Január elsejétől megszűnik a vállalkozók NYENYI (nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap) néven futó adatszolgáltatási kötelezettsége, ami csökkenti az adminisztrációs terheiket, egyben azt is jelenti, hogy az APEH-nak és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak együttműködve kell megoldania a jövőben az egyéni nyugdíjnyilvántartást.

Több jelentős jogszabályi változás is hatályba lépett az új év első napján: egykulcsos lett az adórendszer, emelkedett a minimálbér és a nyugdíj, ismét három évig vehető igénybe a gyes, és negyven évnyi munkaviszony után nyugdíjba mehetnek a nők.

Nem kell időarányosan megosztani az adóalapot, indul a családi adózás, módosul az ingatlanok után kapható illetékkedvezményre vonatkozó szabály, szélesebb kör választhat egyszerűsített beszámolót – A Világgazdaság Online összefoglalja a január elsejétől életbelépő fontos adóváltozásokat.

A januártól életbe lépő adóváltozások mind a vállalati szektort, mind a lakosságot érintik. Megváltoznak a legfontosabb adókulcsok; a vállalati adóteher 10 százalékra, a magánszemélyek jövedelemadója fokozatosan 16 százalékra csökken.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 57. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

Az osztalék utáni egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályok érdemben nem változnak 2011-ben, az evást továbbra sem terheli 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI kérdésére.

János főherceg felismerte, hogy egységben rejlik az erő, így megalapította a Grazer Wechselseitige kölcsönösségen alapuló biztosítótársaságot.

Az új szabályozás értelmében a 2010. december 16-át követően – tehát december 17-én, vagy azután – teljesítendő társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség (ún. „feltöltési kötelezettség”) feltételéül szabott, az adóévet megelőző adóévre vonatkozó, éves szinten számított árbevételi értékhatár 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik; a feltöltési kötelezettség ez esetben tehát nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot (tehát 100 millió forint, vagy annál kevesebb árbevétellel rendelkezett).

A kormány kommunikációja egyértelmű: a pénztárak eltőzsdézik a nyugdíjvagyont, csak az átlépés jelenthet megoldást az emberek számára. A PSZÁF friss adatai alapján azonban ez az érvrendszer nem támasztható alá: a pénztárak folyamatosan hozamokat érnek el. Közgazdászok közt heves vita zajlik a magánkasszák sorsáról. Azonban nem biztos, hogy objektív álláspontra vezet, ha egy olyan rövid idősor alapján értékeljük a magánkasszák teljesítményét, melynek utolsó évei az 1930-as évek óta nem látott világgazdasági válsághoz hasonlíthatóak.

Nem is tárgyalhat az Országgyűlés arról, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok választhassák az önkéntes nyugdíjpénztárakat az állami nyugdíjrendszer helyett. Az ötlettel két hete a kasszák hozakodtak elő, miután kiderült, hogy a kabinet olyan feltételrendszert állít fel, amiben szinte senkinek nem éri meg a magánpénztári-tagság. A javaslatot a szocialisták próbálták a parlament elé vinni, de már a költségvetési bizottságban elakadt a kormánypárti képviselőkön. Azzal érveltek, hogy csak az állami nyugdíj a biztos, és eleve hiba volt létrehozni a kasszákat. De egyáltalán mire jók az önkéntes kasszák?