1.  Cégalapítás, módosítás, átalakulás illetéke, közzétételi díja

a. A cégalapítás illetéke, közzétételi díja:

• Jogi személy gazdasági társaság esetén az illeték a jegyzett tőke 2%-a, de minimum 60.000,-Ft., maximum 600.000,-Ft., a közzétételi díj pedig 20.000,-Ft.
• Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén a jegyzett tőke 2%-a, de minimum 20.000,-Ft. maximum 200.000,-Ft., a közzétételi díj pedig 10.000,-Ft.
• Külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 250.000,-Ft., a közzétételi díj pedig 20.000,-Ft.
• Külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 150.000,-Ft., a közzétételi díj pedig 20.000,-Ft.

b. A társasági szerződés (alapító okirat alapszabály) módosításának illetéke, közzétételi díja

• Jogi személy gazdasági társaság esetén az illeték, amennyiben csak egy rovat változik, 4000,-Ft., ha egynél több rovat változik, akkor összesen 8000,-Ft. a közzétételi díj mindkét esetben 10.000,-Ft.
• Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetén a fizetendő illeték összege megegyezik a jogi személy gazdasági társaságok által fizetendő összegekkel, de a közzétételi díj 5.000,-Ft.
• Nem kell illetéket fizetni, amennyiben a módosítás kizárólag a társaság (akár jogi személy, akár jogi személyiség nélküli) tevékenységi körének változtatását érinti, illetőleg a társaságnak a cégjegyzékből történő törlése iránti eljárásban.
• A gazdasági társaság jegyzett tőkéjének felemelésekor a felemelt tőkerész 2%át, de minimum 10.000,-Ft., összeget maximum pedig jogi személy esetén 600.000,-Ft. összeget, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén pedig 200.000,-Ft. összeget kell illetékként megfizetni. A közzétételi díj az előbbi esetben 10.000,-Ft.,az utóbbi esetben pedig 5000,-Ft.

c. A gazdasági társaságok átalakulásakor fizetendő illeték, illetve közzétételi díj

• A szűkebb értelemben vett átalakulás esetén az átalakulással létrejött cégformához igazodó alapítási illetéket kell fizetni. A közzétételi díj 2X12.000,-Ft., valamint az alapításnak megfelelő összeg, (10.000,-Ft. vagy jogi személy esetén 20.000,-Ft.)
• A tágabb értelemben vett átalakulás (szétválás összeolvadás esetében az illetékfizetési kötelezettség az alábbiak szerint alakul:
  a jogelődök törlése mindig illetékmentes, az önállóan alapított jogutódoknak pedig alapításnak megfelelő összegű illetéket kell fizetniük. A kiválás a jogelőd számára módosítási illetéket, a jogutódnak pedig alapítási illetéket jelent. Az összeolvadásnál a jogelődök törlése illetékmentes, míg a jogutódnak az alapításnak megfelelő összegű illetéket kell fizetnie. Beolvadásnál a beolvadó cégnek nem kell illetéket fizetnie, míg a befogadó cégnek a változáshoz igazodó illetéket kell fizetnie, amelynek összege attól függ, hogy ezen társaság jegyzett tőkéje emelkedett-e vagy sem. (ha igen, akkor a jegyzett tőke emelésének megfelelő illetéket kell fizetnie, ha nem, akkor a módosítási illetéket)

2. Cégkivonat, cégmásolat, cégbizonyítvány illetéke

a. Cégkivonat: 5.000,-Ft.

b. Cégmásolat: 7.000,-Ft.

c. Cégbizonyítvány: 3.000,-Ft.

3. A visszterhes vagyonátruházási illeték

a. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke (amennyiben az illetéktörvény másképp nem rendelkezik) a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10%

b. Lakásingatlan esetén az illeték alapja (ha az illetéktörvény másképp nem rendelkezik) a a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke lakásonként 4.000.000,-Ft-ig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6 %

4. Ajándékozási illeték

a. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére az illeték általános mértéke 18. milló forint összegű értékig 11%, az e feletti rész után pedig 18%. A lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18. milló forint összegű értékig 5%, az e feletti rész után 8%.

b. Az ajándékozó a.) csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére az illeték általános mértéke 18. milló forint összegű értékig 15%, az e feletti rész után pedig 21%. A lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18. milló forint összegű értékig 8%, az e feletti rész után 10%.

c. Minden más megajándékozott terhére az illeték általános mértéke 18. milló forint összegű értékig 21%, az e feletti rész után pedig 30%. A lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18. milló forint összegű értékig 10%, az e feletti rész után 21%.

