Ki választhatja az ekho-t?

A törvény hatálya azokra a magánszemélyekre terjed ki, akik a foglalkozások besorolására vonatkozó (FEOR) számokkal jelölt következő foglalkozások keretében végzett tevékenységükkel szereznek adóköteles bevételt:

Könyv- és lapkiadó szerkesztője   2615

Újságíró   2616

Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő    2617

Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások    2619

Író (újságíró nélkül)   2621

Műfordító   2622

Képzőművész    2623

Iparművész    2624

Zeneszerző   2625

Rendező   2626

Operatőr, fotóművész   2627

Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg)   2629

Színész, előadóművész, bábművész   2631

Zenész, énekes   2632

Koreográfus, táncművész   2633

Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs   3714

Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs   3715

Segédszínész   3721

Segédrendező   3722

Cirkuszművész   3725

Egyéb művészeti foglalkozások   3729

Fényképész, fotó- és mozgófilmlaboráns    5341

Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású   5342

Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások, feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen a fotóriporter, a korrektor, a designer, képszerkesztő, művészeti vezető, a hangmérnök   5349

Ha a felsoroltak körébe tartozó magánszemély a közterhek megfizetésére az ekho-t választja, a vele munkaviszonyra, vállalkozási tevékenységre, megbízásra irányuló szerződéses kapcsolatban álló kifizető (munkáltató) is kötelezetté válik az ekho alkalmazására. Az ekho ugyanis kételemű fizetési kötelezettség, részben a magánszemélyt, részben a kifizetőt terheli. Mindemellett az ekho hatálya alá tartozó kifizetőnek illetőleg magánszemélynek az ekho-val összefüggő kötelezettségeit nem csak az Ekho törvény szabályainak figyelembe vételével, hanem az adózás rendjéről szóló törvény (Art) rendelkezéseit is szem előtt tartva kell teljesítenie.

Melyek az ekho választásának feltételei?

A felsorolt foglalkozású magánszemélyek akkor választhatják az ekho-t ha a következő feltételeknek megfelelnek.

• Az ekho-t választani szándékozó magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti a közterheket. Ilyen jövedelem lehet akár 

  • munkaviszonyból származó,

  • egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét,

  • társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke,

  • a személyi jövedelemadóról szóló (a továbbiakban: Szja törvény) szerint egyéni vállalkozónak nem mi-nősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték. Amely nem csak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait a Szja törvény, illetőleg a Társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi     LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint fizeti meg a magánszemély, illetőleg a kifizető. A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik, mivel ők járulékfizetésre már nem kötelezettek. A törvény szerint nyugdíjasnak az minősül, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és saját vagy özvegyi jogon részesül a nyugellátásban, feltéve, hogy az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.

• Az ekho csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható. Ha a magánszemély az adóévben szerez legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet, akkor 25 millió forint bevételre alkalmazható az ekho. (Ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, a bevételi összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.) Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 25 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel. A nyugdíjas esetében az összeghatár évi 25 millió forint, a nyugdíjason ebben az esetben csak az – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött – azon sajátjogú nyugdíjas vagy az özvegyi nyugdíjas érthető, aki az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.

• Az általános feltételek szerint fizetett közterhek mellett szerzett jövedelem megléte esetén az ekho választása szempontjából azon bevételek vehetők figyelembe, amelyek valamely, a törvényben felsorolt foglalkozás körébe tartozó tevékenysége alapján illetik meg a magánszemélyt. Az adott tevékenységre létrejött jogviszony lehet akár

  • munkaviszony, azzal a feltétellel, hogy a munkaviszonyában a magánszemély a foglalkozásán kívül eső más tevékenységet nem folytat; és a munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként fizetett összegnek – főszabályként – a hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a munkavállalói ekho-s nyilatkozatot,

  • társas vállalkozásban tagként történő személyes közreműködés, szintén azzal a feltétellel, hogy a magánszemély személyes közreműködése kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységre irányul;

  • vállalkozási szerződés, megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, ha azt kizárólag a magánszemély foglalkozása szerinti tevékenységre kötötték.

• Az ekho csak akkor alkalmazható, ha az adott szerződés szerinti tevékenysége alapján a magánszemély a felsorolásban szereplő foglakozásúnak minősül és az adott szerződés alapján kizárólag e tevékenysége ellenében szerez bevételt.

