igazolja, hogy munkáltatói adómegállapítás választására nem volt jogosult, úgy az adóhatóság az adózó bevallását feldolgozza azzal, hogy a 37. § (4) bekezdésben meghatározott kiutalásra nyitva álló határidőt az igazolás benyújtásának napjától kell számítani.”

295. § Az Art. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az az adózó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéből, és munkáltatói adómegállapítást sem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az adóévet követő év február 15. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton az adóhatósághoz bejelenti, hogy adókötelezettsége teljesítéséhez az egyszerűsített bevallási lehetőséget választja. Az egyszerűsített bevallás választásának további feltétele az adózó belföldi lakcímének vagy elektronikus levélcímének közlése. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.”

296. § (1) Az Art. 31. § (2) bekezdés 23. pontja a következők szerint módosul, valamint a 31. § (2) bekezdése a következő új 29-31. ponttal egészül ki:

[(2) A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékról és az alábbi adatokról:]

„23. a külön jogszabály szerint START-, START PLUSZ-, START EXTRA, valamint a START BÓNUSZ kártyával rendelkező személy után, valamint a Karrier Híd programban résztvevő személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény alapjáról és összegéről, valamint a külön jogszabály szerint gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és az ő gyermekgondozási szabadságának időtartalma alatt munkakörében foglalkozatott vagy gyermekgondozási szabadságának lejártát követően a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása után a foglalkoztató által igénybevett szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény összegéről,”

„29. a magánnyugdíjpénztári tagság tényéről,

30. a szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről,

31. szociális hozzájárulási adóból igénybe vett kedvezmény (a 23. pontban meghatározott kedvezmények kivételével) esetén a személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett kedvezmény jogcíméről, alapjáról és összegéről,”

(2) Az Art. 31. §-a a következő új (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az az adózó, aki/amely az adóév során bármely hónapban a (2) bekezdés szerinti bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is bevallás vagy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozat benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulék kötelezettsége - adó- (adóelőleg-), és/vagy járulékalapot képező kifizetés, juttatás hiányában - nem keletkezett.”

(3) Az Art. 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz. A magánszemély adózó a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be. Az igazolási kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik és a határidő mulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.”

(4) Az Art. 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon - a bevallás benyújtására előírt határidőig - nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra.”

(5) Az Art. 31. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A vizsgálat alá vont adó, költségvetési támogatás vonatkozásában a be nem nyújtott bevallás az ellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig pótolható.”

(6) Az Art. 31. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Az általános forgalmi adó alanya az általános forgalmi adó bevallásban nyilatkozik

a) az olyan termékbeszerzés értékesítője, szolgáltatás nyújtója által kibocsátott számla (számlával egy tekintet alá eső okirat) adatairól, amely után az adott elszámolási időszakban adólevonási jogot gyakorolt, valamint

b) az olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott, áthárított adót tartalmazó számla (számlával egy tekintet alá eső okirat) adatairól, amely termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után az adófizetési kötelezettsége az adott elszámolási időszakban keletkezett (összesítő jelentés).”

297. § (1) Az Art. 33. § (3) bekezdésének c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha)

c) az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül,”

e) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, illetve ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenyégének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény).”

(2) Az Art. 33. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallási kötelezettségeiket a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint teljesítik. A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról törvény eltérő rendelkezése hiányában e törvény általános rendelkezései szerint kell az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni. A tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le.”

(3) Az Art. 33. § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Amennyiben a felszámolás, végelszámolás útján megszűnő adózó valamely munkavállalójának munkaviszonya az adózó jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg szűnik meg, a felszámoló, végelszámoló a záró adóbevallás és a jogutód nélküli megszűnés közötti időszak vonatkozásában a munkabért és bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adókról és járulékokról a munkaviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles bevallást benyújtani, és ezzel egyidejűleg az adót megfizetni.”

298. § Az Art. kiegészül a következő alcímmel és az alcím utáni 33/A. §-sal:

Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése

33/A. § (1) Az adózó (ideértve az adóbevallást benyújtó más személyt is) a bevallás benyújtására előírt határidőig benyújtott adóbevallásában bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy az általa az adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelhető adó összege azért lehet hibás, mert az adó megállapítása szempontjából meghatározó tényállásra irányadó jogszabályi rendelkezés általa elfogadott értelmezése tévesnek minősülhet. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Önellenőrzés keretében nincs lehetőség a bejelentés megtételére. A bejelentésnek nem lehet a tárgya az általános forgalmi adó és az innovációs járulék, továbbá a szokásos piaci ár megállapítása vagy adókedvezmény igénybevétele nem szolgálhat a bejelentés alapjául.

(2) Több jogcímen fennálló adókötelezettség bevallására alkalmas nyomtatvány esetében a bejelentést adónként külön-külön kell megtenni. Az adóra vonatkozóan tett bejelentés hatálya kiterjed az adónak az ugyanazon a bevallási nyomtatványon feltüntetett vagy feltüntethető előlegére is.

(3) A bejelentés nem bizonyítja, hogy az adózó által elfogadott jogszabály-értelmezés téves. Téves jogszabály-értelmezés esetében a bejelentés az adózót nem mentesíti az adóhiány megfizetése alól.

(4) A bejelentésre az adózó akkor jogosult, ha legkésőbb az adóbevallás benyújtásának napján az ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvben rögzíti a bejelentés alapjául szolgáló tényállást és az arra irányadó jogszabályi rendelkezéseket, valamint az általa az adóbevallás elkészítése során elfogadott jogszabály-értelmezést és e jogszabály-értelmezés elfogadásának indokait. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az adózó és a jegyzőkönyvet ellenjegyző ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő, valamint az adóbevallás azonosításához szükséges adatokat is. A jegyzőkönyvben hivatkozott vagy ahhoz csatolt irat, dokumentum csak akkor tekinthető a jegyzőkönyv részének, ha az a jegyzőkönyv alapján egyértelműen azonosítható. Az ellenjegyzett jegyzőkönyvet a bejelentést követő 3 napon belül be kell nyújtani az állami adóhatósághoz; e határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A jegyzőkönyv adatait az állami adóhatóság az ellenőrzésre történő kiválasztáshoz felhasználhatja.

(5) A bejelentés díjköteles. A díj mértéke a bejelentés tárgyát képező adónként az adó adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelt összege abszolút értékének 0,5 százaléka, de legalább 100 ezer és legfeljebb 5 millió forint. A díjat az adóhatóság által e célra kijelölt számlára a bejelentést tartalmazó adóbevallás benyújtásának napjáig kell megfizetni; e határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A díjak nyilvántartására és elszámolására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni. A díjfizetés tárgyára, illetőleg az elévülés tekintetében az illetéktörvény 28. § (2)-(3) bekezdését, valamint 86. §-ában foglaltakat megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény illetéket említ, azon díjat kell érteni.

(6) Ha az adóhatóság a bejelentéssel érintett bevallás utólagos vizsgálata során adókülönbözetet állapít meg, az (5) bekezdés szerint megfizetett díjat az adózónak ki kell egészítenie a megállapított adókülönbözet azon részének 0,5 százalékáig, de legfeljebb 5 millió forintra, amely rész az adózó által elfogadott (a jogszerű bejelentés alapjául szolgáló jegyzőkönyvben rögzített) téves jogszabály-értelmezés következménye. A díj kiegészítésére az adóhatóság az ellenőrzés megállapításairól szóló határozatban kötelezi az adózót.

(7) Az adózó bizonytalan adójogi helyzetre hivatkozó bejelentése nem jogszerű, ha

a) az adózó a díjat az előírt határidőig hiánytalanul nem fizette meg;

b) a bejelentés vagy az azt alátámasztó jegyzőkönyv nem felel meg az e törvényben foglalt bármely feltételnek,

c) az adózó az adóbevallás elkészítése során nyilvánvalóan téves jogszabály-értelmezést fogadott el. Nyilvánvalóan téves jogszabály-értelmezésnek minősül különösen, ha az adózó az adó mértékét bevallásában nem megfelelően tüntette fel, vagy bíróság által saját ügyében azonos tényállás mellett már jogerősen elbírált kérdést rögzített a jegyzőkönyvben.

d) a bejelentés alapjául szolgáló tényállás olyan jogügylet következménye, amely ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás e törvényben meghatározott alapelvével;

e) az adózó a bejelentés alapjául szolgáló, ellenjegyzett jegyzőkönyvet a bejelentést követő 3 napon belül nem nyújtja be az állami adóhatósághoz.

(8) Amennyiben az adóhatóság a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésével érintett bevallást utólagos vizsgálat alá vonja, az ellenőrzés során az adóhatóság a jegyzőkönyvben foglaltakat megvizsgálja. Az adózó - a (7) bekezdésben foglalt esetek kivételével - mentesül a téves jogértelmezéssel összefüggő adóhiány alapján kiszabható adóbírság alól.

(9) Ha az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak megalapozottak, úgy ezt a körülményt soron kívül jelzi az adópolitikáért felelős miniszternek.”

299. § Az Art. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az adóhatóság utólag megállapítja, hogy az e törvény 20/A. §-a szerinti START, START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ kártya igényléséhez kapcsolódó - külön jogszabályban előírt - nyilatkozattételi kötelezettségét az igénylő rosszhiszeműen, valótlan adatok feltüntetésével teljesítette, az így megszerzett kártya felhasználása esetén az adóhatóság a foglalkoztatót megillető kedvezményes mértékű szociális hozzájárulási adó, valamint az általános szabályok szerint kedvezmény nélkül megállapított szociális hozzájárulási adó közötti különbözet összegének megfizetésére a kártya tulajdonosát (felhasználóját) határozattal kötelezi.”

300. § Az Art. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény melléklete vagy külön törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt általános forgalmi adót, ha a visszaigényelhető adó összege az 500 ezer forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni. Ha az adózó a kiutalási igényét a felszámolást, (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást felszámolás, vagy végelszámolás esetén 60, egyszerűsített felszámolás, vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani. Az adóhatóság a magánszemély jövedelemadóbevallásában feltüntetett visszatérítendő adót (költségvetési támogatást) az igény (bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jétől utalja ki. Ha a költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. A kiutalásra nyitva álló határidőt,

a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság a 34. § (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától,

b) ha az ellenőrzés befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától,

c) ha a kiutalási igény jogosságának ellenőrzése az igény (bevallás) beérkezésének napjától számított 30 napon belül megkezdődik, és az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírság kiszabására vagy elővezetésre kerül sor, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv átadásának napjától

kell számítani.”

301. § Az Art. a következő új 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A. § Az adózó, amennyiben az adóhatóság felhívásában meghatározott határidőben sem teljesíti az általános forgalmi adóra vonatkozó adózási módjának bejelentését, - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - adó-visszaigénylésre, adó-visszatérítésre, költségvetési támogatás-igénylésre, túlfizetés visszatérítésére vonatkozó jogosultság a kötelezettség teljesítéséig nem illeti meg.”

302. § Az Art. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni, az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában ideértve a külön jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő fizetést is. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó az eljárási illeték, az állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díj, az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettség, valamint - ha végrehajtási eljárás alatt áll - a végrehajtói letéti számlára történő befizetés vonatkozásában az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét

a) készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával), vagy

b) a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetés útján

is teljesítheti.

(1a) A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét

a) készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával), vagy

b) a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással, illetőleg POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel

is teljesítheti.”

303. § (1) Az Art. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni. Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A fennmaradó összeget az egyéb adótartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni.”

(2) Az Art. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy [35. § (2) bek.] az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az általa nyilvántartott más adótartozásra számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. A csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás kezdő napját, illetve amennyiben az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti meg, az ideiglenes fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra. A felszámolás alatt álló adózó túlfizetés kiutalása iránti kérelmét legkorábban a záró adóbevallással egyidejűleg nyújthatja be az adóhatósághoz.”

304. § Az Art. 47. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

„47. § (8) Az e § (1)-(6) bekezdéseiben foglalt kötelezettség az iratok eredeti példányára, vagy - ha azt jogszabály nem zárja ki - eredeti példány hiányában a külön jogszabályban előírt módon, elektronikus úton előállított hiteles másolatára vonatkozik. Az adóigazgatási eljárásban az irat eredeti példánya - ha annak megőrzését jogszabály nem írja elő, és adózó azzal nem rendelkezik - nem kérhető.”

305. § Az Art. 50. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást tartalmazó, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (önellenőrzési lap) benyújtásával teljesíti.

(2) Azt az adót, illetve költségvetési támogatást, amelyről rendelkező jogszabály az önellenőrzés időpontjában nincs hatályban, egyéb befizetés, illetve egyéb támogatás jogcímén kell bevallani és megfizetni, illetve visszaigényelni.”

306. § (1) Az Art. 52. § (7) bekezdése a következő k)-l) ponttal egészül ki:

[(7) Az állami adóhatóság]

k) az általa a bb), bd), be), c), e) és h) pontok alapján teljesített adatszolgáltatások vonatkozásában, a bevallás kijavítása, önellenőrzéssel történő helyesbítése esetén, a hivatkozott pontokban felsorolt adatokat, a kijavítás, illetőleg az önellenőrzés benyújtásának időpontját követő hónap utolsó napjáig adja át.

l) Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv részére a helyi önkormányzatokról szóló törvény 33/A. § (7) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásához.”

(2) Az Art. 52. § (7) bekezdés bd) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

bd) a 31. § (2) bekezdése 1-5., 7-8., 10., 12-13., 23., 27. és 28. pontjában foglalt adatokat, továbbá a 31. § (2) bekezdésének 6. pontjában felsorolt adatok közül a munkaerő-piaci járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat az állami foglalkoztatási szerv részére az álláskeresési támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításához és ellenőrzéséhez, illetőleg a munkaügyi hatóság részére a munkaügyi ellenőrzés elősegítése céljából a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,”

(3) Az Art. 52. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) Az állami adóhatóság hivatalból adatot szolgáltat - elektronikus úton, a 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásra előírt határidőt követő hó utolsó napjáig - az állami foglalkoztatási szerv részére a Karrier Híd Igazolás alapján igénybe vett járulékkedvezmény alapjáról, összegéről, valamint a kedvezmény igénybevételével foglalkoztatott személy természetes személyazonosító adatairól, adóazonosító jeléről és lakcíméről.”

307. § Az Art. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat. Az adótitokra vonatkozó rendelkezéseket, és a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény 16. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni a VPID szám megállapításával, nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával összefüggő eljárásokra.”

308. § (1) Az Art. 54. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha)

e) az adóvégrehajtás során végrehajtási joggal vagy jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosának az ingatlanra az adóhatóság által bejegyeztetett jogok alapját képező tartozás fennálló összegéről, valamint a tehermentesítés módjáról szóló tájékoztatását szolgálja.”

(2) Az Art. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság tájékoztatására, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. A tájékoztatás joga a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét is megilleti az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben. Az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja a központi költségvetésből vagy Európai Uniós forrásból támogatást folyósító szervet az olyan jogerős döntésről, amelyek alapján a támogatás folyósításának alapjául szolgáló adatok, illetőleg a támogatás felhasználására vonatkozó adatok valótlansága valószínűsíthető vagy a folyósítással, felhasználással összefüggésben az ellenőrzés visszaélésre utaló körülményeket tárt fel. Az állami foglalkoztatási szervet a tájékoztatás joga - megkeresés alapján - megilleti arról is, hogy a magánszemélynek a munkanélküli-ellátás mellett van-e keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket. A tájékoztatás joga - a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatásához szükséges mértékben - megilleti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot is.”

(3) Az Art. 54. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés kiegészül a következő g) ponttal:

(Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi)

a) az általános forgalmiadó-alanynak minősülő, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózó, valamint e törvények hatálya alá nem tartozó, de adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét; csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választók esetén a csoport azonosító számot valamint a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét, illetve a csoportos általános forgalmiadóalanyiságot engedélyező határozat jogerőre emelkedése napját; továbbá azt a tényt, hogy az általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózó (ideértve a csoportos általános forgalmi adóalanyt is) az általános forgalmi adóról szóló törvény 88. § (1) bekezdés alapján az adómentes ingatlan értékesítés vagy bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választotta, valamint az adókötelessé tétel időpontját,”

g) a bizonytalan adójogi helyzet bejelentés alapjául szolgáló jegyzőkönyvet ellenjegyző ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő nevét, adóazonosító jelét, valamint az e jogállását eredményező hatósági nyilvántartási számát, továbbá a mulasztási bírság kiszabásáról jogerősen rendelkező határozat számát, ha terhére a bizonytalan adójogi helyzet nem jogszerűen megtett bejelentése miatt jogerősen mulasztási bírságot szabott ki; a közzétételre legkorábban a határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló kereset benyújtására előírt határidő leteltét követő 8. napon, a kereset benyújtása esetén legkorábban a bírósági eljárás jogerős befejezésének napját követően kerülhet sor.”

(4) Az Art. 54. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról

a) a bíróságot;

b) a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;

c) a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot;

d) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerveket e szervek vezetője által engedélyezett megkeresés alapján, ha a tájékoztatást a rendőrségi törvényben meghatározott feladata ellátása érdekében szükséges;

e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;

f) az adópolitikáért felelős minisztert, ha a tájékoztatás külön törvényben, illetve a 11. §-ban meghatározott feladata ellátásához szükséges;

g) a költségvetési fejezetet irányító szervet, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;

h) a központi költségvetésből vagy Európai Uniós forrásból támogatást folyósító szervet, ha a tájékoztatás a támogatás igénylése, felhasználása, elszámolása jogszerűségének megállapításához szükséges;

i) a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet a helyi önkormányzatokról szóló törvény 33/A. § (2a) bekezdés c) pontjában meghatározott körben.

(8) Az állami adó- és vámhatóság a NAV nyomozó hatóságát tájékoztatja az adótitokról a bűncselekmények megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében, valamint a büntető eljárás megindítása vagy lefolytatása céljából.”

309. § Az Art. az alábbi 55/B. §-sal egészül ki:

„55/B. § Az önkormányzati adóhatóság helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában a tízezer - magánszemélyek esetében az ezer - forintot elérő adótartozással rendelkező adózó nevét, címét és az adótartozás összegét az esedékességet követő 10. nap 0 órától a helyben szokásos módon közzéteheti.”

310. § Az Art. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazása tekintetében illetékes hatóság - a vám és a jövedéki adó kivételével - az állami adóhatóság Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: kapcsolattartó közigazgatási szerv). E bekezdést a 60-70. § szerinti behajtási jogsegélyre nem lehet alkalmazni.”

311. § Az Art. a következő alcímmel és 59/A. §-sal egészül ki:

Külföldre irányuló megkeresések

59/A. § (1) A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamainak illetékes hatóságát adómegállapítási jogsegélykérés céljából az 57-59. §-oknak megfelelően megkeresheti. A kapcsolattartó közigazgatási szerv a jövedelem-, nyereség-, vagyonadóval kapcsolatos megkeresését a következő adónemekre vonatkozóan adja ki: személyi jövedelemadó, társasági adó, osztalékadó, építményadó, telekadó.

(2) Az egyidejű ellenőrzésre irányuló megkeresés során a kapcsolattartó közigazgatási szerv értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait azokról az adóügyekről, amelyek tekintetében az adóhatóság egyidejű ellenőrzést javasol. A kapcsolattartó közigazgatási szerv megkeresését - az alapjául szolgáló információ közlésével - megindokolja, és meghatározza az ellenőrzés alá vont időszakot.”

312. § Az Art. 60. §-t megelőző alcím és a 60-70. §-ok helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Behajtási jogsegély

60. § (1) A behajtási jogsegély teljesítésének az alábbi követelésekkel kapcsolatban van helye:

a) az Európai Unió tagállama által vagy nevében, illetve területi vagy közigazgatási alegysége - ideértve a helyi hatóságokat (helyi önkormányzatokat) is - által vagy nevében, valamint az Európai Unió nevében kivetett adó és illeték;

b) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) teljes vagy részleges finanszírozási rendszerének részét képező visszatérítések, intervenciók és egyéb intézkedések, ideértve az e tevékenységgel kapcsolatban behajtandó összegek;

c) a cukorágazat piacának közös szervezése keretében előírt lefölözések és egyéb díjak.

(2) A behajtási jogsegély rendelkezéseit alkalmazni kell továbbá a következő követelésekre is:

a) az (1) bekezdésben meghatározott követelésekkel összefüggő - az adó és illeték megállapítása, ellenőrzése (kivetése, közigazgatási vizsgálat végrehajtása) során az adóhatóság, illetékes közigazgatási hatóság által megállapított vagy e hatóság kérésére közigazgatási hatóság vagy bíróság által megerősített - közigazgatási szankció, bírság, pótlék, díj, pótdíj;

b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követeléshez kapcsolódó eljárásokhoz közigazgatási szerv vagy bíróság által kibocsátott igazolások (így különösen hatósági bizonyítvány) és hasonló okiratok díja;

c) az (1) bekezdésben és e bekezdés a)-b) pontjában meghatározott követelésekhez kapcsolódó kamatok és díjak.

(3) A behajtási jogsegély teljesítésének nincs helye a következő követelésekkel kapcsolatban:

a) az Európai Unió tagállamának, illetve területi vagy közigazgatási alegységének, továbbá közjogi társadalombiztosítási intézményének fizetendő kötelező társadalombiztosítási járulék,

b) a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó díjak, ideértve a szerződéses jellegű (így különösen közüzemi) díjakat is,

c) büntető eljárás keretében megállapított büntetőjogi szankciók és a (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó egyéb büntetőjogi szankciók.

Információkérés iránti megkeresés

61. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság részére e hatóság kérelme alapján minden olyan információt rendelkezésre bocsát, amely a megkereső hatóság számára a 60. §-ban meghatározott követelése behajtásához szükséges lehet. Az információk rendelkezésre bocsátása érdekében a megkeresett magyar hatóság saját hatáskörben vagy megkeresés útján intézkedik mindazon közigazgatási eljárás megindítása iránt, amely az információk megszerzése érdekében szükséges.

(2) A magyar megkeresett hatóság megtagadhatja azon információ rendelkezésre bocsátását,

a) amelyet a hasonló belföldi követelés behajtásának (végrehajtásának) céljából az e követelésre vonatkozó jogszabályok alapján nem tudna megszerezni,

b) amely kereskedelmi, ipari vagy szakmai titkot fedne fel, illetve

c) amelynek felfedése Magyarország biztonságát sértené vagy egyéb módon közrendbe ütközne.

(3) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság által kért információ rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg kizárólag arra hivatkozva, hogy az információ hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, vagy képviselőként, meghatalmazottként, bizományosként, ügynökként, vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy egy személyben meglevő tulajdoni érdekeltségre vonatkozik.

Előzetes megkeresés nélküli információcsere

61/A. § A magyar megkeresett hatóság részére a megkereső hatóság által előzetes megkeresés nélküli információcsere keretében továbbított információ a 69/D. §-ban foglaltak szerint felhasználható.

Kézbesítés iránti megkeresés

62. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére intézkedik valamennyi olyan döntés és egyéb okirat- ideértve a bírósági okiratot is - címzett személynek történő kézbesítéséről, amely a megkereső tagállamból származik és a 60. §-ban meghatározott követelésre vagy annak behajtására vonatkozik. A kézbesítés iránti megkereséshez egységes formanyomtatványt kell mellékelni.

(2) A magyar megkeresett hatóság haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot a kézbesítés érdekében megtett intézkedésről, így különösen a kézbesítés időpontjáról.

(3) A megkereső tagállam illetékes hatósága által a megkeresett tagállam joga szerint a Magyarország területén teljesített vagy nem a behajtási jogsegély keretében kezdeményezett kézbesítés nem érinti a magyar megkeresett hatóság kézbesítés iránti megkereséssel kapcsolatos eljárását.

(4) A magyar megkeresett hatóság a kézbesítés iránti megkeresést elutasítja, ha a megkereső hatóság a rendelkezésére álló kézbesítési eljárásokat nem merítette ki, kivéve ha

a) a megkereső hatóságnak nem áll módjában az okiratot a magyar jogszabályok szerint kézbesíteni, vagy

b) a megkereső hatóságnak az okirat ilyen kézbesítése aránytalan nehézséget okozna.

Behajtás iránti megkeresés

63. § (1) A megkereső hatóság behajtás iránti megkeresésével érvényesített követelését - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a belföldi követeléssel azonos módon kell kezelni a behajtás iránti megkeresés teljesítése során.

(2) Ha a megkereső hatóság tagállamával kötött megállapodás eltérően nem rendelkezik, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) nem köteles a megkereső hatóság behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelésnek ugyanolyan elsőbbséget biztosítani, mint a belföldi hasonló követeléseknek. A végrehajtási cselekmények foganatosítása kizárólag a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik, az önkormányzati adóhatóság vagy más magyar hatóság a végrehajtás foganatosítása céljából nem kereshető meg.

(3) A behajtás iránti megkeresés teljesítésének végrehajtást engedélyező egységes okirat alapján van helye, amely az e törvény végrehajtási eljárásról szóló rendelkezéseinek alkalmazása során végrehajtható okiratnak minősül.

(4) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követelés behajtása iránt e törvénynek a végrehajtási eljárásról szóló - a megkereséssel érvényesített követeléssel azonos, vagy ennek hiányában hasonló követelésre vonatkozó - rendelkezései alkalmazásával jár el. Ha a magyar jogszabályok alapján nincs a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követeléssel azonos vagy ahhoz hasonló belföldi követelés, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a személyi jövedelemadó végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.

(5) A megkereső hatóság a végrehajtást engedélyező egységes okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a követeléssel kapcsolatban kiállított okiratot is továbbíthat a magyar megkeresett hatóság részére.

64. § (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követelést (e § alkalmazásában: követelés) forintban hajtja be.

(2) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezése napjától a követelés fedezetét biztosító végrehajtási cselekmény foganatosításának napjáig, illetve a követelés megfizetésének napjáig az e törvényben meghatározott mértékű késedelmi pótlékot számít fel. A késedelmi pótlék felszámítására a nettó pótlékszámítás szabályai nem alkalmazhatók.

(3) A követelés megfizetésére a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) az e törvény fizetési könnyítésre vonatkozó rendelkezései szerint a kötelezett személy részére fizetési könnyítést engedélyezhet. A fizetési könnyítéssel kapcsolatos döntésről a magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságot is értesíti.

(4) A magyar megkeresett hatóság a követelés és a (2)-(3) bekezdések alapján felszámított késedelmi pótlék végrehajtási eljárásban érvényesített összegét átutalja a megkereső hatóság részére.

65. § (1) A végrehajtást engedélyező eredeti okirattal, a végrehajtást engedélyező egységes okirattal, az ezen okiratokban érvényesített követeléssel, valamint a megkereső hatóság vagy a megkereső tagállam más illetékes szerve által történő kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes szervéhez kell előterjeszteni. A magyar megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresés teljesítése során bármely érdekelt fél ilyen tárgyú jogorvoslati kérelmét - joghatóság hiányában, érdemi vizsgálat nélkül - végzéssel elutasítja. A végzés indokolása azt is tartalmazza, hogy a jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes szervéhez kell benyújtani a megkereső tagállam jogszabályainak megfelelően.

(2) A megkereső tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a magyar megkeresett hatóságot az (1) bekezdésben foglalt jogorvoslati kérelem beérkezéséről és a követelés jogorvoslati kérelemben nem vitatott összegéről.

(3) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső tagállam illetékes hatósága (2) bekezdésben foglalt tájékoztatása vagy az érdekelt személy azonos tartalmú tájékoztatása alapján a végrehajtási eljárást a megkereső tagállam illetékes szervének érdemi döntéséről szóló tájékoztatása beérkezéséig a jogorvoslati kérelemben vitatott követelés összege vonatkozásában felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs helye, ha a megkereső tagállam illetékes hatósága a felfüggesztés mellőzését a mellőzés indokainak közlésével együtt kéri. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak mellőzéséről az magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és e döntéséről értesíti a megkereső hatóságot és az érintett személyt is. Ha a megkereső tagállam illetékes szerve jogorvoslati kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, a megkereső hatóság felel a végrehajtási eljárásban érvényesített összeg érintett személynek való visszatérítéséért és a behajtási megkeresés teljesítésével kapcsolatban a magyar jogszabályok alapján érvényesíthető kárért.

(4) Ha a megkereső hatóság vagy a megkereső tagállam illetékes szerve egyeztetési eljárást kezdeményez és ezen eljárás eredménye érintheti a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelést, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) az egyeztetési eljárás eredményéről való tudomásszerzés napjáig a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak mellőzéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és erről értesíti a megkereső hatóságot és az érintett személyt is. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs helye, ha a megkereső hatóság (megkereső tagállam illetékes szerve) és a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) közös álláspontja szerint a végrehajtási eljárás csalás vagy fizetésképtelenség miatt különösen sürgős esetnek minősül.

(5) A végrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama alatt a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérésére, illetve ennek hiányában, ha annak e törvény szerinti feltételei fennállnak, biztosítási intézkedést foganatosíthat.

(6) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik a behajtás iránti megkeresés alapján indult végrehajtási eljárással, valamint a kézbesítési megkeresés alapján teljesített kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelem elbírálása. E jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos döntéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a kérelmező személyt és a megkereső hatóságot is tájékoztatja.

66. § (1) A megkereső hatóság a behajtás iránti megkereséssel kapcsolatos releváns információt haladéktalanul továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére. A magyar megkeresett hatóság kellő gondossággal tájékoztatja a megkereső hatóságot a behajtás iránti megkereséssel kapcsolatos intézkedésről.

(2) A megkereső hatóság - a módosítás indokát is megjelölve - haladéktalanul tájékoztatja a magyar megkeresett hatóságot a behajtás iránti megkeresés módosításáról vagy a megkeresés visszavonásáról.

(3) Ha a behajtás iránti megkeresés módosítására a 65. § (1) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelemben hozott döntés miatt kerül sor, a megkereső hatóság e döntést és a felülvizsgált végrehajtást engedélyező egységes okiratot továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére. A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) ezen okiratok beérkezése napját követően a módosított (felülvizsgált) végrehajtást engedélyező egységes okirat alapján jár el. Az ezen okiratok beérkezése napját megelőzően megkezdett, a módosított (felülvizsgált) végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglaltaknak megfelelő végrehajtási cselekmények és biztosítási intézkedések is foganatosíthatók, kivéve, ha a behajtás iránti megkeresés, illetve a végrehajtást engedélyező egységes okirat módosítására a végrehajtást engedélyező eredeti okirat vagy a végrehajtást engedélyező egységes okirat érvénytelensége miatt került sor.

(4) A módosított behajtás iránti megkeresés és a módosított végrehajtást engedélyező egységes okirat további módosítására a (2)-(3) bekezdésben, 65. § és 70. § 12. pontjában foglaltakat alkalmazni kell.

66/A. § (1) A magyar megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresést elutasítja, ha

a) a követelést vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot a megkereső tagállamban vitatják, kivéve a 65. § (3) bekezdés második mondatának megfelelő eseteket, vagy

b) a megkereső tagállamban rendelkezésre álló behajtási eljárásokat a megkereső hatóság előzetesen nem merítette ki.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint nincs helye a behajtás iránti megkeresés elutasításának, ha

a) a rendelkezésre álló információk alapján nyilvánvaló, hogy a megkereső tagállamban a végrehajtási eljárás nem vezet eredményre különösen azért, mert a megkereső tagállamban az adósnak nincs végrehajtás alá vonható vagyona és a megkereső hatóság tudomása szerint az adósnak Magyarország területén végrehajtás alá vonható vagyona van; vagy

b) a megkereső tagállamban a végrehajtási eljárás aránytalan nehézséggel járna.

Biztosítási intézkedésre irányuló megkeresés

67. § (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére biztosítási intézkedést foganatosít, ha

a) a megkeresés beérkezésének időpontjában az adós vitatja a követelést, vagy

b) a végrehajtást engedélyező eredeti okiratot vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot a megkereső hatóság még nem állította ki, vagy

c) a 149. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételek egyike fennáll,

és valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.

(2) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez mellékelni kell a biztosítási intézkedés engedélyezése céljából kiállított, a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelésre vonatkozó okiratot, amely végrehajtható okiratnak minősül. Ha ilyen okirat nem áll rendelkezésre, a biztosítási intézkedést a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzésben rendeli el.

(3) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez a megkereső hatóság a (2) bekezdésben meghatározott okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követeléssel kapcsolatos okiratot is mellékelhet.

(4) A 63. § (1)-(2), (4) bekezdéseiben, 64. § (1) bekezdésében, 65. §-ban és 66. § (1)-(4) bekezdéseiben foglaltakat a biztosítási intézkedés iránti megkeresés teljesítése során megfelelően alkalmazni kell.

