1. Általános tudnivalók

A biztosítási és járulékfizetési kötelezettségről, a fizetendő járulék (tagdíj) mértékéről stb., rendelkező szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény [1], valamint a végrehajtására vonatkozó 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet tartalmazza.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény 2004. május 1-jei hatályba lépésétől a közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 574/72/EGK tanácsi rendelet a szociális biztonságra vonatkozó nemzeti szabályok, így a Tbj. koordinációját is szabályozzák.
A közösségi rendelet határozza meg, hogy az unión belül mozgó munkavállalók, egyéni vállalkozó esetében mely tagország jogszabályait kell alkalmazni.

E szabályok szerint Magyarországon kell a járulékkötelezettségét[2] teljesítenie:

• a Magyarország területén önálló vállalkozóként tevékenykedő magánszemélynek, még abban az esetben is, ha másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel,

• annak, aki szokásosan Magyarország területén dolgozik egyéni vállalkozóként, de egy másik tagállam területén is végez tevékenységet, feltéve, hogy a másik tagállamban a munkavégzés időtartama a 12 hónapot várhatóan nem haladja meg. (Ha a munkavégzés időtartama előre nem látható körülmények miatt túllépi az eredetileg meghatározott időtartamot, és meghaladja a tizenkét hónapot, - annak a tagállamnak a hozzájárulásával, melynek területére az érintett személy a munka elvégzése céljából belépett - az egyéni vállalkozó továbbra is a vállalkozás helye szerinti tagállam jogszabályainak - Magyarország esetében a Tbj. - hatálya alá tartozhat),

• annak, aki két vagy több tagállam területén végez önálló vállalkozóként tevékenységet, de Magyarországon lakóhellyel rendelkezik és tevékenységének egy részét Magyarországon folytatja.

Az a személy, aki egyidejűleg egyik tagállam területén munkavállalóként, egy másik tagállam területén pedig önálló vállalkozóként tevékenykedik, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alatt áll, amelynek területén munkaviszonyban áll. Ez azt jelenti, hogy ha az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványának megtartása mellett, pl. Ausztriában munkavállalóként dolgozik, akkor Magyarországon egyéni vállalkozóként nem lesz biztosított és nem kell társadalombiztosítási, nyugdíj, egészségbiztosítási, illetve vállalkozói járulékot sem fizetnie[3].

2. Az egyéni vállalkozó[4]
A társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazása szempontjából egyéni vállalkozónak minősül[5]:

• a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély,

• a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó),

• az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd),

• az egyéni szabadalmi ügyvivő,

• a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,

• a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.

2.1 Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége:[6]

• a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól – annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat esetén annak jogerőre emelkedése napjáig,

• az ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig,

• az európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétel napjától annak törlése,

• a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.

A biztosítási jogviszony megítélése szempontjából tehát a tényleges munkavégzésnek, illetve a tevékenység megkezdésének nincs jelentősége.

3. Kezdő egyéni vállalkozó
Az egyéni vállalkozói tevékenységet kezdőnek minősül[7]: a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el.

3.1. Az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási szempontból történő csoportosítása

 

3.1.1. Biztosított (főfoglalkozású) az az egyéni vállalkozó, aki:

• egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban (pl. heti 20 órás foglalkoztatás esetén is),

• nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében,

• nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak,

• egyéni vállalkozó, és egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, főszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak[8] (ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem), továbbá akkor

• ha a foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban történik, különösen, ha megbízási, vállalkozási jellegű jogviszony, bedolgozó vagy segítő családtag.

3.1.2. Egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban állónak (ún. másod foglalkozású) azt az egyéni vállalkozót kell tekinteni, aki:

• a vállalkozás folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll és abban foglalkoztatása eléri a heti 36 órát[9], vagy

• a vállalkozás folytatásával egyidejűleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

3.1.3. Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, aki:

• a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként[10] folytatja, továbbá

• az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

4. Járulékfizetési kötelezettség

A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási nyugdíj és az egészségbiztosítás ellátásainak fedezetére, a járulékalapot képező jövedelme után:

• 29 százalék társadalombiztosítási járulékot (ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék),

• 9,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot - magánnyugdíjpénztár tagja[11], 1,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat - valamint

• 6 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot – ebből 4 százalék a természetbeni és 2 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék – fizet.

Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

A korkedvezményre jogosító munkakörben[12] vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével – a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot is köteles fizetni, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették[13].
A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. A központi költségvetés 2008. január 1. napjától a korkedvezmény-biztosítási járulék 75 százalékának a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő megfizetését átvállalja[14], így a korkedvezmény-biztosítási járulék jogcímen fizetendő járulék mértéke 3,25 százalék. (A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak korkedvezmény-biztosítási járulékot nem kell fizetnie.)

A vállalkozó járadék fedezetére az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet[15].

Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki:

1. a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll[16],

2. annak, aki oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,

3. aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált,

4. aki  a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimálbér kétszerese, illetőleg – az Art.-ben meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén – legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti[17].