• Az ekho pénzben, mégpedig a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében kifizetett (folyósított) bevételre alkalmazható, azaz pl. devizában (valutában), értékpapírban, vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem.

• Az ekho alkalmazása nem kötelező, az arra jogosult magánszemély azt a vele szerződéses viszonyban álló kifizetőnek írásban megtett nyilatkozatával választhatja. Tehát az is feltétel, hogy a bevétel kifizetőtől származzon, mert pl., ha a megrendelő kifizetőnek nem minősülő magánszemély, vagy éppen külföldi személy, az ekho nem alkalmazható.

• Az ekho-t választhatja olyan magánszemély is, aki az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, vagy evás társas vállalkozás tagja (tulajdonosa), azonban az ekho alkalmazásának rá vonatkozó (bevételi) összeghatárát csökkenteni kell azzal a bevétellel, amelyet az adóévben az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie. További előírás, hogy az ekho szerinti adózás nem alkalmazható az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót vállalkozói szerződés alapján megillető olyan bevételre, amelyet az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie, ami azt jelenti, hogy ha az evás egyéni vállalkozó számlát ad, akkor a számla szerinti bevételre az ekho nem alkalmazható. Emellett az eva-alapba számító bevétel – származzék az akár olyan tevékenységből is, amelyre az ekho nem is lenne válaszható – az ekho alkalmazásának összeghatárát csökkenti.

• A társas vállalkozás tagja esetében az ekho bevételi összeghatárát szintén csökkenteni kell azzal az összeggel, amely az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás bevételéből a társas vállalkozás ekho-t választó tagjára (tulajdonosára) a társasági szerződésben az adózott eredményből való részesedésére előírt mérték szerinti arányban jut függetlenül attól, hogy a részesedését ténylegesen felveszi-e. Ha ilyen arányszámot a társasági szerződés nem tartalmaz, a jegyzett tőkének a tagra jutó részesedési arányát kell figyelembe venni.

• Pl. ha a tag személyes közreműködése ellenértékeként a társas vállalkozástól az adóében az éves minimálbér 30 százalékát szerezné meg az általános szabályok szerint adózó bevételként, ezzel 7,5 millió forint (áfa nélküli) bevétel után szerezné meg az ekho választásának jogát. Ha ez a magánszemély a társasági szerződés szerint az evás társas vállalkozás adózott eredményének 50 százalékára jogosult, és a cég adóévi bevétele 6 millió Ft, akkor ennek fele, azaz 3 millió Ft vonandó le a 7,5 millió Ft-ból, azaz a magánszemély az adóévben 4,5 milló forint bevételére választhatja az ekho-t.

• Abban az esetben, ha a magánszemély munkaviszony keretében folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató az adott hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó részére veheti csak figyelembe a munkavállalója ekho-s nyilatkozatát. Ezen előírás nem vonatkozik a nyugdíjasokra, továbbá ha a magánszemély a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában az adott hónap első napján érvényes minimálbér közteherviselési kötelezettségnek az általános szabályoknak megfelelően eleget tesz. Továbbá azon esetre sem vonatkozik az előírás, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja, hogy az adott adóév első napján érvényes minimálbér tizenkétszeresére vonatkozó közteherviselési kötelezettséget az általános szabályok szerint teljesítette.   

Az ekho alapja, mértéke, az ekho-val megfizetett közterhek

Az ekho alapja a kizárólag a foglalkozáslistában szereplő foglalkozásoknak megfelelő tevékenység bevétele, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval.

A magánszemélynek az ekho-alap összegéből általános esetben 15 százalék ekho-t kell fizetnie. Amennyiben nyugdíjas (ebben az esetben nem feltétel a legalább 183 nap nyugdíjasként eltöltött idő), vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztári tagdíjat) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) előírása szerint a járulékfizetés felső határáig már megfizette, a fizetendő ekho mértéke 11 százalék. Erről nyilatkozhat a kifizetőnek. A járulékfizetés felső határa számításánál a magánszemélynek az adott kifizetésen kívüli járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételének 50 százalékát kell figyelembe venni. Vagyis minden 100 Ft 15 százalékos ekho-t viselő ekho alapot képező bevétel a járulékfizetés felső határa számításánál 50 forintot jelent. Ha az adott kifizetéssel a magánszemély a járulékfizetés felső határát átlépi, a nyilatkozatban a magánszemély megjelölheti az ekho alapnak a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét, ebben az esetben az ekho alap fennmaradó részére alkalmazható a 11 százalékos ekho mérték.