A megkeresés elutasítása

68. § (1) A magyar megkeresett hatóság a 60-67. § szerinti megkeresést elutasítja, ha

a) a megkeresés olyan követelésre vonatkozik, amelynek a megkereső tagállam joga szerinti esedékességi napja és a megkeresés beérkezésének napja között több mint öt naptári év telt el, vagy

b) a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben a követelés esedékességének a megkeresés tagállambeli időpontjától számított több mint tíz naptári év eltelt, vagy

c) a követelés behajtása - az adós személy helyzete miatt - Magyarországon komoly gazdasági nehézséget okozna, feltéve, hogy a magyar jogszabályok szerint hasonló követelésre ez a behajtást kizáró ok külön jogszabály alapján alkalmazható lenne.

(2) Ha a megkereséssel érvényesített követelés összege az 1500 eurónak megfelelő pénzösszegnél kisebb, a magyar megkeresett hatóság a 63-67. § szerinti megkeresést elutasítja.

(3) Ha a kötelezett személy vagy más érdekelt személy a követeléssel vagy a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal kapcsolatban jogorvoslati kérelmet nyújtott be, az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő kezdőnapja az a nap, amelyen a megkereső tagállam illetékes hatósága (bírósága) megállapítja, hogy a követeléssel vagy a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal kapcsolatban további jogorvoslatnak nincs helye.

(4) Ha a követeléssel kapcsolatban a megkereső tagállam illetékes hatósága fizetési könnyítést (halasztott fizetést vagy részletfizetést) engedélyezett, az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő a fizetési könnyítés alapján előírt fizetési határidő lejárta napján kezdődik.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés elutasításáról, az ok megjelölésével tájékoztatja a megkereső hatóságot.

Egyéb közös rendelkezések

69. § (1) Az elévülési idő számítására a megkereső tagállam jogát kell alkalmazni.

(2) A megkereső hatóság és a magyar megkeresett hatóság tájékoztatja egymást a behajtás iránti vagy biztosítási intézkedésre irányuló megkereséssel érintett követeléssel kapcsolatos elévülési időt megszakító, felfüggesztő, meghosszabbító jogi tényekről (intézkedésekről).

69/A. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés alapján megteszi a megfelelő intézkedéseket a 64. § (4) bekezdésben meghatározott összegek és a 179. § szerint az eljárás adózót (személyt) terhelő költségeinek érvényesítése érdekében.

(2) Magyarország a behajtási jogsegély teljesítésével kapcsolatban felmerült költség megtérítése iránt a megkereső tagállammal (megkereső hatósággal) szemben igényt nem érvényesít és a megkereső tagállam (megkereső hatóság) ilyen igényét nem teljesíti. E rendelkezéstől eltérni kizárólag a (3) bekezdésben foglaltak, vagy a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső hatóság egyedi költségmegtérítési szabályairól szóló megállapodása alapján lehet. Egyedi költségmegtérítési megállapodásnak akkor van helye, ha a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső hatóság közös álláspontja szerint a behajtási jogsegély teljesítése a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos, illetve nagyon magas költséggel jár, vagy különleges nehézséget okoz.

(3) A megkereső tagállam felelős minden olyan költségért, veszteségért, kárért, amely a behajtási jogsegély keretében érvényesített követelés vagy a végrehajtást, illetve biztosítási intézkedést engedélyező eredeti okirat érvénytelensége miatti intézkedések következményeként merült fel.

69/B. § (1) A megkereső hatóság

a) az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresést,

b) a végrehajtást engedélyező egységes okiratot, a biztosítási intézkedést engedélyező eredeti okiratot,

c) a 63. § (5) bekezdésben és a 65. §-ban meghatározott okiratot

formanyomtatvány használatával, elektronikus úton továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére, kivéve, ha ez gyakorlati okból nem megvalósítható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a formanyomtatványhoz csatolt bármely más okirat, az okirat másolata, kivonata továbbítása esetén is.

(3) Lehetőség szerint a formanyomtatványokat kell alkalmazni a behajtási jogsegély teljesítése során a magyar megkeresett hatóság és a megkereső hatóság közötti, az (1) bekezdésben foglalt okiratok továbbításától eltérő kommunikációra is.

(4) A behajtási jogsegély teljesítése során megszerzett információ és megtett intézkedés érvényességét az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése nem érinti.

69/C. § (1) A megkereső hatóság az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresést, a kézbesítés iránti megkeresés teljesítéséhez alkalmazott bármely formanyomtatványt és a végrehajtást engedélyező egységes okiratot magyar nyelven vagy magyar nyelvű fordítást mellékelve továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére.

(2) A kézbesítés iránti megkeresés alapján kézbesítendő okiratok a megkereső tagállam hivatalos nyelvén továbbíthatók a magyar megkeresett hatóság részére.

(3) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső szerv (megkereső tagállam illetékes hatósága) megállapodást köthet a behajtási jogsegély teljesítése során, illetve az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben alkalmazandó nyelv(ek)ről.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt okiratokat érvénytelennek kell tekinteni, ha továbbításukra az (1) bekezdésben, illetve a (3) bekezdés szerinti megállapodás esetén e megállapodásban foglaltak megsértésével került sor.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságtól kérheti az (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az okiratok magyar nyelvre, a (3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén pedig az okiratok megállapodás szerinti nyelvre történő fordítását. A behajtási jogsegély teljesítésének ügyintézési határidejébe a magyar megkeresett hatóság kérelme továbbításának napja és a fordítás megérkezésének napja közötti időszak nem számít bele.

69/D. § (1) A behajtási jogsegély teljesítése során a magyar megkeresett hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság kizárólag a 62. § (1)-(2) bekezdésekben meghatározott követelések végrehajtása, az ilyen követelésekkel kapcsolatos biztosítási intézkedések, valamint a társadalombiztosítási járulékok megállapításához és végrehajtásához használhatja fel. E rendelkezéstől eltérni és az információt más célra felhasználni kizárólag az információt szolgáltató tagállam kifejezett írásbeli engedélyével lehet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság eljárása során a hasonló információra magyar jogszabályok szerint vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően használhatja fel bizonyítékként.

(4) A megkereső vagy megkeresett hatóság tagállamától eltérő tagállam illetékes hatósága (harmadik fél) részére a magyar megkeresett hatóság a behajtási jogsegély teljesítése során szerzett információt akkor továbbíthatja, ha megítélése szerint az információ a harmadik félnek a (2) bekezdésben meghatározott célból hasznos lehet, és az információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az információ továbbítását nem ellenezte. A magyar megkeresett hatóság az információ továbbítását megelőzően tájékoztatja az információt szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóságot az információ szolgáltatásának szándékáról, e hatóság a tájékoztatás beérkezésétől számított tíz munkanapon belül megküldött nyilatkozatában ellenezheti az információ továbbítását.

(5) A magyar megkeresett hatóság információt szolgáltató hatóságként akkor ellenzi az információ harmadik félnek való továbbítását, ha az nincs összhangban a behajtási jogsegély rendelkezéseivel. E bekezdés és a (4) bekezdés alkalmazásában információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az a hatóság, amelytől az információ eredetileg származik.

(6) Az (1) bekezdés szerinti információt kizárólag a CCN működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges mértékben lehet az Európai Bizottság Bizottsági Akkreditációs Hatósága által megfelelően akkreditált személy rendelkezésére bocsátani.

Más tagállamba irányuló megkeresés és előzetes megkeresés nélküli információcsere

69/E. § (1) Ha a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély teljesítése iránt más tagállam illetékes hatóságát keresi meg, a 60-70. § rendelkezéseit az e §-ban foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

(2) A magyar megkereső hatóság a behajtás iránti jogsegélyt a 60. § (1) bekezdés a) és (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az e törvény 4. § (1) bekezdése szerinti adóval, a 60. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben az e törvény szerinti bírsággal, pótlékkal, költséggel kapcsolatban alkalmazza.

(3) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatban behajtási jogsegélyt felettes szerve útján, a magyar megkereső hatóság közvetítésével érvényesít.

(4) Ha az adó - ideértve az illetéket is - visszatérítése egy másik tagállamban letelepedett vagy ott tartózkodási hellyel rendelkező adózót (személyt) érint, a magyar megkereső hatóság tájékoztathatja a letelepedési hely vagy tartózkodási hely szerinti tagállam megkereső hatóságát a várható visszatérítésről (előzetes megkeresés nélküli információcsere). E rendelkezést az általános forgalmi adó visszatérítésével kapcsolatban nem lehet alkalmazni.

(5) A magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtási jogsegély teljesítése során a megkeresett hatóság által vagy annak nevében tett olyan intézkedést, amely az elévülést a megkeresett tagállam joga és a magyar jogszabályok szerint is megszakítja vagy meghosszabbítja (felfüggeszti), az elévülési idő számítása során a magyar jog szerint elévülést megszakító, meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.

(6) Ha a megkeresett tagállam joga az elévülés megszakítását, meghosszabbítását (felfüggesztését) nem teszi lehetővé, akkor a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtási jogsegély teljesítése során a megkeresett hatóság által vagy nevében tett olyan intézkedést, amely a magyar jog szerint elévülést megszakító vagy meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek minősülne, az elévülési idő számítása során elévülést megszakító vagy meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.

69/F. § (1) A magyar megkeresett hatóság, a magyar megkereső hatóság a más tagállam megkeresett, illetve megkereső hatóságával megállapodást köthet, amely alapján a megkereső hatóság kijelölt (felhatalmazott) tisztviselője a behajtási jogsegély teljesítésének előmozdítása céljából:

a) jelen lehet a megkeresett tagállam közigazgatási hatóságának hivatalában a közigazgatási eljárás során;

b) jelen lehet a megkeresett tagállam területén végrehajtott közigazgatási eljárásokban (ideértve az adóhatósági ellenőrzéseket is);

c) segítheti a megkeresett tagállam tisztviselőit a megkeresett tagállamban bírósági eljárás során.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés esetén a megkereső tagállam tisztségviselője Magyarországon, illetve a magyar megkereső hatóság tisztségviselője a megkeresett tagállamban a személyazonosságát a külön jogszabályban meghatározottak szerint, valamint eljárási jogosultságát (megbízólevéllel, vagy más hasonló okirattal) igazolni köteles.

Értelmező rendelkezések

70. § A 60-69/F. §-ok alkalmazásában:

1. behajtási jogsegély: az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkereséssel kapcsolatos, 60-69/F. §-ban szabályozott eljárás;

2. megkereső hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amely a behajtási jogsegéllyel érintett követeléssel kapcsolatban segítségnyújtás iránti megkeresést küld;

3. megkeresett hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amelyhez behajtási jogsegély iránti megkereséssel fordulnak;

4. magyar illetékes hatóság: az adópolitikáért felelős miniszter;

5. magyar megkereső hatóság, magyar megkeresett hatóság: a behajtási jogsegéllyel kapcsolatban az állami adó- és vámhatóság Kormányrendeletben központi kapcsolattartó irodaként, kapcsolattartó irodaként, vagy kapcsolattartó szervként kijelölt szerve, szervezeti egysége az alábbiak figyelembevételével:

5.1. központi kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén elsődlegesen felelős szerv az Európai Unió más tagállamával való kapcsolattartásért, valamint külön kifejezett felhatalmazás esetén felelős az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért is;

5.2. kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén belül a 60. §-ban meghatározott egy vagy több adó- vagy díjtípus, vagy kategória vonatkozásában felelős szerv az Európai Unió más tagállamával való kapcsolattartásért;

5.3. kapcsolattartó szerv: a központi kapcsolattartó szervtől és a kapcsolattartó irodától különböző hatóság, amely hatásköréhez kapcsolódóan vesz részt a behajtási jogsegéllyel kapcsolatos együttműködésben.

6. személy:

a) a természetes személy és a jogi személy;

b) a magyar jogszabályok alkalmazásában, valamint ha a más tagállam jogszabályai úgy rendelkeznek, a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás); továbbá

c) a magyar jogszabályok alkalmazásában az adózó, valamint a más tagállam joga szerint egyéb, bármilyen jellegű és formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező jogi konstrukció, amely olyan eszközöket birtokol vagy kezel, amelyekre - beleértve az azokból származó jövedelmet is - a behajtási jogsegély hatálya alá tartozó adók bármelyikét kivetik.

7. elektronikus úton: adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása (a digitális tömörítést is beleértve) és tárolása vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítás, optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával.

8. CCN-hálózat: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a megkereső és megkeresett hatóságok közötti a vám- és az adóügy területén a teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület.

9. formanyomtatvány: az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes szabályoknak megfelelő formanyomtatvány.

10. kézbesítés iránti egységes formanyomtatvány: olyan formanyomtatvány, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

a) a címzett személy neve és címe, valamint az azonosítására szolgáló más lényeges adat;

b) a kézbesítés célja és a végrehajtására előírt határidő;

c) a formanyomtatványhoz mellékelt okirat bemutatása, valamint az érintett követelés jellege és összege;

d) annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus címe

da) amely a formanyomtatványhoz mellékelt okirat vonatkozásában illetékes hatóság, valamint ha ettől eltér

db) amelytől a kézbesített okirattal vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozóan további tájékoztatás kérhető.

11. végrehajtást engedélyező eredeti okirat: olyan okirat, amely a végrehajtást a megkereső tagállamban teszi lehetővé.

12. végrehajtást engedélyező egységes okirat: olyan okirat, amely a megkereső államtól eltérő tagállamban való behajtási és biztosítási intézkedések kizárólagos alapját képezi. A végrehajtást engedélyező egységes okirat a végrehajtást engedélyező eredeti okirat lényeges tartalmi elemeit, valamint legalább a következő információkat tartalmazza:

a) az okirat azonosítása szempontjából szükséges információ, a követelés leírása (különösen a követelés jellege; az az időszak, amelyre a követelés vonatkozik; a végrehajtási eljárás szempontjából bármely jelentős időpont; a követelés összege és összetevői, mint a főkövetelés és a kamat);

b) az adós személy neve, valamint az azonosítását szolgáló más lényeges adat;

c) annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus címe

ca) amely a végrehajtást engedélyező egységes okirathoz mellékelt okirat vonatkozásában illetékes hatóság, valamint ha ettől eltér

cb) amelytől a követeléssel vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozóan további tájékoztatás kérhető.”

313. § Az Art. 79. §-a (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A vámhatóság hatáskörébe tartozik)

j) a népegészségügyi termékadóval”

(kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása, ide nem értve a végrehajtási eljárás lefolytatását.)

314. § Az Art. 80. §-a után a következő új alcímmel és 80/A. §-sal egészül ki:

Az állami adó- és vámhatóság hatásköre és illetékessége

80/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság jár el - a külön jogszabályban meghatározott eltéréssel - e törvény 72. §-ában és 79. §-ában felsorolt hatáskörök közül a VPID szám megállapításával és az ezzel összefüggő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásokban.

(2) Az állami adó- és vámhatóság (1) bekezdéssel kapcsolatos illetékessége tekintetében a külön jogszabályban foglalt rendelkezések az irányadók.”

315. § Az Art. 87. §-a a következő (3) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély saját magára vonatkozóan benyújtott, a 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásának a benyújtás adóévében történő utólagos ellenőrzése nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.”

316. § Az Art. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kötelező az ellenőrzést lefolytatni

a) a vállalkozónál, ha végelszámolását rendelték el

b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,

c) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására,

d) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján.”

317. § Az Art. 90. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az állami adóhatóság becslési adatbázist tart fenn kiválasztási és ellenőrzési tevékenysége támogatása céljából. A becslési adatbázis tartalmazza a korábban lefolytatott ellenőrzési tapasztalatok, megállapítások alapján az egyes tevékenységi körök vonatkozásában, területi bontásban a forgalmi, létszám és egyéb, az adókötelezettséget megalapozó adatokat. A becslési adatbázis évenkénti aktualizálása során az állami adóhatóság figyelembe veszi a bevallásokban közölt, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által tájékoztatás keretében rendelkezésére bocsátott, illetve hivatalosan közzétett adatokat is.

(6) Az állami adóhatóság az adózókat - a kötelezően, illetőleg a kiválasztás alapján lefolytatandó ellenőrzéseken túl - célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával választja ki ellenőrzésre. A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság

a) az adózó által benyújtott bevallások,

b) az adatszolgáltatások,

c) az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások,

d) az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai,

e) más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok, adatállományok, valamint

f) nyilvánosan elérhető adatok

feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre.”

318. § Az Art. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92. § (1) Az ellenőrzés határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az ellenőrzés határideje:

a) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, illetőleg az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés esetében 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 120 nap,

b) központosított ellenőrzés esetében 120 nap,

c) állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetében 90 nap,

d) költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés esetében a kiutalásra nyitva álló határidő.

(3) Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának a napja.

(4) Amennyiben a felettes szerv, illetőleg a bíróság az ellenőrzés tekintetében új eljárást rendel el, az új eljárás ellenőrzési határidejének kezdő napja az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásának a napja. Az új eljárást az azt elrendelő döntés vagy határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon belül meg kell kezdeni.

(5) Csődeljárás esetén a csődeljárás kezdő időpontját megelőző időszakra vonatkozó, a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belül kell befejezni.

(6) Felszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás(ok) utólagos ellenőrzését, valamint az azt megelőző időszak utólagos ellenőrzését a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül, egyszerűsített felszámolás esetén a felszámolást lezáró adóbevallás kézhezvételét követő 45 napon belül, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül kell befejezni. A felszámolást lezáró adóbevallások utólagos ellenőrzését a kézhezvételüktől, eltérő időpontban történő benyújtásuk esetén az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül kell befejezni.

(7) Végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások, a végelszámolást lezáró adóbevallások, a tevékenységet lezáró adóbevallások és a végelszámolást lezáró bevallások közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) utólagos ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallások időszakait megelőző időszak utólagos ellenőrzését a végelszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől, a végelszámolást lezáró adóbevallások eltérő időpontban történő benyújtása esetén a társasági adóról és osztalékadóról szóló adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell befejezni.

(8) Amennyiben a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallások önellenőrzéssel történő módosítására, illetve a 34. § szerint kijavítására vagy hiánypótlás elrendelésére kerül sor, a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallások ellenőrzésének befejezésére nyitva álló határidőt a bevallás önellenőrzéssel történő módosításától, kijavításától, vagy a kijavítás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésétől, a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől, vagy a hiánypótlás teljesítésétől, ennek elmaradása esetén a hiánypótlásra kitűzött határidő utolsó napjától kell számítani. Amennyiben felszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások, vagy az azt megelőző időszak új eljárás keretében történő utólagos, vagy ismételt ellenőrzésére kerül sor, az ellenőrzés a felszámolás közzétételétől számított egy éven túl is befejezhető, illetve egyszerűsített felszámolás esetén az ellenőrzést a felszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől, a felszámolást lezáró adóbevallások eltérő időpontban történő benyújtása esetén az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 45 napon belül kell befejezni.

(9) Abban az esetben, ha az adózó az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. Az adóhatóság az akadály fennállásának időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság az akadály észlelését követően haladéktalanul kötelezi az adózót az akadály megszüntetésére.

(10) Ha az adóhatóság az ellenőrzés során ügygondnok kirendelését kéri, belföldi jogsegélyt kér, illetőleg szakértőt rendel ki, az ügygondnok kirendelésére irányuló kérelem postára adásának napjától az ügygondnok kirendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, a belföldi jogsegélykérelem postára adásának napjától a válasz megérkezésének napjáig, de legfeljebb 30 napig, szakértő kirendelése esetén a kirendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától a szakértői vélemény megérkezésének a napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság a szünetelés időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság a szünetelés kezdő és befejező időpontjáról az adózót értesíti.

(11) Ha az adóhatóság az adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó ellenőrzését rendeli el (kapcsolódó vizsgálat), a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. Az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság az adózót a kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az adózónál, vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges. Ebben az esetben a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának az ellenőrzési határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni.

(12) Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében nemzetközi egyezmény, illetve az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az adózó megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a külföldi adóhatóság válaszának megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetve költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság az adózót a külföldi adóhatóság megkereséséről és a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséről értesíti. Amennyiben a külföldi adóhatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető, ha a tényállás egyébként tisztázott. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi adóhatóság megkeresésének postára adásának napjától számított 1 év utolsó napja.

(13) Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a felettes szerv által meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság felettes szerv által jóváhagyott, indokolt kérelmére az állami adó- és vámhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyben a felettes szerv által meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság felettes szerv által jóváhagyott indokolt kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

(14) Az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról végzésben kell dönteni.

(15) Az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben kell lezárni.

(16) Az adóhatóság az ellenőrzés vizsgálati programját oly módon határozza meg, hogy az ellenőrzésre előírt törvényi határidőt meg tudja tartani.”

319. § (1) Az Art. 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésétől kezdődik. Ha az adóhatóság a megbízólevél kézbesítését mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor.”

(2) Az Art. 93. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A helyszíni ellenőrzést az adóellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja, próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás esetén az értékesítésben közreműködő személy, elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál végzett próbavásárlás esetén a megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy van jelen.

(5) Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni. Amennyiben a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, és a kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, az adóellenőr jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e. A megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy az ellenőrzés során hatósági tanúként közreműködik. Az adóhatóság a termék visszaszolgáltatására csak abban az esetben köteles, ha annak vételárát az eladó - az erre vonatkozó felszólítást követően - visszatérítette. Amennyiben az eladó a termék visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eladó visel, illetve a terméket adóhatóság az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.

(5a) Fel nem fedett próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot - amennyiben az adóellenőr jogsértést nem állapít meg - a próbavásárlás befejezésekor nem kell igazolni, azt az adózó részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja. Amennyiben az adóellenőr jogsértést állapít meg, az (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”

320. § (1) Az Art. 95. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges számla (egyszerűsített számla), illetőleg bizonylat, továbbá a számlában (egyszerűsített számlában) vagy bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum idegen nyelven - ide nem értve az angol, német és francia nyelvű iratokat - áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles felhívásra annak a számla (egyszerűsített számla), illetve bizonylat hiteles magyar nyelvű fordítását, a számlában vagy bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum szakfordítását az adóhatóság részére átadni. Ha az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartást, illetve az azt alátámasztó dokumentációkat nem magyar, angol, német, vagy francia nyelven készíti el, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a nyilvántartás (dokumentáció), vagy azok egy része magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására - a megjelölt határidőn belül - átadni. A felhívástól a kötelezettség teljesítéséig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.”

(2) Az Art. 95. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével kötelezi az adózót, hogy iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A felhívás postára adásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.”

(3) Az Art. 95. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés során

a) az adózó tevékenységének kutatás-fejlesztési szempontból való minősítésével, és/vagy

b) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó költségek kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetőségével [az előzőekben és a továbbiakban: az a)-b) pont együtt: kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás]

összefüggésben megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szakértő intézményt.”

321. § Az Art. 96. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a helyszínen pénztárgéppel történő visszaélés tapasztalható, és a tényállás másként nem tisztázható, a pénztárgép vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb 10 napra bevonható. A bevonás időszaka alatt adózó a nyugta kibocsátási kötelezettségét, amennyiben a külön jogszabályban meghatározottak szerint adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik pénztárgéppel is rendelkezik, annak alkalmazásával, pénztárgép hiányában kézi úton előállított nyugtával teljesíti.”

322. § Az Art. 99. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az adózó (1) bekezdésben említett kötelezettségeit felszámolás esetén a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló által a felszámolás kezdő időpontjától, illetve a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a felszámolót, végelszámolót terheli azzal, hogy mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatos jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.”

323. § Az Art. 102. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a NAV hivatásos állományú tagja az adóellenőr által foganatosított eljárási cselekményeknél jelen lehet, de ellenőrzési cselekményt nem végezhet.

(3) Ha az adózó az ellenőrzést az adóellenőr veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.”

324. § Az Art. 104. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel ismerteti. Amennyiben az adóhatóság jogszabálysértést nem tárt fel, úgy az e tényt rögzítő jegyzőkönyvet próbavásárlás esetén az adózó részére postai úton kézbesíti, egyéb adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén a jelen lévő alkalmazott vagy az értékesítésben közreműködő személy részére is átadhatja. Amennyiben próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó, vagy egyéb megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, az adóhatóság az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvet minden esetben az adózó részére kézbesíti. Ha az ellenőrzést azért nem lehet befejezni, mert az adózó vagy képviselője az ismertetésen nem vesz részt, vagy a jegyzőkönyvet nem veszi át, azt részére kézbesíteni kell.

(4) Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha az adózó észrevételei ezt indokolják (kiegészítő ellenőrzés). Az ellenőrzést az ellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül, az ok felmerülésétől számított 15 napig akkor is lehet folytatni, ha a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé (kiegészítő ellenőrzés). Az adóhatóság az adózót a kiegészítő ellenőrzésről a kiegészítő ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíti. A kiegészítő ellenőrzésre előírt határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésre előírt határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4a) Ellenőrzésre a hatósági eljárásban is sor kerülhet, ha a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Az adóhatóság az adózót az ellenőrzésről az ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíti. Az ellenőrzés határideje az értesítéstől számított 15 nap, amely nem hosszabbítható meg. Az adóhatóság a hatósági eljárásban végzett ellenőrzés befejezéséről az adózót az erről szóló jegyzőkönyvvel értesíti. A hatósági eljárásban végzett ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvre az adózó a kézbesítést (átadást) követő 8 napon belül észrevételt tehet. A hatósági eljárásban végzett ellenőrzés időtartama, valamint az erről szóló jegyzőkönyv kézbesítésétől (átadásától) az észrevétel beérkezéséig eltelt időtartam, észrevétel hiányában a jegyzőkönyv kézbesítésétől (átadásától) az észrevételezésre nyitva álló 8 napos időtartam a hatósági eljárás határidejébe nem számít bele.”

325. § Az Art. 106. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a kiutalás előtti ellenőrzés során az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az igényelt költségvetési támogatásra, adó-visszatérítésre, adó-visszaigénylésre adózó részben jogosult, az ezen részösszegre vonatkozó jegyzőkönyv alapján az adóhatóság a részösszeg kiutalásáról dönthet, míg az ellenőrzést a fennmaradó összeg tekintetében folytatja. A részösszegekre vonatkozó jegyzőkönyvek tekintetében észrevételnek nincs helye, az adózó észrevételeit a kérelemmel érintett teljes összeg kiutalás előtti ellenőrzésének megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv átvételét követően teheti meg.”

326. § Az Art. 108. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után, a bejelentés nélküli foglalkoztatás adóhatóság általi megállapítását megelőző időszak(ok)ra vonatkozóan, de legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. Amennyiben az adóhatóság az elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után, vélelmezve állapítja meg.”

327. § (1) Az Art. 115. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nincs helye ismételt ellenőrzés lefolytatásának, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatot bíróság felülvizsgálta.”

(2) Az Art. 115. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bizonytalan adójogi helyzet jogszerű bejelentése hatálya alá tartozó adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallás utólagos ellenőrzésével lezárt időszak ismételt ellenőrzésére a bejelentés tárgyát képező adó tekintetében az (1) bekezdés c) pontja alapján csak akkor kerülhet sor, ha az ellátás jogosultja az adózótól eltérő személy (ide nem értve az adózó jogutódját), továbbá felülellenőrzésére csak az Állami Számvevőszék elnökének elrendelése alapján, vagy akkor van lehetőség, ha az adóhatóság az adó megállapítását befolyásoló olyan új tényről, adatról, bizonyítékról szerzett tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert.”

328. § Az Art. 116. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül az adóhatóság az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak, illetve e törvényben előírt feltételek fennállása esetén az állami garancia beváltása iránti kérelem tekintetében ismételt ellenőrzést folytathat le, ha)

c) ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad. Új tény, körülmény különösen a külföldi adóhatóság egy éven túl megérkezett válaszában foglalt, az adó megállapítását befolyásoló új tény, adat, feltéve, hogy az adóhatóság az ellenőrzést a külföldi adóhatóság válaszának hiányában fejezte be,”

329. § Az Art. 119. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében a bevallási időszak lezárását megelőzően is adatokat gyűjthet, vagy helyszíni ellenőrzést végezhet. Adatgyűjtésre és helyszíni ellenőrzésre sor kerülhet a becslési adatbázis létrehozása, bővítése, illetve frissítése érdekében is.”

330. § Az Art. a 119. § után a következő új alcímmel és új 119/A. §-sal egészül ki:

Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés

119/A. § (1) Az adóhatóság az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélynél - a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése céljából - a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytathat le.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést folytat le akkor is, ha az állami adóhatóság a NAV nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából vizsgálja az egyes gazdasági események valódiságát.

(3) Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, így különösen a beszerzések és az értékesítések körülményeinek, a gazdasági esemény személyi és tárgyi feltételeinek, illetve a gazdasági esemény megtörténtét igazoló iratok valódiságának vizsgálatára.

(4) Az adóhatóság a (2) bekezdés alapján lefolytatott ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát átadja a NAV - az állami adóhatósági ellenőrzés alapjául szolgáló adatokat és bizonyítékokat feltáró - nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve részére.

(5) Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során tett megállapítások alapján az adóhatóság elrendelheti az adózó, illetve az adózónak nem minősülő magánszemély bevallásainak utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzését is.

(6) Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha az ellenőrzéssel érintett időszakra bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés van az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélynél folyamatban.

(7) Az ellenőrzés során feltárt adatokat az adóhatóság jogosult az adózóval közvetlen vagy közvetett szerződéses kapcsolatban állt vagy álló más adózó, illetve adózónak nem minősülő magánszemély ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.

(8) Az ellenőrzés megállapításai alapján az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével elrendelheti, hogy az adózó iratait, nyilvántartásait, bevallásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, önellenőrizze. Amennyiben az adózó ennek határidőn belül nem tesz eleget, az adóhatóság a 172. § (20b) szerinti mulasztási bírsággal sújtja.”

331. § (1) Az Art. 124. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, illetve Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére feladott adóhatósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett az iratot postán nem vette át, és a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően az iratot visszaküldte az adóhatóságnak. Az adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról adóhatósági döntés kézbesítése esetén sem értesíti az adózót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti címre feladott adóhatósági iratot a kézbesítés megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha

a) a címzett az átvételt megtagadta, vagy

b) a küldemény - a megfelelő levélszekrény hiánya miatt - a címzett számára kézbesíthetetlen, vagy

c) a küldemény az adóhatósághoz „címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza.”

(2) Az Art. 124. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az adóhatósági irat - a meghatalmazott képviselő mellett - a meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó részére is kézbesíthető. Ilyen esetben az iratot az adózó, valamint a meghatalmazott részére ugyanazon a napon kell postára adni. Ha az irat az adózó és a meghatalmazott részére is kézbesítettnek minősül, úgy a kézbesítés joghatásai az első kézbesítés időpontjában állnak be.”

332. § Az Art. 124/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem magánszemély adózó akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt. Magánszemély adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet akkor is előterjeszthet, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a kézbesítés elektronikus úton történt.”

333. § Az Art. a következő új 127/A. §-sal egészül ki:

„127/A. § Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően az illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség érvényesítése iránti kérelmet nyújt be, a határozat nem emelkedik jogerőre, valamint nem minősül végrehajtható okiratnak. A kedvezmény, mentesség fennállásáról az állami adóhatóság az illeték kiszabása iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat jogerőre emelkedésével emelkedik jogerőre.”

334. § Az Art. 128/A. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben a végelszámolás alatt álló társaság a végelszámolás megszüntetéséről, a cég működésének továbbfolytatásáról határoz, akkor a változás bejelentését követően az általános eljárási szabályok alkalmazandók, feltéve, hogy az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv átadására még nem került sor.”

335. § Az Art. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„132. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter kétfokú eljárásban az adózó (kérelmező) kérelmére az általa közölt - jövőben megkötendő jogügyletre vonatkozó - részletes tényállás alapján megállapítja az adózó (kérelmező) és az általa megvalósítandó jogügylettel közvetlenül érintett adózó(k) adókötelezettségét vagy annak hiányát, és amennyiben lehetséges, az adóalapot és az adót. Külföldi illetőségű személy feltételes adómegállapítás iránti kérelmét kizárólag belföldi képviselője útján terjesztheti elő. Feltételes adómegállapítás iránti kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem.

(2) Az adózó (kérelmező) a feltételes adómegállapítás iránti kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat társasági adót érintő részeinek jövőbeli jogszabályváltozásra tekintet nélküli 3 éves időtartamra szóló alkalmazhatóságának megállapítását (a továbbiakban: tartós feltételes adómegállapítás), ha:

a) az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, és/vagy

b) mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben - az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó esetén az adóévi várható mérlegfőösszeg - legalább 1 milliárd forint.

