Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyoknak a közösségen belüli termékbeszerzéseik, szolgáltatás-igénybevételük, termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik után teljesítendő áfakötelezettségének legfontosabb szabályai

Kikre vonatkozik e füzetben írott tájékoztatás?

Azokra a belföldi vagy az Európai Unió (a továbbiakban: Közösség) más tagállamában illetőséggel bíró, belföldön saját nevükben gazdasági tevékenységet végző általános szabályok szerint adózó általános forgalmi adóalanyokra (szervezeti formától függetlenül), akik

• nem kizárólag adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet végzőként jelentkeztek be;

• nem választottak alanyi adómentességet;

• nem különleges jogállású mezőgazdasági termelők (nem részesülnek kompenzációs felárban);

• nem az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai,

és Közösségen belülre termékértékesítést vagy/és szolgáltatásnyújtást teljesítenek vagy/és onnan termékbeszerzést hajtanak végre vagy/és szolgáltatást vesznek igénybe.

A közösségi adószám

A közösségi adószám igénylése nem az adóalany választásától, akaratától függ. Amennyiben az adóalany Közösségen belülre más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező felé termékértékesítést teljesít, illetve onnan Közösség más tagállamában illetőséggel rendelkező adóalanytól termékbeszerzést hajt végre, kötelező közösségi adószámot kérnie.
Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás, illetve igénybevétel esetén csak bizonyos fajta [az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa-törvény) 37., 40-41., 43-45., valamint 46. §-aiban meghatározott] szolgáltatásoknál kell közösségi adószámot kérni, azonban ilyenkor kötelező [1]. Az Áfa-törvény 46. §-ának hatálya alá tartozó, ezért közösségi adószám kiváltását szükségessé tevő szolgáltatások a következők:

• termék (kivéve az ingatlant, bármely közlekedési eszközt és járművet) bérbeadása;

• szerzői alkotáshoz, találmányhoz, szabadalomhoz, védjegyhez, ipari mintához, és kereskedői névhez fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok átengedése;

• reklámszolgáltatások;

• tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások; olyan mérnöki szolgáltatások, amelyek nem kapcsolódnak sem termékhez, sem ingatlanhoz, továbbá más ezekhez kapcsolódó szolgáltatások;

• adatok feldolgozása és információk közlése;

• banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások (kivéve a széfügyletet);

• munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása;

• telekommunikációs szolgáltatás;

• rádiós és televíziós műsorszolgáltatás;

• elektronikusan teljesített szolgáltatás;

• a földgázcsővezeték- és villamosenergiaelosztó-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, valamint a hálózatokon keresztüli földgáz- és villamosenergia-továbbítás biztosítása, továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások;

• kötelezettségvállalás valamely üzleti vagy hivatásszerűen folytatott tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, illetőleg az előző pontok alá tartozó jog gyakorlásától való időleges vagy végeleges tartózkodásra;

• a felsorolt szolgáltatások teljesítésében való közreműködésnél (közvetítés), ha az más nevében és javára történik, még akkor is, ha az a közvetítő jognyilatkozattételi jogosultságával nem jár együtt;

Az Áfa-törvény 37., 40-41., 43-45. §-ainak hatálya alá a következő szolgáltatások tartoznak, így e szolgáltatásoknál is kötelező közösségi adószám:

• Közösségen belüli teherközlekedés (olyan teherközlekedés, amelynek indulási és érkezési helye két különböző tagállam területén található, továbbá az ilyen teherközlekedéshez közvetlenül kapcsolódó belföldi indulási és célállomással rendelkező teherközlekedés);

• Közösségen belüli teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, így különösen a rakodás, raktározás, közlekedési eszközök őrzése és más ezekhez hasonló szolgáltatás;

• Közösségen belüli teherközlekedés más nevében és javára történő közvetítése;

• Közösségen belüli teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatás közvetítése, ha az más nevében és javára történik;

• Közösségen belüli más nevében és javára történő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás közvetítése;

• termék – kivéve az ingatlant – szerelése, javítása, karbantartása, felújítása, megmunkálása;

• termékhez – kivéve az ingatlant – közvetlenül kapcsolódó szakértői tevékenység.