A kifizetőt terhelő ekho az ekho-alap összege után 20 százalék és emellett ráhárul a magánszemély által fizetendő ekho levonásának, befizetésének és bevallásának kötelezettsége is.

Az ekho a személyi jövedelemadót és a Tbj. szerinti járulékokat váltja ki, míg a tételes egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségre az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény általános előírásait kell alkalmazni. A kifizetőt és a magánszemélyt az ekho alapját képező bevétellel összefüggésben az ekho-n, a kifizetőt az ekho-n és az esetleg fizetendő tételes egészségügyi hozzájáruláson, valamint az ekho törvényben szabályozott kötelezettségek megsértésével összefüggő, az Art. szerint kiszabható mulasztási bírságon túlmenően egyéb adóval és más közteherrel összefüggő fizetési kötelezettség nem terheli.

Nyilatkozat az ekho választásáról

Ha az ekho választására jogosult magánszemély foglalkozását munkaviszonyban, vagy tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására, illetőleg mértékére (amennyiben az 11 százalék) vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti. A kifizetőnek a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre kell figyelembe vennie. A kifizető az adóévben mindaddig a nyilatkozat szerint vonja az ekho-t amíg a magánszemély vissza nem vonja azt.

A magánszemélynek a számfejtést megelőzően az adóévben esedékes további kifizetésekre vissza kell vonnia az ekho választására tett nyilatkozatát, ha az esedékes bevételére (vagy annak egy részére) a bevétel nagysága alapján a továbbiakban az ekho már nem alkalmazható az adóévben.

Ha a magánszemély a tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi, az ekho választásáról az őt megillető bevétel kifizetése előtt kell nyilatkoznia.

A törvény általános érvénnyel mondja ki, hogy nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, hogy a 25 millió forint bevételi határt már elérte.

Ezzel összefüggésben a kifizető a magánszemély nyilatkozata ellenére, vagy annak visszavonása hiányában sem alkalmazhatja a továbbiakban az ekho-t, ha a magánszemély tőle származó olyan bevétele, amely után ekho-t fizetett, az adóévben a 25 millió forintot meghaladja.

Az ekho jogosulatlan választásának következményei

Amennyiben a kifizetőnek tett nyilatkozata alapján a magánszemély valamely bevétele után ekho fizetése történt, de az ekho választására bármely ok miatt nem volt jogosult, e bevétel ekho alapnak tekintett részét a személyi jövedelemadó kötelezettség megállapításánál – a kifizetővel fennálló jogviszony szerinti jogcímen – figyelembe kell venni. Ekkor a bevétel ekho alapnak tekintett része 11 százalékát a kifizető által levont személyi jövedelemadó-előlegnek kell tekinteni. További kötelezettség, hogy a magánszemély e bevétele ekho alapnak tekintett része után 9 százalék ekho különadót köteles adóbevallásában feltüntetni és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

Abban az esetben, ha a jogosulatlan választás oka az, hogy a magánszemély ekho alapot képező bevétele az adóévben a 25 millió forintot meghaladta és/vagy az adott bevételre az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát a tevékenységére tekintettel nem tehette volna meg, a jogosulatlan ekho alap után nem 9, hanem 18 százalék különadót kell fizetnie, beszámítva ilyen esetben is a jogosulatlan ekho alapot képező bevételt – a szerzés jogcíme szerint – a magánszemély személyi jövedelemadó kötelezettségébe.

A különadóként megfizetett összeggel a magánszemély további ellátási jogosultságot nem szerez.

A magánszemélyt terhelő ekho mértékének helyesbítése

Ha a magánszemély az ekho 11 százalékos mértékére vonatkozó nyilatkozattételi lehetőségével – annak feltételei fennállta ellenére – nem élt, illetőleg nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj) fizetésére a Tbj. rendelkezései szerint nem volt kötelezett, az ekho alap 4 százalékának megfelelő különbözetet a Tbj.-nek és Art.-nak a nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj) különbözet visszaigénylésére vonatkozó szabályai alkalmazásával visszaigényelheti.