Amennyiben az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó tényleges adóévi mérlegfőösszege nem éri el az eljárás kezdeményezésekor megjelölt várható mérlegfőösszeget, úgy a tartós feltételes adómegállapítás során hozott határozat - az adóévre vonatkozó beszámoló benyújtásának időpontjától kezdődően - csak a jövőbeli jogszabályváltozás(ok) figyelembevételével alkalmazható. Ez esetben a tartós feltételes adómegállapítás kezdeményezésekor megfizetett díj visszatérítésének nincs helye.

(3) A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás, illetőleg a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén - annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően - a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható. A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát a jövőbeli jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása (tartalmi változás) érinti.

(4) A határozathozatalra nyitva álló határidő az elsőfokú eljárásban a kérelem benyújtásától számított 60 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 60 nap. A határidő 60 nappal meghosszabbítható. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Sürgősségi eljárásban történő elbírálásra irányuló kérelem előterjesztése esetén az elsőfokú eljárás ügyintézési határideje 30 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 30 nap, amely legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelem az előírt nyomtatványon, csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be. A kérelemhez csatolni kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy

a) a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak;

b) a kérelem vagy hasonló kérelme ügyében nem folyt és nem folyik tudomása szerint ellenőrzés, hatósági eljárás vagy bírósági eljárás.

Kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén csatolni kell továbbá a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát.

(6) A kérelem díjköteles, a díj mértéke az ügylet tárgya értékének 1%-a, de legalább 1 millió, és legfeljebb 8 millió forint. Szerződéstípusra, illetőleg szerződéscsomagra vonatkozó kérelem esetén a díj 10 millió forint. Több, gazdasági célját tekintve egymással össze nem függő, de adójogi jogkövetkezményeik tekintetében hasonló vagy azonos, jövőben megkötendő jogügyletet tartalmazó kérelem (keretkérelem) esetén a díj mértéke jogügyletenként 8 millió forint. A tartós feltételes adómegállapítási kérelem elbírálásának a díja a feltételes adómegállapítás iránti kérelem adózóra irányadó mértékének háromszorosa, de legfeljebb 15 millió forint, a sürgősségi eljárásban történő elbírálásra irányuló kérelem díja a feltételes adómegállapítás iránti kérelem adózóra irányadó mértékének kétszerese. Amennyiben az adózó feltételes adómegállapítás iránti kérelmében tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelmet is előterjeszt, a díj fizetésére a tartós feltételes adómegállapítási kérelem elbírálásának díjára irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A kérelmet el kell utasítani, ha

a) az adózó nem teljesíti az e § (1)-(5) bekezdéseiben foglalt feltételeket,

b) az adózó által közölt adatok az adómegállapításhoz nem elegendőek;

c) alaposan lehet attól tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik;

d) a kérelemben foglalt tényállás már teljesített ügyletre vonatkozik;

e) a tényállás megegyezik az adózó egy korábbi, már elutasított feltételes adómegállapítás iránti kérelmének tényállásával;

f) az ügyben közigazgatási vagy bírósági eljárás van folyamatban;

g) a kérelem teljesítéséhez törvényi szabályozásra lenne szükség;

h) a kérelemből a hiánypótlás ellenére sem tűnnek ki az adómegállapítás szempontjából jelentős tények;

i) a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli.

A kérelem elutasítása esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj 75%-ának visszautalásáról a határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul intézkedik.

(8) Ha az adózó - a hiánypótlási felhívás ellenére - a díjat hiánytalanul nem fizette meg, az eljárás megszüntetésére kerül sor.

(9) A feltételes adómegállapítás tárgyában hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.

(10) A feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel érintett jogügylettel összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap elteltéig, ha a kérelemben feltüntetett szerződést vagy egyéb jogügyletet az adózó (kérelmező) a kérelem adópolitikáért felelős miniszterhez történő benyújtását követően már megvalósította vagy a kérelemmel érintett jogügylet folyamatos teljesítésű jogügyletnek minősül.

(11) Az adópolitikáért felelős miniszter

a) a feltételes adómegállapítás iránti kérelem előzetes eljárásjogi szempontú vizsgálata során a (7) bekezdés f) pontjában foglalt adatokkal összefüggésben megkeresi, illetve

b) a feltételes adómegállapítás során hozott határozat kiadmányozását megelőzően, a kérelem tárgyát képező jogügylet vonatkozásában megkeresheti

az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság az a) pontban foglalt megkeresést 5 napon belül teljesíti. A megkeresés időtartama a feltételes adómegállapítás iránti eljárás határidejébe nem számít bele.”

336. § Az Art. 132/A. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az adózó a feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló kérelmet terjeszthet elő az adópolitikáért felelős miniszternél a feltételes adómegállapításra irányadó eljárási szabályoknak megfelelően, ha a feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabály-, tényállásváltozás:

a) a feltételes adómegállapítás során hozott határozat jogerőre emelkedését követően, de a jogügylet megvalósítása előtt következett be, és

b) nem eredményezi a feltételes adómegállapítás során hozott határozat rendelkező részében foglalt rendelkezések, így különösen a feltételes adómegállapításban rögzített részletes tényállás és az annak alapján megállapított adókötelezettség adójogi megítélésének változását.

(2) A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló eljárás a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat jövőbeni alkalmazását állapítja meg a jogszabályváltozás, illetve a tényállás-változás időpontjára kiterjedő hatállyal.”

337. § Az Art. 133. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában fizetési könnyítés nem engedélyezhető.”

338. § Az Art. 133/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély - a bevallás benyújtására előírt határidőig - személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 100 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 4 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.”

339. § Az Art. 134. §-a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában adómérséklés nem engedélyezhető.”

340. § Az Art. a következő 136/A. §-sal egészül ki:

„136/A. § (1) A 136. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a fellebbezést az adószám megállapításának megtagadásáról szóló, valamint a 24/C. § (4) és a 24/D. § (3) bekezdése alapján előterjesztett kérelem elutasítása tárgyában hozott határozat (e szakasz alkalmazásában határozat) közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincsen helye.

(2) A 137. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a határozattal szemben előterjesztett fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 5 napon belül kell felterjeszteni a felettes szervhez.

(3) A határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat elbírálásra nyitva álló határidő 15 nap.

(4) A határozattal szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelem nem terjeszthető elő.”

341. § (1) Az Art. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. Az adópolitikáért felelős miniszterhez, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszterhez intézett felügyeleti intézkedése iránti kérelem csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be.”

(2) Az Art. 141. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti ellenjegyzést nem tartalmazza. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedést mellőzi, ha jogszabálysértést nem állapít meg. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, illetve a felügyeleti intézkedés mellőzéséről az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti.”

342. § Az Art. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:

a) a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat (végzés),

b) az önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás,

c) a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése,

d) az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás,

e) a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat,

f) az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget tartalmazó bejelentés.”

343. § Az Art. 150/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„150/A. § (1) Amennyiben az adóhatóság az adózót terhelő adótartozás, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás és eljárási költségek mellett túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként a túlfizetés összegét az előzőekben említett, általa nyilvántartott tartozásokra elszámolhatja, és ezzel egyidejűleg az adózót értesíti. Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti.

(2) Ha az állami adó- és vámhatóságnál fennálló túlfizetés összege az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adó- és vámhatóság először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a tartozások arányában. A túlfizetés elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül.”

344. § Az Art. 154. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenleg hatályos szöveg (1) bekezdés megjelölésre változik:

„(2) Az adóhatóság a Vht. 103. §-a szerint lefoglalt gépjárművek forgalomból történő kivonása iránt legkésőbb az árverési hirdetmény kitűzésével egyidejűleg intézkedik.”

345. § Az Art. 156/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ingatlanárverés esetén előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság által közzétett számlára, átutalás útján kell megfizetni. Amennyiben az árverés megkezdéséig az előleg összegének az adóhatóság által közzétett számlán történő jóváírása nem történt meg, de az árverezni kívánó bankszámláját az előleg összegével a pénzintézet már megterhelte, az árverezni kívánó legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság előtt hitelt érdemlően igazolhatja az átutalás visszavonhatatlan megtörténtét.”

346. § Az Art. 161. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (9a)-(9d) bekezdésekkel egészül ki:

„(9) Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti, illetőleg - a szabálysértési helyszíni bírság kivételével - nem minősítheti behajthatatlannak.

(9a) Amennyiben az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési könnyítés, mérséklés (elengedés) iránti kérelmet az adóhatósághoz terjesztik elő, úgy az adóhatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 napon belül megküldi a behajtást kérő részére. Az adóhatóság a kérelem megalapozottságát érdemben nem vizsgálja.

(9b) Amennyiben az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési könnyítés, illetve mérséklés (elengedés) iránti kérelmet a köztartozás jogosultjához (behajtást kérőhöz) nyújtották be, úgy erről - a kérelem megküldésével egyidejűleg - a jogosult (behajtást kérő) haladéktalanul értesíti az adóhatóságot.

(9c) A végrehajtás szünetelésére a 160. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak irányadóak.

(9d) A köztartozás jogosultja a kérelemre hozott döntésről annak jogerőre emelkedését követően - amennyiben lehetséges elektronikus úton - értesíti az adóhatóságot. A köztartozás jogosultja a kérelmet elbíráló döntés megküldésével tájékoztatja az adóhatóságot a fizetési könnyítési, mérséklési (elengedési) kérelem elbírálását követően behajtandó köztartozás pontos összegéről, illetve - fizetési könnyítés engedélyezése esetén - a végrehajtás szünetelésének időtartamáról. Amennyiben a részére engedélyezett fizetési könnyítés vagy mérséklés alapján fizetési kötelezettségét az adós teljesítette, a követelés jogosultja (behajtást kérő) a megkeresést visszavonja, nem teljesítés esetén ennek tényéről és a még behajtandó összegről az adóhatóságot tájékoztatja, amely a végrehajtása iránt intézkedik.”

347. § Az Art. 164. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Az adó megállapításához való jog elévülése 6 hónappal meghosszabbodik,

a) egy alkalommal, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy

b) a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve

c) az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság

új eljárás lefolytatását rendeli el.”

348. § Az Art. 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni kivéve, ha az illeték törlésére az illetéktörvény 21. § (5) bekezdése alapján, illetve az illetéktörvény 80. § (1) bekezdés b), c), g) pontja alapján a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.”

349. § (1) Az Art. 170. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.”

(2) Az Art. 170. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Nem állapítható meg adóbírság:

a) a magánszemély terhére az adóhiány olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett;

b) az adó megfizetésére az adózó örököseként, vagy az általa megajándékozottként kötelezett személy terhére az adózónál keletkezett adóhiány után;

c) a bizonytalan adójogi helyzet jogszerű bejelentése hatálya alá tartozó adómegállapítási időszakban a bejelentés tárgyát képező adó tekintetében keletkezett adóhiány olyan része után, amely az adózó által elfogadott, ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvben foglalt téves jogszabály-értelmezés következménye.”

(3) Az Art. 170. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye. Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt a magánszemély terhére, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg. Az adóhatóság az adóhiányt, illetőleg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget.”

350. § (1) Az Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha]

e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit).”

(2) Az Art. 172. § (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A bejelentkezési, bejelentési, változás-bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási, bizonylat kiállítási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. Amennyiben az adózó felszámolás vagy végelszámolás alatt áll és a mulasztási bírság megállapításakor már nincsen lehetősége a teljesítésre, az e bekezdés első mondata szerinti felhívást az adóhatóság mellőzi.

(7a) Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét az állami adóhatóság 174/A. § szerinti első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére.

(8) Adóköteles tevékenységet adószám nélkül folytatókra kiszabott mulasztási bírság esetén az adóhatóság a bírságot kiszabó, valamint az árukészlet lefoglalása tárgyában hozott határozatát az adózóval kihirdetés útján közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Amennyiben az adóhatóság nem él a lefoglalás lehetőségével, a határozatot az általános szabályok szerint közli az adózóval.

(8a) Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapít meg, ha az adózó

a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,

b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz,

c) az adóköteles tevékenysége során (piaci árusítóhely, mozgóbolt stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét.

A fenti jogsértések ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítő bírságot ismételten (alkalmanként) meg kell állapítani. A kiszabható bírság felső határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint.

(9) Az ellenőrzés, az üzletlezárás, illetve a végrehajtási eljárás akadályozásáért az (1) bekezdés l) pontja alapján adózónak nem minősülő magánszemély is szankcionálható. Ha törvény az üzletlezárás alkalmazását kizárja vagy az adózó az üzletlezárás foganatosítását meghiúsítja, valamint a lezárt üzletet kinyitja, a mulasztási bírság felső határa az üzletlezárás határozatban meghatározott napjai számának, illetve a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.”

(3) Az Art. 172. §-ának (14) bekezdése kiegészül a következő rendelkezéssel:

„A bizonytalan adójogi helyzet jogszerű bejelentése hatálya alá tartozó adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallás ellenőrzése alapján az adólevonási, illetőleg az adóbeszedési kötelezettség elmulasztása esetében a mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, ha a mulasztás kizárólag az adózó által elfogadott (a bevallás alapjául szolgáló jegyzőkönyvben rögzített) jogszabály-értelmezés következménye.”

(4) Az Art. 172. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az ugyanazon nyilvántartást érintő ismételt mulasztás esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének nyolcszorosáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettség teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.”

(5) Az Art. 172. § (19)-(20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a § a következő (20a)-(20b) bekezdéssel egészül ki:

„(19) Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő, de legalább magánszemély adózó esetében 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

(20) Ha a magánszemély adózó a 31. § (4) bekezdése szerinti, a személyi jövedelemadó bevallás késedelmes benyújtására vonatkozó bejelentést tesz, a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári éve november 20. napjáig nem szabható ki, kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki.

(20a) Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata.

(20b) Ha az e bekezdés a)-b) pont szerinti személy az adóhatóság felhívása ellenére iratait, nyilvántartásait, bevallásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően - a megadott határidőben - nem rendezi, pótolja, javítja, illetőleg önellenőrzi

a) az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során a magánszemély adózó, illetve az adózónak nem minősülő magánszemély a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 10%-áig, más adózó a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 50%-áig, de mindkét esetben legfeljebb 1 millió forintig,

b) minden más esetben, az adózó 1 millió forintig,

terjedő mulasztási bírsággal sújtható.”

(6) Az Art. 172. §-a kiegészül a következő (20c) bekezdéssel:

„(20c) Az adóhatóság a bejelentést alátámasztó jegyzőkönyvet ellenjegyző ügyvédet, adótanácsadót, adószakértőt vagy okleveles adószakértőt mulasztási bírsággal sújtja, ha megállapítja, hogy az adózó bizonytalan adójogi helyzetét nem jogszerűen jelentette be. Az ellenjegyző terhére kizárólag akkor van helye bírság kiszabásának, ha a bejelentés a 33/A. § (7) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott okok miatt jogszerűtlen. A mulasztási bírság összege a bejelentés díjának 50 százaléka, de legalább 200 ezer forint.”

351. § (1) Az Art. 174. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó

a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,

b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz,

c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét.”

(2) Az Art. 174. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kiszabott bírságról és a lezárásról az adóhatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatot hoz. A határozatban rendelkezni kell a lezárás időtartamáról, illetve az adóhatóság értesíti az adózót a határozatban foglaltak végrehajtásának kezdő időpontjáról. A lezárás időpontjának meghatározásánál az adózó részére kellő időt kell biztosítani a romlandó áruk, élő állatok elszállítására, illetve az egyéb árukészlet tárolásának, megőrzésének biztosítására. Az intézkedésből harmadik személyeket ért kárért az adózó köteles helytállni.”

(3) Az Art. 174. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a § a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A lezárás nem alkalmazható, ha a helyiség az adózó lakásában, vagy lakástól műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található, továbbá akkor sem, ha a lezárás a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi alapszükségletek, így különösen az élelmiszeripari termékek vásárlását vagy olyan szolgáltatás iránti igény kielégítését akadályozza, mely a településen egyébként más módon nem érhető el.

(7) A mulasztás első alkalommal történő elkövetése miatti lezárás alkalmazhatóságnak vizsgálatakor az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabásánál meghatározott méltányossági szempontokat mérlegeli.”

352. § Az Art. 174/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„174/A. § (1) Az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével a 172. § (1) bekezdés e) pontja szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon az adózó 60 napos határidő tűzésével a 172. § (7a) bekezdése szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az adózó a mulasztás elkövetésekor felszámolás vagy végelszámolás alatt állt.”

353. § Az Art. 175. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására, illetve a 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bejelentési, változás-bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti.”

354. § (1) Az Art. 175. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására, illetve a 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti.”

(2) Az Art. 175. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül

a) az adózó az adószámlája adataihoz, valamint az e törvény 52. § (15) bekezdése szerinti adatokhoz,

b) a munkáltató (kifizető) az általa teljesített, e törvény 16. § (4) bekezdés szerinti bejelentés és a 31. § (2) bekezdés szerinti bevallás adataihoz,

c) a magánszemély adózó a b) pont szerinti saját magára vonatkozó adatokhoz

hozzáférhet.”

(3) Az Art. 175. § a következő (26) bekezdéssel egészül ki:

„(26) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az adó-végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek megállapításának és megfizetésének részletes szabályait.”

(4) Az Art. 175. § a következő (27) bekezdéssel egészül ki:

„(27) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az általános forgalmi adóalanynak minősülő adózó által kibocsátott és befogadott számlákról szóló összesítő jelentésre vonatkozó részletes szabályokat.”

(5) Az Art. 175. §-a a következő (28) bekezdéssel egészül ki:

„(28) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza az adózással összefüggő elektronikus adatok, információk, nyilvántartások

a) adóhatóság részére történő rendelkezésre bocsátásnak,

b) másolásának,

c) elektronikus úton történő ellenőrzésének

módjára és formátumára vonatkozó részletes eljárási és technikai szabályokat.”

355. § Az Art. a következő 175/B. §-sal egészül ki:

„175/B. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes személy szolgáltató Magyarország területén adótanácsadói, adószakértői, avagy okleveles adószakértői szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel - az e szolgáltatók nyilvántartását vezető adópolitikáért felelős miniszternek bejelenteni. Az adópolitikáért felelős miniszter az adótanácsadói, adószakértői, avagy okleveles adószakértői szolgáltatás végzésére jogosult bejelentést tevőt nyilvántartásba veszi.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó szervezet határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői, avagy okleveles adószakértői szolgáltatási tevékenysége keretében adótanácsadói, adószakértői, avagy okleveles adószakértői szolgáltatást akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével megbízott tagja, alkalmazottja teljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét.

(3) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a nyilvántartást vezető szervezet esetenként állapítja meg.”

356. § (1) Az Art. 178. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. jövőbeni ügylet: a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet, illetve az adó feltételes megállapítása iránti kérelem benyújtását követően ugyanazon felek között megkötött szerződés vagy más jogügylet, annak gazdasági céljától függetlenül. Jövőbeni ügyletnek minősül az a szerződés vagy más jogügylet is, amely(ek) alapján az adó feltételes vagy a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg. Folyamatos teljesítésűnek az a szerződés vagy egyéb jogügylet minősül, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek meg vagy jött létre és

a) amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik, vagy

b) amely alapján az egyik szerződő fél meghatározott hitelkeretet tart a szerződés időtartama alatt a másik fél rendelkezésére.”

(2) Az Art. 178. §-a a következő 35-36. ponttal egészül ki:

„35. tényleges üzletvezetés helye: a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló jogszabály és a társasági és az osztalékadóról szóló törvény alkalmazásában tényleges üzletvezetési hely, üzletvezetés helye.

36. kutatás-fejlesztési tevékenység: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztés.”

357. § (1) Az Art. 181. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f) a Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről,”

(2) Az Art. 181. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény 60-70. §-ai az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálják és az ezen irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes végrehajtási intézkedésekkel összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak.”

358. § Az Art. 181/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 181/A. §-t megelőzően a következő új alcímmel egészül ki:

Közösségi adatszolgáltatás

181/A. § (1) Ha az állami adóhatóság közösségi jogi aktus rendelkezése - ideértve a közösségi jogi aktust átültető magyar jogszabályt is - alapján az Európai Bizottság vagy az Európai Unió más intézménye, ügynöksége részére személyes adatot nem tartalmazó, statisztikai célú, illetve a közösségi jogi aktus alkalmazásának eredményeit összegző adatszolgáltatást, információ átadást teljesít, azt egyidejűleg az adópolitikáért felelős miniszter részére is megküldi.

(2) A 70. § 5. és 5.1. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó iroda minden naptári év március 31. napjáig értesíti a 60-70. §-ai szerinti behajtási jogsegéllyel kapcsolatban az Európai Bizottságot:

a) az értesítést megelőző naptári évben a más tagállam megkeresett hatóságának küldött, és más tagállam megkereső hatóságától a megkereső hatóságától kapott információkérés, kézbesítés, behajtás és biztosítási intézkedés iránti megkeresések számáról, valamint

b) azon követelések összegéről, amelyre más tagállam megkereső hatósága behajtás iránti megkeresést küldött és az ilyen megkeresések alapján behajtott összegről.

(3) A 70. § 5. és 5.1. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot:

a) a 70. § 4. pontja szerinti illetékes hatóság kijelölésének változásáról, valamint a 70. § 5., 5.1., 5.2., 5.3. pont szerinti központi kapcsolattartó iroda, kapcsolattartó szerv, kapcsolattartó iroda kijelöléséről és a kijelölés változásáról,

b) az olyan magyar két vagy többoldalú nemzetközi szerződésről és egyéb megállapodásról (egyezségről), amely a 60-70. §-ai hatálya alá tartozó kérdéseket érint.”

359. § Az Art. a következő 189. §-sal egészül ki:

„189. § (1) A 177/B. § és az államháztartásról szóló törvény 33. § (14a) bekezdésének - az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel történő - hatályon kívül helyezését azokra a szerződésekre kell először alkalmazni, amelyekhez kapcsolódóan a központi költségvetés terhére még nem történt meg az állami viszontgarancia kifizetése.

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 34. § (7) bekezdését, 87. § (3) bekezdését, 92. §-át, 93. § (1) bekezdését, 104. § (4)-(4a) bekezdését 124. § (1)-(2) bekezdéseit, 161. § (1) bekezdését, 164. § (13) bekezdését, 170. § (6) bekezdését, 172. § (19)-(20b) bekezdését, 175. § (9) bekezdését megállapító rendelkezéseket a 2012. január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell először alkalmazni.

(3) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 3. számú melléklet G. pont 8. alpontja szerinti adatszolgáltatást először 2013. évben kell teljesíteni.

(4) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított Art. 28. § (1) bekezdését a 2011. adóévről benyújtandó egyszerűsített bevallással kapcsolatban is alkalmazni kell.

(5) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 3. számú melléklet G. pont 7. alpontját 2012. január 1-jén vagy azt követően létesített vagy megszüntetett ügyfélkapu vonatkozásában kell alkalmazni, azzal, hogy az okmányiroda a 2012. január 1-jén ügyfélkapuval rendelkező személyek adatait 2012. március 31-ig - elektronikus úton - megküldi az állami adóhatóság részére.

(6) A 3. számú melléklet N) pontjának - az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel történő - hatályon kívül helyezését 2012. január 1-jétől kell alkalmazni, azzal, hogy az ezt megelőző időszakokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatosan mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.

(7) Az állami adóhatóság a 2012. január 1-jét megelőző időszakra benyújtott 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás adatait és az abban bekövetkezett változásokkal összefüggő, az 52. § (7) bekezdés b) pont bc) alpontjában előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján teljesíti a magánnyugdíj-pénztár felé.

(8) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a 2012. január 1-jét megelőző időszakra benyújtott 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás adatait és az abban bekövetkezett változásokkal összefüggő, 3. számú melléklet P) pontjában előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján teljesíti az állami adóhatóság részére. E bekezdés irányadó az állami adóhatóság 52. § (7) bekezdés h) pontja szerinti adatszolgáltatás vonatkozásában is.

(9) A 2012. január 1-jét követően az állami adóhatóság a 72. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hitelező képviseleti minőségéhez kötődő teendőket a 2012. január 1-jét megelőző időszak vonatkozásában látja el.

(10) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóztatási szerve által a bejelentés alapján vezetett nyilvántartását és a vámszervének hatáskörébe tartozó személyekről vezetett nyilvántartását 2012. június 30-ig összevonja.

(11) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni a 2012. január 1-jén jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá e rendelkezések hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

(12) Az adózónak e törvénynek egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését követően - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét e törvénynek egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(13) E törvénynek a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésére irányadó rendelkezéseit a 2011. december 31-ét követően benyújtott adóbevallásra (ide nem értve az önellenőrzést) lehet alkalmazni. Az olyan adómegállapítási időszakra vonatkozó bejelentést, amelyre vonatkozó adóbevallási határidő 2012. január 1-jét megelőzően lejárt, az adózó - a 33/A. § (1) bekezdésében a bejelentés megtételére előírt határidőtől függetlenül, de az azonosításához és az adóbevallás azonosításához szükséges adatokat is feltüntetve - legkésőbb a bejelentés hatálya alá tartozó adóbevallás benyújtásának napján írásban is megteheti, ha a bevallást 2012. január 31-ig benyújtja az állami adó és vámhatóságnak; e határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A 2011. január 1-jét megelőzően lezárult adómegállapítási időszakra vonatkozó bejelentés hatálya alá tartozó adóbevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést az adózónál kötelező lefolytatni. A kötelező ellenőrzést az adóhatóság a bejelentés alapjául szolgáló jegyzőkönyv benyújtását követő 60 napon belül megkezdi.”

360. § (1) Az Art.

1. 3. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg;

2. 7. § (2) bekezdésében a „képviseleti joggal rendelkező személy” szövegrész helyébe a „képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos,” szöveg, illetve „nagykorú tag, alkalmazott,” szövegrész helyébe „nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró” szöveg;

3. 9. § (2) bekezdésében a „bejelentésekor az adóhatóságnál igazolja” szövegrész helyébe a „bejelentésekor, illetve ezt követően a tevékenység folyamatos végzése alatt évente az adóhatóságnál igazolja” szöveg;

4. 16. § (3) bekezdés b) pontjában a „(honlapját)” szövegrész helyébe a „(honlapját), több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a tényleges üzletvezetés helyét;” szöveg;

5. 16. § (3) bekezdés g) pontjában az „iratai őrzésének” szövegrész helyébe az „iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének” szöveg;

6. 17. § (9) bekezdés b) pontjában az „az ötmillió” szövegrész helyébe az „a kétmillió” szöveg;

7. 18. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg;

8. 20. § (6) bekezdésében a „járulékfizetési kötelezettséget határozattal előírja” szövegrész helyébe a „járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja” szöveg;

9. 31. § (2) bekezdésének felvezető szövegében a „járulékról és az alábbi adatokról” szövegrész helyébe a „járulékokról és/vagy az alábbi adatokról” szöveg; valamint 28. pontjában „nyugdíjjárulékot is magába foglaló nyugdíjbiztosítási járulék” szövegrész helyébe „nyugdíjjárulék” szöveg;

10. 35. § (2) bekezdés d) pontjában az „adó tekintetében,” szövegrész helyébe az „adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét külön törvény írja elő,” szöveg;

11. 36/A. § (3) bekezdésében a „nem kapta meg.” szövegrész helyébe a „nem kapta meg, valamint abban az esetben sem, amennyiben az igazolást bemutató szervezet felszámolás alatt áll.” szöveg;

12. 36/A. § (4) bekezdésében a „köztartozást” szövegrész helyébe a „állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozást” szöveg, illetve az „a köztartozást” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozást” szöveg;

13. 36/A. § (5) bekezdésében a „köztartozásáért” szövegrész helyébe a „állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozásáért” szöveg;

14. 44. § (1) bekezdésében a „rögzített adatokat is” szövegrész helyébe a „rögzített elektronikus adatokat, információkat is” szöveg;

15. 49. § (2) bekezdésében az „az ellenőrzésről szóló értesítés” szövegrész helyébe az „a megbízólevél” szöveg, illetőleg az „- az előzetes értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatásának, átadásának -” szövegrész helyébe a „- kézbesítés hiányában átadásának -” szöveg lép;

16. 52. § (2) bekezdésében a „adatkezelő szerv nyilvántartásában szereplő” szövegrész helyébe az „adatkezelő szerv nyilvántartásában, vagy adózói nyilvántartásban szereplő” szöveg, illetőleg a „jogosultság megállapításához, ellenőrzéséhez,” szövegrész helyébe a „jogosultság megállapításához, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához, ellenőrzéséhez,” szöveg;

17. 52. § (7) bekezdés ba) pontjában a „Magyar Honvédség,” szövegrész helyébe „Magyar Honvédség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal,” szöveg;

18. 52. § (7) bekezdés da) pontjában „nyugdíjbiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulék” szöveg; j) pontjában a „valamint az esedékessé vált” szövegrész helyébe a „valamint az adatszolgáltatást megelőző hónap utolsó napjáig esedékessé vált” szöveg;

19. 54. § (1) bekezdés a) pontjában az „az adóigazgatási eljárás megindítását” szövegrész helyébe az „az adóigazgatási eljárás, a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárás megindítását” szöveg;

20. 54. § (6) bekezdésében a „Magyar Honvédséget,” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt” szöveg;

21. 55. §-a (3) bekezdésben a „közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét” szövegrész helyébe a következő „közzéteszi azoknak a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt nem álló adózóknak a nevét” szöveg;

22. 57. § (1) bekezdés a) pontjában az „Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA)” szövegrész helyébe az „Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)” szöveg;

23. 57. § (1) bekezdés e) pontjában az „az 1798/2003/EK rendelet és végrehajtási rendelete szabályai” szövegrész helyébe a „a 904/2010/EU rendelet szabályai” szöveg;

24. 71. § (3) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság” szöveg helyébe a „törvényszék” szöveg;

25. 87. § (1) bekezdés d) pontjában az „az adatok gyűjtését célzó,” szövegrész helyébe az „az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló” szöveg;

26. 88/A. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg;

27. 90. § (1) bekezdésében az „ellenőrzési irányelv” szövegrész helyébe az „ellenőrzési tájékoztatás” szöveg;

28. 90. § (2) bekezdésében a „A legnagyobb adóteljesítménnyel (költségvetési kapcsolatokkal) rendelkező 3000 adózót” szövegrész helyébe a „A külön jogszabályban meghatározott értékhatároknak és feltételeknek megfelelő legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózókat” szöveg;

29. 90. § (3) bekezdésében az „ellenőrzési irányelve” szövegrész helyébe a „ellenőrzési tájékoztatása” szöveg;

30. 90. § (4) bekezdésében az „ellenőrzési irányelv” szövegrész helyébe az „ellenőrzési tájékoztatás” szöveg;

31. 90. § (7) bekezdésében a „20%-át” szövegrész helyébe a „10%-át” szöveg;

32. 90. § (9) bekezdésében a „(4), (6)” szövegrész helyébe a „(4)-(6)” szöveg;

33. 93. § (8) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg;

34. 96. § (1) bekezdésében az „adózó előzetes értesítését,” szövegrész helyébe az „adózó részére a megbízólevél kézbesítését,” szöveg, illetőleg az „nyilvántartásokat, egyéb iratokat” szövegrész helyébe az „nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat” szöveg;

35. 97. § (5) bekezdésében a „próbavásárlás, a próbagyártás,” szövegrész helyébe a „próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a próbagyártás,” szöveg illetőleg a „más hatóság nyilvántartásából származó adat.” szövegrész helyébe a „más hatóság nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ.” szöveg;

36. 98. § (1) bekezdés f) pontjában a „próbavásárlást, leltárfelvételt” szövegrész helyébe a „próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt” szöveg;

37. 100. § (2) bekezdésében az „egyszerűsített ellenőrzés kivételével” szövegrész helyébe a „egyszerűsített ellenőrzés, egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés” szöveg, illetve a „kérheti” szövegrész helyébe az „egy alkalommal kérheti” szöveg;

38. 102. § (1) bekezdésében a „alkalmazottja volt,” szövegrész helyébe az „alkalmazottja volt, illetve a tanú” szöveg;

39. 108. § (4) bekezdésében a „nyugtaadási” szövegrész helyébe a „nyugtakibocsátási” szöveg;

40. 119. § (2) bekezdés a) pontjában a „próbavásárlással” szövegrész helyébe a „próbavásárlással, fel nem fedett próbavásárlással” szöveg; illetőleg a „nyugtaadási” szövegrész helyébe a „nyugtakibocsátási” szöveg;

41. 119. § (3) bekezdésben a „nyugtaadási” szövegrész helyébe a „nyugtakibocsátási” szöveg;

42. 119. § (4) bekezdésében a „próbavásárlást és leltárfelvételt” szövegrész helyébe az „adatgyűjtésre irányuló helyszíni ellenőrzést” szöveg;

43. 120. § (3) bekezdés a) pontjában a „vezetésével kapcsolatos” szövegrész helyébe a „vezetésével (ideértve a VPID szám megállapítását is) kapcsolatos” szöveg;

