A napi gyakorlatban bizony sokszor problémát okoz a munkaviszony elhatárolása az egyéb polgári jogi jogviszonyoktól, vagy akár a baráti, szívességi munkavégzéstől.

A jelenleg hatályban lévő társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv eddigi legjelentősebb módosításának lehettünk tanúi a közteherviselésről szóló törvényjavaslat elfogadásával. Ennek során részben korábbi elemek kerülnek vissza a szabályozásba - mint a forrásadóztatás -, részben az elburjánzott adóalap-módosító tételek kerültek megritkításra, részben pedig korábbi fogalmak nyertek új tartalmat, úgymint az ellenőrzött külföldi társaságé - olvasható az RSM DTM Hungary Zrt. összeállításában.

Bár ez a módosítás még tavaly napvilágot látott, talán sokan elfeledkeztek róla. Nem csoda. Olyan sok változást fogadott el az országgyűlés azóta, hogy ember legyen a talpán, aki ezt követni tudja.

Jövő évtől 5 millió forintig 17, afelett pedig 32 százalék lesz a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, az üdülési csekk és a meleg étkezési jegy után 25 százalékos adót kell fizetnie a munkaadónak; megadóztatják az ingatlannal rendelkező cég eladását, emelkedik a jövedéki adó, 30 százalék lesz az eva kulcsa.

Áfakulcsok és a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységek 2009. július elsejétől.

A munkavállalótól történő „elköszönés” egy sor adminisztrációs terhet is ró a munkaadóra, melynek jelentős részét a különböző igazolások kiállítása teszik ki.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdésének h) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek).

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának 2009. július 1-jétől hatályos módosítása szerint...

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 11. § (2) bekezdés a) pontja szerint ellenérték fejében végzett termékértékesítésnek minősül az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeképpen tárgyi eszközt állít elő.

Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 15. §-a értelmében az egyéni vállalkozó kérheti a cégjegyzékbe egyéni cégként történő bejegyzését.

A többség tudja, hogy a be nem fizetett adó, vagy a ki nem egyenlített egyéb közteher adóhatósági végrehajtást von maga után. Azzal viszont sokan nincsenek tisztában, milyen jogaik vannak akkor, ha bankszámlájukkal szemben inkasszó érkezik az APEH-től, vagy épp becsenget az adóvégrehajtó. Pedig a vállalatok likviditási helyzetét jelentősen befolyásolja az adóhivatallal szembeni fizetési kötelezettség teljesítésének időpontja, a helytálló jogorvoslatokkal pedig akár idő is nyerhető a számla kiegyenlítéséhez - állapítja meg az RSM DTM Hungary Zrt. A tanácsadó cég szerkesztőségünkhöz eljuttatott összefoglalójában vette számba a leggyakrabban előforduló, végrehajtás alatti jogorvoslati lehetőségeket.

A parlament előtt lévő adócsomag a járulékok csökkentésével elsősorban az átláthatóbb adórendszert szándékozik megteremteni a PricewaterhouseCoopers (PwC) szerint, hiszen a járulékokból jó néhány más járulékok értékébe épülne be.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 82-83.§-ait módosította – az általános adómértéket 20%-ról 25%-ra emelte, valamint bizonyos termékek esetében 18%-ra csökkentette....

Az APEH évente megjelenő bulletinjai, az adóhivatal éves tevékenységét ismertető kiadványa.

Az áfalevonási jog gyakorlása, illetve az áfa-visszaigénylés megítélése az adószám felfüggesztésével összefüggésben.

Abban az esetben, ha az utazási iroda megrendelője nem természetes személy, akkor 2009. február 1-jei hatállyal az utazási iroda szolgáltatása nem adózhat az utazásszervezési árrésadózási szabályok szerint, tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) jelzett időponttól hatályos 206. § (1) bekezdés c) pontja alapján utasnak kizárólag az minősülhet, aki ténylegesen igénybe veszi a szolgáltatást.

A vállalatok ma már nemcsak egy-egy HR-funkciót vagy feladatot szerveznek ki, hanem átfogó HR-csomagokat is, de van példa az egész HR-feladatkör külső szolgáltatóhoz történő kihelyezésére is. A mai átfogó kiszervezési projektek a korábbiaknál sokkal alaposabb tervezést igényelnek, és nagy jelentősége van az előkészítési és végrehajtási lépések helyes sorrendjének is. Cikkünkben a kiszervezéssel kapcsolatos legfontosabb tanulságokat foglaljuk össze.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 7. § (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, és a létesítő okiratában is megjelölt közhatalmi tevékenysége.

Kevésbé elkötelezettek a dolgozók a válságban, globálisan a vállalatok 31 százalékánál csökkent ez a mutató a Hewitt felmérése szerint. A magyar munkavállalók körében erősödött a munkahelyhez való kötődés, ami nem jár feltétlenül együtt a motiváció növekedésével. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy többen félnek állásuk elvesztésétől és attól, hogy nem találnak könnyen új munkát.

Egy magánszemély illetőségét egy nemzetközi adóügyben a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 3. § 2. és 3. pontja, az érintett másik államban az illetőségre vonatkozó szabályok, és a két állam között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi Egyezmény (amennyiben van ilyen) 4. Cikkének előírásai együttesen határozzák meg.