Már nem újdonság a 2016. évtől érvényes 15%-os személyi jövedelemadó, de a változás okozhat problémát egyes esetekben. Például az osztalék- és osztalék előleg kifizetéseknél. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha 2015-ben a cég tulajdonosa osztalék előleget vett fel, az osztalék jóváhagyására pedig 2016-ban kerül sor. Az osztalék előleg felvételekor le kellett vonni a személyi jövedelemadót a 16%-os adóval számolva.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény a mezőgazdasági őstermelőkkel kapcsolatosan számos módosítást tartalmaz, amelyek egy része már év közben, 2016-ban hatályba lép. Ezek a változások nem a jövedelem meghatározásával kapcsolatosak, hanem az őstermelőkkel kapcsolatos meghatározásokat egészítik ki, illetve az őstermelők nyilvántartását és ellenőrzését szabályozzák.

Az önellenőrzésre az adózó önadózás esetén jogosult, de nem kötelezett. Az adózónak saját magának kell megállapítania és bevallania az adóját és költségvetési támogatását, ezért az ezekkel kapcsolatos tévedését is utóbb lehetősége van korrigálni az elévülési időn belül. Az önellenőrzéssel az adózó helyesbíti és bevallja az adó, illetve a költségvetési támogatás alapját, valamint az adó és költségvetési támogatás összegét, megállapítja és bevallja az önellenőrzési pótlékot és ezeket egyidejűleg meg is fizeti.

Ha szabálytalanul végzi a tevékenységét, akkor legyen szíves ezt előre bejelenteni az adóhatóságnak – tartalmilag ezt jelenti a furgonnal fuvarozók számára egy jogszabálymódosítás. Megmutatjuk, mi a valódi értelme ennek. Mennyi árut szállíthat egy 3,5 tonnás megengedett legnagyobb össztömegű furgon? Ha most rávágja, hogy „annyit, hogy a jármű és a rakomány együttes tömege ne haladja meg a 3,5 tonnát”, akkor jól ismeri KRESZ-t. De rosszul ismeri a magyar valóságot. Abban ugyanis a szabályok rugalmasabban érvényesülnek. Egy 3,5 tonnás furgon gyakran visz többet, ezt hívják túlpakolásnak. Néha nem is kicsit játszanak ezzel, nemrég egy román kisteherautót fogtak meg, amely a papír szerinti 3 helyett 7 tonna zöldséggel volt megrakva.

Az uniós pályázatokkal a kkv-szektor csökkentheti versenyhátrányát! Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke szerint 2017-től olyan időszak következik az uniós pályázatoknál, amely a magyar gazdaságban a rendszerváltás óta nem adódott, és a magyar kkv-szektornak lehetősége lesz versenyhátrányának csökkentésére.

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? A személyi jövedelemadóról szóló törvény1 rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

2016. július 1-jétől a közigazgatási perekben a jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet számára kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek a fejlesztésnek azonban az a kellemetlen következménye lett, hogy a számvitellel foglalkozó szakemberek hirtelen több száz felesleges üzenetet kaptak az Ügyfélkapu rendszertől, mely egyik napról a másikra többszörösére növelte adminisztratív teendőiket. A probléma megoldására az érintettek, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének részvételével egyeztetést kezdeményeztek a NISZ-szel, és sikerült megnyugtató megoldást találniuk a problémára.

Módosul a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény. A 2015. december 11-én kihirdetett 2015. évi CXCIV. törvény szerint 2016. január 1-jétől a számviteli beszámoló közzétételéért nem kell díjat fizetni.

Kevéssé ismert tény a Munka Törvénykönyvével kapcsolatban, hogy a munkaszerződést nem csak felmondással vagy közös megegyezéssel lehet megszüntetni, hanem elállással is. Az elállási jog azt jelenti, hogy egy már megkötött szerződés valamelyik fél nyilatkozata alapján a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal megszűnik. A munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó pontos szabályokat dr. Rátkai Ildikó munkajogász segít megérteni.

A korlátolt felelősségű társaságok (kft.) és a civil szervezetek is egy év haladékot kaptak az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) azon rendelkezéseinek átvételére, amelyek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le.