44. 120. § (4) bekezdés a) pontjában a „vezetésével kapcsolatos” szövegrész helyébe a „vezetésével (ideértve a VPID szám megállapítását is) kapcsolatos” szöveg;

45. 124/A. § (2) bekezdésében a „a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált határozat alapján végrehajtási eljárás indul” szövegrész helyébe az „az adózó az adóhatóság végrehajtási eljárását megelőző fizetési felszólításból vagy a végrehajtási eljárás megindulása alapján szerez tudomást kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált kötelezettségéről” szöveg, illetőleg a „a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől” szövegrész helyébe a „a fizetési felszólítás kézhezvételétől, illetve a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől” szöveg;

46. 138. § (1) bekezdésében a „határidő 60 nap” szövegrész helyébe a „határidő az iratoknak a felettes szervhez történő megérkezését követő naptól számított 60 nap” szöveg;

47. 140. § (1) bekezdésében a „megállapítások” szövegrész helyébe a „megállapítások (intézkedések)” szöveg és a „határozatot” szövegrész helyébe a „határozatot (végzést)” szöveg;

48. 141. § (2) bekezdésében a „beérkezésének napjától számított 60 nap,” szövegrész helyébe a „beérkezését követő naptól számított 60 nap,” szöveg;

49. 156/A. § (11) bekezdésében a „legkésőbb a postai értesítés átvételét követő” szövegrész helyébe a „legkésőbb az elektronikus értesítést követő” szöveg;

50. 158. § (1) bekezdésében a „törzskönyv” szövegrész helyébe a „gépjármű” szövegrész;

51. 160. § (1) bekezdésében az „az adós kérelmére” szövegrész helyébe a „felfüggesztheti” szöveg;

52. 160. § (4) bekezdés e) pontjában az „adó megfizetésére kötelezettel” szövegrész helyébe az „adózóval” szöveg;

53. 161. § (1) bekezdésében a „negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig keresi meg az adóhatóságot” szövegrész helyébe a „a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével megkeresi az adóhatóságot” szöveg, az „5000 forintot” szövegrész helyébe a „10 000 forintot”, a „3000 forintot” szövegrész helyébe az „5000 forintot” szöveg;

54. 168. § (3) bekezdésében a „a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig” szövegrész helyébe az „az önellenőrzés benyújtásának napjáig” szöveg, illetve az „az eredeti esedékességkor” szövegrész helyébe az „az eredeti esedékességkor, későbbi bevallásában” szöveg;

55. 172. § (1) bekezdésének h) pontjában a „nyomtatványt,” szövegrész helyébe a „nyomtatványt, számlázó programot,” szöveg;

56. 175. § (16) bekezdésében az „adatok módosításával összefüggő eljárásért” szövegrész helyébe az „adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért” szöveg;

57. 175. § (20) bekezdésében a „hatósági eljárás ügyintézési határideje” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás - ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást - ügyintézési határideje” szöveg;

58. 175. § (21) bekezdésében az „eljárás iránti kérelmét” szövegrész helyébe az „eljárás - ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást - iránti kérelmét” szöveg;

59. 178. § 14. pontjában a „köz- és magánokiratok,” szövegrész helyébe a „köz- és magánokiratok, megjelenési formájuktól függetlenül,” szöveg;

60. 178. § 18. pontjában a „kivéve a külföldi foglalkoztatót.” szövegrész helyébe a „kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást.” szöveg;

61. 178. § 23. pontjában a „foglalkoztatottak tekintetében,” szövegrész helyébe a „foglalkoztatottak tekintetében, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást,” szöveg;

62. 178. § 26. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg;

63. 3. számú melléklet H) pontjában a „követő hó 15. napjáig” szövegrész helyébe a „magába foglaló általános forgalmi adómegállapítási időszakot követő hónap 20. napjáig” szöveg;

64. 3. számú melléklet J) pontjában a „február 15-ig” szövegrész helyébe a „január 31-ig” szöveg;

65. 3. számú melléklet K) pontjának 1. alpontjában a „nyugtatömbökről” szövegrész helyébe a „nyugtatömbökről, szállítólevéltömbökről” szöveg;

66. 3. számú melléklet K) pontjának 2. alpontjában a „nyugtatömbök)” szövegrész helyébe a „nyugtatömbök, szállítólevéltömbök)” szöveg;

67. 4. számú melléklet 7. pontjában a „kiállított okirat” szövegrész helyébe a „kiállított okirat angol nyelvű példányának” szöveg;

68. 6. számú melléklet 1. pontjában a „150 napig” szövegrész helyébe az „ötödik hónap utolsó napjáig” szöveg;

69. 6. számú melléklet 2. pont a) alpontjában a „150 napig” szövegrész helyébe az „ötödik hónap utolsó napjáig” szöveg;

70. 6. számú melléklet 2. pont c) alpontjában a „150 naptól” szövegrész helyébe az „ötödik hónap utolsó napjától” szöveg;

71. 6. számú melléklet 3. pont a) alpontjában a „150 napig” szövegrész helyébe az „ötödik hónap utolsó napjáig” szöveg;

72. 6. számú melléklet 4. pont c) alpontjában a „150 napig” szövegrész helyébe az „ötödik hónap utolsó napjáig” szöveg;

73. 7. számú melléklet 1. pontjában a „március 20-ig” szövegrész helyébe a „január 31-ig” szöveg;

74. 8. számú melléklet 1.C pont első mondatában az „a 100 000” szövegrész helyébe a „az 50 000” szöveg;

75. 9. számú melléklet I/2/B. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg;

lép.

(2) Az Art.

1. 11. § (2) bekezdésében az „A NAV felügyeletére kijelölt miniszter” szövegrész helyébe az „Az adópolitikáért felelős miniszter” szöveg,

2. 24/A. § (2) bekezdésében a „a)-d) pontjai” szövegrész helyébe a „a)-b) pontja” szöveg;

3. 24/A. § (4) bekezdésében a „30” szövegrész helyébe a „15” szöveg;

4. 24/A. § (12) bekezdésében a „f) pontja” szövegrész helyébe a „c) pontja” szöveg;

5. 31. § (2) bekezdés 15. pontjában az „a tárgyhónapban létesített magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony kezdetéről és a magánnyugdíjpénztár azonosító kódjáról, a tárgyhónapban, a pénztártag más pénztárba történő átlépése esetén a tárgyhónapot megelőző hónapban megszűnt magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony utolsó napjáról és a magán-nyugdíjpénztár azonosító kódjáról, a hónap utolsó napján fennálló magán-nyugdíjpénztári tagságról és a magánnyugdíjpénztár azonosító kódjáról, a magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése napjáról,” szövegrész helyébe az „a külön jogszabályban meghatározott Karrier Híd Programban résztvevő személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről, a kedvezményes járulék összegéről,” szöveg,

6. 37. § (6) bekezdésében a „50%-át” szövegrész helyébe a „30%-át” szöveg,

7. 52. § (4) bekezdés j) pontjában a „központi szerv,” szövegrész helyébe a „központi szerv, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv” szöveg,

8. 120. § (8) bekezdés b) pontjában a „(1) bekezdésen túlmenően” szövegrész helyébe a „a) pontban foglaltakon túlmenően” szöveg,

9. 124/B. §-ában az „alkotmányellenes” szövegrész helyébe az „alaptörvény-ellenes” szöveg, illetve az „ütközik, feltéve” szövegrész helyébe az „ütközik, vagy önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik, feltéve” szöveg, valamint az „Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága” szövegrész helyébe az „Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága” szöveg;

10. 124/C. § (1)-(3) bekezdésében az „Alkotmánybíróság, illetve az Európai Közösségek Bírósága” szövegrész helyébe az „Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága” szöveg, valamint a 124/C. § (1) bekezdésében az „alkotmányellenességét,” szövegrész helyébe az „alaptörvény-ellenességét, önkormányzati rendelet esetén más jogszabályba ütközését,” szöveg; valamint a 124/D. § (2) bekezdésében az „Európai Közösségek Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság döntésének kihirdetésétől számított” szövegrész helyébe az „az Európai Unió Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított” szöveg;

11. 132/B. § (11) bekezdés i) pontjában az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg, az „illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

12. 140. § (2) bekezdésében a „felettes szerv határozatában” szövegrész helyébe a „felettes szerv határozatában (végzésében)” szöveg,

13. 164. § (8) bekezdésében a „a (6) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(6)-(7) bekezdésben” szöveg,

14. 172. § (1) bekezdésében az „A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -” szövegrész helyébe a „A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a magánszemély adózó” szöveg,

15. 175. § (12) bekezdés a) pontjában az „ellenőrzésre kiválaszthatók” szövegrész helyébe az „köre megállapításra kerül.” szöveg,

16. 182. § (5) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi” szövegrészek helyett a „2003. évi uniós csatlakozási” szöveg,

17. 8. számú melléklet 5. pontjában az „a Magyar Köztársaságon” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,

18. 9. számú melléklet II. alcímében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg

lép.

(3) Az Art. 17. § (5) bekezdésében a „összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett” szövegrész helyébe a „összesítő nyilatkozat, valamint összesítő jelentés benyújtására kötelezett” szöveg lép.

361. § (1) Hatályát veszti az Art.

1. 7. § (3)-(4) bekezdése,

2. 16. § (4) bekezdésben „magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját” szöveg;

3. 31. § (2) bekezdés 6. pontjában „a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci) járulék és” szöveg,

4. 31. § (2) bekezdés 7. pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj)”, és a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj és a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés)” szöveg;

5. 31. § (2) bekezdés 9. pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj levonás)” szöveg;

6. 31. § (2) bekezdés 10. pontjában a „társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci) járulék, a” szöveg, valamint a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés)” szöveg;

7. 31. § (2) bekezdés 11. pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag által vállalt tagdíj-kiegészítés)” szöveg;

8. 31. § (15) bekezdésben a „a magánnyugdíjpénztár azonosító kódja,” szöveg;

9. 43. § (1) bekezdésében „A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó késedelmi pótlékot és önellenőrzési pótlékot az adóhatóság pénztáranként megnyitott, külön számlákon tartja nyilván.” szöveg;

10. 43. § (9) bekezdés;

11. 52. § (4) bekezdés g) pontjában az „a vámhatóság és” szövegrész,

12. 52. § (7) bekezdés db) pontjában a „nyugdíjbiztosítási és” szöveg, valamint a „továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíj alapjára és összegére vonatkozó adatokat a magánnyugdíjpénztár,” szöveg;

13. 52. § (7) bekezdés g) pontjában a „illetve a magánnyugdíjpénztárat,”, és a „Az állami adóhatóság tájékoztatja továbbá a magánnyugdíjpénztárat arról a tényről is, hogy a mezőgazdasági őstermelő a tárgyévben kezdte-e meg őstermelői tevékenységét, illetve tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta-e a Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt,” szövegek;

14. 54. § (15) bekezdésében a ,„ illetőleg magánnyugdíjpénztári tag esetén az illetékes magánnyugdíjpénztár részére is” szöveg;

15. 72. § (2) bekezdés;

16. 124. § (3) bekezdése;

17. 142. § (2) bekezdés d) pontjában a ,„ illetőleg a magánnyugdíjpénztár megkeresésére” szöveg;

18. 151. § (2) bekezdésében a „A magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés) és ennek pótlékai tekintetében fennálló túlfizetés visszaigénylése során az adóhatóság visszatartási jogát kizárólag a magánnyugdíjpénztárak valamelyikét megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés), késedelmi pótlék, illetve önellenőrzési pótlék tekintetében gyakorolhatja.” szöveget;

19. 156/A. § (10) bekezdésében az „Az adóhatóság egyidejűleg postai úton is értesíti a nyertest az elektronikus értesítésben közöltekről.” szöveg,

20. 167. § (1) bekezdés „A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó befizetések tekintetében a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható.” szöveg;

21. 172. § (1) bekezdés f) pontja,

22. 172. § (1) bekezdés l) pontjában az „, illetőleg a tevékenység felfüggesztésének alkalmazását” szövegrész;

23. 177/B. § és az azt megelőző alcím;

24. 178. § 15. pontjában az „a magán-nyugdíjpénztári tagdíj,” szöveg, valamint az „a társadalombiztosítási járulék (ideértve a nyugdíjbiztosítási járulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot),” szöveg

25. 181. § (2) bekezdés g) pont;

26. 182. § (7) bekezdés,

27. 2. számú melléklet I./Általános rendelkezések/3. pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíját)” szöveg, valamint a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj)” szöveg;

28. 2. számú melléklet I/Határidők/5. Járulékok A) pontjában a „(magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés)” szöveg, valamint a „(tagdíjat, tagdíjkiegészítést)” szöveg;

29. 2. számú melléklet I/Határidők/5/B. pont

30. 3. számú mellékletének D/I. 1. pontja,

31. 3. számú mellékletének D/I. 4. pontja,

32. 3. számú mellékletének N) pontja és az azt megelőző alcím,

33. 11. számú mellékletének I. pontja felvezető szövegében az „és 60. § (1) bekezdés b) pontjának” szövege,

34. 11. számú melléklet II. pontja felvezető szövegében az „és a 60. § (1) bekezdés d) pontjában” szövege.

(2) Hatályát veszti az Art.

1. 24/A. § (11) bekezdés.

2. 52. § (4) bekezdés u) pontja,

3. 52. § (7) bekezdés b) pont bc) alpontja,

4. 52. § (7) bekezdés h) pont

5. 90. § (2) bekezdése,

6. 90. § (7) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „vagy az adóköteles tevékenység felfüggesztése” szövegrész,

7. 174. § (2) bekezdésében a „vagy a felfüggesztés” szövegrész,

8. 3. számú melléklet P) pontja és a pontot megelőző alcím.

362. § Az Art. 1., 2., 3. és 4. számú mellékletei e törvény 10-12. mellékletei szerint módosulnak.

24. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

363. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 15. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A kamarai tagságnak a 20. § (2) bekezdés f) pontja szerinti hivatalból történő megszüntetése, valamint az ügyvédi iroda 76. § (2) bekezdés b) pont szerinti névjegyzékből való törléssel történő megszűnése esetén a megszüntetésre irányuló döntés meghozatalának feltétele az állami adóhatóság és a vámhatóság - erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott - nyilatkozata arról, hogy az iroda adóbevallási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő az döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.”

25. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

364. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 30. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A szabadalmi ügyvivői iroda nyilvántartásból a 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján való törlése iránti eljárás során a megszüntetésre irányuló döntés meghozatalának feltétele az állami adóhatóság és a vámhatóság - erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott - nyilatkozata arról, hogy az iroda adóbevallási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő az döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.”

26. A cégnyilvántartásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

365. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok - ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is - teljeskörűen nyilvánosak. Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóregisztrációs eljárás eredményes lefolytatását követően teljeskörűen nyilvánosak továbbá a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás iratai e törvény rendelkezései szerint nyilvánosak.”

366. § A Ctv. 27. § (4) bekezdés b) pontjának bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[b) Zártkörűen működő részvénytársaság esetében]

bc) azt a tényt, ha valamelyik részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik, továbbá ennek a részvényesnek a nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét),”

367. § A Ctv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás első és másodfokon elektronikus nemperes eljárás, amelyre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. Az eljárás felfüggesztésére

a) a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelem benyújtása esetén,

b) az állami adóhatóság értesítése alapján a cég adószámának megállapítása érdekében,

c) változásbejegyzési eljárásban, illetve a cég bejegyzése esetén, amennyiben átalakulás bejegyzése történik, valamint

d) az elektronikus ügyintézést támogató rendszer kommunikációs hibája miatt

kerülhet sor.”

368. § A Ctv. 36. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az állami adóhatóság és a cégnyilvántartás közötti, az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) tagok (részvényesek) magyar állami adóhatóság által kiadott adóazonosító számát. A tagok adóazonosító száma nem szerepel a cégjegyzékben.”

369. § A Ctv. 44. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő érkezésekor a cég az azonosításra, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően az iratain fel kell tüntetnie. A cégbíróság az érintett szervezetektől - az erre a célra létrehozott elektronikus rendszer útján beszerzi, és ezáltal a cégjegyzékben rögzítésre kerül a cég adószáma (ideértve a közösségi adószámot is), valamint statisztikai számjele. Az érintett szervezetek kötelesek ezeket az adatokat haladéktalanul a cégbíróság rendelkezésére bocsátani. A cégbíróság ennek érdekében elektronikus úton közli a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma mellett az állami adóhatósággal az 1. számú melléklet I. 12. pontja szerinti nyilatkozatot, valamint ha a cég átalakulással jön létre, az erre vonatkozó adatokat, a Központi Statisztikai Hivatallal pedig a cég mindenkor hatályos TEÁOR szerinti főtevékenység kódját is.

(2) Amennyiben az állami adóhatóság az adatok rendelkezésre bocsátásától számított 1 munkanapon belül a cég adószámát nem állapítja meg, a cégbíróság a kérelem elbírálását az állami adóhatóság értesítéséig felfüggeszti.

(3) A cégbejegyzési kérelem benyújtója legkésőbb az adószám megállapítását követő munkanapon a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, valamint statisztikai számjelét tartalmazó elektronikus tanúsítványt kap.

(4) Az adószám megállapítását követően a cégbejegyzési kérelem adatai a cégjegyzékbe bejegyzésre kerülnek, a cégjegyzékbe bejegyzett adatok mellett a „bejegyzés alatt” megjegyzést kell feltüntetni.”

370. § A Ctv. a 6. címet megelőzően, a 44. §-t követően a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § (1) Amennyiben az állami adóhatóság arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cég adószámának megállapítását jogerősen határozatában megtagadja, a cégbíróság a bejegyzési kérelmet a 45. § (1) bekezdésében foglalt vizsgálatot mellőzve elutasítja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) Amennyiben az állami adóhatóság a 44. § (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl állapítja meg a cég adószámát, a kérelem elbírálására vonatkozó határidők az adószám megállapításának napjától kezdődnek.”

371. § A Ctv. 116. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kényszer-végelszámolásra kerül sor, ha

a) a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja,

b) az állami adóhatóság jogerős határozatában arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cég adószámát jogerősen törölte,

c) a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be,

d) a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre (114. §), valamint

e) az anyagi jogszabályok szerint a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be.”

372. § (1) A Ctv. 39. § (1) bekezdésében az „ügyintézési határidő” szövegrész helyébe az „ügyintézési határidő - a 44/A. § (3) bekezdésének kivételével -” szöveg lép.

(2) A Ctv. 48. § (5) bekezdésében az „a bejegyzési kérelem érkezését” szövegrész helyébe az „az adószám megállapításáról szóló értesítést” szöveg lép.

27. Egyéb eljárásjogot érintő és más törvények módosítása

373. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdésében a „havonta” szövegrész helyébe a „havonta vagy több hónapra előre” szöveg lép.

374. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/A. § (2) bekezdésében az „1997. évi CXLIV.” szövegrész helyébe a „2006. évi IV.” szöveg lép.

375. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 12. § (2) bekezdésében „a magánszemély munkáltató” szövegrész helyébe „az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra elektronikusan kötelezettek” szöveg lép.

376. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. § (1) bekezdésében a „20 főt meghaladja” szövegrész helyébe a „25 főt meghaladja” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Flt. 42. §-ának záró szövegében a „, és a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy órát eléri” szövegrész.

377. § Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek részére a vámazonosító szám megállapításával, ezzel összefüggő nyilvántartásba vétellel és nyilvántartással kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. A nyilvántartásba vételre és nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.”

378. § Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. A nyilvántartásba vételre és nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.”

379. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 6. § (1) bekezdés c) pontjában a „szakmakód” szövegrész helyébe „a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód” szöveg lép.

380. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40. § (2) bekezdése a következők szerint módosul:

„(2) A könyvszakértővel hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napjáig közgyűlés elé kell terjeszteni.”

(2) Az Öpt. 81. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az e törvény 2011. december 31-én hatályos 51/B. § (1) bekezdés e), l), m) és n) pontjaiban és az 51/C. § b) és d) pontjaiban említett, 2012. január 1-je előtt igénybe vett szolgáltatások számlái az önkéntes egészségpénztárban 2012. június 30-ig az e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint elszámolhatók. E szolgáltatások adókötelezettségére az Szja tv. és az Eho. tv. 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.”

(3) Az Öpt.

1. 51/D. § (2) bekezdésében az „az 51/B. § (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban nevesített szolgáltatások” szövegrész helyébe az „az 51/B. § (1) bekezdésének c) pontjában nevesített szolgáltatások” szöveg,

2. 51/E. § (4) bekezdésében az „51/B. § (1) bekezdésének d)-e) és n) pontjaiban” szövegrész helyébe az „51/B. § (1) bekezdésének d) pontjában” szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti az Öpt.

1. 51/B. § (1) bekezdés e), l), m) és n) pontjai, (2) bekezdése;

2. 51/C. § b) és d) pontjai,

3. 51/E. § (3) bekezdésének 4. pontjában az „és az 51/C. § d) pontjában” szövegrész, (6) bekezdésében az „és az 51/C. § d) pontjában” szövegrész.

381. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. § (14a) bekezdése.

382. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Személyes adatok a nemzetközi jogsegélyről, az adóügyi információcseréről, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében, a nemzetközi szerződésben meghatározott célból, feltételekkel és adatkörben - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is - továbbíthatók harmadik országba.”

383. § Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény 1. §-ában az „a Magyar Köztársaság államterületére” szövegrész helyébe a „Magyarország területére” szöveg lép.

384. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közgyűlést legalább évente kétszer össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. A beszámolót a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napjáig, a pénzügyi tervet a pénzügyi év lejárta előtti 90 napos időszakban kell a közgyűlés elé terjeszteni és elfogadni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság vagy a Felügyelet elrendeli, vagy az ellenőrző bizottság, illetve a pénztártagok, illetve küldötteik legalább 10 százaléka - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza, illetve az igazgatótanács szükségesnek látja. Az SzMSz más esetekben is előírhatja a közgyűlés összehívását.”

(2) Az Mpt. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A könyvvizsgáló által hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napjáig a közgyűlés elé kell terjeszteni. A beszámoló tartalmazza a vagyonértékelési és teljesítménymérési jelentéseket, valamint az aktuáriusi értékelést.”

VIII. Fejezet

28. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

385. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: KTIA tv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig.”

(2) A KTIA tv. 12. § a)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(12. § E törvény alkalmazásában)

a) alapkutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. a) pontjában meghatározott alapkutatás;

b) kutatás-fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. d) pontjában meghatározott kutatás-fejlesztés;

c) alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. b) pontjában meghatározott alkalmazott kutatás;

d) kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. c) pontjában meghatározott kísérleti fejlesztés;

e) technológiai innováció: az Innovációs tv. 4. § 2. pontjában meghatározott technológiai innováció.”

386. § A KTIA tv. 12. § az alábbi g) és h) ponttal egészül ki:

(12. § E törvény alkalmazásában)

g) saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység;

h) kutatás-fejlesztési megállapodás: az Innovációs törvény 4. § 10. pont szerinti kutatásfejlesztési megállapodás.”

387. § A KTIA tv. 4. § (3) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény” szövegrész helyébe a „kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.)” szöveg lép.

388. § Hatályát veszti a KTIA tv. 3. § (2) bekezdésében a „3. § (2)-(3) bekezdése” szövegrész, 4. § (2) bekezdésében a „bruttó” szövegrész, 4. § (3) bekezdése, 5. § (7) bekezdésében a „nettó” szövegrész, 5. § (8) bekezdésében a „nettó” szövegrész, 14. § (1) bekezdésében a „bruttó” szövegrész.

29. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény módosítása

389. § (1) A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. § 1. a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„1. a) alapkutatás: kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását;

b) alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja az alkalmazott kutatáshoz - különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez - szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, a prototípusok kivételével;

c) kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából. Kísérleti fejlesztésnek minősülhetnek:

ca) az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek;

cb) olyan tevékenységek melyek magukban foglalják tervezetek, tervrajzok, tervek és egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra szánják;

cc) a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípusok elkészítése;

cd) a kereskedelmileg felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék, és előállítása túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen;

ce) a termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése, feltéve hogy azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani úgy, hogy azok ipari alkalmazásokban vagy kereskedelmileg hasznosíthatóak legyenek.

A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változtatások, amelyeket termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek, illetve ha e változtatások az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezik;”

(2) Az Innovációs tv. 4. §-a kiegészül az alábbi 10. ponttal:

(E törvény alkalmazásában)

„10. kutatás-fejlesztési megállapodás: két vagy több vállalkozás, illetve vállalkozás és kutatóhely (e pontban a továbbiakban: felek) között létrejött olyan megállapodás, amelynek tárgya

a) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,

b) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatásfejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,

c) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül,

d) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása,

e) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatásfejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, vagy

f) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül;

e pont alkalmazásában fizetett kutatás-fejlesztésnek minősül az egyik fél által végzett és egy finanszírozó fél által finanszírozott kutatás-fejlesztés, ahol a finanszírozó fél maga nem végez kutatás-fejlesztési tevékenységet;”

30. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

390. § (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 2010-ben és 2011-ben jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a különadót az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján 2012. szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben - szeptember 10-éig és december 10-éig - megfizeti.”

(2) A Különadó tv. 4/A. § (4) bekezdésének 3. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3. egyéb pénzügyi szervezetnél:)

a) pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból előjelhelyesen számított

aa) kamateredmény, valamint

ab) díj- és jutalékeredmény

összevont összege;”

(3) A Különadó tv. 4/A. § (6) bekezdésének ca) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

ca) pénzügyi vállalkozásnál a (4) bekezdés 3. pont a) pontjában meghatározott összeg 6,5 százaléka,”

(4) A Különadó tv. 4/A. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A jogutód a jogutódlással 2011. január 1-jét követően megszűnő adózó - a jogutódlással történő megszűnés adóévében hatályos (4) és (6) bekezdése szerint megállapított - különadó fizetési kötelezettségét - első ízben a jogutódlást követő adóévben - március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti. E bekezdést nem kell alkalmazni akkor, ha a jogutód a (3) bekezdés szerint állapítja meg a különadót.”

391. § A Különadó tv.

1. 4/A. § (1) bekezdésében a „2011-ben” szövegrész helyébe „2012-ben” szöveg;

2. 4/A. § (2) bekezdésében „2011. március 10-éig” szövegrész helyébe „2012. március 10-éig” szöveg;

3. 4/B. § (1) bekezdésében a „2011-ben” szövegrész helyébe „2012-ben” szöveg

lép.

392. § Hatályát veszti a Különadó tv. 6. § (7) bekezdése; 6. § (8) bekezdése; 8. § (9) bekezdése.

31. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

393. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás, a pénznyerő automata, a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése is. E törvényt kell alkalmazni - a törvényben külön szabályozott esetekben - a játékautomatára és az ajándéksorsolásra is.”

(2) Az Szjtv. 1. § (3) bekezdés e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, kiegészül továbbá az alábbi új f) és g) pontokkal:

[A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül]

e) helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetése,

f) nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése,

g) a lóversenyfogadás és az a)-f) pontok alá nem tartozó, e törvényben meghatározott egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező tevékenység).”

(3) Az Szjtv. 1. § (5a) bekezdése az alábbi új c) ponttal egészül ki:

c) a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetője, és a távszerencsejáték szervezője csak olyan - a magyar hatóságok által közvetlenül és teljes körűen ellenőrizhető - valós idejű fizetési módot alkalmazhat, illetve fogadhat el, amely során a befizető személyazonosságának megállapítása kétséget kizáró módon lehetséges, valamint szolgáltatást csak ilyen módón beazonosított és regisztrált játékosnak nyújthat.”

(4) Az Szjtv. 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök - kivéve a helyhez kötött pénznyerő automaták és a helyhez nem kötött pénznyerő rendszerek központi szerverét, valamint az azon futó játékszoftverek - típusvizsgálatát és hitelesítését - a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján - a mérésügyi szerv végzi.”

(5) Az Szjtv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdésének b), d), e) és f) pontjaiban meghatározott tevékenység, továbbá az 1. § (3) bekezdésének g) pontjában meghatározott tevékenységek közül a hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett lóversenyfogadás és kártyajátékok nyújtása (a továbbiakban együtt: távszerencsejáték.).”

(6) Az Szjtv. 11. § az alábbi új (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése esetén a központi szerver működtetője részére a játékszervező szolgáltatási díjat fizet.”

(7) Az Szjtv. 12. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A bírság]

b) 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (4), (7), (12), (13), (20) bekezdéseibe, a 26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2), (5)-(8) bekezdéseibe, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseibe, valamint a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszereket üzemeltető központi szerver, működtetésének részletes személyi, pénzügyi műszaki és informatikai feltételeit meghatározó rendeletbe.”

(8) Az Szjtv. 14. §-a az alábbi új g) és h) pontokkal egészül ki:

[A szerencsejátékok fajtái]

g) helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata,

h) nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer.”

(9) Az Szjtv. 26. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatának minősül az a műszaki egység (terminál, konzol) amely az internet, mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és amelynek játékprogramja(i) egy külön erre a tevékenységre az e törvény rendelkezései alapján feljogosított szervezet által működtetett központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszerben fut, a hozzácsatlakoztatott műszaki egység (terminál konzol) pedig játékteremben, játékkaszinóban találhatóak.”

(10) Az Szjtv. 26. §-a a következő új (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszernek minősül az a szerencsejáték szervező által üzemeltett rendszer, amely az internet, mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és amelynek játékprogramja(i) egy külön erre a tevékenységre az e törvény rendelkezései alapján feljogosított szervezet által működtetett központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszerben fut, a játékosok pedig szintén az internet mint távközlési rendszer útján kapcsolódnak.”

(11) Az Szjtv. 26. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(20) A játékteremben és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszerben jackpot rendszer üzemeltethető. Játékterem esetén jackpot rendszerbe kizárólag ugyanabban a játékteremben üzemelő I. kategóriába sorolt pénznyerő automaták köthetők.”

(12) Az Szjtv. 26. § (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(24) Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszert üzemeltető központi szerver működtetésére, engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel, legalább 50 millió forint jegyzett tőkével, magyar állampolgár vezető tisztségviselővel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely a központi szerver üzemeltetését kizárólagos tevékenységként végzi, és amelynek a szavazatok legalább 51%-val rendelkező tagja (részvényese) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 10 éven át Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozott. A központi szerver működtetésére vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt a társaság tagjai, részvényesei, illetve vezető tisztségviselői, valamint azok Ptk. 685. § b) pont szerinti közeli hozzátartozói, nem lehetnek tagjai, vagy vezető tisztségviselői szerencsejáték szervező, vagy pénznyerő automata gyártó gazdálkodó szervezetnek.”

(13) Az Szjtv. 26. §-a az alábbi új (25) bekezdéssel egészül ki:

„(25) Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetésére engedély annak a Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező gazdasági társaságnak adható, amely jegyzett tőkéje eléri az 50 millió forintot, rendelkezik legalább egy magyar állampolgárságú vezető tisztségviselővel, és amely tagja(i) (részvényese(i)), a kérelem benyújtását megelőzően - a benyújtás időpontjától számítva - legalább 10 éven át folyamatosan, Magyarországon szerencsejáték szervezésével foglalkozott.”

(14) A Szjtv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A 26. § (1) bekezdés szerinti pénznyerő automata üzemeltető (szerencsejáték-szervező) az I. és II. kategóriájú játékteremben üzemelő pénznyerő automata esetén havonta játékhelyenként 500 000 forint, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén havonta játékhelyenként 700 000 forint tételes játékadó fizetésére köteles. A tételes játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni. E bekezdés rendelkezéseit játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatára nem lehet alkalmazni.

(2) A 26. § (1) bekezdés szerinti pénznyerő automata üzemeltetője (szerencsejátékszervező) negyedévente százalékos mértékű játékadó fizetésére is köteles, ha a pénznyerő automata tiszta játékbevétele a tárgynegyedévben a 900 000 forintot eléri vagy meghaladja. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 900 000 forintot meghaladó részének 20%-a. Több játékhellyel működtetett pénznyerő automata esetén a 900 000 forint és a játékhelyek számának szorzatát kell a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár számításánál figyelembe venni. Tárgynegyedéven belül törtidőszaki üzemeltetés esetén a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár arányos részét kell figyelembe venni azzal, hogy egy üzemeltetéssel érintett naptári napra a százalékos mértékű játékadó-fizetési kötelezettség keletkezését jelentő összeghatár kilencvened részét kell alapul venni. E bekezdés rendelkezéseit játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatára nem lehet alkalmazni.

(3) Helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer esetén a szerencsejáték szervező havonta százalékos mértékű játékadó fizetésére köteles. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgyhavi pozitív előjelű tiszta játékbevételének 33%-a.

