Enter Könyvelő Iroda
Enter Könyvelő Iroda

A számviteli törvény 2017. évi változásai

webshop7_2 


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">


Tisztelt Cégvezető!

Készíttesse el szabályzatait, mielőtt az adóhatóság megbünteti!


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Az új előírások 2016. június 16-án léptek hatályba, de azokat fő szabályként először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban többségük a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) módosítását az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény tartalmazza.

Az új előírások 2016. június 16-án léptek hatályba, de azokat fő szabályként először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban többségük a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

Kapott támogatások elszámolása

A vállalkozások uniós és hazai forrású pályázatok révén támogatásokat kaphatnak. Ezeknél a pályázatoknál jellemző az utófinanszírozás, így a vállalkozásoknak először a pályázat keretében vállalt kötelezettségeiket kell teljesíteniük, amelynek során költségek, ráfordítások merülnek fel. Az elszámolás a vállalt kötelezettségek teljesítését követően történik, majd ezt követően kerül sor a támogatás pénzügyi rendezésére, ami több hónapot is igénybe vehet.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Így rendszeresen előfordul, hogy a költség, ráfordítás az adott üzleti évben felmerül, de a hozzá kapcsolódó támogatási bevétel nem jelenik meg az adott üzleti évben, így a vállalkozás veszteséges lesz. Az összemérés elvének teljesülése érdekében a törvénymódosítás új előírása szerint – ami nemcsak a pályázat keretében elszámolt támogatásokra vonatkozik, hanem más vállalkozástól, magánszemélytől kapott támogatásokra is –, ha a támogatással az elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, akkor az elszámolás alapján járó támogatást az adott üzleti évre el lehet számolni egyéb bevételként.

Új Ptk-val összefüggő módosítás (jegyzett tőke feltöltése adózott eredményből)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:162. §-a (1) bekezdésének előírása szerint, ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

A Ptk. hivatkozott előírásából következően a kft. törzstőkéje pénzbeli hozzájárulásként – mind a kft. alapításakor, mind pedig a törzstőke felemelése esetén – úgy is szolgáltatható, hogy a cégbíróság által bejegyzett törzstőkét a bejegyzésig a tagok ténylegesen nem fizetik be, hanem azt az alapításkor vagy a tőkeemeléskor meghatározott határidőig a kft. ki nem fizetett nyeresége (adózott eredménye) terhére töltik fel. A Ptk. 3:185. §-a (1) bekezdésének előírása szerint ugyanakkor a tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A Ptk. 3:185. §-a (2) bekezdésének előírása szerint taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.

A hivatkozott Ptk. előírásokból az is következik, hogy a kft. adózott nyereségét (az eredménytartalékot) meg kell osztani a tagok között, azonban a nem teljesített vagyoni hozzájárulásra osztalék nem fizethető (nem hagyható jóvá). Az adózott nyereség (az eredménytartalék) megosztása a tagok döntési hatáskörébe tartozik, így a megosztás taggyűlési határozattal történhet, mely határozatban rögzítik, hogy a vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tagra jutó nyereségnek (eredménytartaléknak) megfelelő összeggel a jegyzett tőkét töltik fel. Ezen Ptk. szabályokra épülően a számviteli törvény módosítása szabályozza, hogy a jegyzett tőkének az ilyen irányú feltöltését az eredménytartalék terhére a jegyzett, de be még nem fizetett tőke számlával szemben kell elszámolni.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Értékpapírok egységes kezelése

A számviteli törvény a tartósnak minősülő és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokat az eredménykimutatásban eltérően kezeli. Az egységes szabályozás miatt a törvénymódosítás kimondja, hogy a hiányzó, a megsemmisült, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értékét is a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. Ha azonban az értékpapírt a befektetett pénzügyi eszközök között mutatják ki, akkor ugyanezen gazdasági eseményeket a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell elszámolni.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Követelések, vásárolt követelések egységes kezelése

A számviteli törvény előírásai szerint a tartósnak minősülő (éven túli) követelésekkel (kölcsönökkel), valamint a vásárolt követelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket a pénzügyi műveletek között kell elszámolni, míg a vállalkozó által keletkeztetett, nem tartós, vásárolt követelésnek nem minősülő követelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket (pl. vevőkövetelés) az egyéb ráfordítások között.

Ezt a megkülönböztetést a követelés elengedése, térítés nélküli átadása, valamint a behajthatatlanság esetében is indokolt fenntartani, így a törvénymódosítás szabályozza, hogy vásárolt követelés térítés nélkül átadását, elengedését, behajthatatlan követelésként történő leírását a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.

A törvénymódosítás azt is pontosítja, hogyha a kölcsönkövetelést tartós eszközként tartják nyilván, akkor az elengedett, behajthatatlannak minősített, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök könyv szerinti értékét a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell elszámolni.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Üzleti vagy cégérték

A számviteli törvény 2016-tól hatályos előírása szerint részesedés vásárláshoz kapcsolódóan üzleti vagy cégértéket már nem lehet felvenni a könyvekbe. Ezért a hatályos előírásokat pontosítani kellett, hogy egyértelműen csak üzletág, telephely és üzlethálózat vásárlása esetén van lehetőség üzleti vagy cégérték kimutatására.

