Enter Könyvelő Iroda
Enter Könyvelő Iroda

Fordított adózás az építőiparban

2008.02.18.

A számlák kiállítása hogyan bonyolódik, külön kell-e írni az anyag költségről, vagy az árajánlat alapján együtt számlázandó?
Az anyag ÁFÁ-val mi tőrténik, hogyan könyvelem hogyan igényelhetem vissza?

Ha a szolgáltatás áfáját nem a munkát elvégző fizeti meg hanem a megrendelő az Áfa jelentésen lesz e ennek külön sora? Minden számlán fel kell e tüntetni az adószámot illetve cégnél a cégjegyzék számát, egyéni vállalkozónál az egyéni vállalkozó számát?

Az építőiparban elég gyakran fordul elő, hogy a szolgáltatás és az anyagértékesítés egyszerre, elválaszthatatlan módon történik egymástól. Az adójogszabályok szerint azonban egyetlen ügyletre csak egyféle adózási szabályt lehet alkalmazni. Esetünkben a szolgáltatás fordítottan, az anyagértékesítés pedig egyenesen adózna, ha azok külön gazdasági események lennének. De általában nem azok. Tehát azt kell eldönteni, hogy a szolgáltatás a főtevékenység vagy pedig a termékértékesítés.
 
(Elméletileg előfordulhat, hogy a termékértékesítés és szolgáltatás két külön ügylet, de ekkor az árajánlattól kezdve minden körülménynek ezt a tényt kell alátámasztania, akkor lehet két számlát kiállítani, mely így időben is eltér egymástól.)
 
A "vegyes" szerződésekre tehát egyféle adószabályt kell alkalmazni.
 
- egyik eset: amikor terméket értékesítek, és ehhez nyújtom azt a szolgáltatást, például hogy be is szerelem. Ekkor a termékértékesítés a főtevékenység, és az egészet áfásan kell leszámlázni. Ilyen lehet például egy klíma értékesítése, melyet beszerelve árulunk.
 
- másik eset: amikor építési szolgáltatást nyújtok, de ahhoz az anyagot is én viszem. Ekkor a szolgáltatás a főtevékenység, és a termékértékesítés ehhez járulékot melléktevékenység. Ilyen például a villanyszerelő szolgáltatása, ahol a szerelési tevékenységéhez szükséges kapcsolókat is ő adja.
 
Az első eset könyelésével gondolom nincs probléma, mert áfásan vásároltam, áfásan adtam el, ez volt korábban is.
 
A második eset könyvelésénél a beérkező számláknak van áfa tartalma, míg a kimenő számlák nettó összegűek. Így a vállalkozónak az ügyletből csak visszaigényelhető adója lesz, melyet a rá vonatkozó bevallási gyakoriságnak megfelelően az adóhivataltól visszaigényelhet.
A kiállított számla nettó összegű, arra ugye áfát nem kell bevallani, ezt a 0865-ös bevallás 4-es sorába kell feltüntetni, mint adólevonással járó adómentes belföldi értékesítés. A beérkező 20%-os áfát tartalmazó számlát a bevallás 70. sorában kell szerepeltetni, mint belföldi beszerzés.
 
A számla kiállításánál a vevő adószámát kell feltüntetni minden olyan esetben, amikor az adófizetési kötelezettség őt terheli, azaz a fordított adózás szabályai szerint kiállított számlákban. A cégjegyzékszámot és a vállalkozói igazolvány számot az áfa törvény nem írja elő kötelező tartalmi elemként. Más jogszabály alapján viszont az egyéni vállalkozói igazolvány számot fel kell tüntetni a számlán - például szja törvény - mert különben adóelőleget kell vonni  a számla értékéből, mint pl. a bérbeadásnál, ha azt nem egyéni vállalkozóként végzik.
 
Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Forrás: Önadózó

Tipp!

Hirdessen a Magyar Tudakozó oldalain >>

Hatékony üzleti honlapokat készítünk megfizethető áron >>

Most ingyen regisztrálhatja cégét Magyarország Cégkeresőjében >>

Linkweb - Készítse el cégbemutatóját portálunkon >>