(4) A szerencsejáték-szervező (1)-(3) bekezdés szerinti játékadó-fizetési kötelezettsége a pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedély átvételét követő naptól keletkezik.

(5) A pénznyerő automata üzemeltetése után nem kell az (1)-(3) bekezdésben meghatározott játékadót fizetni, ha az állami adóhatóság megállapította, hogy

a) a pénznyerő automata megsemmisült, vagy tartósan üzemképtelenné vált,

b) a jogszabály szerinti üzemeltetés nem lehetséges.

(6) A pénznyerő automaták (1)-(3) bekezdés szerinti játékadójára az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a szerencsejáték-szervező

aa) az (1) bekezdés szerinti tételes játékadót havonta,

ab) a (2) bekezdés szerinti 20%-os százalékos mértékű játékadót negyedévente,

ac) a (3) bekezdés szerinti 33%-os százalékos mértékű játékadót havonta

köteles bevallani;

b) a játékadó befizetése a bevallással egy időben esedékes;

c) a játékadóra részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.

(7) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező engedélyeit köteles visszavonni. Ez a határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.”

(15) Az Szjtv. 38. § (2) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint módosul:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

e) a pénznyerő automaták, helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták, nem helyhez kötött pénznyerő rendszerek, játékautomaták, játéktermek, kártyatermek és játékkaszinók üzemeltetésével, a játéktermek szüneteltetésével, valamint”

(16) Az Szjtv. 38. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

f) a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automatákat és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszereket üzemeltető központi szerver, működtetésének személyi, pénzügyi műszaki és informatikai feltételeit, valamint a központi szerver működtetőjét megillető szolgáltatási díjat külön rendeletben határozza meg;”

394. § Az Szjtv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 26. § (1a) bekezdését, 26. § (22) bekezdését, 40. § (3) bekezdését, 41. §-át 2011. november 1. napjától kell alkalmazni.”

395. § Az Szjtv. 40. §-át követően a következő új alcímmel egészül ki és a 41. § helyébe a következő rendelkezés lép:

Jogszabály tervezetének egyeztetése

41. § Az e törvény 26. § (1a) bekezdése, 26. § (22)-(24) bekezdése, 29/C. § (4)-(8) bekezdése, 37. § 23. pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

396. § Az Szjtv.

1. 1. § (4) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szövegrész

2. 32. §-a előtti címében a „távjátékok” szövegrész helyébe a „távszerencsejátékok” szöveg

lép.

397. § Hatályát veszti az Szjtv.

1. 26. § (22) bekezdésben az „- az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével -” szövegrész;

2. 40. § (3) bekezdésében a „, valamint elektronikus kaszinóban” szövegrész.

32. Az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény módosítása

398. § Nem lép hatályba az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénynek a szerencsejáték szervezésről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 13. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése.

399. § Nem lép hatályba:

1. az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény 19. § (1) bekezdése,

2. az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdése,

400. § Nem lép hatályba az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 1. § (1) bekezdés i) pontját megállapító rendelkezése.

33. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

401. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés a)-j) és l) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben - ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, s ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja - 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) pontban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).”

402. § A Kktv. 25/B. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a járművezető]

b) a járművet egy napnál rövidebb ideig használja Magyarország területén és a használathoz az üzembentartó a jármű birtokba adása időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult,”

34. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosításáról

403. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gazdasági kamara tagjának joga, hogy a képviseletre jogosult természetes személy útján

a) küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) válasszák;

b) a kamarában tisztséget viseljen;

c) küldöttként részt vegyen az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésén és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara testületi szerveit, elnökét és tisztségviselőit,

d) igénybe vegye a területi kereskedelmi és iparkamara e törvényben és az országos kereskedelmi és iparkamara alapszabályában rögzített térítésmentes és egyéb szolgáltatásait.”

(2) A Gktv. 8. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kamarai nyilvántartásba bejegyzett gazdálkodó szervezet részére kötelezően nyújtandó térítésmentes kamarai alapszolgáltatások a következők:

a) tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben;

b) üzleti partnerkeresés;

c) pályázatfigyelés.”

404. § A Gktv. a következő alcímmel és 8/A. §-sal egészül ki:

A gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartása

8/A. § (1) A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles a székhelye szerint illetékes, a (2) bekezdés szerinti területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni.

(2) A 2. § d) pont szerinti gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet és mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés szerinti bejegyzés kérésére nem köteles, az egyéb gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezet a kereskedelmi és iparkamaránál köteles kérni a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését. Az agrárkamara az (1) bekezdés szerinti kamarai nyilvántartást nem vezet, az agrárkamarára a 8. § (2a) bekezdése a 34. § (1) bekezdés b) pontja és a 34/A. § nem alkalmazandó.

(3) A kamarai nyilvántartás a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:

a) név;

b) székhely;

c) telephely(ek);

d) fióktelep(ek);

e) főtevékenység;

f) ténylegesen végzett egyéb tevékenység(ek);

g) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolás.

(4) A kamarai nyilvántartásba az a gazdálkodó szervezet jegyezhető be, amely a (3) bekezdésben meghatározott adatait tartalmazó kamarai adatlapot kitöltve és cégszerűen aláírva a (2) bekezdésben meghatározott területi gazdasági kamara részére elektronikus úton vagy papíralapon benyújtotta, valamint a 34/A. §-ban meghatározott kamarai hozzájárulást megfizette.

(5) Amennyiben a területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet az e törvény szerinti kamarai nyilvántartásban nem szerepel, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. A felszólítás eredménytelensége esetén a gazdálkodó szervezetet a főtevékenysége szerint illetékes területi gazdasági kamara a kamarai nyilvántartásba bejegyzi és intézkedik a kamarai hozzájárulás összegének behajtása iránt.

(6) A gazdálkodó szervezet a megszűnése, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban történt változás esetén köteles öt munkanapon belül a nyilvántartást vezető területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásból való törlését, illetve az adatmódosítást kezdeményezni. A kamarai nyilvántartásból való törlésért, illetve a változás-bejelentés alapján történő adatmódosításért díjat nem kell fizetni.

(7) A gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartásában szereplő adatok nyilvánosak. Az elektronikus regisztrációra, a nyilvántartás vezetésére és annak a (3) bekezdésben foglaltakon felüli, önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg.”

405. § A Gktv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kamarai közfeladatok ellátása, a 8/A. § szerinti kamarai nyilvántartás, valamint a 31. § (1) bekezdés szerinti névjegyzék vezetése érdekében a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv - a hálózat használatával kapcsolatos kiadások megtérítése mellett - elektronikus úton hozzáférést biztosít az országos kamarák számára a Ctv.-ben, illetve az egyéni vállalkozásról szóló törvényben meghatározott nyilvános adatokhoz.”

406. § A Gktv. 34. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági kamarák a közfeladataik ellátásával, illetve működésükkel járó költségeket a következő bevételekből fedezik:

a) tagdíjakból;

b) kamarai hozzájárulásból;

c) a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;

d) a kamarák által alapított társaságok tevékenységéből származó bevételből;

e) egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is;

f) a költségvetési törvényben megállapított támogatásból.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában megállapított, a gazdasági kamarák közfeladatainak ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatás felhasználásáról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése dönt, amelynek célját, módját és ellenőrzését a gazdaságpolitikáért felelős miniszter és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kötött szerződés határozza meg.”

407. § A Gktv. a 34. §-t követően a következő alcímmel és 34/A. §-sal egészül ki:

Kamarai hozzájárulás

34/A. § (1) A kamarai közfeladatok ellátásához történő hozzájárulásként a gazdálkodó szervezet köteles kamarai hozzájárulást fizetni.

(2) A kamarai hozzájárulás összege évi 5000 forint.

(3) A kamarai hozzájárulást a tárgyév március 31-ig kell megfizetni a kamarai nyilvántartást vezető területi kamara részére. A kamara tagja a kamarai hozzájárulás összegét a kamarai tagdíjból levonhatja.

(4) A kamarai hozzájárulás fizetésének részletes szabályait az országos gazdasági kamara alapszabálya határozza meg.

(5) A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozás. A kamarai hozzájárulás meg nem fizetése esetén azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

(6) A (2) bekezdés szerinti összeg 10%-a az országos gazdasági kamarát, 90%-a a területi gazdasági kamarát illeti meg. A területi gazdasági kamara az országos kamarának járó részt tárgyév április 30-ig köteles megfizetni.”

408. § A Gktv. a következő 45. §-sal egészül ki:

„45. § (1) Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor már működő gazdálkodó szervezetek 2012. január 1-jétől számított 60 napon belül kötelesek a 8/A. § (1)-(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.

(2) A gazdasági kamarák kötelesek a gazdálkodó szervezetek kamarai nyilvántartásában szereplő adatok nyilvánosságát 2012. június 1-jétől biztosítani.”

35. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

409. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. (a továbbiakban: EVA törvény) törvény 2. § (4) bekezdés a), illetve b) pontjában, továbbá a 2. § (5) bekezdésének a) pontjában a „25 millió forintot” szövegrész helyébe „30 millió forintot” szöveg lép.

410. § Az EVA törvény 3. § (1) bekezdésének d) pontjában a „25 millió forintot” szövegrész helyébe „30 millió forintot” szöveg lép.

411. § Az EVA törvény 9. § (1) bekezdésében a „30 százaléka” szövegrész helyébe a „37 százaléka” szöveg lép.

412. § (1) Az EVA törvény 11. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bevallás benyújtásának határideje:)

b) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévet követő év május 31., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja.”

(2) Az EVA törvény 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles - a számvitelről szóló törvény szerinti - beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig elkészíteni, valamint - ha egyébként a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezett - letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül.”

413. § Hatályát veszti az EVA törvény 19. § (8) bekezdése.

36. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása

414. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 387. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kérelmező a 66-68. § és a 69. § (1)-(3) bekezdése körébe tartozó minősítési szempontoknak megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrására is támaszkodik. Ebben az esetben az erőforrást nyújtó szervezet a Tanács által meghatározott és meghirdetett minősítési szempontok és azok igazolási módjai szerint az ajánlattevővel kapcsolatban előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott minősítési szempontnak történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékén történő szereplés időtartama alatt.”

(2) A Kbt. a következő 403/F. §-sal egészül ki:

„403/F. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 387. § (3) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően kérelmezett, a minősített ajánlattevők jegyzékbe vételére vonatkozó eljárásban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv2. által hatályon kívül helyezett 4. § 3/E. pontját a Módtv2. hatálybalépését követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra nem kell alkalmazni.”

(3) Hatályát veszti a Kbt. 4. § 3/E. pontja.

37. Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény módosítása

415. § Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény 1. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő 6. ponttal:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. bolti kiskereskedelmi tevékenység: a 2009. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: TEÁOR’ 08) szerint a 45.1 ágazatba - ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét -, 45.32, 45.40 ágazatba - ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét -, továbbá a 47.1-47.9 ágazatokba sorolt tevékenységek, azaz minden olyan kereskedelmi tevékenység, melynek folytatása esetén a vevő a vállalkozónak nem minősülő magánszemély is lehet,”

„6. vállalkozó: a helyi adókról szóló törvény szerinti vállalkozó.”

416. § Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény 8. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó alanya adókötelezettségét az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.

(2) Az adóalany az adóévre - a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben a 2. § szerinti tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani. Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak.”

38. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása és eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

417. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 1. alcíme a következő szöveggel lép hatályba:

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény céljának elérése érdekében környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni.

(2) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre és a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki.

(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:

a) az akkumulátor;

b) a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (a továbbiakban együtt: csomagolószer);

c) az egyéb kőolajtermék;

d) az elektromos, elektronikai berendezés;

e) a gumiabroncs;

f) a reklámhordozó papír.

(4) A (3) bekezdés a) és c)-f) pontja szerinti termékdíjköteles termékek vámtarifaszámok alá osztályozott körét a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúra szerint az 1. melléklet határozza meg. A (3) bekezdés b) pontja szerinti termékdíjköteles termékek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szereplő csomagolószer-katalógus kódszámaival kerülnek meghatározásra.”

418. § A Ktdt. 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„2. § E törvény alkalmazásában:

1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Hgt.) szerinti újrafeldolgozása vagy visszanyerése, illetve biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele;

2. anyagáram: az egyes termékáramokon belül elkülönülő önálló hasznosítási kötelezettséggel rendelkező anyag, illetve termék;

3. ártalmatlanítás: a hulladék Hgt. szerinti ártalmatlanítása;

4. belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket, valamint a vámszabad raktárakat is;

5. bérgyártás: a megrendelő (bérgyártató) által a Magyarországon letelepedett természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül - részben, vagy egészben - rendelkezésére bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;

6. csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett: legfeljebb tárgyévi

a) 3000 kg üveg,

b) 300 kg - a műanyag bevásárló-reklám táska nélkül számított - műanyag,

c) 75 kg műanyag bevásárló-reklám táska,

d) 300 kg társított vagy rétegzett,

e) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil,

f) 300 kg fém,

g) 300 kg egyéb,

azonban a b)-g) pontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolást kiskereskedelmi értékesítés során a fogyasztó számára forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett;

7. csomagolás:

a) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,

b) az a) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,

c) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,

d) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;

8. csomagolóanyag: a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma;

9. csomagolóeszköz: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű - általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított - ideiglenes védőburkolat, továbbá a raklap;

10. csomagolási segédanyag: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részeként felhasználható - így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő - elemek, valamint kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma;

11. egyéb csomagolószer: csomagolóanyag, csomagolási segédanyag;

12. egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíjköteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék

a) magánszemély vevőtől a kötelezett telephelyén történő saját gyűjtése, ideértve a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését, illetve

b) saját célú felhasználás esetén kötelezett telephelyén történő gyűjtése

és az a) és b) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;

13. elektromos, elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;

14. forgalomba hozatal: termékdíjköteles termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, ideértve a más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházást, továbbá a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását, nem minősül forgalomba hozatalnak a termékdíjköteles terméknek a természetes személy által nem gazdasági tevékenység keretében végzett átruházása;

15. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;

16. hasznosítás: a termékdíjköteles termékből képződő hulladéknak vagy valamely összetevőjének termelésben vagy szolgáltatásban a Hgt. szerinti hasznosítása;

17. hasznosíttatás: a kötelezett 1. § (3) bekezdés a), b), d), e) pontja szerinti termékdíjköteles terméknek a termék- és anyagáramából keletkezett - 12. pont a)-b) alpontjai szerint gyűjtött - hulladéka vállalkozási szerződés keretében más, erre feljogosított gazdálkodó szervezetnél történő hasznosítása;

18. jármű: a légi közlekedésről szóló külön törvény szerinti légi jármű, valamint a motorral meghajtott közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is, kivéve a kerekes szék;

19. kereskedelmi csomagolás: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2009. január 1-jén hatályos I. melléklete szerinti

a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,

b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,

c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,

d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,

e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,

f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,

g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl. almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital,

a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) csomagolása - a címke, kupak és az egyszer használatos ivópohár kivételével -, továbbá a műanyag bevásárló-reklám táska;

20. kereskedelmi csomagolószer: olyan csomagolószer, amely alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására;

21. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;

22. környezetvédelmi termékdíj nettó összege: a termékdíj megállapítási időszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a visszaigényelhető termékdíj különbözete;

23. közvetítő: olyan gazdálkodó szervezet, amely más nevében szervez hasznosítást, ideértve azt a közvetítőt is, aki nem lesz a közvetítés tárgyát képező dolog tényleges birtokosa;

24. külföld: az Európai Közösség Magyarországon kívüli állama és a harmadik ország;

25. műanyag bevásárló-reklám táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló, hajlékonyfalú műanyag hordtasak vagy hordtáska;

26. reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány - beleértve azt is, ha mindezek más, nem termékdíjköteles kiadvány külön mellékletét képezik -, továbbá a térkép. Nem tartozik a reklámhordozó papír fogalmába:

a) a kiadványonként, annak teljes nyomtatott felületére vetítve legalább 50%-ában nem gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadvány, időszaki lap,

b) a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv által, alapfeladata körében kiadott kiadvány, időszaki lap,

c) a könyv, tankönyv;

27. rétegzett italkarton: az a legalább 75%-ban papír alapanyagú (karton) csomagolószer, amely alkalmas folyékony élelmiszer csomagolására;

28. termékáram: az egyes termékek hulladékgazdálkodási szempontok alapján képzett termékcsoportonkénti összessége;

29. termékdíj-kötelezettség: termékdíjköteles termékkel, illetve a termékdíjjal összefüggő

a) bejelentkezési,

b) bejelentési, változás-bejelentési,

c) termékdíj-megállapítási, termékdíj-előleg megállapítási,

d) termékdíj-bevallási, termékdíj-előleg bevallási,

e) termékdíj-fizetési, termékdíj-előleg fizetési,

f) bizonylat kiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,

g) nyilvántartás-vezetési,

h) adatszolgáltatási, ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószer katalógusban szereplő árukra vonatkozóan is,

i) nyilatkozattételi

kötelezettség;

30. termékdíjátalány: a csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett, továbbá a 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;

31. újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása, mely során a többször felhasználható, újratölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká.”

419. § A Ktdt. 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3. § (1) A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén keletkezik.

(2) A termékdíj-kötelezettség

a) az első belföldi forgalomba hozót vagy első saját célú felhasználót,

b) belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevőjét, vagy a saját célú felhasználót,

c) bérgyártás esetén a bérgyártatót (a továbbiakban a)-c) pontok együtt: kötelezett)

terheli. Reklámhordozó papír esetében az a) pont szerinti első belföldi forgalomba hozatalnak - belföldi előállítás esetén - a nyomdai szolgáltatás teljesítése (nyomtatás és átadás) minősül.

(3) Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, továbbá a csomagolószer esetében a csomagolás részeként:

a) a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;

b) a számvitelről szóló törvényben meghatározott

ba) alapkutatás,

bb) alkalmazott kutatás,

bc) kísérleti fejlesztés,

bd) beruházás,

be) felújítás,

bf) karbantartás keretében való felhasználása;

c) megsemmisítése, alaktalanítása, elfogyasztása;

d) minden más, az a)-c) pontokban nem említett használata, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.

(4) Külföldi előállítású csomagolás esetén a csomagolószer saját célú felhasználásának minősül a csomagolás elválasztása a terméktől.

(5) Saját célú felhasználás címén keletkezik termékdíj-kötelezettség:

a) a kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetében a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott időpontban tulajdonában tartott, vagy vagyonában nyilvántartott termékdíjköteles termék után, amelyre a termékdíj nem került megfizetésre,

b) a termékdíjköteles termék mennyiségében bekövetkezett, a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott elszámolható hiányt meghaladó hiány és a termékdíjköteles termék megsemmisülése esetén - az elháríthatatlan külső okból bekövetkezett megsemmisülés kivételével - a megsemmisült mennyiségre.

(6) A csomagolószer termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint - nyilatkozik a kötelezett első vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) arról, hogy

a) a csomagolószert csomagolás előállítására használja fel és a 15. § (4) bekezdés szerinti termékdíjátalány fizetésére jogosult, vagy

b) a csomagolószert csomagolás előállítására a 27. § (2) bekezdése feltételeinek megfelelő újrahasználható csomagolóeszközként használja fel, vagy[.], vagy

c) az egyéb csomagolószert, mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására használja fel.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozó kötelezettnek minősül, ha a nyilatkozatával ellentétesen jár el, egyébként a kötelezett ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni.

(8) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti nyilatkozó a csomagolószert nem, vagy nem a nyilatkozat tartalma szerinti mértékben, nem a nyilatkozat tartalma szerint használja fel, illetőleg a felhasználás tényét nem tudja igazolni, az erre eső termékdíjat, és a csomagolószer beszerzésének időpontjától számított késedelmi pótlékot köteles megfizetni.”

420. § A Ktdt. 5. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„5. § (1) A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - az első belföldi forgalomba hozatalkor a számlán, vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján keletkezik.

(2) A termékdíj-kötelezettség a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján, vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

(3) A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - saját célú felhasználáskor a saját célú felhasználás költségként való elszámolásának napján keletkezik.

(4) A termékdíj-kötelezettség

a) a 3. § (5) bekezdésének a) pontja esetén legkésőbb a végelszámolás utolsó napján,

b) a 3. § (5) bekezdésének b) pontja esetén a hiányról, vagy a termékdíjköteles termék megsemmisülése tényéről felvett okirat alapján, annak könyvelése napján

keletkezik.”

421. § A Ktdt. 7. § (2)-(3) bekezdései a következő szöveggel lépnek hatályba:

„(2) A termékdíj tételeit - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a törvény 2. melléklete állapítja meg.

(3) Egyéni hulladékkezelés esetén a termékdíj tételeit és kiszámításának módját a törvény 3. melléklete tartalmazza.”

422. § (1) A Ktdt. 8. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az e törvényben nem szabályozott, termékdíjkötelezettséggel kapcsolatos, a (4) bekezdésben nevesített hatóság hatáskörébe tartozó eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell alkalmazni.”

(2) A Ktdt. 8. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: vámhatóság) jár el a termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése, adó- és hatósági ellenőrzése során.”

423. § (1) A Ktdt. 9. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A kötelezettet kizárólag az Art. szerinti vagy termékdíj ügyintéző szakképesítésű állandó meghatalmazással rendelkező képviselő képviselheti:

a) a bejelentési kötelezettség teljesítése;

b) a bevallási kötelezettség teljesítése;

c) az igazolások kérése;

d) a termékdíj-visszaigénylési eljárás;

e) az ellenőrzés, hatósági eljárás, jogorvoslati eljárás;

f) a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése;

g) a fizetéshalasztás, részletfizetési engedélyezési eljárások;

h) a termékdíj befizetése

során.”

(2) A Ktdt. 9. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti kötelezettséget teljesítő képviselő a termékdíjfizetési kötelezettség teljesítéséért a megbízóval egyetemlegesen felel.”

424. § (1) A Ktdt. II. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:

II. Fejezet

A TERMÉKDÍJ-KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE

8. A bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettség

10. § (1) A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységét a vámhatóságnál annak megkezdésétől számított 15 napon belül bejelenti, továbbá nyilatkozik arról, ha a termékdíj-kötelezettségét egyéni hulladékkezelést teljesítőként vagy termékdíjátalány-fizetésre jogosultként teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot az egyéni hulladékkezelést teljesítőnek termék- és anyagáramonként kell megtennie.

(3) A vámhatóság a kötelezettet, továbbá a képviselőt, pénzügyi képviselőt az általa adott azonosító szám (a továbbiakban: VPID szám) alapján nyilvántartásba veszi és nyilvántartja.

(4) Az egyéni hulladékkezelőként való teljesítésre valamint a termékdíjátalány-fizetésre vonatkozó, az (1) és a 40. § (5) bekezdésben előírt határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A termékdíj-kötelezettségre kiható bármely változást a kötelezett, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles bejelenteni.

8/A. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

10/A. § (1) A kötelezett - e törvényben, a Hgt.-ben, valamint ezek felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint - a termékdíjköteles termékekkel, hulladékaikkal, továbbá a nem csomagolószerként forgalomba hozott, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott csomagolószer-katalógusban szereplő árukkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrizhetősége céljából a valóságot (tényhelyzetet) tükröző nyilvántartást vezet.

(2) A kötelezett a befizetendő termékdíj nettó összegét negyedéves bontásban tartja nyilván.

9. A bevallási kötelezettség

11. § (1) A kötelezett - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a nyilvántartása alapján a vámhatósághoz - annak honlapján közzétett - elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást nyújt be.

(2) A termékdíjátalány-fizetésre jogosult kötelezett, a tárgyévet követő év január hónap 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét.

10. A befizetési kötelezettség

12. § (1) A kötelezett a termékdíjat a bevallás benyújtására meghatározott határidőig az e célra vezetett központi költségvetési számlaszámra (a továbbiakban: termékdíjszámla) forintban fizeti be.

(2) Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A vámhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.

(3) Nem kell megfizetni a termékdíjat:

a) az egyéb kőolajtermék alapanyagként történő felhasználása,

b) a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott R9 eljárással előállított termékdíjköteles termékforgalomba hozatala

esetén.

10/A. Termékdíj-előleg megállapítási, bevallási, fizetési kötelezettség

12/A. § (1) A kötelezettet - a 3. § (7) bekezdése, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti kötelezett kivételével - a tárgyév (adóév) negyedik negyedévére nézve - e törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettség terheli.

(2) A termékdíj-előleg mértéke a tárgyév (adóév) első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a 80%-a.

(3) A kötelezett a termékdíj-előlegre vonatkozó bevallási kötelezettségének a harmadik negyedévre vonatkozó bevallás benyújtásával együtt tesz eleget.

(4) A kötelezett a termékdíj-előleget a tárgyév december 20-ig fizeti meg.

(5) A termékdíj-előleget a kötelezett a negyedik negyedévi bevallásban a ténylegesen megfizetendő termékdíj mértékéig kiegészíti, vagy a különbözetet visszaigényli.

11. A számlán történő termékdíj-feltüntetési kötelezettség

13. § A számlán

a) számlán történő átvállalás esetén, vagy

b) a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben, vagy

c) csomagolószer, illetve reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozatalakor

az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.”

425. § A Ktdt. 14. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől

a) az első belföldi vevő, ha a kötelezettől megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,

b) a bérgyártó,

c) a 1234/2007/EK rendelet szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés,

d) a csomagolószer első belföldi vevője, ha csomagolást hoz létre a csomagolószerből,

e) csomagolóanyag esetében az azt csomagolóeszköz előállítására felhasználó első belföldi vevő

átvállalhatja. Átvállalás esetén a termékdíj-kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor, vagy saját célú felhasználáskor keletkezik.”

426. § A Ktdt. 15. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(7) Ha a termékdíjátalány-fizetést választó kötelezett a 2. § 6. pontjában meghatározott mennyiségi határt, vagy határokat túllépte, termékdíjátalány-fizetésre már nem jogosult. A túllépés időpontját követően termékdíj-kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget.”

427. § A Ktdt. 16. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az egyéni hulladékkezelést teljesítő és a 19. § szerinti szervezet - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételek szerinti - hulladékkezelési teljesítményének meghatározása során - a hasznosításának helyétől függetlenül - kizárólag azt a Magyarország területén gyűjtött hulladékot veheti figyelembe, amelynek hasznosításra történő átvételét az átvevő hasznosító a tárgyévben folyamatosan, a teljesítéssel egyidejűleg kiállított és átadott átvételi elismervénnyel igazol és a tényleges hulladékhasznosítás megtörténtét a tárgyévet követő év február 20-ig a kötelezett számára leigazol. Amennyiben az egyéni hulladékkezelést teljesítő saját maga hasznosít, az erre vonatkozó adatokat a saját nyilvántartása tartalmazza.”

428. § A Ktdt. 17-18. §-ai a következő szöveggel lépnek hatályba:

„17. § A Termékdíj Bizottság (a továbbiakban: bizottság) a környezetvédelemért felelős miniszter termékdíj-kötelezettség, termékdíjköteles termékek hulladékgazdálkodási stratégiája szakmai megalapozásának, valamint az ezekhez kapcsolódó társadalmi érdekegyeztetési, illetve konzultatív feladatainak hatékony ellátását segítő szakmai javaslattevő országos testülete.

18. § A bizottság működésével kapcsolatos részletszabályokat a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben határozza meg.”

429. § A Ktdt. 19. § (2)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az OHÜ felett a szakmai felügyeletet, valamint a magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja. Az OHÜ felügyelő bizottsága legfeljebb öt tagból áll.

(3) Az OHÜ - a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok kivételével - kizárólagosan jogosult a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok hulladékkezelési rendszerében közvetítői feladatkör ellátására. A veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok hulladékkezelési rendszerében a közvetítői feladatok ellátásának rendjét - az egyes veszélyes hulladékfajtákra vonatkozó eltérő szabályozásra figyelemmel - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben a Kormány határozza meg.”

430. § A Ktdt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) Az OHÜ

a) közvetíti és szervezi a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását;

b) előkészíti az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (a továbbiakban: OGyHT) és gondoskodik a jóváhagyott OGyHT végrehajtásáról;

c) nyomon követi és értékeli a hulladékgazdálkodás - tevékenységi körébe tartozó - folyamatait;

d) támogatja a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztését;

e) közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában;

f) ellenőrzi a vele szerződéses kapcsolatban állók, illetve a pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezettek által a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatban folytatott tevékenységét;

g) közreműködik - a törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint - a kötelezettek ellenőrzésében;

h) innovációs tevékenységet folytat a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység fejlesztése érdekében.

(2) Az OHÜ az (1) bekezdés e) pontjának teljesítése érdekében a 37. § (1) bekezdése alapján befolyt összeg szerinti hulladékgazdálkodási feladatok támogatásának legalább 7%-át a lakosság környezettudatos nevelésére fordítja.

(3) Az OHÜ az (1) bekezdés f) pontjában foglalt ellenőrzése során, az ellenőrzés alá vont az ellenőrzés tűrésére, illetve az ellenőrzést végzőkkel való együttműködésre, az ellenőrzés eredményes végrehajtásának segítésére köteles.

(4) Az (1) bekezdés f) pontja keretében végzett ellenőrzés során az OHÜ jogosult:

a) az ellenőrzött székhelyére, telephelyére, az ott található építményekbe, műszaki létesítményekbe belépni,

b) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékok gyűjtésére, begyűjtésére, szállítására, hasznosításra előkészítésére, hasznosítására szolgáló eszközöket, létesítményeket, műtárgyakat, berendezéseket, gépeket, illetőleg rendszereket megvizsgálni,

c) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékok fizikai, kémiai, fizikai-kémiai tulajdonságait - szükség szerint mintavételezéssel - megvizsgálni és elemezni, továbbá az így képződött adatokból idősorokat képezni, monitoring tevékenységet folytatni,

d) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékokkal összefüggő munkafolyamatokat megtekinteni,

e) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékokra vonatkozó nyilvántartásokat, okiratokat, bizonylatokat megtekinteni, arról feljegyzést, másolatot készíteni,

f) olyan adatgyűjtést, feldolgozást elvégezni, amelyből a tevékenységet jellemző anyagmérleg meghatározható.

(5) Az OHÜ a (4) bekezdés alapján tudomására jutott üzleti titkot köteles megőrizni, azt - arra feljogosított hatóság, ügyészség, vagy bíróság kivételével - másnak nem adhatja át, annak tartalmáról tájékoztatást nem adhat.

(6) Az ellenőrzés részletes szabályait e törvény és végrehajtására kiadott jogszabály és az OHÜ, valamint az ellenőrzött közötti egyedi szerződés, illetve a szerződési feltételek tartalmazzák.

(7) Az OHÜ a környezetvédelmi termékdíjakkal kapcsolatos előírások érvényesítése érdekében vizsgálati (így különösen mérési, értékelési) módszereket, eljárásokat dolgoz ki. A kötelezően alkalmazandó módszereket, eljárásokat a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben kihirdeti.”

431. § A Ktdt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Az OGyHT - e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint -

a) a középtávon elérendő, az európai közösségi és hazai jogszabályokon, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Terven alapuló országos gyűjtési és hasznosítási mennyiségeket, arányokat (stratégiai célérték);

b) az OHÜ által a tárgyév során elérendő országos gyűjtési és hasznosítási mennyiségeket, arányokat (a továbbiakban: célérték), termék- és anyagáramonkénti, hulladéktípusonkénti bontásban;

c) a tárgyévet megelőző évben szétosztható mennyiséget (a továbbiakban: induló érték), amely a tárgyévi célérték legfeljebb 75%-a lehet;

d) az OHÜ által tárgyév során a fenti célok elérését szolgáló prioritási sorrendet és az ezekhez rendelt eszközrendszert

tartalmazza.

(2) Az OGyHT tervezetét - a rendelkezésére álló saját és hatósági nyilvántartás adatai alapján, a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az OHÜ készíti elő, és az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá. Az OGyHT-t - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter a tárgyévben módosíthatja.

(3) Az OGyHT-ben meghatározott célértéket a tárgyév október 31-ig az OHÜ vezetője a környezetvédelemért felelős miniszter jóváhagyása nélkül az induló érték egyharmadával módosíthatja.

(4) Az OHÜ vezetője az OHÜ üzleti tervének elkészítése és jóváhagyása során az OGyHT-ban foglaltakat köteles figyelembe venni, az ebből adódó veszteségért csak akkor tartozik felelősséggel, ha azt szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.”

432. § A Ktdt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OHÜ a 20. § (1) bekezdésében meghatározott feladatai teljesítése érdekében - szükség szerint - pályázatokat ír ki, illetve szolgáltatás-megrendeléseket végez, valamint pályázatokon vesz részt. A szolgáltatás-megrendelés - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint történik. Közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az OHÜ.”