Ellenőrzés megállapítása

A törvénymódosítás egyértelműsíti, hogy szerződésmódosítás, a számviteli bizonylatok módosítása következtében a könyvviteli nyilvántartásokban történő, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő utólagos módosítások nem minősülnek ugyan hibának, de azokat a számviteli elszámolás és bemutatás szempontjából a hibával azonos módon kell kezelni.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Kiegészítő melléklet adattartalmának módosítása

A számviteli törvény 2016-tól új információként előírta a bérjárulékok állománycsoportonkénti bemutatását a kiegészítő mellékletben. A bérjárulékok közül azonban csak a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az, amely személyhez kötött, a rehabilitációs hozzájárulás és a szakképzési hozzájárulás megállapítása nem személyhez kötött, ezért ezeket a tételeket nem lehet állománycsoportonként bemutatni. Emiatt a törvénymódosítás pontosítja a korábbi előírást azzal, hogy csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit kell állománycsoportonként bemutatni, míg a bérjárulékokat csak jogcímenként – adónemenként – kell a kiegészítő mellékletben részletezni.

Beszámoló közzététele


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Az elektronikus ügyintézés lehetőségeivel összefüggésben változtak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény közzétételre vonatkozó előírásai. Tekintettel arra, hogy a beszámoló közzétételére vonatkozóan a számviteli törvény is tartalmaz előírásokat, a két törvényi szabályozás összhangjának a megteremtése érdekében került előírásra, hogy a beszámolót a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott módon kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni.

Terítéken az IFRS-esek és az Uniós irányelvek

IFRS beszámolóhoz kapcsolódó módosítások, valamint az Uniós irányelvek változásaival összefüggő és az egyéb módosítások kerülnek bemutatásra.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

IFRS beszámolóhoz kapcsolódó módosítások

A módosítás a hitelintézetekre, a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozásokra (ide értve azokat is, amelyek értékpapírjait tőzsdén forgalmazzák), a tőzsdei biztosítókra, és a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazására való 2017. üzleti évi kötelező áttérést egy évvel elhalasztja, így kötelezően 2018-től kell majd áttérniük, de a törvénymódosítás továbbra is megengedi az IFRS-ek 2017. üzleti évi önkéntes alkalmazását.

A törvénymódosítás ezen túlmenően pontosítja, hogy a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóikat az IFRS szabályai szerint, saját döntésük alapján a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei is összeállíthatják.

A saját tőke megfeleltetési táblához kapcsolódó előírások is pontosításra kerültek. E szerint az IFRS-ek szerinti eredménytartalék tételébe a kumulált adózott eredményen kívül további tételek is beleértendők, amelyek a jövőben osztalékfizetés forrásaként vehetők figyelembe.

Ilyen tétel többek között: az áttérés éve előtti üzleti év mérlegfordulónapján a számviteli törvény szerint kimutatott eredménytartalék és adózott eredmény együttes összegének az IFRS-ekre való áttérés felhalmozott eredményre gyakorolt hatásával korrigált összege, az áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett bármely összeg, az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeg, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Ide értendők továbbá azok a tételek is, amelyeket az IFRS-ek előírásai alapján a felhalmozott eredménnyel szemben kell vagy lehet elszámolni, így különösen az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák című standard alapján a számviteli politikák változása, vagy a hibajavítás miatt a felhalmozott eredményben megjelenített összegek. A törvénymódosítás ennek megfelelően pontosítja az IFRS-ek szerinti eredménytartalék fogalmát.

A saját tőke megfeleltetési táblában az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard alapján az eredménytartalékban elszámolt összeghez kapcsolódó, halasztott adóhatást is figyelembe kell venni.

A törvénymódosítás ezen túlmenően pontosítja az IFRS-ekről a hazai számviteli szabályozásra történő visszatérés időpontját, az alkalmazási feltételek megszűnése, illetve felszámolás, végelszámolás és kényszertörlési eljárás esetén.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Ennek megfelelően a visszatérés időpontja:

  • amennyiben nem jogosult, illetve nem kötelezett a vállalkozás IFRS szerint beszámoló készítésre, akkor a feltételek bekövetkezését követő üzleti év első napja,

  • a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás megindítása esetén a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás kezdő időpontja.

Az e pontban szereplő szabályokat először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatóak.