5. Öröklési illeték

d. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére az illeték általános mértéke 18. milló forint összegű értékig 11%, az e feletti rész után pedig 15%. A lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18. milló forint összegű értékig 2.5%, az e feletti rész után 6%.

e. Az örökhagyó a.) csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére az illeték általános mértéke 18. milló forint összegű értékig 15%, az e feletti rész után pedig 21%. A lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18. milló forint összegű értékig 6%, az e feletti rész után 8%.

f. Minden más örökös terhére az illeték általános mértéke 18. milló forint összegű értékig 21%, az e feletti rész után pedig 30%. A lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18. milló forint összegű értékig 8%, az e feletti rész után 12%.

6. Fontosabb illetékkedvezmények és illetékmentességek ingatlanokkal kapcsolatban:

a. Illetékmentességek:

• Lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs általi öröklése
• A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése (ide tartozik az ajándékozás és az öröklés is), ha vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illeték kiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A vagyonszerző a lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál.
• A lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építetett 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi .értékű új lakásnak, ilyen lakás tulajdoni hányadának első megvásárlása.

b. Illetékkedvezmények:

• A termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának örökléssel vagy ajándékozással történő megszerzése esetén az egyébként járó illeték felét kell megfizetni
• A kiskorú örökös az öröklési és ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmi pótlék-mentesen fizetheti meg.
• Lakás tulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakás tulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon-terhekkel nem csökkentet-forgalmi értékének a különbözete.
• Ingatlan tulajdonjogának cégjegyzék, illetve vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant továbbértékesítés céljából vásárolta, és az illetékkötelezettség keletkezésekor ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta, továbbá az ingatlanalap által történő megszerzésekor az illeték mértéke az ingatlan-terhekkel nem csökkentett-forgalmi értékének 2 %-a.
• Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50 %-ig terjedő, de legfeljebb 40.000,-Ft. kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8.000.000,-Ft-ot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás részarány-tulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.
• Ingatlan tulajdonjogának cégjegyzék, illetve vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor tett nyilatkozata szerint az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta, az illeték mértéke az ingatlan- terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a. Fontos: a fenti kötelezettség keletkezésekor az ingatlanforgalmazás (TEÁOR' 03 szerinti 70.12'03 tevékenységi kör), mint főtevékenység már elbíráltan bejegyzett kell, hogy legyen.

7. Polgári eljárás járás illetéke:

a. Az illeték alapja a polgári peres és nem peres eljárásokban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke. Ha az eljárás tárgyának értéke ilymódon nem állapítható meg, és ha törvény másképp nem rendelkezik, az illeték számításának alapja a következő:

1. A helyi bíróság előtt a

• peres eljárásban 250.000-,Ft,
• nemperes eljárásban 125.000-,Ft,

2. A Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt
3. Az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban,

• Peres eljárás esetén 400.000-,Ft,
• Nemperes eljárásban 300.000-,Ft,

4. A Legfelsőbb Bíróság előtt

• Fellebbezési eljárásban 500.000,-Ft
• Felülvizsgálati eljárásban 500.000,-Ft

b. Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke peres eljárásban 6%, de legalább 7000-Ft., legfeljebb 900.000,-Ft.

• Bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5.000,-Ft., maximum 450.000,-Ft.
• Fizetési meghagyásos eljárásban 3 %, de legalább 3000,-Ft., legfeljebb 450.000,-Ft.
• Végrehajtási eljárásban 1 %, de legalább 3000,.-Ft., legfeljebb 300.000,-Ft., ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik 3 %, de legalább 8.000,-Ft., legfeljebb 450.000,-Ft.

8. Tételes illetékek a polgári eljárásban:

• A házassági bontóperek illetéke 10.000,-Ft.
• A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke-ha törvény másképp nem rendelkezik és a határozat nem adó-, illeték, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék-, vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos-15.000,-Ft.
• Munkaügyi perek esetén - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - az eljárás illetéke 7.000-,Ft.
• Bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás illetéke 15.000,-Ft.