433. § A Ktdt. 16. alcíme a következő 22/A-22/B. §-okkal egészül ki:

„22/A. § (1) Az OHÜ a 22. § (1) bekezdésében foglaltak, valamint e törvényből fakadó szervezési feladatai teljesítése érdekében - közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül - 2011. november 30-ig írásban, a szerződési feltételekkel és szerződéskötési ajánlattal megkeresi a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást ellátó közszolgáltatókat (a továbbiakban: közszolgáltató).

(2) A közszolgáltatónak az ajánlat elfogadására, visszautasítására, vagy az egyeztetés lebonyolítására és lezárására az (1) bekezdés szerinti megkeresés (ajánlat) kézhezvételétől számított 30 nap áll rendelkezésére.

(3) Amennyiben a közszolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, az OHÜ a nyilatkozat hiányát úgy tekinti, hogy a közszolgáltató nem kíván a szerződéskötés lehetőségével élni (az ajánlatot visszautasítja).

(4) A közszolgáltató az ajánlat írásos vagy ráutaló magatartással történő [(3) bekezdés] visszautasítását követően bármikor írásban kezdeményezheti a szerződés megkötését.

(5) A közszolgáltatókkal az OHÜ - szerződési feltételekben meghatározottak szerint, azonos szerződési feltételekkel - közbeszerzési pályázat kiírása nélkül szolgáltatásvásárlási szerződést köt.

(6) A közszolgáltatóval kizárólag az általa közszolgáltatás keretében ellátott települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatásra (gyűjtés, begyűjtés, szállítás, hasznosítás, vagy hasznosítást előkészítő tevékenység) köthető az (1) bekezdés szerinti szerződés. A szerződés legfeljebb arra az időtartamra köthető meg, ameddig a közszolgáltató a közszolgáltatási feladat ellátására jogosult.

(7) Közszolgáltatónak kizárólag az a szervezet tekinthető, akit a települési önkormányzat rendeletében

a) közbeszerzési eljárás nélkül, mint teljesen önkormányzati tulajdonban lévő szervezetet;

b) külön jogszabályban meghatározott eredményes pályázat alapján;

c) közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követően;

d) egyéb törvényes jogcímen

válogatott, illetve szelektív települési szilárd hulladékkezelést ellátó közszolgáltatóként kijelölt. Kétség esetén az OHÜ megkeresésére a települési önkormányzat jegyzője nyilatkozik arról, hogy az adott településen ki tekinthető közszolgáltatónak.

(8) Az (1) bekezdés szerinti szerződési feltételekben objektíven meghatározott feltételeken alapuló, eltérő környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási színvonalat teljesítő közszolgáltatók tekintetében - az eltérés mértékével arányos - eltérő díj határozható meg. A szerződési feltételekben, vagy az egyedi szerződésekben meghatározott egyéb díjeltérés semmis.

(9) Az (1) bekezdés szerinti szerződési feltételeket az OHÜ készíti elő és a környezetvédelemért felelős miniszter adja ki.

22/B. § (1) A törvény hatálybalépését követően közszolgáltatói jogállást elnyerő szervezetek bármikor írásban kezdeményezhetik az OHÜ-nél a 22/A. § szerinti szolgáltatásvásárlási szerződés megkötését.

(2) Ebben az esetben az OHÜ - a 22/A. § (1) bekezdésben meghatározott tartalmú - ajánlattal - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül - megkeresi a közszolgáltatót. A megkeresés alapján induló szerződéskötési eljárásra a 22/A. § szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

434. § A Ktdt. 23. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„23. § (1) A 24. § szerinti adatokat az OHÜ, valamint a vámhatóság a kötelezett termékdíj-kötelezettségének keletkezésétől számított 6 évig tartja nyilván.

(2) Az OHÜ az e törvény és végrehajtására kiadott jogszabályok alapján birtokába kerülő hulladékgazdálkodással, termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos adatok - beleértve a határozatokban, szerződésekben, egyéb iratokban szereplő személyes adatokat - kezelésére az adatvédelmi jogszabályok betartásával jogosult.”

435. § A Ktdt. 24. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„24. § (1) Az OHÜ, a vámhatóság, valamint a környezetvédelmi hatóság a termékdíj-kötelezettséggel, továbbá az OHÜ tevékenységével összefüggő és a nyilvántartásában szereplő adatokat, a kiadott engedélyek, határozatok adatait a hulladékhasznosítás és termékdíj-fizetés ellenőrzése céljából - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - a másik fél rendelkezésére bocsátja.

(2) A vámhatóság a környezetvédelmi termékdíj-bejelentésben, bevallásban a kötelezett által feltüntetett, a termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos feladat- és hatáskörei kapcsán részére érkező adattartalmat kezeli, amelyet legalább negyedévente, illetve az április 20-ig hozzá beérkezett adatokat külön április 30. napjáig átadja az OHÜ részére.

(3) Az OHÜ a tevékenysége során keletkező adatokat kezeli, és a termékdíj-kötelezettséget érintő adatokat legalább negyedévente átadja a vámhatóság részére.

(4) A bevallásban közölt adatok valódiságát a vámhatóság ellenőrzi.”

436. § A Ktdt. 25. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A befizetett termékdíj

a) a termékdíjköteles termék külföldre történő igazolt kiszállítása;

b) a termékdíjköteles termék változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépített külföldre történő értékesítése;

c) a nemzetközi szerződés szerint köztehermentes beszerzéssel összefüggő tevékenység;

d) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósításával összefüggő tevékenység;

e) a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként (alapanyag) felhasznált termékdíjköteles termék felhasználása;

f) a 27. § (3) bekezdésben meghatározott csomagolószer termékdíj-megállapítási időszakon túli külföldre történő igazolt visszaszállítása,

g) egyéb csomagolószer esetében, annak nem csomagolás előállítására való felhasználása

esetén visszaigényelhető.”

437. § A Ktdt. VII. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:

VII. FEJEZET

AZ EGYES TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

19. A gumiabroncs termékdíja

26. § (1) A termékdíj megfizetését igazolni kell a gumiabroncs

a) behozatala esetén a behozatal mennyiségét igazoló, a belföldi eladó VPID számát tartalmazó számlával, továbbá a saját célú felhasználás utáni termékdíj-befizetési bizonylattal;

b) belföldi gazdálkodó szervezettől történt vétel, átvétel esetén a mennyiséget igazoló számlával;

c) belföldi lakossági gyűjtés esetén, a felújításra átadó nyilatkozatával az átadott mennyiség lakossági eredetéről.

(2) A Magyarországon begyűjtött használt gumiabroncs passzív feldolgozás keretében történő felújítást követően a felújított gumiabroncsnak az országba történő behozatala esetén nem keletkezik termékdíj-kötelezettség. A passzívfeldolgozást végrehajtónak rendelkeznie kell országa vámhatósága által kiállított bevitelt és a kivitelt igazoló dokumentumokkal.

20. A csomagolószer környezetvédelmi termékdíja

27. § (1) Összetett vagy társított csomagolószer esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,

a) ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt,

b) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolószer teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt,

c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolószer tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt

kell alkalmazni.

(2) Az újrahasználható csomagolószert belföldi előállítású csomagolás részeként forgalomba hozó vagy csomagolásra felhasználó kötelezettnek nem keletkezik termékdíj-kötelezettsége, ha a termékdíjköteles termék az újrahasználható csomagolószerek - a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott - nyilvántartásában szerepel, és a csomagolást végző a csomagolószerre betétdíjat alkalmaz. A betétdíjas újrahasználható csomagolást kibocsátót és a betétdíjas újrahasználati rendszer működtetésében közreműködőket a vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti.

(3) A külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer után nem keletkezik termékdíjkötelezettség, amennyiben a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a behozatal időpontjának a termékdíj-megállapítási időszakában a kötelezett megbízása alapján közvetlenül külföldre visszaszállították

20/A. A reklámhordozó papír termékdíja

27/A. § (1) Belföldi előállítású reklámhordozó papír esetén a megrendelőnek - a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - a megrendelés, de legkésőbb a szerződéskötés során nyilatkoznia kell a termékdíj-kötelezettséget meghatározó feltételekről. A megrendelést teljesítő kötelezett köteles a nyilatkozatokat, valamint az előállított termék egy - nyomtatott, vagy a nyomtatottal azonos elektronikusan rögzített - példányát - a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint - megőrizni.

(2) A belföldi előállítású reklámhordozó papír esetén, a nem a valóságnak megfelelően nyilatkozó megrendelő - a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - termékdíj-kötelezetté válik.

(3) Amennyiben a termék egyidejűleg csomagolószer és reklámhordozó papír funkciót is betölt, akkor a termékdíj-kötelezettség a csomagolószer jelleg alapján áll fenn.”

438. § A Ktdt. VIII. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:

VIII. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

21. Az ellenőrzés általános szabályai

28. § (1) A vámhatóság a termékdíj-kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés, illetve adóellenőrzés keretében vizsgálja.

(2) A vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja:

a) a termékdíj-kötelezettség fennállását és azt, hogy a kötelezett a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységét bejelentette-e;

b) a termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályok betartását;

c) a számlán átvállaló az átvállalásra vonatkozó záradékolási kötelezettségének helyesen tett-e eleget;

d) a nyilvántartások adattartalma megfelel-e az előírásoknak;

e) korábbi hatósági ellenőrzés keretében hozott jogerős határozatban foglalt kötelezettségek teljesítését.

(3) A hatósági ellenőrzést a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell lefolytatni az alábbi eltérésekkel:

a) a kötelezettet a hatósági ellenőrzésről nem kell előzetesen értesíteni;

b) termékdíjköteles tevékenységgel összefüggő jármű, jármű rakománya is megvizsgálható, illetve leltárfelvétel is végezhető;

c) a hatósági ellenőrzés során a kötelezett részéről jelen lévő személy köteles a vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit biztosítani.

(4) A hatósági ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít.

(5) A termékdíj-kötelezettség ellenőrzését az Art. adóellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint kell lefolytatni. A termékdíj-kötelezettség ellenőrzése során a (2) bekezdés alapján korábban már vizsgált kötelezettségek is ellenőrzés alá vonhatók.

28/A. § (1) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani, az ellenőrzés alá eső tevékenységével kapcsolatos bizonylatot, könyvet, nyilvántartást és egyéb iratot, adathordozót, más tárgyi bizonyítékot teljes körűen a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.

(2) Az elrendelt ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság kapcsolódó vizsgálatot végezhet olyan személynél, amely az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban áll, feltéve, hogy az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat lefolytatása szükséges.

(3) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.

(4) Az ellenőrzött személynek vagy szervezetnek joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet, vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(5) Nem tekinthet be az ellenőrzött személy vagy szervezet

a) a vámhatóság belső levelezésébe,

b) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,

c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy az ilyet tartalmazó iratrészletbe,

d) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,

e) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.

(6) A vámhatóság az ellenőrzései során mintát vehet. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt díjmentesen az ellenőrzött személy vagy szervezet bocsátja rendelkezésre.

(7) A vámhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet készít.

(8) A mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát, vagy más jelét,

b) a mintát vevő személy megnevezését,

c) a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását,

d) a mintavétel helyét és időpontját,

e) a mintavétel indoklását,

f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,

g) a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,

h) a mintavevők aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(9) A mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya a vámhatóság példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött személy vagy szervezet példánya.

22. A termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodás ellenőrzése

29. § A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi.

29/A. § (1) A vámhatóság az OHÜ által finanszírozott hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg, amelyek számára az OHÜ a kifizetést teljesítette (a továbbiakban: kifizetés jogosultja).

(2) Az OHÜ által történő kifizetés költségvetési támogatásnak (továbbiakban: támogatás) minősül. Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre az Art. szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A támogatás igénybevételének jogszerűségét a vámhatóság - a kifizetések alapjául szolgáló bizonylatok adatai alapján - támogatásonként (kifizetésenként) vagy meghatározott időszak tekintetében is vizsgálhatja.

(4) A megbízólevél tartalmazza különösen:

a) az ellenőrzést lefolytató vámhatóság megnevezését, vezetőjének aláírását, valamint a vámhatóság adatait, bélyegzőlenyomatát,

b) az ellenőrzött személy vagy szervezet megnevezését, székhelyét, adóazonosító számát,

c) az ellenőrzéssel érintett időszakot,

d) az ellenőrzés alapját képező jogszabályok megnevezését,

e) a vizsgálatot végzők nevét, megbízásuk tartalmát,

f) az ellenőrzés megkezdésének, tervezett befejezésének időpontját,

g) a megbízólevél keltét.

(5) Az OHÜ a vámhatóságot az e törvény szerinti szerződés megkötéséről a szerződéskötést követő, kifizetés esetén a kifizetéstől számított 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a szerződés, illetve a teljesítés (kifizetés) alapjául szolgáló bizonylatok adatainak egyidejű megküldésével.

(6) Az ellenőrzött személy vagy szervezet ellenőrzés alá eső tevékenységével kapcsolatos bizonylatot, könyvet, nyilvántartást és egyéb iratot, adathordozót, más tárgyi bizonyítékot - tételesen részletezett átvételi elismervény ellenében - a vámhatóság bevonhatja. Az irat, adathordozó, tárgyi bizonyíték a vámhatóság hivatali helyiségben történő tanulmányozás céljából is bevonható, ilyen esetben 60 napon túl, de legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig csak az illetékes vámszerv vezetőjének engedélyével, végzéssel tartható a vámhatóságnál.

(7) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött személy vagy szervezet saját költségére másolatot készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet kérelmére, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ellenőrzött személy vagy szervezet által készített és általa eredetivel egyezőként elismert másolatot is bevonhatja.

(8) A vámhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt, valamint az ellenőrzés ideje alatt bármikor helyszíni szemlét tarthat. A szemle szükség esetén megismételhető. A szemle esetében az ellenőrzést végző - az ellenőrzött szervezet működési rendjét figyelembe véve - üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségekbe beléphet, iratokat bevonhat, próbagyártást rendelhet el, a mintavétel szabályainak megfelelő módon mintát vehet, felvilágosítást kérhet, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a helyszíni szemle során a vámhatósággal együttműködni. A helyszíni szemle megkezdésekor az ellenőrzést végző szolgálati igazolvánnyal igazolja magát.

(9) Ha az ellenőrzött személy vagy szervezet vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ellenőrzés megkezdése előtt a vámhatóságnak tisztázni kell, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az ellenőrzést csak az ellenőrzött személy vagy szervezet által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, a helyiség használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött személy vagy szervezet között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.

(10) A helyszínen tartott ellenőrzést az ellenőrzött személynél vagy szervezetnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni. Ettől akkor lehet eltérni, ha az ellenőrzött személy vagy szervezet kéri, vagy ha a késedelem az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetheti.

(11) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles különösen a bizonyítékokat - ideértve szükség esetén a magyar nyelvű szakfordítását is - a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.

(12) A vámhatóság az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.

(13) A nyilatkozattétel megtagadható, ha a személy az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.

(14) Az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt ki kell oktatni jogairól és kötelezettségeiről, valamint figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel megtagadásának következményeire. Az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személy nyilatkozattételről az ellenőrzött személyt vagy szervezetet nem kell értesíteni.

(15) A vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személy szóbeli nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza különösen a vámhatóság megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét, a nyilatkozattevő azonosításához szükséges adatokat és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre történő kioktatást, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, a nyilatkozatot, valamint a nyilatkozattevő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(16) Amennyiben jelen §-ban meghatározott kötelezettségét az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személy megszegi, a vámhatóság az Art.-ben meghatározott mulasztási bírságot szab ki.

(17) Az ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza különösen:

a) az ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, a jegyzőkönyv iktatószámát, az ellenőrzést végzők nevét,

b) az ellenőrzött személy vagy szervezet nevét, székhelyét, adóigazgatási számát, a közreműködő személy nevét, adóigazgatási számát/adóazonosító jelét,

c) az ellenőrzés kezdő időpontját,

d) az ellenőrzés tárgyát, az annak alapját képező jogszabályok felsorolását, az ellenőrzéssel érintett időszakot,

e) az ellenőrzést végzők megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy vagy szervezet által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását, annak indokait,

f) utalást arra, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakra az ellenőrzött a törvényben meghatározott határidőn belül észrevételeket tehet,

g) az ellenőrzést végzők aláírását.

(18) Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának napja. Az ellenőrzés befejezésének határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 60 nap. Indokolt esetben az ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője - az ellenőrzött személy vagy szervezet értesítésével - a határidőt egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja.

(19) Az ellenőrzésre előírt határidőt, ha a tényállás további tisztázása szükségessé teszi, a vámhatóság másodfokú szerve egyszer, legfeljebb további 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

(20) Ha a vámhatóság a vizsgálat megállapításait más személynél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatának az ellenőrzött személyt vagy szervezetet érintő részét az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel részletesen ismertetni kell.

(21) A vámhatóság az ellenőrzésről a jegyzőkönyv alapján határozatot hoz.

(22) Amennyiben a vámhatóság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, úgy a határozatban jogosulatlanul igénybe vett támogatás összege kétszeresének megfizetését rendeli el. A támogatási összeg kétszeresének megfizetésére a támogatást igénylő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles.

(23) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén a vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet terhére a támogatási összeg kétszerese megfizetésének előírása mellett 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szab ki.

23. Hatósági felügyelet

30. § (1) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.

(2) Hatósági felügyelet keretében vizsgálható:

a) környezetvédelmi termékdíjköteles termék előállítása, raktározása, szállítása, felhasználása;

b) környezetvédelmi termékdíjköteles termékből keletkezett hulladék előkezelése, feldolgozása, ártalmatlanítása, hasznosítása;

c) környezetvédelmi termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenység, a készleten lévő környezetvédelmi termékdíjköteles termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig.

(3) A hatósági felügyeletet a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell végrehajtani.

(4) A vámhatóság folyamatos jelenlét elrendelése esetén köteles a kötelezettet előzetesen értesíteni.

(5) A vámhatóság döntése alapján készletfelvétellel megállapíthatja a tényleges készletet, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni.”

439. § A Ktdt. 35. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Amennyiben a lefoglalt termék azonosítása (így különösen mennyisége, fajtája, minősége) a vámhatóság részéről kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt elsősorban az OHÜ bevonásával, ha nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, akkor szakértői vizsgálattal kell tisztázni.”

440. § (1) A Ktdt. 36. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az elkobzott termékdíjköteles terméket a keletkezett fizetési kötelezettségek teljesítése és a költségek megtérülése érdekében a vámhatóság az állam javára az Art. szerinti végrehajtásra vonatkozó szabályok alapján értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.”

(2) A Ktdt. 36. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Az elkobzott terméket nem kell megsemmisíteni, ha a vámhatóság, mint az állam nevében az elkobzott termék felett rendelkezésre jogosult, az OHÜ egyetértésével a terméket:

a) a külön jogszabály szerinti katasztrófa esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének, illetve I-III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzat polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének,

b) a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja hozzájárulásával karitatív tevékenységet végző szervezet vezetőjének az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználására vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint,

c) az anyagában vagy energetikai célra hasznosítható termékdíjköteles termék esetében hasznosítási céllal a hasznosító üzem vezetőjének

átadja és a kedvezményezettek azt elfogadják, továbbá az a)-c) pontokban meghatározott célokra használják fel.”

441. § A Ktdt. 27. Alcíme a következő szöveggel lép hatályba:

27. A termékdíjakkal kapcsolatos állami feladatok finanszírozása

37. § (1) Az OHÜ a működéséhez és a hulladékgazdálkodási feladatainak elvégzéséhez költségvetési támogatást kap az e célra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatokból. A hulladékgazdálkodási feladatokra az OHÜ által kifizetett összegek költségvetési támogatásnak minősülnek.

(2) A befizetett, behajtott környezetvédelmi termékdíj összegének 5%-a, de legfeljebb 3 milliárd forint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges működési költségeinek a fedezetére szolgál.”

442. § A Ktdt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a termékdíj-kötelezettség, a termékdíj átvállalásának, visszaigénylésének, a készletre vétel részletes szabályait,

b) a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási pályáztatás, illetve szolgáltatás-megrendelés, szerződéskötés, felbontás, felmondás részletes szabályait,

c) az OHÜ által folytatott ellenőrzések, valamint az OHÜ ellenőrzésekben szakértői, szaktanácsadói részvételére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a közvetítésre vonatkozó részletes szabályokat, valamint az OHÜ és az egyes hatóságok közötti együttműködés, adat-, és információcsere részletes szabályait,

d) a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok hulladékkezelési rendszerében a közvetítői feladatok ellátására jogosult szervet és a közvetítői feladatok ellátásának rendjét,

e) a csomagolószerként is felhasználható áruk katalógusát (csomagolószer-katalógus) és a besorolás és alkalmazás részletes szabályait,

f) a hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó, és az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett által teljesített ügyletek megvalósulására, azok végrehajtása szabályszerűségére vonatkozó ellenőrzési szempontrendszer szabályait,

g) az egyéni hulladékkezelésre, annak bejelentésére, bevallására, illetve teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a hulladékkezelési teljesítmény megállapításának részletes szakmai feltételeit és elfogadásának rendjét,

b) a környezetvédelmi termékdíjakkal kapcsolatos előírások érvényesítése érdekében kötelezően alkalmazandó vizsgálati, mérési, értékelési módszereket, eljárásokat, továbbá az anyagmérleg készítésének és elfogadásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg,

c) az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv részletes tartalmi követelményeit és előkészítésének eljárási rendjét,

d) az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által a válogatott, illetve szelektív települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást ellátó szervezetekkel kötendő szerződések feltételeit,

e) a Termékdíj Bizottság működésével kapcsolatos részletszabályokat.”

443. § (1) A Ktdt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OHÜ a 2012. évre vonatkozó OGyHT-t - a vámhatóság, környezetvédelmi hatóság által rendelkezésére bocsátott adatok, valamint saját adatgyűjtése alapján - készíti el. A törvény 21. § (1) bekezdésének c) pontjában szereplő 75%-os arányt a 2012. évre vonatkozó tervezés és az OGyHT végrehajtása során nem kell figyelembe venni. A 2012. évre vonatkozó OGyHT-t a 2012. év első félévének tényadatai alapján az OHÜ felülvizsgálja, és az OHÜ vezetője - saját hatáskörében, a környezetvédelemért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - az év során módosíthatja.”

(2) A Ktdt. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OHÜ 2011. december 31-ig írja ki a 2012. évi induló értékre vonatkozó pályázatokat, illetve szolgáltatás-megrendeléseket.”

(3) A Ktdt. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 2012-es teljes évre vonatkozó pályázaton nyertes pályázókat és a közbeszerzési eljárás nyerteseit 2012. február 28-ig kell kihirdetni.”

(4) A Ktdt. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az OHÜ 2012. március 15-ig köti meg a 2012-es teljes évre vonatkozó szerződéseket a pályázatok, illetve a közbeszerzési eljárás nyerteseivel.”

(5) A Ktdt. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az e törvény szerinti egyéni hulladékkezelést teljesítő, vagy a készletre vétellel fizetést választó [6. § (1) bekezdés] kötelezett 2012-ben január 15-ig bejelentést tesz a vámhatóságnál. A 2012. január 15-i határidő elmulasztása jogvesztő. A további kötelezettek a bejelentést 2012. április 20-ig teljesítik.”

(6) A Ktdt. 40. § a következő (8)-(11) bekezdésekkel egészül ki:

„(8) E törvény szerinti kötelezettnek tekintendő az is, aki 2012. január 1. előtt szerezte be és 2012-ben vagy azt követően fogja forgalomba hozni, felhasználni a csomagolószert, illetve a reklámhordozó papírt. Termékdíj befizetési kötelezettségét - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - úgy kell teljesítenie, hogy a 2012. január 1. előtt hatályos jogszabályok szerinti, ténylegesen megfizetett termék-, és hasznosítási díjat a 2012. évi termékdíjtételek alapján számított és fizetendő termékdíjból - legfeljebb 2012. első negyedévében - levonhatja és csak a különbözetet köteles megfizetni.

(9) A 2012. január 1. előtt hatályos jogszabályok szerinti csomagolásra vonatkozó számlás átvállalás esetére, a (8) bekezdés rendelkezéseit - a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni.

(10) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó kötelezett a 2011. évre vonatkozó, de 2012-ben teljesítendő termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségét a Kt. és végrehajtására kiadott jogszabályok szerinti tartalommal, határidőre és fizetési kötelezettség mértékével teljesíti.

(11) A Kt. és végrehatására kiadott jogszabályok, valamint a külön jogszabályok szerinti hasznosítást koordináló szervezet a 2011. évre vonatkozó és 2011-ben hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségét ezen jogszabályok szerinti tartalommal és határidőre teljesíti. Az adatszolgáltatási, tájékoztatási, bevallási kötelezettséget - ezen határidőn belül - az OHÜ felé is teljesíti.”

444. § A Ktdt. 1., 2. és 3. melléklete e törvény 15., 16. és 17. melléklete szerinti szöveggel lép hatályba.

445. § (1) A Ktdt.

1. 8. § (3) bekezdésében „a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban” szövegrész a „az Art.-nek a 42. § (2) bekezdését, a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban” szöveggel,

2. 13. § b) pontjában a „rendeletekben” szövegrész a „rendeletben” szöveggel,

3. 3. § (1) bekezdésben, 4. § (2) bekezdésben, 6. § (1)-(4) bekezdéseiben, 14. § (1) bekezdésében a „termékdíj-fizetési kötelezettség” szövegrész a „termékdíj-kötelezettség” szöveggel,

4. 25. § (2) bekezdésében az „átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét” szövegrész az „átadás-átvételének tényét és a hasznosítás tényét” szöveggel,

5. 31. § (2) bekezdés c) pontjában a „tárgyévre előírt” szövegrész a „bevallott” szöveggel,

6. 31. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban az „1. melléklet” szövegrész a „2. melléklet” szöveggel

7. 31. § (3) bekezdésében a „csomagolás” szövegrészek a „csomagolószer” szöveggel

8. 33. § (3) bekezdés zárójelben lévő „a továbbiakban: termék” szövegrész „a továbbiakban együtt: termék” szöveggel,

9. a 3. §-t megelőző címben, a 3. § (1) bekezdésében, a 4. § (2) bekezdésében, az 5. §-t megelőző címben, a 6. § (1)-(4) bekezdéseiben, a 9. § (2) bekezdésében, a III. fejezet címében, illetve az azt követő címben, a 14. § (1)-(4) bekezdéseiben, a 15. § (1) bekezdésében, a 16. § előtti címben a „termékdíj-fizetési kötelezettség” szövegrész helyébe a „termékdíj-kötelezettség” szöveggel

lép hatályba.

(2) A Ktdt. a 40. § (7) bekezdésében a „termékdíj-fizetési kötelezettség” szövegrész helyébe a „termékdíj-kötelezettség” szöveg lép.

(3) Nem lép hatályba a Ktdt.

1. 7. § (1) bekezdéséből az „- ideértve a belföldi előállítású csomagolást alkotó csomagolóeszközt -” szövegrész,

2. a 8. § (6) bekezdése,

3. a 14. § (3) bekezdése,

4. a 14. § (6) és (7) bekezdései,

5. a 15. § (2) bekezdéséből az „és kis” szövegrész,

6. a 15. § (3) bekezdéséből „a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett termékdíjátalánya 60 000 Ft/év” szövegrész,

7. a 15. § (6) bekezdése,

8. a 19. § (4) bekezdése,

9. a 42. § és az azt megelőző cím.

(4) A Ktdt.

1. a 22. § (2) bekezdése,

2. a 39. § (1) bekezdésben az „és (3)” szövegrész,

3. a 39. § (3) bekezdése hatályát veszti.

39. Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvényt érintő módosítások

446. § (1) Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: T.) 1. §-a nem lép hatályba.

(2) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 17. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

c) a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékét, valamint a munkabéremelés elvárt mértékével kapcsolatos részletes szabályokat.”

(3) A T. 4. §-a nem lép hatályba.

(4) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) a következő 6/B. §-sal egészül ki:

„6/B. § (1) Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató az ellenőrzés alá vont telephelyen a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést a kormányrendeletben meghatározott elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre, a megállapításról a munkaügyi hatóság határozatot hoz. Ezen megállapítással kapcsolatosan nincsen helye a 6. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak, valamint munkaügyi bírság alkalmazásának.

(2) Nincs helye az (1) bekezdés szerinti megállapításnak, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek.

(3) Ahol jogszabály munkaügyi ellenőrzés során feltárt bármely jogsértést említ, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - azt is érteni kell, ha a munkáltató a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre.

(4) Ahol jogszabály munkaügyi bírság megállapítását említi, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az (1) bekezdés alapján hozott határozatot is érteni kell.

(5) Amennyiben jogszabály munkaügyi bírság kiszabása esetén további jogkövetkezmény alkalmazását a kiszabott bírság mértékétől teszi függővé, úgy az (1) bekezdés alapján hozott határozat tekintetében úgy kell eljárni, mintha a legmagasabb összegű bírság kiszabására került volna sor.”

(5) A Met. - a T. 5. §-ával megállapított - 9/A. §-a az „indult eljárásokban” szövegrész helyett az „indult ügyekben” szöveggel lép hatályba.

(6) A T. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó azon munkáltató, aki a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a megállapító határozattal érintett munkáltató a közbeszerzési eljárás során vagy a támogatást nyújtó szerv részére igazolja, hogy a 6/B. § (1) bekezdés szerinti emeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette.”

40. Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

447. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (továbbiakban: NAVtv.) 64. § (3) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg lép.

448. § A NAVtv. 81. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki:)

e) az Art. 56. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó közigazgatási szervet vagy szerveket, valamint az Art. 70. § 5. pontjában és 5.1. alpontjában meghatározott központi kapcsolattartó irodát, továbbá szükség esetén az Art. 70. § 5. pontjában és 5.2., 5.3. alpontjaiban meghatározott kapcsolattartó irodát, kapcsolattartó szervet;”

41. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvény módosítása

449. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvény

a) 41. §-a a „82/A. § a) pontja” szövegrész helyett a „82/A. § (1) bekezdés a) pontja” szöveggel,

b) 45. § 5. pontja a „81. § c) pontja” szövegrész helyett a „81. § (1) bekezdés c) pontja” szöveggel,

c) 66. §-a a „4. § (1) bekezdés d) pontja” szövegrész helyett a „4. § d) pontja” szöveggel

lép hatályba.

42. Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény módosítása

450. § Nem lép hatályba az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 42. § a) pontjában a „2. §-ban,” szövegrész, az „és 16. § (2)” szövegrész, és a „42. § f) pontja.”

43. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosításáról

451. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 2. § (5) bekezdése nem lép hatályba.

(2) Az Szht. 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra

a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,

b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után,

c) az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,

d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint

e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után.”

(3) Az Szht. 3. § b) pontja nem lép hatályba.

(4) Az Szht. 3. §-a a következő b) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

b) szociális hozzájárulási adóalap: Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a 457. § (1) bekezdésében meghatározott adóalap. A 457. § (1) bekezdés alkalmazása során e törvény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon jogi személyt, aki a 2. § (5) bekezdése szerint szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett.;”

(5) Az Szht. 4. §-a nem lép hatályba.

(6) Az Szht. a következő 4. §-sal egészül ki:

„4. § (1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.

(2) A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

(3) A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg.

(4) A szakképzési hozzájárulás kiszámításához

a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában,

b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában,

c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a 2. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania.”

44. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény

452. § (1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 4. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) 2011. december 31-éig az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának b)-c) alpontjában meghatározott személy - az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának c) alpontjában szereplő személyek vonatkozásában a 6. §-ban meghatározott kivétellel - az Art. szerinti START PLUSZ kártya kiváltására jogosult.”

(2) A Pftv. 4/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„4/A. § (1) Pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg a következők szerint:

a) alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá

b) felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglalkoztatás azt követő három hónapjában.

(2) A munkaadó által az (1) bekezdés alapján befizetett összeget az állami adóhatóság a költségvetési törvényben meghatározott arányban utalja át Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START-kártyával vagy azt helyettesítő igazolással.

(4) Az (1) bekezdésben említett részkedvezményként érvényesített összeget meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésének „Aktív támogatások” cím, „Szociális hozzájárulási adókedvezmény megtérítése” alcíme tartalmazza.”

(3) A Pftv. 5. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót - a 6. §-ban meghatározott kivétellel - szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény legfeljebb 2013. december 31-ig a következők szerint illeti meg:

a részkedvezmény egyenlő az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében.

(2) A munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

(3) Ha a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első tizenkét hónapjára az (1) bekezdésben a foglalkoztatás első évében meghatározott részkedvezmény vehető igénybe.

(4) A START PLUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztatóra a 4/A. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) A munkaadó által az (1) bekezdés alapján befizetett összeget az állami adóhatóság a költségvetési törvényben meghatározott arányban utalja át a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.