4.1 A járulékok alapja
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti vállalkozói kivét[18], átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér[19] kétszerese. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó a bevallásában a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint[20] adózó (a továbbiakban eva adózó) biztosított egyéni vállalkozó a járulékokat (tagdíjat) havonta a minimálbér kétszerese után fizeti meg.  A járulékbevallásában azonban a tényleges jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
Az eva adózó egyéni vállalkozó egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a járulékokat a minimálbér kétszeres összegénél magasabb járulékalap után fizeti meg. Ez a nyilatkozat az adóévre szól, amelyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani.
Az eva adózó egyéni vállalkozó a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.

Az egyéni vállalkozó által fizetendő 9,5 százalékos – magánnyugdíj- pénztári tag esetén 1,5 százalékos – nyugdíjjárulék és a 6 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni.
2008. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 19 500 Ft, az éves felső határ pedig 7 137 000 Ft, melynek a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulék szempontjából nincs jelentősége, mivel a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa.
A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, ha pedig a vállalkozás év közben kezdődik, a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani.

4.2. A járulékok megfizetése alól történő mentesülés

Az előző pontban ismertetett járulékalap alapulvételével az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, melynek tartama alatt:

• táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja),

• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

• fogvatartott,

• ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti,

• a 3.1.2 pont szerinti ún. másodfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha keresőképtelen.

A megállapított járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az említett időszak naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ összegének szorzatával. Amennyiben a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés időtartama nem éri el a naptári hónap teljes tartamát, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a gyakorlatot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a vállalkozás év közben kezdődött vagy szűnt meg.
Az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során elszámolt vállalkozói kivét eléri vagy meghaladja a tárgyév január hónapjától, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetétől a tárgyhónapig számított minimálbér kétszeresének (bejelentés esetén a minimálbér) összegét. Ha a vállalkozói kivét összege kevesebb a minimálbér kétszeresénél, illetve a minimálbér alapján számított összegnél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni.

4.3. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetésének alapja
A kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot a minimálbér összege után fizeti meg. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányadó alapját képező jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásban nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.
Az előző rendelkezések nem alkalmazhatók arra az egyéni vállalkozóra, aki egyidejűleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg arra, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytat. Esetükben a járulék alapja a tényleges vállalkozói kivét, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem.

4.4. Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetén
Abban az esetben, ha az - átalányadózónak nem minősülő – egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem. Eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem.

Amennyiben az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége az általános 4.1. pontban ismertetett szabályok szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem.
Az egyéni vállalkozó ugyanakkor a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimálbér kétszerese, illetőleg – a bevallásban tett bejelentés esetén – legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában a tényleges járulékalap után kell a járulékokat megfizetni[21].

4.5 A kiegészítő tevékenységet folytatók járulékfizetése
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 4350 Ft (napi 145 Ft) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot és 9,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet[22]. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem. Az eva adózási módot választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot - az előzőektől eltérően - az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.

Nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó:

• ·        keresőképtelen,

• ·        fogvatartott,

• ·        gyermekgondozási segélyben részesül, vagy

• ·        ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szüneteltetni.

5. A járulékok megfizetése[23]
A biztosított egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-ig köteles a társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a vállalkozói járulékot megfizetni.

Abban az esetben, ha a több biztosítási jogviszonyban álló – a 3.1.2.pontban említett - egyéni vállalkozó az Eva tv. szabályai szerinti adózást választotta, az evaalap 4 százaléka után a járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot negyedévente a negyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg. Amennyiben a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az Eva tv. szabályai szerint adózik, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni.

Az Art. alkalmazásában az egyéni vállalkozó magánszemélynek minősül, ezért saját járulékait forintra kerekítve fizeti meg. A járulékokat azonban meg kell osztani aszerint, hogy az az Egészségbiztosítási Alap bevételét, vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételét képezi.
Az Egészségbiztosítási Alap számlájára kell befizetni az 5 (4,5+0,5) százalékos és a 6 (4+2) százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A Nyugdíjbiztosítási Alap számlájára kell befizetni a 21 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot, és a 9,5 százalékos – magánnyugdíj-pénztár tag esetén 1,5 százalékos – nyugdíjjárulékot.

A befizetés az alábbi számlaszámokra történik:[24]:

- 10032000-06056229 – APEH Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számla,

- 10032000-06056236 – APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számla.

A tagdíjat arra az állami adóhatóság által a Magyar Államkincstárnál magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott számlára kell megfizetni, amelynek az egyéni vállalkozó a tagja.

6. A járulékok bevallása
Az egyéni vállalkozó a járulékbevallási kötelezettséget az adózás rendjéről szóló törvényben[25] meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig a ’58-as számú bevallás benyújtásával köteles teljesíteni.
Az a több biztosítási jogviszonyban álló – a 3.1.2.pontban említett - egyéni vállalkozó, aki az Eva tv. szabályai szerinti adózást választotta, az evaalap 4 százaléka után fizetendő járulékokat negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig a ’58-as számú bevallásban a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be.