A közösségi adószám igénylésének érdekében az adóalanynak adóköteles tevékenysége megkezdésekor nyilatkoznia kell arról, hogy az előbbiekben ismertetett, közösségi adószámot igénylő tevékenységet végez-e.
A már működő, de közösségi adószámmal nem rendelkező áfa adóalanynak is előzetesen be kell jelentenie az illetékes adóhatóságánál, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal az előzőekben közöltek szerinti közösségi adószám köteles kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni. A területileg illetékes adóhatóság a bejelentés alapján közösségi adószámot állapít meg az adóalanynak. Az adózónak a közösségi adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iratán fel kell tüntetnie.
Az adóhatóság az adózó kérelmére (a bejelentés napjával) adóév közben is törli az adózó közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.

Közösségen belüli termékbeszerzés

Közösségen belülről történő termékbeszerzés címen azok az ellenérték fejében megvalósuló termékbeszerzések adókötelesek belföldön, amelyeknél a terméket más tagállambeli adóalanytól szerzi be a belföldi közösségi adószámmal rendelkező adóalany, és a terméket akár ő vagy az eladó, vagy bármelyikük megbízásából egy harmadik személy juttatja, fuvarozza belföldre egy másik tagállamból. (Ha az értékesítő a saját tagállamában alanyi mentességet választott, a vevőnek nem keletkezik adókötelezettsége Közösségen belüli beszerzés címén.) Közösségen belüli beszerzésként kell elszámolni a részletre vásárolt, illetve zártvégű lízinggel történő beszerzéseket is, illetve a bizományi szerződéssel megvalósított beszerzést [2].
Közösségen belüli beszerzés adózási mechanizmusának lényege, hogy a beszerzőnek a beszerzett termékre vonatkozó belföldi áfakulcs (5%, 20%) alapján kell az áfabevallásban a fizetendő adót elszámolni. Mivel Közösségen belüli beszerzésnél nem történik vámkezelés, a helyes adómérték meghatározásához esetlegesen szükséges vámtarifába történő sorolást is az adózónak magának kell elvégezni. (Tájékoztatás természetesen továbbra is kérhető a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetétől.) Az adófizetési kötelezettség a Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén a beszerzést igazoló számla, egyszerűsített számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magába foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik. A termékbeszerzés teljesítésének megállapítása során is a belföldön történt ügyletek teljesítésre vonatkozó szabályok alkalmazandóak. Az adó alapja is a belföldön teljesített ügyletekhez hasonlóan állapítandó meg, az adó alapjára 20%-os mértékű áfa számítandó fel, ha a termék nem tartozik az Áfa-törvény előírásai szerint más adómérték alá vagy nem minősül adómentesnek, illetve adómentes Közösségen belüli termék beszerzésnek.
Ha például az adóalany szeptember 6-ai teljesítési időponttal teljesít Közösségen belüli beszerzést, legkésőbb október 15-én Közösségen belüli beszerzés címén adókötelezettsége keletkezik, amelyet havi bevallónak az októberi hónapról november 20-ig benyújtandó, negyedéves bevallónak a negyedik negyedévre vonatkozó január 20-ig benyújtandó áfabevallásban kell szerepeltetnie. Ha azonban az értékesítésről a számlát még szeptember hónapban kibocsátották, és az adóbevallás benyújtására előírt időpontban már rendelkezésre állt, akkor a szeptember hónapra vonatkozó, október 20-ig benyújtandó, illetve negyedéves bevallónak a harmadik negyedévre vonatkozó október 20-ig benyújtandó áfabevallásában kell szerepeltetnie.
Közösségen belülről történő termékbeszerzéshez fizetett előleghez az Áfa-törvény szabályai alapján 2008. január 1-től nem kapcsolódik adófizetés, így amennyiben a Közösségen belüli termékbeszerzésre vonatkozóan előleget fizetnek, annak átadásának időpontjában nem kell az adót megállapítani és megfizetni, hanem a teljes ellenértékére vonatkozóan az adott beszerzésről kiállított bizonylat kibocsátásának időpontjában, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15-én keletkezik az adófizetési kötelezettség.

Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzésére is ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni [3]. (Az új közlekedési eszköz Közösségen belüli áfaadózásának részletes szabályait a 25. számú tájékoztató füzet ismerteti.)

Közösségi beszerzésnek minősül továbbá a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt) hatálya alá tartozó termék beszerzése is, ha az belföldön esik jövedéki adókötelezettség alá [4].