(6) Az (1) bekezdésben említett részkedvezményként érvényesített összeget meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetése, valamint az Európai Szociális Alap forrásai biztosítják.”

(4) A Pftv. 6. § (1) bekezdés felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) 2011. december 31-éig az Art. szerinti START EXTRA kártya kiváltására jogosult”

(5) A Pftv. 6. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A START EXTRA kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkáltatóra a 4. § (7) bekezdésében, valamint a 4/A. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

(6) A Pftv. 7. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) Legfeljebb 2013. december 31-ig az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a következők szerint illeti meg a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény:

a részkedvezmény egyenlő az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve tizenhét százalékával a foglalkoztatás második évében.

(2) A START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény érvényesítésére, a kedvezmény megtérítésére, valamint a munkaadó által befizetett szociális hozzájárulási adó, illetve részkedvezmény elszámolására az 5. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

(7) A Pftv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) 2012. december 31-éig az Art. szerinti START BÓNUSZ kártya kiváltására jogosult

a) a START BÓNUSZ kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, vagy

b) az 1. § (2) bekezdésének 1. b) pontjában meghatározott személy,

feltéve, hogy nem rendelkezik érvényes START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával.

(2) A munkaadót az (1) bekezdésben meghatározott személy foglalkoztatásának időtartamára a START BÓNUSZ kártya érvényességi idején belül illeti meg a (4)-(6) bekezdésben meghatározott, szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama a START BONUSZ kártya érvényességi időtartamát meghaladja.

(3) A START BÓNUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkaadóra a 4. § (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) A részkedvezmény egyenlő az érvényes START BÓNUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében.

(5) A START BÓNUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó részkedvezmény érvényesítésére, a részkedvezmény megtérítésére, valamint a munkaadó által befizetett szociális hozzájárulási adó elszámolására az 5. § (2), valamint (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a foglalkoztatott személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START BÓNUSZ kártyával vagy azt helyettesítő igazolással.”

(8) A Pftv. 8/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„8/A. § (1) Az önkormányzati közfoglalkoztatás, valamint az országos közfoglalkoztatási program keretében költségvetési szerv által történő foglalkoztatás esetén a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezményt illeti meg. A részkedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatott természetes személy (munkavállaló) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér 130 százalékának tizenhárom és fél százalékával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg nem vehető igénybe.

(3) A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a szociális hozzájárulási adó megállapítására, befizetésére és bevallására, a mulasztási bírság, pótlék megállapítására az Art. alapján kerül sor.”

(9) A Pftv. 8/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„8/B. § (1) A munkaadót a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról [Mt. 138. § (5) bek. a) pont] visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült - közvetlenül a visszatérését követően

a) a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett

b) az a) pontban meghatározott munkavállaló gyermekgondozási szabadságának

ba) időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy

bb) lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló

heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.

(2) A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott két természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének hét százalékával.(3) Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény az (1)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.

(3) Az adókedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.

(4) Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki

a) a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy

b) munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg.

(5) Ez a részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.

(6) A részkedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén azaz adó, befizetésére és bevallására, a bírság és pótlék megállapítására az Art. szabályai alapján kerül sor.

(7) A részkedvezmény megtérítésére az 4/A. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

(10) A Pftv. 17. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy

a) az állami adóhatóság és Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Egészségbiztosítási Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait,

b) a START kártya, a START PLUSZ kártya, a START EXTRA kártya és a START BÓNUSZ kártya felhasználásának és - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az azokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa.”

(11) A Pftv. 17. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a 8/A. §-ban meghatározott adókedvezmény érvényesítésének és ellenőrzésének részletes feltételeit és szabályait, valamint az érvényesítés során elkövetett szabálytalanság jogkövetkezményeit rendeletben megállapítsa.”

(12) Hatályát veszti a Pftv. 1. §-ának (4) bekezdése.

IX. Fejezet

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL

Az adó

453. § (1) A szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: az adó) a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt e fejezet külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség.

(2) A szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítését szolgáló egyes szociális ellátások fedezetéhez, továbbá az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási források biztosítása céljából az adóból származó államháztartási bevétel a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott arányok szerint megoszlik a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjai és a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalap költségvetése között.

(3) Az adóval összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.

(4) Az adó megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja.

Az adó alanya

454. § (1) Az adó alanya:

a) a kifizető;

b) az egyéni vállalkozó;

c) a mezőgazdasági őstermelő.

(2) Kifizető a természetes személlyel e fejezet rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy. E fejezet különös szabálya alapján a kifizetőre irányadó kötelezettségek kiterjednek a természetes személyre is, feltéve, hogy a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizetője e fejezetben előírt kötelezettségének teljesítését elmulasztja. A kifizetőre előírt kötelezettségek kiterjednek a gazdasági társaság, a közös vállalat, az egyesülés és az európai gazdasági egyesülés előtársaságára is.

(3) Adóalanynak minősül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizető is, feltéve, hogy a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi.

(4) Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban elrendelt kirendelés alapján foglalkoztatott természetes személlyel fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kirendelést elrendelő kifizető. A természetes személyt a kirendelés alapján foglalkoztató személy minősül azonban (kifizetőként) az adó alanyának, ha a kirendelést elrendelő, de belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizetővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó közterhek őt terhelik.

(5) Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó kifizető. A munkavállalót kölcsönbe vevő személy minősül azonban (kifizetőként) az adó alanyának, ha a kölcsönbe adó kifizető nem rendelkezik belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel.

(6) Az adónak nem alanya:

a) a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó;

b) az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;

c) a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot;

d) a mezőgazdasági őstermelő, akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

A kifizető által fizetendő adó alapja

455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja:

a) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;

b) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;

c) a tanulószerződésben meghatározott díj;

d) a hivatásos nevelőszülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint megillető nevelési díj;

e) az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyt, a szövetkezeti tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér.

(2) Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:

a) a munkaviszony;

b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt;

c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);

d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony;

e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony;

f) az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony;

g) a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony;

h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony.

(3) Nem eredményez adófizetési kötelezettséget

a) a (2) bekezdés c)-d), f)-g) pontjában meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi személyt is) saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan - a c)-d) pontban meghatározott jogviszonyban álló - természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;

b) az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony.

(4) A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:

a) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel;

b) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;

c) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel;

d) a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt;

e) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész;

f) a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj;

g) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat;

h) az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki;

i) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem.

A kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapja

456. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja - figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is - a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem.

(2) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót, valamint a mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja:

a) a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg;

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adóalap megállapításának egyéni vállalkozóra, illetve őstermelőre irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg.

(3) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányaira tekintettel mentesül.

Az adóalap megállapításának különös szabályai

457. § (1) A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

(2) Az egyházat és a szerzetesrendet az egyházi személlyel, illetőleg a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

(3) Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

(4) A mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja a mezőgazdasági őstermelői jogállás fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának a hónap minden napján.

(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásakor az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor a kifizető, valamint az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára, illetőleg egyéni vállalkozói, mezőgazdasági őstermelői jogállására tekintettel e fejezet külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva egyház és szerzetesrend, valamint mezőgazdasági őstermelő esetében a minimálbér harmincad része, más kifizető és egyéni vállalkozó esetében legalább minimálbér 112,5 százalékának harmincad része.

Mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól

458. § (1) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül;

b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi személy egyházi szolgálatát, illetőleg az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja.

(2) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

a) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;

b) fogvatartott.

(3) Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel.

(4) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

(5) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, a nem eva adóalany egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illetőleg az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni.

(6) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja más kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a másik kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.

(7) Az (5)-(6) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról, illetőleg a más kifizetővel fennálló, az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyáról. A természetes személy az olyan változásról, amely az (5)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazását érinti, haladéktalanul újabb nyilatkozatot tesz a kifizető részére. A nyilatkozat tartalmazza a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését a kifizető a nyilatkozatot elmulasztó természetes személytől igényelheti. Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a kifizetőtől nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére az állami adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti.

(8) Az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor - az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba azt az időszakot, amelyen kifizetővel - a kifizető részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján - az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak minősülő természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.

Az adó mértéke és fizetendő összege

459. § (1) A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következő adókedvezmények csökkentik:

a) a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény;

b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény;

c) a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerő-piacról tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése lehet más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthető adókedvezmény;

d) a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény.

Adókedvezmények

A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény

460. § (1) A költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő kifizető az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerinti elvárt béremelést - ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történő megvalósítását - valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizető az adókedvezményt az adóév egészében, de csak az olyan hónapra fizetendő adó megállapításánál, veheti igénybe, amelyre vonatkozóan az (1) bekezdés szerinti feltétel (a legalább a kormányrendelet szerint 2012-re elvárt mértékű béremelés) valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalóját az adott hónapra megillető munkabér tekintetében teljesül.

(3) A 2011. november 1. és december 31. közötti időszakban természetes személyt munkaviszonyban egyetlen napig sem foglalkoztató kifizető az adókedvezményt az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül igénybe veheti, feltéve, hogy az említett időszakban egyetlen kapcsolt vállalkozása sem foglalkoztatott természetes személyt munkaviszonyban. E rendelkezés alkalmazását természetes személy kifizető esetében kizárja különösen, ha saját maga vagy közeli hozzátartozója (egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb körülmények között), vagy olyan egyéni cég, amelynek ő vagy közeli hozzátartozója a tagja, foglalkoztatott munkaviszonyban természetes személyt.

(4) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónap egészében fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön - a részkedvezmény alapját és mértékét figyelembe véve - kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.

(5) A részkedvezmény alapja a kifizetővel munkaviszonyban álló természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, bármely esetben kivéve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért (a továbbiakban: részkedvezmény-alap).

(6) A kedvezmény mértéke

a) a 2012. évre havonta

aa) a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot;

ab) az aa) alpont szerint meghatározott összegnek a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 14 százalékát meghaladó része, ha a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot;

b) a 2013. évre havonta

ba) a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot,

bb) az a) pont szerint meghatározott összegnek a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 20 százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot,

azzal, hogy a 2013. évben az adókedvezmény a kifizetőt az (1) bekezdés szerinti feltételre tekintet nélkül illeti meg.

(7) E § alkalmazásában folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló a kifizetővel az adókedvezmény alapjául szolgáló hónapban adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló olyan természetes személy, aki

a) 2011-ben a 2011. november 1-jén kezdődő időszak bármely napján az adókedvezményt érvényesítő kifizetővel munkaviszonyban állt (természetes személy kifizető esetében ideértve különösen az általa egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb körülmények között munkaviszony keretében foglalkoztatott természetes személyt);

b) 2011-ben a 2011. november 1-jén kezdődő időszak bármely napján az adókedvezményt érvényesítő kifizető kapcsolt vállalkozásával - akár csak egyetlen napig - munkaviszonyban állt (természetes személy kifizető esetében ideértve különösen az olyan egyéni cég által munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyt, amely egyéni cégnek a kifizető vagy közeli hozzátartozója a tagja, valamint a közeli hozzátartozója által egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb körülmények között munkaviszony keretében foglalkoztatott természetes személyt).

A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

461. § (1) A szakképzettséget nem igénylő foglalkozáson a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör) adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló, szakképzettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatást szolgáló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbérnek a 9 százalékával. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmény összegének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni.

A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény

462. § (1) A Karrier Híd Program megvalósítása érdekében a (2) bekezdés szerint kiadott hatósági bizonyítvánnyal rendelkező természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minősülő kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a természetes személy legkésőbb a munkába lépését megelőző napon rendelkezzen a kérelmére a (2) bekezedés szerint kiállított hatósági bizonyítvánnyal, és hogy annak eredeti példányát átadja a kifizető részére.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott hatósági bizonyítványt az állami foglalkoztatási szerv a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult természetes személy által 2012. október 31-éig benyújtott kérelem alapján állítja ki. A Karrier Híd Programban a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően kormánytisztviselői jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt. Törvény, kormányrendelet, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet a Karrier Híd Programban való részvételre további feltételeket is megállapíthat, valamint törvény az e törvényben meghatározottakhoz képest bővítheti a részvételre jogosultak körét. Az állami foglalkoztatási szerv - törvény, kormányrendelet, vagy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a hatósági bizonyítványt ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki, valamint annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes. Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványon feltünteti érvényességi idejének kezdő és utolsó napját.

(3) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az (1) bekezdésben meghatározott természetes személlyel az adott hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott természetes személyt (munkavállalót) a hatósági bizonyítványa érvényességi idején belül eső adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmény összegének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni.

A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása

463. § (1) A kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel csak e fejezet, vagy az adókedvezményt megállapító törvény külön rendelkezése alapján vehet egyidejűleg igénybe több olyan adókedvezményt, amelynek igénybevételére egyébként jogosult. A több adókedvezmény egyidejű igénybevételét lehetővé tévő külön rendelkezés hiányában az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg.

(2) A külön törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény más, e törvényben szabályozott adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető, az - a legfeljebb két jogcímen érvényesíthető - együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét. Ha a foglalkoztató által az adott hónapra érvényesített adókedvezmények együttes összege meghaladja az adott hónapra fizetendő adó összegét, a különbözetre az adózás rendjéről szóló törvénynek a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó megőrzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthető legfeljebb az ezen munkavállalóval fennálló jogviszony alapján megállapított számított adó összegéig.

Eljárási szabályok

464. § (1) Az adót az adóalany az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adataiból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen.

(2) Az egyéni vállalkozó az adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

(3) Az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó alapja figyelembevételével fizetett adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Ettől eltérően a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató eva adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

(4) A belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizető az adóval összefüggő adókötelezettségeit személyesen vagy pénzügyi képviselője útján teljesíti. A kifizető adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette.

(5) Ha a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizető az adó megállapítását, bevallását vagy fizetését elmulasztja, az adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy kötelezett. Az adóhiány megfizetésére az állami adóhatóság a kifizetővel adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személyt kötelezi, kivéve, ha az adónak e fejezet külön rendelkezése alapján más kifizető az alanya. A természetes személy terhére jogkövetkezményként csak késedelmi pótlék megállapítására kerülhet sor.

(6) A (4)-(5) bekezdés szerinti kötelezett az Art. 31. § (2) bekezdése szerint bevallási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A bevallásban közölni kell:

a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,

b) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,

c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,

d) az adó alapjára és összegére vonatkozó adatot,

e) a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha az adókötelezettséget a kifizető helyett a természetes személy teljesíti.

(7) A mezőgazdasági őstermelő az adót negyedévente állapítja meg, és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal, a negyedévet követő hónap 12-éig elektronikus úton vallja be és fizeti meg.

(8) A kincstár számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek képviselőjeként az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére - figyelemmel az Art. 176. § (11)-(12) bekezdéseire is - a kincstár kötelezett.

(9) Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett adózó olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelynek alapján az adó alapja és összege, valamint az annak megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, továbbá az adó megfizetésének napja ellenőrizhető. E nyilvántartási kötelezettségét a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó kifizető a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartása (könyvvezetése) megfelelő részletezésével, más kifizető a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezése alapján vezetett külön nyilvántartás révén teljesíti.

Más jogszabályok alkalmazása

465. § (1) Az adózó az adóval összefüggő adókötelezettségei teljesítése során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit e fejezet rendelkezéseit figyelembe véve alkalmazza.

(2) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony esetében az adózó az adóval összefüggő adókötelezettségeit az érintett törvény rendelkezéseit figyelembe véve teljesíti.

(3) Az Európai Unió kötelező jogi aktusának vagy a nemzetközi szerződésnek a rendelkezését kell alkalmazni, amennyiben az adóra kiterjedő hatályú jogi aktus, illetőleg nemzetközi szerződés e fejezettől eltérő rendelkezést tartalmaz.

Értelmező rendelkezések

466. § E fejezet alkalmazásában:

1. álláskeresési ellátás: az álláskeresési járadék, a keresetpótló juttatás, a vállalkozói járadék, valamint a munkanélküli-járadék, az álláskeresést ösztönző juttatás és nyugdíj előtti álláskeresési segély;

2. egyéni vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy akkor is, ha a nyilvántartásban rögzített tevékenysége ingatlan-bérbeadás vagy egyéb szálláshely-szolgáltatás), valamint a gyógyszerészeti magántevékenységet, falugondnoki tevékenységet, tanyagondnoki tevékenységet végző természetes személy, a szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező természetes személy;

3. egyházi személy: az egyház belső törvénye vagy szabályzata alapján ilyennek minősülő természetes személy;

4. harmadik állam: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben ilyenként meghatározott állam;

5. mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősülő természetes személy;

6. minimálbér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben ilyenként meghatározott összeg;

7. munkaviszony:

a) a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaviszony,

b) a közalkalmazotti jogviszony,

c) a közszolgálati jogviszony,

d) a bírósági jogviszony,

e) az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,

f) az ügyészségi szolgálati jogviszony,

g) a hivatásos nevelőszülői jogviszony,

h) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,

i) a közfoglalkoztatási jogviszony,

j) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának e jogviszonya,

k) a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának e jogviszonya,

l) a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona e jogviszonya,

m) az a)-l) alpont szerinti jogviszonynak megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony;

8. saját jogú nyugdíjas: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő természetes személy.

Átmeneti rendelkezések

467. § (1) Ahol jogszabály - e fejezet kivételével -

a) a társadalombiztosítási járulékra,

b) a társadalombiztosítási járulék részét képező egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra (természetbeni egészségbiztosítási járulékra, pénzbeli egészségbiztosítási járulékra, munkaerő-piaci járulékra),

c) a társadalombiztosítási járulék részét képező munkáltatói nyugdíj-hozzájárulásra (nyugdíj-biztosítási járulékra)

irányadó rendelkezést tartalmaz, azon - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az e fejezetben meghatározott adót kell érteni.

(2) A 2011. december 31-ét követően kifizetett, juttatott, vagy megszerzett olyan jövedelem, amely után a kifizető, illetőleg e jogállására tekintettel az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, nem képezi az adó alapját.

X. Fejezet

KULTURÁLIS ADÓ

Értelmező rendelkezés

468. § E fejezet, illetve a 18. melléklet alkalmazásában:

a) pornográf tartalomnak minősül az olyan tartalom, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, és amely a nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményeket nyíltan, kendőzetlenül ábrázolja,

b) erotikus tartalmú telefonszolgáltatás: olyan, távbeszélő útján nyújtott szolgáltatás, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, különösen amely nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény hanghatásait közvetíti vagy imitálja,

c) belföld: Magyarország területe,

d) teljesítési hely: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) szerinti teljesítési hely.

Adókötelezettség

469. § Adóköteles

a) a 18. mellékletben felsorolt pornográf tartalmú termékek első olyan értékesítése, amelynek a teljesítési helye belföld,

b) a 18. mellékletben felsorolt pornográf tartalmú szolgáltatások nyújtása,

c) az erotikus tartalmú telefonszolgáltatás nyújtása,

(a továbbiakban az a)-c) együtt: adóköteles tevékenység).

Az adó alanya

470. § Az adó alanya az adóköteles tevékenységet folytató személy, szervezet.

Az adó alapja és mértéke

471. § (1) Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó számviteli törvény szerint elszámolt árbevétel.

(2) A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó adófizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végző magánszemély esetében az adóköteles tevékenységnek a személyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele.

(3) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kulturális adó alapja az adóköteles tevékenységnek az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele.

472. § Az adó mértéke az adóalap 25%-a.

Az adó megállapítása, nyilvántartás-vezetési kötelezettség

473. § Az adó alanya az adót önadózással állapítja meg.

474. § Az adóalanynak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kulturális adó alapjának, mértékének számítása egyértelműen megállapítható.

Eljárási rendelkezések

475. § (1) Az adó alanya bevallási kötelezettségét - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.

(2) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz.

(3) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti.

(4) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

476. § A kulturális adóból származó bevétel a Nemzeti Kulturális Alap bevételét képezi.

XI. Fejezet

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

477. § (1) E törvény - a (2)-(10) bekezdésekben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A 84. §, 96. §, 109. § (5) bekezdése, 198. §, 208. §, 217. § (1) bekezdése, 218. § (1) bekezdés, 414. § 2011. december 1-jén lép hatályba.

(3) A 446. § (1) és (3) bekezdése, 449-450. § 2011. december 31. napjával lép hatályba.

(4) Az 1-9. §, 10. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, 11-21. §, 23-29. §, 31-71. §, 72. § (1) és (3) bekezdése, 73-75. §, 77. § (2) bekezdése, 79. § (1) bekezdés, 81. §, 83. §, 85-95. §, 97. § (1) és (2) bekezdése, 98. §, 99. § (2)-(3) bekezdése, 101. §, 103-105. §, 109. § (1) bekezdése, a 110. § (1) bekezdése, 112. §, 114-154. § (1) bekezdése, 154. § (3) bekezdése, 196. §, 199-203. §, 204. §, 205-207. §, 209. §, 210. §, 212. § (1)-(3) bekezdése, 213. §, 215-216. §, 217. § (2) bekezdés, 218. § (2) bekezdés, 220. §, 221-230. §, 232-249. §, 251-254. §, 256-259. §, 261-263. §, 266. §, 268. §, 270-274. §, 276, 279. §, 281-295. §, 296. § (1)-(5) bekezdése, 297-352. §, 354. § (1)-(3) és (5) bekezdés, 355-359. §, 360. § (1) bekezdés, (2) bekezdés, 361-381. §, 383-392. §, 401-410. §, 411. §, 412-413. §, 416-429. §, 434-441. §, 444-445. §, 446. § (2), (4) és (6) bekezdése, 447-448. §, 451. § (2), (4) és (6) bekezdése, 452-460. §, 462-476. §, valamint az 1. melléklet 2. és 4-7. pontja, a 2-18. mellékletei 2012. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 396. § 2012. január 2-án lép hatályba.

(6) A 211. § 2012. február 1-jén lép hatályba.

(7) A 109. § (3) bekezdése 2012. május 1-jén lép hatályba.

(8) A 72. § (2) bekezdése, 76. §, 77. § (1) bekezdése, 80. §, 82. §, 97. § (3) bekezdése és 99. § (1) bekezdése, 100. §, 102. §, 109. § (4) bekezdése és 110. § (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.

(9) A 250. §, 255. § (1) bekezdése, 275. § (1) bekezdése, 277-278. §, 296. § (6) bekezdése, 353. §, 354. § (4) bekezdése, 360. § (3) bekezdése, 461. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(10) A 231. § és 255. § (3) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

(11) E törvény 414. §-a az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

478. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

1. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontja a következő 2.8. alponttal egészül ki:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)

„2.8. a munkáltató által munkavállalójának a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7 millió 500 ezer forintot meg nem haladó része, feltéve, hogy

a) a munkáltató a támogatást - a követelés jogosultjának igazolása alapján - közvetlenül a követelés jogosultja részére utalja (vezeti) át;

b) - amennyiben a munkavállaló a végtörlesztést a munkáltatói támogatás nyújtását megelőzően teljesítette - a munkavállaló a végtörlesztésre vonatkozó, a pénzügyi intézmény által befogadott igénybejelentéssel, valamint a hitelfelvevő végtörlesztéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségének teljesítését hitelt érdemlően igazoló dokumentummal (pl. banki átutalást igazoló bankszámlakivonat) igazolja a végtörlesztés megtörténtét, azzal, hogy ilyen esetben a támogatás utalása (átvezetése) közvetlenül a munkavállaló által megjelölt bankszámlára is történhet.”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pontjának 3.2.6.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3. A közcélú juttatások körében adómentes:

3.2. az az összeg, amelyet

3.2.6. oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra ösztöndíj címén, vagy a szociálisan rászoruló részére szociális segély, a valamint szociális ösztöndíj címén, illetve - alkalmanként 500 forintot meg nem haladó összegben - a diák- és szabadidősport résztvevőjének)

„3.2.6.1. a Wekerle Sándor Alapkezelő (e pont alkalmazásában továbbiakban: Alapkezelő) közvetlenül vagy az Alapkezelő irányításáért felelős miniszter által kijelölt költségvetési szerv, alapítvány, közalapítvány, az állam tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján közvetve, vagy”

3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő új 4.22. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.22. a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás.”

4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő új 4.23. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.23. a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj.”

5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)

„6.3. a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja;”

6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6.6. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:

6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító)

a) szolgáltatása (kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítést, a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatást, az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott, a b)-c) pontban nem említett szolgáltatást, továbbá az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta),”

7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)

„6.7. a 6.1. és a 6.6. pontokban foglalt rendelkezések alkalmazásában nem minősül jövedelmet pótló kártérítésnek, jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítésnek, baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatásnak:

a) a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg,

b) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel,

c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegű megváltása) esetén a költségtérítő rész,

d) a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítói teljesítés évét megelőző második évről közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 50 százalékának a jövedelem-kiesés időszakával arányos összegét meg nem haladó rész;”

2. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

1. Az Szja tv. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:)

„17. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, továbbá a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 7. pontja szerint elszámolható költség azzal, hogy e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;”

2. Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e törvényben elismert költségek esetében, ha törvény vagy kormányrendelet (a továbbiakban: jogszabály) költségtérítésről rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett a jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül számolható el az adott címen költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Ilyen költségnek minősül különösen)

„7. külföldi kiküldetés esetén

a) a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, illetőleg más, erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetőleg abban árukísérőként közreműködő), külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél - kizárólag az e tevékenysége tekintetében - feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza;

b) az a) pontban nem említett esetben a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg;”

3. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

Az Szja tv. 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:)

„19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség azzal, hogy e pont rendelkezése nem alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;”

4. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

1. A Tao tv. 1. számú melléklete a következő 5/a. ponttal egészül ki:

(Az értékcsökkenési leírás szabályairól)

„5/a. Az adózó választhat a mellékletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsokat, azonban az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés.”

2. A Tao tv. 1. számú melléklete a következő 7/b. ponttal egészül ki:

(Az értékcsökkenési leírás szabályairól)

„7/b. Az adózó a munkavállalói számára bérlakás céljából épített (a tárgyi eszközei között kimutatott) és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület után 6 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.”

5. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

1. A Tao tv. 3. számú melléklete A/9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)

„9. az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja, figyelemmel a 13. pontban foglaltakra is. Az adózó a bizonyítási kötelezettsége körében szerződésenként külön nyilvántartás (azonos tárgyú szerződések esetében összevont nyilvántartás) készítésére kötelezett, amely tartalmazza az ügyletben részt vevő vállalkozások nevét, székhelyét, adószámát (vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát), a cégjegyzéket (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét, a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját, a szerződés időbeli hatályát, a teljesítés módját, feltételeit, a nyilvántartás elkészítésének időpontját, a költség, ráfordítás elszámolását megalapozó okokat;”

2. A Tao tv. 3. számú melléklete A/13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)

„13. az adózó által (a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;”

3. A Tao tv. 3. számú melléklete a következő új A/15. ponttal egészül ki:

(Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)

„15. a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik.”

4. A Tao tv. 3. számú melléklete B/3. pontja helyében a következő rendelkezés lép:

(A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)

„3. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra;”

5. A Tao tv. 3. számú melléklete a következő B/16. ponttal egészül ki:

(A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)

„16. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás;”

6. A Tao tv. 3. számú melléklete a következő B/17. ponttal egészül ki:

(A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)

„17. az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot;”

7. A Tao tv. 3. számú melléklete a következő B/18. ponttal egészül ki:

(A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)

„18. az adóévben az adózó által átvállalt kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj összege, feltéve, hogy az kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódik;”

8. A Tao tv. 3. számú melléklete a következő B/19. ponttal egészül ki:

(A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások)

„19. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy annak átadása, nyújtása jogszabályon alapul.”

6. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

1. A Rega. tv. Melléklete I. rész 1. pontja helyébe a következő táblázat lép:

„1. Adótételek személygépkocsik esetén

Adó-
kate-
gória
A személygépkocsi műszaki tulajdonságai Adótétel
[A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló
6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerint]
    11-nél jobb 9-11 6-8 4 4-nél rosszabb
1. Otto-motoros személygépkocsi 1100 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1300 cm3-ig 45 000 Ft/db 180 000 Ft/db 270 000 Ft/db 360 000 Ft/db 540 000 Ft/db
2. Otto-motoros személygépkocsi 1101-1400 cm3-ig és dízelmotoros
személygépkocsi
1301-1500 cm3-ig
65 000 Ft/db 260 000 Ft/db 390 000 Ft/db 520 000 Ft/db 780 000 Ft/db
3. Otto-motoros személygépkocsi 1401-1600 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi
1501-1700 cm3-ig
85 000 Ft/db 340 000 Ft/db 510 000 Ft/db 680 000 Ft/db 1 020 000 Ft/db
4. Otto-motoros személygépkocsi 1601-1800 cm3-ig és dízelmotoros
személygépkocsi
1701-2000 cm3-ig
135 000 Ft/db 540 000 Ft/db 810 000 Ft/db 1 080 000 Ft/db 1 620 000 Ft/db
5. Otto-motoros személygépkocsi 1801-2000 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi
2001-2500 cm3-ig
185 000 Ft/db 740 000 Ft/db 1 110 000 Ft/db 1 480 000 Ft/db 2 220 000 Ft/db
6. Otto-motoros személygépkocsi 2001-2500 cm3-ig és dízelmotoros
személygépkocsi
2501-3000 cm3-ig
265 000 Ft/db 1 060 000 Ft/db 1 590 000 Ft/db 2 120 000 Ft/db 3 180 000 Ft/db
7. Otto-motoros személygépkocsi 2500 cm3 felett és dízelmotoros személygépkocsi 3000 cm3 felett 400 000 Ft/db 1 600 000 Ft/db 2 400 000 Ft/db 3 200 000 Ft/db 4 800 000 Ft/db
8. A 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerinti 5 környezetvédelmi osztályba tartozó elektromos meghajtású, kizárólag elektromos úton tölthető személygépkocsi 0 Ft/db
9. A 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerinti 5 környezetvédelmi osztályba tartozó hybrid (elektromos és Ottó-, vagy elektromos és dízelmotoros) hajtású, illetőleg a 8. pont alá nem tartozó egyéb személygépkocsi 76 000 Ft/db”

2. A Rega. tv. Melléklete II. részének szöveges része helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adó összegét a vámhatóság az alábbi táblázat és képlet együttes alkalmazásával állapítja meg. A számításnál minden megkezdett hónap egész hónapnak minősül. E melléklet alkalmazásában forgalomba helyezés alatt a közlekedési hatóság által lefolytatott eljárásban, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 1. számú melléklet II. részében meghatározott Műszaki adatlapon vagy az egyedi forgalomba helyezési engedélyen rögzített első forgalomba helyezés vagy az első hazai nyilvántartásba vétel időpontja értendő. Ezen adatok hiányában a gépjármű esetében e melléklet I. részében meghatározott adótételek e melléklet II. részében található előírások figyelembevétele nélkül alkalmazandók.

Elektronikus eljárás esetén a Műszaki adatlap meglétét és adatai valódiságát a vámhatóság a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a vámhatóság között fennálló elektronikus adatkapcsolaton keresztül ellenőrzi.”

3. A Rega. tv. Melléklete a következő III. résszel egészül ki:

„III. Az adó összege a flotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsi vonatkozásában

I.
A személygépkocsi Magyarországon való
közlekedésének megkezdése és a bérleti
szerződésből hátra levő időtartam közötti
hónapok száma
II.
Fizetendő adó a Melléklet I. és II. része
szerint számított adó százalékában
2-ig 4%
3-6 8%
7-12 16%
13-18 24%
19-24 32%
25-30 40%
31-36 48%
37-42 56%
43-48 64%
49-54 72%
55-60 80%
61-90 87%
91-120 94%
121- 100%”

 

7. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

1. Az Áfa tv. 4. számú melléklet 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. Kiraktározó kizárólag a termék

a) 7/b. alpontban említett beraktározója lehet; vagy

b) igazolt utolsó értékesítője lehet, aki (amely) azt a 113. § szerint értékesítette; vagy

c) azon utolsó beszerzője lehet, aki (amely) részére a terméket a b) pont szerinti igazolt utolsó értékesítő értékesítette.”

2. Az Áfa tv. 4. számú melléklet 35. és 36. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. A 34. pontban említett esetben a kiraktározó megegyezik a nyilvántartásban szereplő személlyel [32. pont].

36. Abban az esetben, ha a 35. pont szerint a termék kiraktározójának személye nem állapítható meg, az adóraktár üzemeltetője minősül a termék kiraktározójának.”

8. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

Az Áfa tv. 5. számú melléklete a következő 3/A. ponttal egészül ki:

(Az előzetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. § (3) bekezdésében említett számítási módszere)

„3/A. Az 1. pont szerinti levonási hányados számításakor az ellenérték helyett a szokásos piaci árat kell figyelembe venni, ha az adó alapjának megállapítására egyébként a 67. § (1) bekezdés a) vagy c) pontját kell alkalmazni.”

9. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

Az Itv. Melléklete IX. Címének I. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„I. Az úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke

1. A magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 7500 forint, ha a magánútlevél érvényességi ideje 10 év, 14 000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában 18. életévét be nem töltött személy és a 70. életévét betöltött személy magánútlevelének, az 1 évi érvényességgel kiállított magánútlevél, szolgálati és hajós szolgálati útlevél, valamint a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya kiadásának illetéke 2500 forint.

2. A második magánútlevél kiadásának illetéke az 1. pontban meghatározott mértékek kétszerese.

3. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli kiállításáért az 1-2. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.

4. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél sürgősségi kiállításáért az 1-2. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.

5. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél azonnali kiállításáért az 1-2. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.

6. A határátlépési engedély kiadásának illetéke 1500 forint.

7. Illetékmentes

a) a diplomata-útlevél,

b) a külügyi szolgálati útlevél,

c) a határátlépési igazolvány,

d) az úti okmány cseréje, amennyiben arra azért kerül sor, mert az úti okmány biometrikus azonosítót tartalmazó tároló eleme nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat.

8. Az elveszett, megsemmisült, továbbá - a 7. pont d) alpontjában meghatározott eset kivételével - a megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kiállított új úti okmány kiadásának illetéke az 1-2., valamint 6. pontban meghatározott illeték kétszerese.

9. Az elveszett, megsemmisült, továbbá - a 7. pont d) alpontjában meghatározott eset kivételével - a megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált magánútlevél és második magánútlevél helyett soron kívüli, sürgősségi, illetve azonnali eljárás keretében kiállított új úti okmány kiadásáért az 1-2. pontban meghatározott illeték kétszeresének megfelelő illetéket és jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.

10. Az úti okmányban történő idegen nyelvű bejegyzésért - az 1. és 2. pontban meghatározott illetéken felül - 2000 forint illetéket kell fizetni.

11. Az útlevél kiállítására irányuló hatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 5000 forint.”

10. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

1. Az Art. 1. számú melléklet I./B/3. pontja a következő új d) alponttal egészül ki:

(3. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések)

d) Az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének minden esetben havi gyakorisággal tesz eleget.”

2. Az Art. 1. számú melléklet I./B/3. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések)

e) A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletet az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget. Nem kell bevallást tenni arról az időszakról, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott. A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy azt a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól igénybevett szolgáltatást, amely után az adófizetési kötelezettség őt terheli, az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget.”

11. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

1. Az Art. 2. számú melléklet I/Általános rendelkezések/1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„1. Az adókat a melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az e törvény 33. §-ának (3) bekezdése a)-c) és e) pontjában meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetnie.

2. A felszámolás kezdő időpontját megelőzően keletkezett fizetési kötelezettséget e mellékletben foglaltaktól eltérően a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell teljesíteni. A felszámolás alatt álló adózó a 33. § (6) bekezdése szerint a tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg benyújtott adóbevallás után a tevékenységet lezáró adóbevallásra vonatkozó rendelkezések szerint, a felszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg benyújtott adóbevallás után a felszámolást lezáró adóbevallásra vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti adófizetési kötelezettségét. A végelszámolás alatt álló adózó adófizetési kötelezettségét a tevékenységét lezáró bevallás és a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg, illetve a két bevallás közötti időszakról eltérő rendelkezés hiányában az általános szabályok szerint benyújtandó bevallásokra irányadó szabályok szerint köteles teljesíteni. A végelszámolás alatt álló adózó a 33. § (6) bekezdése szerint a tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg benyújtott adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is köteles megfizetni.”

2. Az Art. 2. számú melléklet I./Határidők/2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2. Az általános forgalmi adó)

b) Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást - az adóév végéig - különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két évben

- adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát a felfüggesztést követően törölték, vagy

- bevallási, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette,

- az adóhatóság - számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt - jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta,

- legalább három alkalommal székhelyet változtatott,

- szerepel(t) az 55. § (3) bekezdése vagy (5) bekezdése alapján közzéteendő adózói listán,

- 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt/folyik ellene.

Amennyiben a kérelmező gazdasági társaság a kérelem benyújtását megelőző két éven belül alakult, az előzőekben felsoroltakon kívül, a kérelmet az adóhatóság elutasítja abban az esetben is, ha a társaság tagja vagy vezető tisztségviselője az adó végrehajtásához való jog elévülési idején belül jelentős adóhátralékkal rendelkező és/vagy azzal megszűnő más adóalany vezető tisztségviselője, tagja vagy az volt.

A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.”

3. Az Art. 2. számú melléklet I./Határidők/6. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„6. Játékadó

6.1. Az adózó - a 6.2.-6.4. alpontokban foglalt kivétellel - a játékadót a tárgyhót követő hó 20. napjáig, a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén a sorsolás napját követő hó 20. napjáig vallja be és fizeti meg.

6.2. A játékautomata éves adóját az adózó az erre vonatkozó bevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg.

6.3. A pénznyerő automata üzemeltetése után fizetendő 20%-os százalékos mértékű játékadót az adózó a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg.

6.4. A pénznyerő automata üzemeltetése után fizetendő 33%-os százalékos mértékű játékadót az adózó a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg.”

12. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

1. Az Art. 3. számú melléklet E) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

E) Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása

Az önkormányzat jegyzője az általa kiadott (visszavont, módosított) jövedéki termékkel folytatott kereskedelmi tevékenységre jogosító működési engedélyről 15 napon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.”

2. Az Art. 3. számú melléklet G) pontja a következő új 7. alponttal egészül ki:

[G) Hatósági adatszolgáltatás]

„7. Az okmányiroda, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal - minden hónap 15. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően, elektronikus úton - megküldi az állami adóhatóság részére azon személyek természetes személyazonosító adatait, adóazonosító számát, állampolgárságát, elektronikus levélcímét, ügyfélkapu azonosítóját, akik ügyfélkaput létesítettek vagy szüntettek meg.”

3. Az Art. 3. számú melléklet G) pontja a következő 8. alponttal egészül ki:

[G) Hatósági adatszolgáltatás]

„8. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv, a közúti közlekedési nyilvántartási szerv a kötvénynyilvántartásból, illetve a közúti járműnyilvántartásból a tárgyévet követő év január 31-ig a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási jogviszony díj nemfizetési okból való megszűnéséről, továbbá ha a biztosító értesítése alapján a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az állami adóhatósághoz - elektronikus úton - adatot szolgáltat a következő tartalommal:

a) a biztosított (üzemben tartó) neve (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, továbbá cégjegyzékszáma, illetve nyilvántartási száma), születési helye, születési ideje, anyja neve és lakcíme, illetőleg székhelye (fióktelepe),

b) a gépjármű hatósági jelzése (rendszáma) és alvázszáma,

c) a kockázatviselés kezdetének, megszűnésének időpontja,

d) a gépjármű forgalomból való kivonásának időpontja.”

4. Az Art. 3. számú melléklet I) pontja a következők szerint módosul:

I) Az állami foglalkoztatási szerv adatszolgáltatása

1. Az állami foglalkoztatási szerv elektronikus úton az állami adóhatósághoz az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat azon személyek azonosító adatairól, adóazonosító jeléről, akiknél a munkanélküli-ellátás folyósítását az ellátásra való jogosultságot kizáró kereső tevékenység miatt szüntették meg, lehetőség szerint az e személyek munkaadóiról, azok adószámának feltüntetésével, valamint a folyósítás megszűnésének időpontjáról.

2. Az állami foglalkoztatási szerv elektronikus úton az állami adóhatóság részére a tárgyhót követő hó 5. napjáig adatot szolgáltat az adott hónapban a Karrier Híd Program keretében kiadott, visszavont vagy ismételten kiadott Igazolással összefüggésben az Igazolással rendelkező adózó természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről, az Igazolás sorszámáról, kiállításának dátumáról, érvényessége kezdetéről és érvényessége lejártáról, az igazolás visszavonásáról, ismételt kiadásáról.”

13. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

Az Art. 4. számú melléklet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a külföldi illetőségű magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint teljesíti adóbevallási, adó- és adóelőleg fizetési kötelezettségét. A külföldi illetőségű magánszemély az adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket.”

14. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

Az Art. 8. számú melléklete 1. A) pont e) és f) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[1. A) Az általános forgalmiadó-alany nyilatkozik:]

e) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalany vagy adószámmal rendelkező általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy részére teljesített, az általános forgalmi adóról szóló törvény 37. §-ának hatálya alá eső azon szolgáltatásnyújtásról (ideértve az előleget is), amely adóköteles a teljesítési hely szerinti tagállamban, és amely után az igénybevevő az adófizetésre kötelezett,

f) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított termékbeszerzéséről, illetve az általános forgalmi adóról szóló törvény 37. §-ának hatálya alá eső azon szolgáltatás igénybevételéről (ideértve a szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleget is), amely után beszerzőként, igénybevevőként adófizetésre kötelezett,”

15. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

1. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Termékdíjköteles termékek, anyagok köre

Termékdíjköteles egy termék, ha az alábbi táblázatban meghatározott vámtarifaszámok alá tartozik és az adott termékdíjköteles termékcsoport e törvényben meghatározott fogalmának is megfelel.

 

  A B C
    Vámtarifaszám
  Megnevezés Vámtarifaszám és
HR alszám
KN alszám
1. Gumiabroncsok    
1.1. Új gumi légabroncs, kivéve a 4011 50 00 alá tartozó termékeket ex. 4011  
1.2. Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30; 4012 90 90 alá tartozó termékeket ex. 4012  
2. Akkumulátorok    
2.1. Elektromos akkumulátorok a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 kivételével ex. 8507  
3. Egyéb kőolajtermékek    
3.1. Kenőolaj    
3.1.1. Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj 2710 19 81
3.1.2. Hidraulikus célú folyadék 2710 19 83
3.1.3. Fehérolaj, folyékony paraffin 2710 19 85
3.1.4. Differenciálolaj és reduktorolaj 2710 19 87
3.1.5. Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj 2710 19 91
3.1.6. Villamosszigetelési olaj 2710 19 93
3.1.7. Más kenőolaj és más olaj, kivéve kenőzsírok ex. 2710 19 99
3.2. Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények 3403 11 00
3.3. Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajtartalommal, de nem fő alkotóként 3403 19 10
3.4. Más, kivéve kenőzsírok ex. 3403 19 90
3.5. Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz ex. 3819 00 00
4. Reklámhordozó papírok    
4.1. Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk ex. 48  
4.2. Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek ex. 49  
5. Elektromos, elektronikai berendezések    
5.1. Háztartási nagygépek    
5.1.1. Lég- vagy vákuumszivattyú, lég- vagy más gázkompresszor és ventilátor; elszívó vagy visszavezető kürtő beépített ventilátorral, szűrővel is ex. 8414  
5.1.2. Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható: ex. 8415  
5.1.3. Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével:    
5.1.3.1. - Más kombinált hűtő-fagyasztó gép 8418 10 80
5.1.3.2. - Kompresszoros típusú háztartási hűtőgép: 8418 21  
5.1.3.3 - Abszorpciós típusú hűtőgép 8418 22 00
5.1.3.4. - Más háztartási hűtőgép 8418 29  
5.1.3.5. - Fagyasztóláda, legfeljebb 400 liter űrtartalommal 8418 30 20
5.1.3.6. - Fagyasztószekrény, legfeljebb 250 liter űrtartalommal 8418 40 20
5.1.4. Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is:    
5.1.4.1. - Ruhaszárító 8421 12 00
5.1.4.2. - Más centrifuga 8421 19 70
5.1.5. Mosogatógép:    
5.1.5.1. - Háztartási 8422 11 00
5.1.6. Háztartásban használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is, kivéve a 8450 20 00, valamint a 8450 90 00 alá tartozó termékek ex. 8450  
5.1.7. Szárítógép, legfeljebb 10 kg szárazruha-kapacitású gép 8451 21 00
5.1.8. Hőtárolós radiátor 8516 21 00
5.1.9. Helyiségek fűtésére szolgáló más elektromos készülék ex. 8516 29  
5.1.10. Mikrohullámú sütő 8516 50 00
5.1.11. Sütő; tűzhely, tűzhelylap, forralógyűrű, grillsütő és sütőrostély, kivéve a 8516 60 59 és a 8516 60 90 alá tartozó termékek ex. 8516 60  
5.2. Háztartási kisgépek    
5.2.1. Személymérleg, csecsemőmérleg is; háztartási mérleg, kivéve a nem elektromos eszközöket ex. 8423 10  
5.2.2. Síkkötő gép, hurkológép, kivéve az ipari méretű alkalmazásokat ex. 8447 20  
5.2.3. Háztartási varrógép 8452 10  
5.2.4. Legfeljebb 1500 W teljesítményű és legfeljebb 20 literes porzsákkal vagy más tartálykapacitással rendelkező beépített elektromotoros porszívó 8508 11 00
5.2.5. Porszívók beépített elektromotorral a 8508 11 alá tartozók kivételével 8508 19  
5.2.6. Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral, a 8508 alá tartozó porszívók kivételével, kivéve továbbá 8509 90 alá tartozó alkatrészeket ex. 8509  
5.2.7. Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék beépített elektromotorral, kivéve 8510 90 00 alá tartozó alkatrészeket ex. 8510  
5.2.8. Elektromos átfolyásos vízmelegítő és merülőforraló 8516 10 11
5.2.9. Hajszárító 8516 31  
5.2.10. Villanyvasaló 8516 40  
5.2.11. Kávé- vagy teafőző 8516 71 00
5.2.12. Kenyérpirító 8516 72 00
5.2.13. Olajsütő 8516 79 20
5.2.14. Más elektrotermikus háztartási készülék 8516 79 70
5.2.15. Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is, nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal, kivéve a nem elektromosan működőket ex. 9101  
5.2.16. Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is a 9101 kód alá tartozó kivételével, kivéve továbbá a nem elektromosan működőket ex. 9102  
5.2.17. Óra „kisóraszerkezettel”, a 9104 alá tartozó kivételével ex. 9103  
5.2.18. Műszerfalba beépítésre alkalmas és hasonló típusú óra gépjárműhöz, légi-, űr- és vízi járműhöz ex. 9104 00 00
5.2.19. Más óra, kivéve a nem elektromosan működőket ex. 9105  
5.3. Információs (IT) és távközlési berendezések (kivéve a mobil és a rádiótelefon készülék)    
5.3.1 A nyomtatási, másolási vagy faxtovábbító funkciókból legalább kettővel rendelkező, automatikus adatfeldolgozó géphez vagy hálózathoz való kapcsolódásra alkalmas készülék (melynek súlya legfeljebb 200 kg) ex. 8443 31  
5.3.2. Más, automatikus adatfeldolgozó géphez vagy hálózathoz való kapcsolódásra alkalmas készülék (melynek súlya legfeljebb 200 kg) ex. 8443 32  
5.3.3. Más (melynek súlya legfeljebb 200 kg) ex. 8443 39  
5.3.4. Írógépek a 8471 alá tartozó nyomtató kivételével; szövegszerkesztő gép:    
5.3.4.1. - Elektromos írógép 8469 00 91
5.3.5. Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítőgép; könyvelőgép, postai bérmentesítőgép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép:    
5.3.5.1. - Elektronikus számológép, külső elektromos áramforrás nélkül működő és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítő gép 8470 10 00
5.3.5.2. Más elektronikus számológép nyomtató szerkezettel 8470 21 00
5.3.5.3. - Más elektronikus számológép 8470 29 00
5.3.6. Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gépi adatfeldolgozáshoz: ex. 8471  
5.3.7. Kizárólag, vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos katódsugárcsöves monitor 8528 41 00
5.3.8. Kizárólag, vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos más monitor 8528 51 00
5.3.9. Kizárólag, vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos projektor 8528 61 00
5.3.10. Automatikus adatfeldolgozó gép által létrehozott digitális információ megjelenítésére alkalmas, síkpanel megjelenítő (pl. folyadékkristályos eszköz) segítségével működő projektor 8528 69 10
5.3.11. Más irodai gép (pl. stencil- vagy más sokszorosítógép, címíró gép, automata bankjegykiadó gép, érmeválogató, érmeszámláló vagy érmecsomagoló gép, ceruzahegyező, lyukasztó- vagy fűzőgép), kivéve a 8472 90 30 alá tartozó termékek ex. 8472  
5.3.12. Távbeszélő készülékek, beleértve a mobiltelefon-hálózatokhoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való készülékeket; hang, képek vagy más adatok továbbítására vagy vételére szolgáló más készülékek; beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok (helyi vagy nagy kiterjedésű hálózat) távközlési berendezéseit a 8443, 8525, 8527 vagy 8528 alá tartozó, továbbításra vagy vételre szolgáló készülékek kivételével    
5.3.12.1. - Zsinór nélküli telefonkagylóval ellátott vezetékes távbeszélő 8517 11 00
5.3.12.2. - Más 8517 18 00
5.3.12.3. - Hang, képek vagy más adatok vételére, átalakítására és továbbítására vagy helyreállítására szolgáló gépek, beleértve a kapcsoló- és útvonalválasztó berendezéseket 8517 62 00
5.3.12.4. - Videotelefon 8517 69 10
5.3.12.5. - Kaputelefon 8517 69 20
5.3.13. Hangszóró, amelynek frekvenciatartománya 300 Hz-3,4 kHz közötti, átmérője legfeljebb 50 mm, a telekommunikációban alkalmazott típus 8518 29 30
5.3.14. Vezetékes telefon kézibeszélője 8518 30 20
5.3.15. Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék    
5.3.15.1. Szövegismétlő készülék telefonhoz 8519 81 11
5.3.15.2. Diktafon, amely csak külső áramforrással működik 8519 81 51
5.3.15.3. Telefon üzenetrögzítő készülék 8519 50 00
5.3.16. Elektronikus fordítógép vagy szótár 8543 70 10
5.3.17. Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék a 8526 92 00 alá tartozó játék működtetésére szolgáló rádiós távirányító készülék kivételével ex. 8526  
5.4. Szórakoztató elektronikai cikkek    
5.4.1. Mikrofon és tartószerkezete; hangszóró, dobozba szerelve is, fejhallgató és fülhallgató, mikrofonnal összeépítve is, valamint egy mikrofonból és egy vagy több hangszóróból álló egység; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység a 8518 29 30, a 8518 30 20 és a 8518 90 00 alá tartozó termékek kivételével ex. 8518  
5.4.2. Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék a 8519 50 00, a 8519 81 11 és a 8519 81 51 alá tartozó termékek kivételével ex. 8519  
5.4.3. Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is 8521  
5.4.4. Televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők a 8525 80 11 kivételével ex. 8525 80  
5.4.5. Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is 8527  
5.4.6. Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, a 8528 41 00, a 8528 51 00, a 8528 61 00 és a 8528 69 10 alá tartozó termékek kivételével ex. 8528  
5.4.7. Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételével, kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10 00, 9006 30 00, 9006 61 00, 9006 69 00 alá tartozó termékek, továbbá azok 9006 91 alá tartozó alkatrészei és 90 06 99 alá tartozó tartozékai ex. 9006  
5.4.8. Mozgókép-felvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hanglejátszó készülékkel vagy anélkül, kivéve a nem elektromos eszközök és 9007 91 00, 9007 92 00 alá tartozó alkatrészek és tartozékok ex. 9007  
5.4.9. Diavetítő 9008 10 00
5.4.10. Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika) 9207  
5.5. Elektromos, elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a nagyméretű, helyhez kötött ipari szerszámok    
5.5.1. Folyadékszivattyú egyfokozatú - búvárszivattyú 8413 70 21
5.5.2. Fűkaszáló motoros körforgó vízszintes vágószerkezettel - elektromos 8433 11 10
5.5.3. Kézi használatú szerszám beépített elektromos motorral működő ex. 8467  
5.5.4. Forrasztópáka és -pisztoly 8515 11 00
5.6. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések    
5.6.1. Rádiós távirányító készülék játék működtetésére ex. 8526 92 00
5.6.2. Pénzérmékkel, bankjegyekkel, bankkártyákkal, zsetonokkal vagy más fizetőeszközökkel működő más játék, a tekepálya-felszerelés kivételével ex. 9504 30  
5.6.3. Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozékai; csökkentett méretű „méretarányos” összeszerelhető modell készletben, működő is ex. 9503 00 30
5.6.4. Beépített motorral működő más játék és modell műanyagból 9503 00 75
5.6.5. Beépített motorral működő más játék és modell más anyagból 9503 00 79
5.6.6. Tévéhez kapcsolható videojáték 9504 10 00
5.6.7. Elektromos autóverseny-készlet, verseny jellegű 9504 90 10
5.7. Ellenőrző és vezérlő eszközök    
5.7.1. Mérleg, vizsgáló és ellenőrző mérleg is (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg kivételével) beleértve a súllyal működtetett számláló vagy ellenőrző mérleget is; ex. 8423  
  súly mindenfajta mérleghez (valamint a 8423 10 alá tartozó termékek kivételével)    
5.7.2. Gépjárműhöz használt riasztóberendezés 8512 30 10
5.7.3. Elektromos, akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés (pl. csengő, sziréna jelzőtábla, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék), a 8512 vagy a 8530 alá tartozó kivételével ex. 8531  
5.8. Adagoló automaták    
5.8.1. Bankjegykiadó automata 8472 90 30
5.8.2. Automata elárusítógép (így különösen postai bélyeg, cigaretta, étel vagy ital árusítására), beleértve a pénzváltó gépet is:    
5.8.2.1 Automata italárusító gép beépített melegítő- vagy hűtőkészülékkel 8476 21 00
5.8.2.2. Más elárusító automata beépített melegítő-, hűtőkészülékkel 8476 81 00
5.9. Rádiótelefon készülék    
5.9.1. Mobiltelefon-hálózathoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való távbeszélők 8517 12 00
5.9.2. Rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék    
5.9.2.1. Hordozható személyi hívó 8517 69 31
5.9.2.2. Más rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék 8517 69 39”

16. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

2. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Az egyes termékdíjköteles termékek termékdíjtételei

a) Gumiabroncs

Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
Gumiabroncs 52

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

Anyagáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
Műanyag 42
Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 50
Társított rétegzett italkarton 28
Fém 20
Papír, fa, természetes alapú textil 20
Üveg 17
Egyéb 50

bb) Kereskedelmi csomagolószer

Anyagáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
Műanyag (kivéve műanyag bevásárló-reklám táska) 60
Műanyag bevásárló-reklám táska 1800
Üveg 17
Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 300
Társított rétegzett italkarton 130
Fém 300
Egyéb anyagok 300

c) Egyéb kőolajtermék

Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
Kenőolaj 112

d) Akkumulátor

Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátor 60
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor 80

e) Reklámhordozó papír

Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
Reklámhordozó papír 64

f) Elektromos, elektronikai berendezés

Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
Háztartási nagygépek 50
Háztartási kisgépek 50
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék 50
Szórakoztató elektronikai cikkek 100
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, 50
nagyméretű ipari szerszámok  
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 50
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 50
Adagoló automaták 100
Rádiótelefon készülék 500”

17. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

3. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározása

Egy termékdíjköteles termék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett teljesítési hányada qe, az OHÜ országos átlagos teljesítési hányada qOHÜ, az adott termék- és anyagáramra jellemző felső hasznosítási arány pedig qf.

A qf és qOHÜ értékeket 2012. évtől az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram qf felső hasznosítási arány qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Gumiabroncs 0,75 0,75

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

Anyagáram qf felső hasznosítási arány qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Műanyag 0,65 0,25
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 0,65 0,25
Társított rétegzett italkarton 0,65 0,40
Fém 0,65 0,60
Papír 0,65 0,65
Fa, természetes alapú textil 0,65 0,20
Üveg 0,65 0,60
Egyéb 0,65 0,25

bb) Kereskedelmi csomagolószer

Anyagáram qf felső hasznosítási arány qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Műanyag [kivéve műanyag bevásárló-reklám táska] 0,65 0,30
Műanyag bevásárló-reklám táska 0,65 0,15
Üveg 0,65 0,32
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 0,65 0,16
Társított rétegzett italkarton 0,65 0,16
Fém 0,65 0,17
Egyéb anyagok 0,65 0,30

c) Akkumulátor

Termékáram qf felső hasznosítási arány qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Elektrolittal feltöltött akkumulátor 0,85 0,85
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor 0,85 0,85

d) Elektromos, elektronikai berendezés

Termékáram qf felső hasznosítási arány qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Háztartási nagygépek 0,65 0,33
Háztartási kisgépek 0,65 0,18
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék 0,65 0,33
Szórakoztató elektronikai cikkek 0,65 0,30
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 0,65 0,05
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 0,65 0,05
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 0,65 0,05
Adagoló automaták 0,65 0,05
Rádiótelefon készülék 0,65 0,20

Az egyéni teljesítő által az adott termék- és anyagáram esetén fizetendő termékdíjat az alábbi általános formula határozza meg:

T=R+E1+K1

ahol

T a megfizetendő fajlagos termékdíj,

R a megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség,

E1 a megfizetendő fajlagos externális költség,

K1 pedig a megfizetendő fajlagos kezelési költség.

A megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)
Gumiabroncs 30

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

Anyagáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)
Műanyag 24
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 26
Társított rétegzett italkarton 17
Fém 12
Papír, fa, természetes alapú textil 12
Üveg 10
Egyéb 26

bb) Kereskedelmi csomagolószer

Anyagáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)
Műanyag [kivéve műanyag bevásárló-reklám táska] 36
Műanyag bevásárló-reklám táska 1100
Üveg 10
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 150
Társított rétegzett italkarton 78
Fém 150
Egyéb anyagok 150

c) Akkumulátor

Termékáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátor 36
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor 48

d) Elektromos, elektronikai berendezés

Termékáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)
Háztartási nagygépek 30
Háztartási kisgépek 30
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék 30
Szórakoztató elektronikai cikkek 60
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 30
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 30
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 30
Adagoló automaták 60
Rádiótelefon készülék 300

A megfizetendő externális költség (E1) számítása a qe<qf esetben az

képlet szerint történik, minden más esetben E1 = 0. A képletben szereplő E fajlagos externális alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)
Gumiabroncs 30

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

Anyagáram Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)
Műanyag 16
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 17
Társított rétegzett italkarton 11
Fém 8
Papír, fa, természetes alapú textil 8
Üveg 7
Egyéb 17

bb) Kereskedelmi csomagolószer

Anyagáram Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)
Műanyag [kivéve műanyag bevásárló-reklám táska] 24
Műanyag bevásárló-reklám táska 700
Üveg 7
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 120
Társított rétegzett italkarton 52
Fém 120
Egyéb anyagok 120

c) Akkumulátor

Termékáram Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátor 24
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor 32

d) Elektromos, elektronikai berendezés

Termékáram Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)
Háztartási nagygépek 20
Háztartási kisgépek 20
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék 20
Szórakoztató elektronikai cikkek 40
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 20
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 20
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 20
Adagoló automaták 40
Rádiótelefon készülék 200

A megfizetendő kezelési költség (K1) számítása a qe<qOHÜ<qf esetben a

Képlettel történik, a qe<qOHÜ és qOHÜ≥qf esetben a

minden más esetben K1=0. A képletben szereplő K fajlagos kezelési alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)
Gumiabroncs 22

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

Anyagáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)
Műanyag 20
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 20
Társított rétegzett italkarton 10
Fém 10
Papír, fa, természetes alapú textil 10
Üveg 10
Egyéb 20

bb) Kereskedelmi csomagolószer

Anyagáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)
Műanyag [kivéve műanyag bevásárló-reklám táska] 40
Műanyag bevásárló-reklám táska 400
Üveg 10
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 100
Társított rétegzett italkarton 100
Fém 100
Egyéb anyagok 100

c) Akkumulátor

Termékáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátor 20
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor 20

d) Elektromos, elektronikai berendezés

Termékáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)
Háztartási nagygépek 20
Háztartási kisgépek 20
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék 20
Szórakoztató elektronikai cikkek 20
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 20
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 20
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 20
Adagoló automaták 70
Rádiótelefon készülék 20”

18. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

I. TERMÉKEK
TESZOR Termékkör
58.11.19-ből Egyéb pornográf tartalmú nyomtatott könyv, brosúra, röplap, katalógus
58.11.20-ból Pornográf tartalmú könyv lemezen, kazettán, más fizikai hordozón
58.11.41-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely nyomtatott könyvben
58.11.42-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely elektronikus könyvben
58.13.10-ből Pornográf tartalmú nyomtatott napilap
58.13.31-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely nyomtatott napilapban
58.13.32-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely elektronikus napilapban
58.14.19-ből Pornográf tartalmú egyéb nyomtatott folyóirat, időszaki kiadvány
58.14.31-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely nyomtatott folyóiratban, időszaki kiadványban
58.14.32-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely elektronikus folyóiratban, időszaki kiadványban
58.19.11-ből Pornográf tartalmú nyomtatott képeslap, üdvözlő- és más hasonló kártya
58.19.12-ből Pornográf tartalmú nyomtatott kép, minta, fénykép
58.19.13-ból Pornográf tartalmú nyomtatott öntapadó papír (matrica), naptár
58.19.15-ből Pornográf tartalmú nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter és hasonlók
58.19.19-ből Egyéb pornográf tartalmú nyomtatott anyag
59.11.23-ból Pornográf tartalmú film, videó lemezen, kazettán, más fizikai hordozón
59.11.24-ből Pornográf tartalmú letölthető film, videó
59.11.30-ból Pornográf tartalmú hirdetési hely, idő értékesítése filmben, video- és televízió-műsorban
59.20.34-ből Pornográf tartalmú egyéb hanglemez, szalag
58.21.10-ből Pornográf tartalmú csomagolt számítógépes játékszoftver
58.21.20-ból Pornográf tartalmú letölthető számítógépes játékszoftver
60.10.12-ből Pornográf tartalmú eredeti rádióműsor
60.10.20-ból Pornográf tartalmú rádióműsor-összeállítás
60.10.30-ból Pornográf tartalmú rádiós reklámidő
60.20.20-ból Pornográf tartalmú eredeti televízió-műsor
60.20.31-ből Pornográf tartalmú televízióműsor-összeállítás az előfizetéses televízió kivételével
60.20.32-ből Pornográf tartalmú előfizetéses televízióműsor-összeállítás
60.20.40-ből Pornográf tartalmú televíziós reklámidő
26.40.60-ból Pornográf tartalmú videojáték-berendezés (televízió-vevőkészülékhez kapcsolható, vagy beépített képernyővel rendelkező), egyéb játékok elektronikus kivetítővel
63.11.21-ből Pornográf tartalmú letöltött videotartalom
63.11.22-ből Pornográf tartalmú letöltött hangtartalom
63.11.30-ból Pornográf tartalmú internetes reklámhely, -idő
90.03.12-ből Szerzők, zeneszerzők és egyéb művészek pornográf tartalmú eredeti alkotásai, kivéve: előadóművészeké, festőké, grafikusoké, szobrászoké
90.03.13-ból Festők, grafikusok, szobrászok pornográf tartalmú eredeti alkotásai
II. SZOLGÁLTATÁSOK
59.11.11-ből Pornográf tartalmú film gyártása
59.13.12-ből Pornográf tartalmú film-, video- és televízió-műsor terjesztése
59.14.10-ből Pornográf tartalmú film vetítése
60.20.12-ből Egyéb pornográf tartalmú televízió-műsor összeállítása és közvetítése az előfizetéses műsor kivételével
60.20.14-ből Pornográf tartalmú egyéb előfizetéses televízió-műsor összeállítása és közvetítése
59.20.11-ből Pornográf tartalmú hangfelvétel készítése
59.20.12-ből Pornográf tartalmú élőhangfelvétel-készítés
59.20.21-ből Pornográf tartalmú rádióműsor-készítés
60.10.11-ből Pornográf tartalmú rádióműsor-összeállítás készítése, terjesztése
77.22.10-ből Pornográf tartalmú videokazetta és lemez kölcsönzése
73.12.11-ből Reklámfelület értékesítése nyomtatott médiában díjazásért vagy szerződéses alapon pornográf tartalom számára
73.12.12-ből Reklámfelület értékesítése televízióban és rádióban díjazásért vagy szerződéses alapon pornográf tartalom számára
73.12.13-ból Reklámfelület értékesítése az interneten díjazásért vagy szerződéses alapon pornográf tartalom számára
73.12.14-ből Sporteseményhez kapcsolódó reklám értékesítése pornográf tartalom számára
73.12.19-ből Reklámfelület értékesítése egyéb helyen díjazásért vagy szerződéses alapon pornográf tartalom számára
90.01.10-ből Előadóművészek pornográf tartalmú tevékenysége, előadása
90.02.12-ből Pornográf tartalmú előadó-művészeti események hírverése, szervezése
90.03.11-ből Szerzők, zeneszerzők, szobrászok és egyéb művészek pornográf tartalmú tevékenysége, kivéve előadóművészeké

Forrás: Complex >>

loading...