9. A csőd és felszámolási eljárás illetéke:

a. Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek esetén:

• Felszámolási eljárás illetéke: 50.000,-Ft,
• Csődeljárás illetéke 30.000,-Ft.

b. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek esetén:

• felszámolási eljárás illetéke: 25.000,-Ft,
• csődeljárás illetéke 20.000,-Ft.

Néhány gyakran használt jogi fogalom és kérdés

1. Cégkivonat, cégmásolat fogalma:

A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen. Mindkettő a cég székhelye szinti Cégbíróságon szerezhető be.

2. Priorálás fogalma, szükségessége:

A cégnévnek az ország egész területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelmően különböznie kell. A priorálást, azaz a névazonosság vizsgálatát a cégbíróság ingyenesen, az IM Céginformációs Szolgálata pedig nevenként 300-Ft-ért elvégzi.

3. Cégbírósági határidők:

a. cégalapítás (módosítás) esetén a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem előterjesztésének határideje - ha törvény kivételt nem tesz- a létesítő (módosító) okirat aláírásától számított 30 nap. A cégbíróság 50.000,-Fttól 500.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki ezen kötelezettségének késedelmesen tesz eleget.

b. Jogi személy cégek esetén a cégbíróság a beérkezéstől számított 60 napon belül, jogi személyiség nélküli cég esetén pedig 30 napon belül hozza meg döntését, amely határidőbe a hiánypótlás teljesítésére megadott időtartam, amely 45 napnál hosszabb nem lehet nem számít bele.

c. Amennyiben a cégbíróság a cégbejegyzési illetve változásbejegyzési kérelmet elutasítja, akkor az elutasítás kézhezvételétől számított 8 napon belül lehetőség van arra, hogy a hiányokat pótolva a cég a kérelmét újból előterjessze anélkül, hogy az illetéket, illetőleg a közzétételi díja újból meg kellene fizetnie.

4. A kézbesítési meghatalmazott:

Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben szereplő külföldi személy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezik, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét), illetve a meghatalmazás elfogadását tartalmazó okiratot.

5. Tulajdonjog fenntartás az ingatlan adásvételi szerződésben:

A 2000. január 1. napjával hatályba lépett ingatlan-nyilvántartási törvény 32. §-(1) bekezdésének f.) pontja értelmében az adásvételi szerződés kötelező tartalmi eleme az eladó bejegyzési engedélye, amelynek értelmében a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni. A törvény értelmében, amennyiben a bejegyzési engedély az adásvételi szerződésből hiányzik, akkor a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmét az illetékes földhivatal elutasítja. Ezen szabály alkalmazása nem jelent problémát azokban az esetekben, amikor az ingatlan vételárát a vevő egyösszegben, a szerződés aláírásával egyidejűleg fizeti meg az eladó részére. Azonban joggal merül fel a kérdés, hogy mi történik abban, az egyébként igen gyakori esetben, amikor az eladó a szerződés megkötését követően (tehát a földhivatali benyújtást és a jogügylet széljegyezését követően), később, esetleg részletekben fizeti meg a vételárat. Sajnos a törvény értelmében a bejegyzési engedélyt ezen esetekben is meg kell adnia az eladónak. A probléma megoldására egyetlen megoldás kínálkozik, mégpedig az, hogy az átruházó a tulajdonjogának fenntartása mellett adja ki a bejegyzési engedélyt és majd a vételár kifizetésekor, vagy egyéb feltétel teljesülésekor kell kérni a tulajdonjog fenntartásának törlését. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a jogügyelt széljegyezésével egyidejűleg a tulajdonjog fenntartás tényét az ingatlan-nyilvántartáson feljegyzik, ami azt jelenti, hogy addig, ameddig az eladó ennek törléséhez nem járult hozzá, ez az ingatlan tulajdoni lapján egyértelmően megjelenik. Ezáltal tehát az eladó azon érdeke, hogy a vételár teljes kifizetéséig a tulajdonosváltozás ne kerülhessen bejegyzésre nem sérül meg.

6. Csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, csődeljárás:

Olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

• Felszámolási eljárás: olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek
• Végelszámolási eljárás: olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet - a jogutód nélküli megszőnését elhatározva - a hitelezőit kielégíti.