A külföldi fizetőeszközben meghatározott ellenértéket a fizetendő adó megállapításakor érvényes, belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által devizában eladási árként jegyzett vagy amennyiben a beszerző a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közétett árfolyam alkalmazását választotta, és azt előzetesen az adóhatósághoz bejelentette az MNB által hivatalosan közzétett árfolyamon kell forintra átszámítani [5], ami a teljesítés napját követő hónap 15-ei árfolyam alkalmazását  jelenti, kivéve, ha számlakibocsátás időpontjában érvényes árfolyamot kell figyelembe venni[6]. (Vagyis amikor a számlakibocsátáshoz kötődve keletkezik az adófizetési kötelezettség.)

A Közösségen belüli beszerzés teljesítési helye az a tagország (azaz annak a tagállamnak áfáját kell fizetni), ahol a fuvarozás befejezésekor található a termék [7].

Adómentes Közösségen belüli beszerzés

Vannak bizonyos ügyletek, amelyek Közösségen belüli beszerzés címén elszámolandóak ugyan, de adómentesek [8].

Mentes az adó alól az a Közösségi beszerzés

• amelynek értékesítése egyébként mentes az adó alól;

• amelynek tárgya a névértéken elfogadott (fizetőeszközként funkcionáló) pénz behozatala (ha a pénz nem névértéken cserél gazdát, vagyis nem fizetőeszközként funkcionál, nem mentes az adó alól);

• ha a beszerzett termék Közösségen belüli beszerzéséhez kapcsolódó áfa visszatéríttetésére a beszerző az Áfa-törvény XVIII. fejezet rendelkezései szerint jogosult lenne;

• amely adómentes lenne az Áfa-törvény szerint, ha azt importból (tehát harmadik országból) szerezték volna be.

Ezen utóbbi címen adómentes Közösségen belüli beszerzés például a Közösségen belüli adómentes értékesítést teljesítő adóalany részére változatlan állapotban visszaküldött áru (tértiáru).

Közösségen belüli adómentes termékértékesítés

Amikor a belföldi közösségi adószámmal rendelkező adóalany olyan termékértékesítést hajt végre Magyarországtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett, ott közösségi adószámmal rendelkező (azaz a saját országában Közösségen belüli beszerzés címén adófizetésre kötelezett) adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére, amely értékesítés közvetlen következményeként a terméket igazoltan más tagállamba fuvarozzák, juttatják el, az adóalany értékesítése adómentes Közösségen belüli termékértékesítés [9].

Ez az adómentesség nem azonos fogalom az adólevonásra egyébként nem jogosító mentességgel, mivel az ehhez kapcsolódóan belföldön esetlegesen felmerült beszerzésekben foglalt adó a levonás egyéb feltételeinek fennállása esetén levonható.

Az adómentesség feltétele:

• egyrészt, hogy a vevő más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen,

• másrészt, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként – igazoltan – más tagállamba jusson el. A termék más tagállamba történő elfuvarozásának, eljuttatásának ténye fuvarokmánnyal vagy más hitelt érdemlő módon igazolható.

A vevő közösségi adószámát a számlán is szerepeltetni kell [10]. Amennyiben a vevő nem rendelkezik más tagállami közösségi adószámmal, illetve ha ugyan rendelkezik, de a termék nem kerül ki belföldről, úgy az értékesítőnek a megfelelő belföldi áfa-mértéket (5%, 20%) kell felszámítania.

Új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése adómentes Közösségen belüli értékesítés, azonban nemcsak akkor, ha másik tagállamban közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak vagy nem adóalany jogi személynek értékesítenek, hanem akkor is, ha bármely közösségi adószámmal nem rendelkező személy, szervezet a beszerző 16. számú tájékoztató füzetben találnak bővebb információt.)

Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés (levonási joggal) esetén az adófizetési kötelezettség az értékesítésről kiállított számla, egyszerűsített számla vagy egyéb a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik [12].