Soron kívül kell kitölteni a bevallást[26] az egyéni vállalkozónak, ha:

• tevékenységét megszünteti,

• ha a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéni vállalkozói igazolványát, vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonják,

• ha az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti.

Figyelem! Az az adózó aki/amely az adóév során bármely hónapban az Art. 31. § (2) bekezdés szerint bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is bevallás benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulék kötelezettsége – adó- (adóelőleg), és/vagy járulékalapot képező kifizetés, juttatás hiányában – nem keletkezett[27].

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a saját személyére vonatkozó járulékait évente egyszer - az adóévet követő év február 15-ig - az ’53-as számú nyomtatványon kell bevallania.
Az Eva tv. szabályai szerint adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó – az előzőektől eltérően - a járulékait az adóévet követő év február 15-ig a ’43-as számú bevallásában közli.
Az adóalanyiság évközi megszűnése esetén – az eva bevételi nyilvántartást vezetőknél – a ’43-as számú bevallás benyújtásának határideje a megszűnést követő 30. nap.

A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozónak az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a ’08-as számú nyomtatványon kell teljesítenie.

7. Bejelentési és nyilvántartási kötelezettség
Az egyéni vállalkozó köteles a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére, és bevallásában adatszolgáltatás teljesítésére[28].

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó adóazonosító számának, székhelyének közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon biztosítottként köteles bejelenteni[29]:

• személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje)

• állampolgárságát, adóazonosító jelét,

• a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját,

• a biztosítási jogviszonyának megszűnését, és a biztosítás szünetelésének időtartamát,

• a TEÁOR-számát,

• magán-nyugdíjpénztári tagság esetén az érintett pénztár nevét, azonosítóját.

A bejelentést a T1041 számú adatlapon
a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon,
b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni.
A bejelentett adatokban bekövetkezett változásról[30] a változást követő 15 napon belül értesíteni kell az adóhatóságot.
A biztosítási jogviszonnyal nem összefüggő egyéb bejelentési kötelezettségekkel kapcsolatos tudnivalókat az 1. számú információs füzet tartalmazza.

Amennyiben a tájékoztató elolvasása után kérdései merülnének fel, ügyfélszolgálatunk munkatársaihoz bátran forduljon, ahol konkrét kérdésére szakszerű tájékoztatást kap.

 

[1] A továbbiakban: Tbj.

[2] A vállalkozói járulék fizetés tekintetében is.

[3] A járulékfizetési kötelezettség alól történő mentesítés feltétele az E101-es igazolás megléte.

[4] Nem tekinthető egyéni vállalkozónak: a mezőgazdasági őstermelő, aki tevékenységét kizárólag őstermelői igazolvány birtokában végzi, a szellemi szabadfoglalkozást folytató személy, a fizetővendéglátó tevékenységet folytató, valamint a bérbeadást végző magánszemély. 

[5]  Tbj. 4. § b) pont.

[6] Tbj. 10.§ (1) bekezdés.

[7] Tbj. 4. § ba) pont.

[8] Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimálbér kétszerese, illetőleg – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén – legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti.

[9] A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

[10]  Saját jogú nyugdíjas: a Tbj. 4. § f) pont szerinti természetes személy.

[11] A tagságra kötelezett pályakezdőnek minősülő egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles az általa választott magánnyugdíj-pénztárba belépni. [Tbj. 45. § (3) bekezdés].

[12] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint.

[13] Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény.

[14] 2006. évi CXXI. törvény 30.§ (14) bekezdés

[15] A vállalkozói járulékfizetés kötelezettségről a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (röviden: Flt.) 46/B. §-a rendelkezik.

[16] Az Flt. értelmező rendelkezései szerint a munkaviszonnyal egy tekintet alá esik: a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati viszonyok, a bedolgozói jogviszony stb..

[17] Ebben az esetben a vállalkozói járulékot társas vállalkozás tagjaként fizeti meg a magánszemély.

[18] Szja törvény 16. § (4) bekezdés

[19]  Minimálbér: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege. 2008. január 1-jétől a minimálbér összege 69 000 forint, ezért a január havi járulékfizetési kötelezettség teljesítése során még a 2007. decemberben érvényes 65 500 forintot kell számításba venni.

[20] A 2002. évi XLIII. törvény szerint

[21]  A 4 százalék mértékű vállalkozói járulékot egyéni vállalkozóként a tényleges járulékalap után nem kell megfizetni.

[22] A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.

[23]  Az Art. 2. számú mellékletében, valamint az Eva tv.-ben meghatározottak szerint.

[24] A számlaszámokat az APEH hivatalos lapjában, az Adó-és Ellenőrzési Értesítőben is közzéteszi, továbbá azok megtalálhatók az APEH honlapján is, a Számlaszámok címszó alatt.

[25]  Art. 31. § (2) bekezdés.

[26] Art. 33. § (3)-(5) bekezdés.

[27] Art. 31. § (6) bekezdés.

[28] Tbj. 44.§ (1), illetve a Tbj. 46. § (2) bekezdéseiben foglaltak szerint.

[29] Art. 16. § (4) bekezdése szerint.

[30] Az Art. 23. § (1) bekezdése értelmében