2008.01.21.

Még csak most lépett hatályba, de máris számos vitát váltott ki az új áfatörvény. Különösen a fordított adózásra vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazása okoz gondot, sokszor még a legedzettebb adószakértőknek is. Bár sokak szerint állásfoglalásokkal, iránymutatásokkal orvosolni lehetne a problémát, más szakemberek azonban egyértelműen a törvény módosítása mellett érvelnek.

                                   

Az új szabályozás fordított adófizetést vezet be bizonyos ágazatokban, így például a hulladékkereskedelemben, a felszámolás alatt álló cégek esetében, a százezer forintnál magasabb összegű értékesítés, valamint egyes, ingatlannal kapcsolatos ügyletek terén. Ám, hogy ez utóbbi fogalom pontosan mit takar, nem derül ki világosan a törvényből, abban ugyanis nem szerepelnek a szolgáltatások jegyzékére utaló, úgynevezett szj-számok. Így nem állapítható meg egyértelműen, hogy mely szállítási, szerelési vagy egyéb munkák esetében köteles a vevő vagy a szolgáltatás igénybe vevője befizetni az áfát. Az új szabályozás értelmében ugyanis az eladó nettó összegű számlát állít ki, míg az áfa befizetése és esetleges levonásba helyezése már vevő feladata.

Csak áfaalanyok között

Fordított adózás csak áfaalanyok között jöhet létre. Ha tehát egy magánszemély lakásában kell megjavítani a vezetéket, az nem esik ebbe a kategóriába, ezért a szerelő a bruttó összeget számlázza. Hasonlóan kell eljárni, ha az igénybevevő alanyi adómentességet választott, illetve őstermelőnek számít. Bajban lesznek viszont az ilyen tevékenységgel foglalkozó evás cégek, nekik ugyanis nettó összeggel kell kiállítaniuk a számlát, ha viszont számlát fogadnak be, akkor be kell fizetniük a számlán szereplő áfa összegét a költségvetésbe.

A fordított adózás hatálya alá tartozó tevékenységek sorában nem egy olyan fogalom szerepel, amelyeket az áfatörvény nem pontosít. Már önmagában az ingatlan fogalma sem került a törvényben megfogalmazásra.

Mi is számít ingatlannak?

Bár az adóhatósági tájékoztató kimondja, hogy ingatlan alatt a Ptk szerinti ingatlant kell érteni, tehát a földterületet, a felépítményt, valamint ezek alkotórészét, vagyis az ezekkel tartósan oly módon egyesített dolgokat, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. A Ptk. kommentár értelmében a földrészletnek az épület, a növényzet és egyéb építmény lehet alkotórésze. Nem világos azonban, hogy az utak, hidak, magasnyomású távvezetékek, trafóházak, azaz a műtárgyak és a speciális építményfajták vajon az ingatlanok közé tartoznak-e, mutatott rá Kerekes Anikó, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Vállalkozók Országos Egyesületének az adószakértője.

Holott a fordított adózás egyik meghatározó ismérve az ingatlanhoz kapcsolódás. Ezt követően azonban azonnal folytatódik a következő kérdés, hogy mi tekintendő építés-szerelési tevékenységnek. Az építési-szerelési tevékenység meghatározását korántsem az áfatörvényben, hanem rendeletekben lehet megtalálni, erre a tényre azonban sem a törvény, sem az adóhatósági tájékoztató nem utal.

Az ingatlanhoz kapcsolódó fenntartási tevékenység többnyire egyértelműen építési-szerelési tevékenység is. De mivel külön felsorolásra került ezért vélelmezhető, hogy a jogalkotó olyan fenntartási tevékenységekre gondolt, amelyek nem tartoznak az építés-szerelés körébe. Egyes előzetes vélemények alapján ide sorolandó lett volna az őrző-védő szolgáltatás, ám az derül ki, hogy ebben a tekintetben pontosan mit is takar e fogalom.

Sok tevékenységnél nincs egyértelmű válasz

Azt hihetnénk, hogy a takarítási, tisztítási tevékenység ingatlanhoz kapcsolódása esetleg még egyértelműnek is tűnhet. Azonban ebben is felmerülnek kérdések például, hogy az utca és park takarítás, a hóeltakarítás vagy a lakóházakban végzendő rágcsálóírtás ide tartozik-e.

Az ingatlanhoz kapcsolódó karbantartási, javítási tevékenységek is igen széleskörűek. A karbantartás a kár megelőzését, míg a javítás a kár helyreállítását jelenti. Ide tartozhat ez alapján a ház zárának olajozása, mint karbantartás, vagy a leesett kilincs javítása. Azonban ez egyszerűnek tűnhet ahhoz képest, hogy a házba beszerelt gázkazán garanciális javítása vajon ide tartozik-e vagy sem. A garanciális javítás megrendelője (fizetője) ugyanis nem az ingatlan tulajdonosa vagy bérlője, hanem a kazán gyártója. Nem beszélve arról a látszólag egyszerűnek tűnő képletről, hogy a kazán addig nem tud elromlani, amíg az üzletben van, csak akkor, ha már be is üzemelték.

Az ingatlanhoz kapcsolódó átalakítási és bontási szolgáltatások pedig egyértelműen az építés-szerelési tevékenység részei, véli Kerekes Anikó. Mindebből az következik, hogy a legjobb szándékú adózó sem tud eligazodni akkor, ha megbízást kap például a temetőben sírkő felállítására vagy a parkban tulipánok telepítésére.

A számos probléma miatt sokan úgy vélik, hogy szükséges lenne az áfatörvényt módosítani, míg mások szerint állásfoglalásokkal, iránymutatásokkal orvosolni lehetne a problémát. Szerencsés lenne továbbá egyértelművé tenni, hogy mi tartozik a fő-illetőleg mellékszolgáltatások körébe. Az adószakértő szerint az adóhatósági tájékoztatók megjelentetésén kívül a Pénzügyminisztériumnak is ki kellene fejtenie a véleményét, hivatalos állásfoglalás formájában. Fontos lenne továbbá, hogy az állásfoglalás megjelenéséig ne lehessen szankcióval sújtani azokat az adóalanyokat, akik a szabályozás zavara miatt helytelenül járnak el.

Simon Rita

Forrás: MFOR