Ha például az adóalany szeptember 6-án értékesített Közösségen belülre terméket, számlát még nem bocsátott ki, akkor adókötelezettség legkésőbb október 15-én keletkezik, azaz havi bevallónak az október hónapról november 20-ig, negyedéves bevallónak a negyedik negyedévről január 20-ig benyújtandó áfa-bevallásban kell ennek ellenértékét adómentes Közösségen belüli értékesítésként szerepeltetni. Ha azonban a számlát már szeptember hónapban kibocsátotta, akkor a szeptember hónapról, illetve negyedéves bevallónak a harmadik negyedévről benyújtandó áfa-bevallásban már fel kell tüntetni az ügyletet.
A külföldi fizetőeszközben meghatározott ellenértéket a fizetendő adó megállapításakor érvényes, belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által devizában eladási árként jegyzett vagy amennyiben a beszerző az adóhatósághoz benyújtott előzetes bejelentése alapján a MNB által közétett árfolyam alkalmazását választotta, az MNB által hivatalosan közzétett árfolyamon kell forintra átszámítani [13], ami a teljesítés napját követő hónap 15-ei alkalmazott árfolyam alkalmazását jelenti, kivéve, ha számlakibocsátás időpontjában érvényes árfolyamot kell figyelembe venni [14]. (Vagyis amikor a számlakibocsátáshoz kötődve keletkezik az adófizetési kötelezettség.)

Közösségen belüli adómentes értékesítésről számlát vagy egyszerűsített számlát kell kiállítani.

Láncügyletek (a fuvarozást feltételező értékesítések teljesítési helye, láncügyletek meghatározása)

Amennyiben a termékértékesítés teljesítéséhez fuvarozás is szükséges, akkor a termékértékesítés a feladás helyének, a fuvarozás indulási helyének országában teljesített, ott adóztatandó főszabályként. Ennek megítélése bonyolódik, ha a fuvarozás indulási helyétől (a feladástól) a célállomásra való megérkezésig a termék értékesítésére többször sor kerül.

Ezeket az ügyleteket nevezzük láncügyleteknek. A láncügyletek tehát azon – termékértékesítésre irányuló – konstrukciók, amikor a szállítás alatt levő termék eladására egynél többször sor kerül, és a terméket közvetlenül a láncban első eladótól az utolsó vevőhöz szállítják. Ezek megítélésénél a következőkre kell figyelemmel lenni. Az értékesítések teljesítési helyét egyenként kell megítélni, vagyis, ha „A” értékesít „B”- nek, „B” értékesít „C”-nek, „C” pedig „D”-nek és a termék közvetlenül „A” országból „D” országba kerül, külön kell vizsgálni az „A” és „B” közötti, a „B” és „C” közötti, valamint a „C” és „D” közötti értékesítés teljesítési helyét.

Fontos alapelv továbbá, hogy az előbb ismertetett szabály alapján (tehát a fuvarozás indulási helye, mint a teljesítés helyét meghatározó tényező szerint) a lánc során csak egyetlen értékesítést lehet megítélni – mivel többszöri termékértékesítés ellenére csak egyszer fuvarozzák a terméket –, mégpedig azt amelyhez a fuvarozás kapcsolódik [15]. A fuvarozás ahhoz az értékesítéshez kapcsolódik – tehát annak az értékesítésnek kell a teljesítési helyét az indulási hely szerint megítélni – amelyben a fuvarozást saját nevében végző vagy azt megrendelő szerepel. Az Áfa-törvény szövege ugyanis úgy szól, hogy ha a fuvarozást az eladó végzi vagy azt saját nevében rendelte meg, vagy a fuvarozást a vevő végzi vagy azt saját nevében rendelte meg, annak az értékesítésnek a teljesítési helye az indulás helye [16]. Továbbá, mivel előfordulnak olyan esetek is, hogy a láncügylet közbenső tagja fuvaroz, fuvaroztat, tehát aki egyszerre két értékesítésben vesz részt, el kell dönteni, hogy a fuvarozást a közbenső adóalany mint vevő, vagy mint eladó végzi, végezteti, hiszen az eltérő kezelés az ügyletek eltérő megítéléséhez vezet. Ha mint vevő fuvaroz, akkor az általa igénybevett (a felé számlázott) értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás, így ez az értékesítés adózik az indulás helyén, ha pedig mint eladó, akkor az általa teljesített értékesítés adózik ezen a helyen.
Törvényi vélelem áll fenn amellett, hogy ha a közbenső vevő („B”) rendeli meg a fuvarozást, akkor mint vevő járt el, tehát az általa igénybevett, a felé teljesített értékesítés kapcsolódik a fuvarozáshoz (adózik a feladási hely alapján), így ez az utolsó belföldi teljesítési helyű értékesítés, és egyéb feltételek megléte esetén ez adózik adómentesen. Főszabályként tehát úgy kell tekinteni, hogy a közbenső tag vevőként vesz részt a fuvarozásban, fuvaroztatásban. Lehetőség van azonban arra, hogy ennek ellenkezője (tehát, hogy eladóként vett részt a fuvarozásban), bizonyításra kerüljön [17]. Ilyen bizonyíték lehet az adóalany erre utaló, az eladónak tett nyilatkozata, és belföldi adószám használata az ügylet során. A lánc többi szereplője értékesítésének teljesítési helyét aszerint kell meghatározni, hogy a fuvarozást megelőző értékesítés vagy azt követő értékesítésről van-e szó. A megelőzőnél az indulás helye, a követőknél a rendeltetés helye a meghatározó [18].

