A gazdasági helyzet stabilizálódásával a szervezetek belső folyamataik felülvizsgálatát helyezik előtérbe a drasztikus költségcsökkentési lépésekkel, például a létszámleépítéssel szemben. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a hatékonyság növelése kapcsán a cégek gyakran nem tudják, milyen eszközöket használjanak.

A folyószámla kivonatban közölt nyilvántartott hátralék a már lejárt esedékességű kötelezettségeket tartalmazza. A pótléklistában szereplő 2008. évi késedelmi pótlék összege viszont 2009. november 16-án kerül előírásra a folyószámlán, tehát ettől az időponttól válik végrehajtható tartozássá.

Alapjaiban reformálná meg a pénzügyminisztérium az egyre súlyosabb problémák által terhelt magánnyugdíjpénztári ágazatot. A napokban kiszivárgott törvénytervezet szerint az önkormányzati elven működő intézmények profitorientált, professzionális magánnyugdíj-biztosítóknak adják át helyüket. A tervezet rendezi az évek óta levegőbe lógó járadékok helyzetét is, és általában véve igyekszik választ adni az elmúlt években felmerült sürgető kérdésekre is.

A korszerű vállalatvezetés legfontosabb feladata, hogy mutatószámokkal definiálja a hatásköröket és a teljesítményeket. Sok cég azonban ma még úgy működik, hogy nem látja, miből lesz nyeresége vagy vesztesége. Egy professzionális, sok helyen megforduló controller nemcsak ebben tud segíteni, hanem a változásokra korszerű és gyors választ tud adni.

Nyílt Napot tart az ország valamennyi régióközpontjában és megyeszékhelyen október 28-án, délelőtt 9.30-tól délután 16 óráig az APEH. Az állami adóhatóság mindennapi munkájának megmutatásával is az a hivatal fő célja, hogy a hatósági tevékenység mellett erősítse a szolgáltató jellegéről kialakult képet, és ezáltal is javuljon az adózási hajlandóság, közelebb kerüljön az ügyfelekhez formálva a hatóságról kialakult véleményt, szemléletet.

Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény és a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban

A még működőképes, de fizetési nehézségekkel küzdő adósoknak kínál mentőövet a módosított csődtörvény. Az új jogszabály a romló fizetési fegyelem hatására elburjánzott felszámolási eljárásoknak kíván megálljt parancsolni. A DLA Piper szerint azonban kérdés, ez önmagában elegendő lesz-e arra, hogy megfékezze az elmúlt években egyre dagadó felszámolási hullámot.

Az elbocsátások időszakában nem árt tisztában lennie munkaadónak és munkavállalónak egyaránt azzal, milyen kötelezettsége is van ilyenkor a feleknek. Mindenekelőtt fontos, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A legalapvetőbb, hogy a dolgozó az előírt rendben átadja munkakörét, míg a munkáltató kifizeti a még fennálló bért és egyéb járandóságokat, valamint kiadja a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Cikkünkben a munkaviszony megszűnésével járó kötelezettségeket vesszük sorra.

Különadóval kurtítaná a kormányfő a 2 millió felett keresőknek. Jövő év január 1-jétől átmeneti időre, egy évre vezetne be különadót a kormányfő, amit azok fizetnének, akik havi kétmillió forint felett keresnek az önkormányzati vagy állami többségi tulajdonú cégeknél.

Magyarországon a kedvező adójogi feltételek lehetővé teszik, hogy a cégek a kutatás-fejlesztés (K+F) során fellépő költségeiket több adónemben is érvényesíthetik, leírhatják. Azonban a kiaknázatlan lehetőségekről kevesen tudnak. A szakértő szerint mindez azért van, mert sokan azzal sincsenek tisztában, mi minősül K+F tevékenységnek, vélik a Deloitte Zrt. szakértői.

Az áfa-visszatérítés egyes szabályainak megváltoztatására szólította fel az Európai Bizottság Magyarországot csütörtökön. Ez az igény már igazán szíven döfi az Áfa törvényt.

Az Országgyűlés már elkezdte az egyéni cégről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Ez az új törvény az egyik legrégebbi gazdasági státustörvényt, az egyéni vállalkozókról szóló törvényt váltaná fel, a tervek szerint már 2010. január 1-jétől.

A kedvezményes 25 százalékos adóteherrel a béren kívüli juttatások rendszere még mindig kiváló lehetőség a munkáltatók kezében, hogy emeljenek a munkavállalók jövedelmén. Ráadásul az egyéni adókedvezmény mértéke továbbra is változatlan marad, így az önkéntes pénztári számlára történő egyéni befizetéssel is jelentős megtakarítás érhető el.

Alig három hét múlva lejár a határidő, ameddig a cégek egy része kamatostul visszakérheti a korábban levonni nem engedett áfát az államtól. Mégsem rohamozták meg az APEH-et az érintettek: vagy azért, mert sokan közülük már megszűntek, vagy azért, mert a válság kellős közepén jól jön, hogy a jegybanki alapkamattal kamatozik nekik az összeg. Az állam azonban bőven a korábban gondolt 60 milliárd forint alatt megússza a cechet.

Amikor két fél munkaviszonyba lép egymással, az esetek nagy többségében mindketten pozitívan állnak egymáshoz, valamint a munkához. Azután lehet, hogy mégsem megy minden olyan tökéletesen, ahogy eltervezték. Ekkor kerülhet sor rendes, súlyosabb esetben rendkívüli felmondásra.

A kereskedelmi törvény június végi módosítása nyomán 2009. október elsejétől egyszerűsödik az üzletnyitás, így például nem kötik működési engedéllyel rendelkező üzlethez a kereskedelmi tevékenységet, hanem a kereskedő maga választhatja meg a kereskedési formát.

A kilábaláshoz támogatni kellene a magyar vállalkozásokat, véli Varga Mihály, ennek eszköze az adórendszer átalakítása lehet. A korábbi pénzügyminiszter a MGYOSZ mai rendezvényén leszögezte, hogy az állami újraelosztás mértéke túl magas Magyarországon. A nyugdíjrendszer kapcsán több lehetséges alternatívát is látnak.

Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény és a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról" címet viselő javaslat számos adótörvényt módosít. A javaslat szerint megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése, ami kiterjed az egyéni vállalkozókra is. Veszteségelhatárolásra akkor lesz lehetőség, ha a negatív adóalap rendeltetésszerű joggyakorlással keletkezett. Ez az adószakértő szerint nagyobb mozgásteret ad a vállalkozásoknak, és megkönnyíti az adóhatóság dolgát is, amelyhez rengeteg ilyen kérelem érkezett.

Az 52 évnél idősebb magánnyugdíjpénztári tagok az év végéig visszaléphetnek az állami társadalombiztosításba, ezt az alacsonyabb képzettségű és alacsonyabb munkaerőpiaci státuszú tagoknak érdemes megtenniük