Az ekho-val összefüggő kifizetői feladatok

A kifizető a magánszemélyt terhelő ekho-t levonással állapítja meg, ideértve azt az esetet is, ha a kifizetést számla alapján – akár egyéni vállalkozónak, akár más magánszemélynek – teljesíti.

A kifizetőt terhelő – megállapított és a magánszemélytől levont – ekho-t a kifizető az Art. rendelkezései szerint vallja be és fizeti meg.

Az ekho-t fizető magánszemélyre vonatkozó különös szabályok

A magánszemélynek az Szja tv. rendelkezéseiben előírt nyilvántartásait úgy kell vezetnie, hogy azok alkalmasak legyenek az ekho-val összefüggő kötelezettségek és jogosultságok alátámasztására, különös tekintettel az ekho választásával kapcsolatos nyilatkozat(ok) jogszerű megtételéhez szükséges adatok megállapítására.

Az ekho-t választó magánszemélynek önadózóként az adóévről személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtania, amelyben fel kell tüntetnie a jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevételét és az abból levont ekho összegét. Ez azért szükséges, mert a jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevétel egészét az Szja törvény szerinti éves összes jövedelem meghatározásánál be kell számítani. E rendelkezés alapján tehát az ekho-alapot is figyelembe kell venni az egyébként bérjövedelemmel is rendelkező magánszemély esetében az adójóváírás jogosultsági határa, kiegészítő jogosultsági határa alkalmazhatósága, illetve a jövedelemkorláthoz kötötten érvényesíthető személyi jövedelemadó kedvezmények érvényesíthetősége szempontjából.

Az előbbieken túlmenően azonban az Szja törvény alkalmazásában a magánszemély által jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevételt az Szja törvény szerint adóköteles jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, illetőleg az nem minősül vállalkozói bevételnek.

Az ekho-t is alkalmazó egyéni vállalkozók költségelszámolását érinti az az előírás, miszerint az említett egyéni vállalkozó az Szja törvény költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (az értékcsökkenési leírást is ideértve) olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt a vállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekho-alap adóévi együttes összegében a vállalkozói bevétel képvisel.

Az ekho-t fizető magánszemélyt megillető társadalombiztosítási ellátások

A befizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. A felsorolásból látható, hogy a magánszemély az ekho megfizetésével az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénzre) nem szerez jogosultságot. Nyugdíjszolgáltatás esetén az ellátási alap számításánál keresetként, jövedelemként azon ekho-alap 50 százalékát kell figyelembe venni, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék volt.

Egyéb tudnivalók

A magánszemélyt terhelő ekho-ból az ekho-alap

• 11 százaléka személyi jövedelemadónak,

•  4 százaléka – kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette – nyugdíjjáruléknak; magánnyugdíjpénztár-tag magánszemély esetében az ekho-alap 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, az ekhoalap 3,9 százaléka magánnyugdíjpénztári tagdíjnak minősül.

A kifizetőt terhelő ekho-ból az ekho-alap

•  9 százaléka egészségbiztosítási járuléknak

• 11 százaléka nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül.

A törvény rendelkezik arról is, hogy az állami adóhatóság a beszedett ekhót miként tartsa nyilván, és annak mekkora hányadát utalja tovább a társadalombiztosítás megfelelő pénzügyi alapjai javára. A törvény a Tbj. módosításával kimondja, hogy az ekho fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a foglalkoztató a társadalombiztosítási, valamint a biztosított magánszemély a nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti. Az ekho-t fizető biztosítottat egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség nem terheli Azonban a törvény szerint az ekho-t fizető magánszemély biztosítási jogviszonyára és e jogviszonyával összefüggő nyilvántartási, adatszolgáltatási, a járulék- és egészségügyi hozzájárulás- fizetési kötelezettség teljesítésére, valamint jogosultságaira az ekho szabályozásában megfogalmazott eltéréssel a Tbj. és az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ez többek között azt is jelenti, hogy az ekho fizetése nem mentesíti a foglalkoztatót a biztosítási jogviszonnyal összefüggő nyilvántartások vezetése, és az adatszolgáltatás teljesítése alól.