Az előbbi négyszereplős példában három értékesítés van, amelyeknek a teljesítési helyét meg kell határozni.

Amennyiben a terméket „A” fuvarozza vagy fuvaroztatja el „D” részére, úgy az „A” és a „B” közötti termékértékesítés helyét a termékfuvarozás megkezdésének helye határozza meg, az összes ezt követő termékértékesítés (B-C, C-D) teljesítési helyét a termékfuvarozás befejezésének helye határozza meg. Amennyiben a terméket „D” vevő, fuvarozza vagy fuvaroztatja el „A” telephelyéről (üzeméből stb.), akkor a „C” és a „D” közötti termékértékesítés teljesítési helyét a termékfuvarozás megkezdésének helye határozza meg, az összes ezt megelőző értékesítését pedig szintén az a hely, ahol a termék a fuvarozás megkezdésének időpontjában található.

Amennyiben a terméket „C” fuvarozza vagy fuvaroztatja el „A”-tól közvetlenül „D”-nek: fő szabályként elmondható, hogy „C” vevőként fuvarozza el a terméket, így a „B” és a „C” közötti termékértékesítés teljesítési helyét kell a feladási helye szerint megítélni, ezen értékesítést megelőző (A-B) értékesítés teljesítési helye az a hely, ahol a termék a fuvarozás megkezdésének időpontjában található, ezen értékesítést követő (C–D) termékértékesítésé pedig, ahol a fuvarozás véget ér. Amennyiben „C” megfelelően alá tudja támasztani, hogy a fuvarozás során nem mint beszerző (vevő), hanem mint értékesítő (eladó) lépett fel, akkor a „C” és a „D” közötti értékesítésben kell a feladási helyet alkalmazni, a többi, ezt megelőző értékesítés teljesítési helye is az a hely, ahol a termék a fuvarozás megkezdésekor található.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a láncügyletben a belföldi feladási hellyel utolsóként értékesítő adóalany esetében állhat fenn csak az adómentes Közösségen belüli értékesítés és az adómentességgel járó export értékesítés feltétele. Vagyis csak az ezen ponton értékesítő adóalany jogosult adómentes értékesítésre, az azt megelőző szereplők nem, mivel azok esetében nem áll fenn az a jogszabályi feltétel, hogy az ő értékesítésük közvetlen következményeként valósul meg az elfuvarozás illetve kiléptetés.

Az úgynevezett háromszögügylet is egy láncügylet. Amennyiben a magyar adóalany annak „A” szereplője, rá nézve is a láncügyletre vonatkozó, előzőekben ismertetett szabályok szerint kell az értékesítés teljesítési helyét meghatározni.

A háromszögügylet szabályait egyebekben a „C” szereplő végső vevő – mint belföldi adóalany – szemszögéből vizsgáljuk, ha a „C” ország Magyarország, mivel erre vonatkozóan tartalmaz speciális rendelkezéseket az Áfa-törvény.

Háromszögügylet [19]

