A munkaadói járulék és a vállalkozói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2009. július 1-jétől csökken. A járulékalap minimálbér kétszeresét (143 000 forint) meghaladó része után, valamint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-áig hatályos rendelkezéseknek megfelelő járulékmértékek szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni.

Megválik a papíralapú beszámolóktól az állam, azokat ezentúl csak elektronikusan küldhetik el az erre kötelezett vállalkozások. A beszámolót és az ehhez kapcsolódó dokumentumokat a Céginformációs Szolgálatnak kell megküldeni. A hangsúly a „kell” szócskán van, ugyanis azon cégek esetében, amelyek nem tesznek eleget e kötelezettségnek, az adószám 60 napra felfüggesztésre kerülhet, igaz várhatóan csak a jövő évtől.

Több olyan kisebb jelentőségű módosítást tervez a kormány az adótörvények átalakításával kapcsolatban, amivel érezhetően megkönnyítheti a vállalkozások helyzetét. Ezek egy része kifejezetten a válságra hangolt intézkedés, másik részük ettől függetlenül jelent évek óta várt változást.

Az adótörvények utólagos normakontroll vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól Pettkó András független országgyűlési képviselő, aki szerint gond van az szja-val.

Az idén júliustól jól járnak, minden száz forint után majdnem néggyel több marad az evások zsebében az áfaemelés miatt. Jövőre azonban az evakulcs emelésével nemcsak az előny tűnik el, de a mostani alaphelyzetnél is rosszabbul járnak az evások, a "főállású evásoknak" pedig komolyan emelkedik a járulékterhe is. Bár lehetnek olyanok, akik jobban járnak, az adóváltozások eredménye az lesz, hogy az eva előnye a munkaviszonyban szerzett jövedelemhez képest sok esetben eltűnhet, lemorzsolódhat, miután a kötelező járulékszintet úgy szabják át, hogy annak alapja az adott szakterületen elérhető kereset legyen.

Egy cég szempontjából lényegében a három legfontosabb dolgot kell elintézni a társaságoknak keddig. Május 31-én - vasárnap, tehát praktikusan a hosszú hétvége utáni kedden - jár le a társasági adóbevallás és a naptári év szerint működő vállalkozások számára a mérlegbenyújtás határideje.

Önálló törvénybe foglalják a jövő évtől bevezetendő vagyonadót, amely nemcsak magánszemélyekre, hanem szervezetekre is vonatkozik majd.

A valós gazdasági teljesítmény dönti el, ki adózik az adóparadicsomban. Sokba kerülhet a cégeknek, ha az iparűzési adót nem lehet majd figyelembe venni a társaságiadóalap-korrekciós tételek között, ahogy azt a kormány tervezi. Az adót egyébként a jövőben az APEH szedi be.

2010-től a személyi jövedelemadó (SZJA) felső sávhatára a jelenlegi 1,7 millió forintról 5 millió forintra nő, ezáltal az adózók több mint 90%-a az alsó kulcs szerint fog adózni. Az adókulcsok a jelenlegi 18 és 36%-ról 17 és 32%-ra módosulnak. * Adókikerülés visszaszorítása * Társasági adó * Jövedéki adó * Vagyonadó

A közvetített szolgáltatás fogalmáról - melynek kapcsán felmerülő összeg jelentőséggel bír a jövedelem- (nyereség-)minimum megállapításakor - a személyi jövedelemadóról szóló 1995.CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény ) nem rendelkezik.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) számítása szerint az eddig megismert jövő évi adójavaslat összességében nem hoz érdemi adóteher-csökkenést a vállalkozások számára - mondta Parragh László elnök csütörtökön, a kamara küldöttgyűlésen Budapesten.

Húszmilliárd forint keretösszeggel mikro-, kis- és középvállalkozások írnak ki pályázatot még májusban a munkahelyek megtartásáért, további 10 milliárd forintos keret pedig a nagyvállalkozások munkahely megtartását segíti - jelentette be Varga István, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter pénteken Budapesten a kormányszóvivői tájékoztatón.

Az étkezési utalványok tervezett megadóztatása 122 milliárd forint helyett csupán 7,2 milliárd forint adóbevételt hozna 2010-ben a költségvetésnek, míg a vendéglátó-ipari, elfogadóhelyi forgalom több mint 140 milliárd forinttal csökkenne. Van értelme a változtatásnak? Bessenyey Bálintot, az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) igazgatóját kérdeztük

Immár tizenharmadik éve, hogy a magánszemélyek adóbevallásuk benyújtásakor rendelkezhetnek a befizetett személyi jövedelemadójuk 1+1 %-áról. A felajánlott összeg sikeres célba érkezéséhez mind a felajánló magánszemélyeknek, mind az általuk megjelölt kedvezményezetteknek meg kell felelni az erről szóló törvényben előírt feltételeknek.

Sosem látott széles sávban, 5 százalék alatt és 10-hez közel szórnak az előrejelzések a magyar gazdaság első negyedévi teljesítményét illetően, márpedig az első három hónap meghatározó lesz az éves adat szempontjából is. Utóbbi vonatkozásában azért nagyjából konszenzusosnak tűnik a 6 százalék körüli mérték, és nem kérdés, hogy még jövőre is esünk.

A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.

A Fidesz elutasítja az ingatlanadót, és keddi elnökségi ülésén olyan határozatot hozott, hogy ha a következő választások után kormányra kerül, akkor mindenképpen eltörli - mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Kósa Lajos.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat szerint az általános forgalmi adó (áfa) felső kulcsa 20 százalékról 25 százalékra emelkedik július 1-jétől.

Sínen vannak, és most már valószínűleg célba is érnek az új kabinet által idei évre tervezett adómódosítások, miután a parlament hétfőn megszavazta a Bajnai-kormány javaslatcsomagját. A csomag a Gyurcsány-kormány által az Országgyűlésnek korábban benyújtott törvényjavaslat egyes rendelkezéseit módosítja, zárószavazása a jövő héten lesz.