Uniós irányelvek változásaival összefüggő módosítások

Nem pénzügyi kimutatás

2014. október 22-én került kihirdetésre a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv. A számviteli irányelv módosítása a bizonyos nagyságrend feletti, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók vonatkozásában állapít meg nem pénzügyi információkat tartalmazó többlet közzétételi követelményeket.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Az új előírás szerint annak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozásnak, amelynél

  • az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:

    • a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,

    • az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,

    • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és

  • az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,

üzleti jelentésében – a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben – a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást kell közzétennie.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

A nem pénzügyi kimutatásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • a vállalkozás üzleti modelljének rövid leírása;

  • a vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra;

  • az előbb említett politikák eredményei;

  • a vállalkozás tevékenységével, különösen üzleti kapcsolataival, termékeivel vagy szolgáltatásaival összefüggésben a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatos azon lényeges kockázatoknak az ismertetése, amelyek hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken, továbbá annak leírása, hogy a vállalkozás ezeket a kockázatokat hogyan kezeli;

  • azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából.

Ha a vállalkozás nem rendelkezik az előbb említett politikák valamelyikével, akkor indokolnia kell annak hiányát.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Mentesül a nem pénzügyi kimutatás készítési kötelezettség alól az a leányvállalatnak minősülő vállalkozás, amelyre vonatkozóan ezeket az információkat az anyavállalat által készített összevont (konszolidált) üzleti jelentés nem pénzügyi kimutatása tartalmazza.

Ezen túlmenően az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő anyavállalat, amelynél

  • az adott üzleti év mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:

    • a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,

    • az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,

    • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és

  • az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,

összevont (konszolidált) üzleti jelentésében a konszolidálásba bevont vállalkozásokra vonatkozóan szintén nem pénzügy kimutatást kell közzétenni. [A mutatóértékeket az összevont (konszolidált) beszámoló készítési kötelezettség nagyságrendi mentesítéséhez előírt szabályok szerint kell megállapítani.]

E mellett a független könyvvizsgálói jelentésnek is tartalmaznia kell a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e a nem pénzügyi kimutatást. Az új közzétételi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a 2017. január 1-jén vagy az azt követően induló üzleti évre vonatkozó éves beszámolókra, összevont (konszolidált) éves beszámolókra kell majd először alkalmazni.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Vállalatirányítási nyilatkozat

A számviteli törvény hatályos előírásai alapján azoknak a vállalkozóknak, amelyek átruházható értékpapírjait az EGT valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, üzleti jelentésükben eddig is vállalatirányítási nyilatkozatot közzé kellett tenniük. Az irányelv módosítása miatt a vállalatirányítási nyilatkozat tartalma tovább bővül.

A jövőben a vállalatirányítási nyilatkozatban közzé kell tenni a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei tekintetében alkalmazott sokszínűséggel kapcsolatos politika leírását. A sokszínűséggel kapcsolatos politika elsősorban az életkori, a nemi, a tanulmányi és a szakmai háttérrel kapcsolatosan alkalmazott politikák bemutatását foglalja magában. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Mentesül ezen új közzétételi kötelezettségek alól az a leányvállalatnak minősülő vállalkozás, amelyre vonatkozóan ezeket az információkat az összevont (konszolidált) üzleti jelentés tartalmazza. Az új közzétételi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a 2017. január 1-jén vagy az azt követően induló üzleti évre vonatkozó éves beszámolókra, összevont (konszolidált) éves beszámolókra kell majd először alkalmazni.

Könyvvizsgáló kijelölése

Az Európai Parlament és Tanács az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló 2014/56/EU irányelv rendelkezéseinek átültetésével összefüggésben a számviteli törvény módosítása előírja, hogy semmis az olyan szerződéses rendelkezés vagy jognyilatkozat, amely a könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által vizsgált gazdálkodó legfőbb szervét oly módon korlátozza a könyvvizsgáló kijelölésében, hogy az csak meghatározott kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget, vagy cégcsoportot jelölhet ki.


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Az új előírást a törvény hatálybalépésekor hatályban lévő szerződések és jognyilatkozatok esetében a hatálybalépést követően induló üzleti év első napjától kell alkalmazni.

Egyebek

2015. évi beszámoló 2016. évi szabályok szerinti rendezése

A számviteli törvény 177.§-ának (45) bekezdése eddig is tartalmazta azt a követelményt, hogy a 2015. évi üzleti évről készült beszámoló mérleg és eredménykimutatás adatait a 2016-os séma szerint rendezni kell.

A gyakorlati végrehajtás során azonban nem volt egyértelmű, hogy a számviteli törvény hatályos átmeneti szabályai alapján milyen rendező tételeket kell figyelembe venni az új mérleg- és eredménykimutatás-sémához kapcsolódóan, illetve a rendezésből mit kell, és mit nem kell a 2016. évi nyitást követően a könnyviteli nyilvántartásokban külön is elszámolni. A törvénymódosítás a gyakorlati végrehajtás egyértelművé tétele érdekében tartalmaz erre vonatkozóan kiegészítő szabályozást.

Így előírásra került, hogy a 2015. évi beszámoló rendezése során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit – kivéve a kapott (járó) osztalékot – és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket – ideértve az eredménytartalék igénybevételét is –, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni. A 2016. évben induló üzleti év nyitását követően a rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni.

 

Forrás: 5percado


Tisztelt Cégvezető!

Készíttesse el szabályzatait, mielőtt az adóhatóság megbünteti!


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

webshop7_2 

loading...


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">