Speciális szabályok vonatkoznak azon értékesítésekre, amelyeknek három szereplője eltérő tagállamban nyilvántartásba vett közösségi adószámmal rendelkező adóalany (vagy közösségi adószámmal rendelkező nem adóalany jogi személy). A háromszögügylet lényege, hogy az egyik („C”) tagország adózója (beszerző) részére a „közbenső vevőként” megjelenő másik tagállamban adózó („B”) végez termékértékesítést úgy, hogy a terméket egy harmadik közösségi ország adózójától („A”) szerzi be. A termék azonban nem kerül be a közbenső vevő tagországába, mert azt „A” tagországból közvetlenül „C” tagországába juttatják el. A háromszögügyletnél tehát a tulajdonváltozás nem követi a termék tényleges mozgását. Míg „C” tagország adózója termékbeszerzést valósít meg a közbenső vevő „B”-től, „A” tagország adózója pedig termékértékesítést teljesít a közbenső vevő „B” részére, addig a közbenső vevő kettős szerepben jelenik meg az ügyletben. Egyrészt termékbeszerzést valósít meg „A” tagország adózójától, másrészt termékértékesítést hajt végre „C” tagország adózója felé.
Háromszögügyletre vonatkozó speciális áfa-szabály lényege, hogy „B” ország adózójának (a közbenső vevőnek) nem kell emiatt sem „A”, sem „C” országban adóalanyként bejelentkeznie – annak ellenére, hogy „C” országban értékesít –, hanem az adókötelezettséget helyette „C” teljesíti a saját tagállamában. „B” adózás alóli mentesülésének feltétele, hogy „B” országban az összesítő nyilatkozatban szerepeltesse az ügyletet, jelölve, hogy abban közbenső vevőként járt el, valamint a számlát a számlázásra vonatkozó szabályok szerint állítsa ki, amelyben utaljon arra, hogy az ügylet utáni adókötelezettséget „C” adózó teljesíti.

További feltétele ennek az egyszerűsítési eljárásnak, hogy „B” ország adózója nem lehet „C” országban letelepedett adóalany. Amennyiben már letelepedett adóalany „C” országban, úgy ott közösségi beszerzést és egy belföldi értékesítést hajt végre.

Vagyonáthelyezés

Termékértékesítésnek minősül, így önmagában az áfa hatálya alá tartozik, ha az adóalany a tulajdonában lévő adóalanyiságát eredményező tevékenysége érdekében beszerzett, előállított terméket (ideértve a bizomány keretében átvett terméket is), belföldről másik tagállamba fuvarozza vagy fuvaroztatja vagy más módon juttatja el [20].
A vagyonmozgatás önmagában azonban csak akkor áfa hatálya alá tartozó tényállás, ha annak közvetlen következményeként nem történik értékesítés vagy szolgáltatás.
Vagyis nem minősül termékértékesítésnek, így nem jár maga a vagyonmozgatás áfa-kötelezettséggel, ha a termék továbbítása az alábbi célok valamelyike érdekében valósul meg [21]:

• a termék fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál másik közösségi tagországban vagy;

• a terméket ún. távolsági értékesítés céljából juttatják ki (a távolsági értékesítést külön fejezet részletezi);

• ha a termék értékesítése vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás tartama alatt teljesül;

• termék Közösség területén kívülre történő értékesítése céljából;

• nemzetközi közlekedéshez kapcsolódó termékértékesítés;

• termék Közösség területén kívülre történő értékesítésével azonos megítélés alá tartozó ügyletek esetében;

• adómentes Közösségen belüli termékértékesítés érdekében juttatják ki;

• ha terméket olyan vasúti, vízi vagy légi személyszállítás során megvalósuló termékértékesítés céljából viszik ki, amelynek indulási és érkezési állomása egyaránt a Közösség területén található és amely nem tartalmaz megállást harmadik ország területén;

• a terméket annak feldolgozása, megmunkálása céljából viszik másik tagállamba, ha annak teljesítése után a termék visszakerül a feladás tagállamába a szolgáltatást igénybevevő adóalanyhoz;

• az adóalanyisága körébe tartozó terméket a tulajdonos ideiglenesen használja szolgáltatás teljesítése érdekében a másik tagállamban;

• a terméket 24 hónapot meg nem haladóan ideiglenesen használják a másik tagállamban, amely – amennyiben azt harmadik országból importálták volna – ideiglenes behozatal címén teljes adómentességet élvezne;

• a terméket másik tagállamban fenntartott vevői készlet céljára továbbítják;

• adóalany kereskedő részére földgázcsővezetéken keresztül történő gázértékesítés, valamint villamosenergia értékesítés esetén. (Adóalany kereskedőnek minősül az az adóalany, akinek [amelynek] saját célra történő fogyasztása ezen termékekből elhanyagolható mértékű.)

Amennyiben a felsorolt feltételek közül bármelyik megszűnik, a saját termék tagállamok közötti fuvarozását, továbbítását termékértékesítésnek kell tekinteni a feltétel megszűnésének napján.
Az áfa hatálya alá tartozó vagyonmozgatás esetén az adó alapja a termék beszerzési ára, ennek hiányában a teljesítéskor megállapított előállítási költsége [22], melyet korrigálni kell az Áfa-törvény 65-71. §-aiban meghatározott tételekkel, vagyis növelni kell például az értékesítéshez járulékosan kapcsolódó költségekkel (így a közlekedési költségekkel). Az adót a termékre vonatkozó belföldi adókulcsnak (5%, 20%) megfelelően kell megállapítani, ha az adózó nem teljesíti a célországban (ahova a terméket áthelyezi) az adóalanykénti bejelentkezési kötelezettségét.
Amennyiben a belföldi vagyonáthelyező a célországban (abban a tagállamban, ahová áthelyezi a termékét) teljesíti bejelentkezési kötelezettségét a vagyonáthozatalra, mint Közösségen belüli beszerzésre tekintettel, vagyis ott közösségi adószámmal rendelkező adóalanyként bejelentkezik, úgy a vagyonáthelyezés után abban az országban adózik Közösségen belüli beszerzés címén. [23] Ilyenkor az adóalany belföldön adómentes Közösségen belüli termékértékesítést teljesít. Az erről kiállított számlában a vevő közösségi adószámaként a saját célországbeli közösségi adószámát kell feltüntetni. Amikor a termékáthelyezés Magyarországra történik, azaz az előbb részletezett áfa hatálya alá tartozó vagyonáthelyezés másik oldala történik belföldön, úgy az belföldön Közösségen belüli beszerzésnek minősül. Közösségen belüli beszerzés tehát, ha az adóalany a tulajdonában lévő terméket – amelyet másik tagállamban használt az ottani adóalanyiságához – gazdasági tevékenység céljára belföldre fuvarozza, fuvaroztatja el.

Távolsági értékesítés

Közösségen belüli adómentes értékesítésként csak a közösségi adószámmal rendelkező adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történő értékesítés minősíthető.
Más a megítélés, ha az adóalany a saját maga vagy a megbízásából harmadik személy által a Közösség más tagállamába eljuttatott termékkel nem adóalanynak teljesít termékértékesítést, vagy olyan kizárólag adólevonásra nem jogosító (ideértve az alanyi adómentes adóalanyt is) adómentes, vagy különleges jogállású mezőgazdasági termelőnek vagy nem adóalany jogi személynek, aki/amely nem rendelkezik közösségi adószámmal [24]. (Ez utóbbi négy körbe tartozó adózó akkor nem rendelkezik közösségi adószámmal, ha a célország tagállamában a Közösségen belüli beszerzései utáni adófizetés küszöbértékét nem haladta meg, illetve választása alapján sem adózik Közösségen belüli beszerzései után.)

Ez az értékesítési forma az ún. távolsági értékesítés.

Ennek a körnek teljesített termékértékesítések után az értékesítőnek keletkezik adókötelezettsége. Az adókötelezettségét akkor teljesítheti belföldön, ha ezen körnek teljesített termékértékesítései adó nélkül számított összesített ellenértéke a tárgyévben és az azt megelőző évben nem haladta meg az átvevő tagállama által erre az esetre meghatározott értékhatárt. Az egyes tagországok által meghatározott értékhatárt mellékletben közöljük.
Az értékesítésre ilyenkor a terméknek megfelelő belföldi (5%, 20%-os) adómérték (nem mentesség) vonatkozik, a 0865/650/651/310/320-as áfabevallás megfelelő belföldi értékesítési sorában kell szerepeltetni annak adatait. Tekintettel arra, hogy ez az értékesítés nem minősül az Áfa-törvény alkalmazásában Közösségen belüli értékesítésnek, az összesítő nyilatkozatban erről nem szerepeltetendő adat.

Az értékesítést kötelező számlával (egyszerűsített számlával) bizonylatolni, amelyben a belföldi áfa kulcsot (5%, 20%) kell feltüntetni.

Amennyiben az értékesítő adóalany jelzett körnek történő értékesítéseinek ellenértéke meghaladja a célország (az átvevő tagállama) által erre az esetre meghatározott értékhatárt, az értékesítőnek kötelező a vevő tagországában (a célországban) adóalanyként bejelentkeznie. [25] (Az adóalanynak lehetősége van arra is, hogy választása alapján ezen ügyleteket terhelő adókötelezettségét akkor is másik tagállamban teljesítse, ha nem haladja meg a másik tagállamban erre a célra megjelölt értékhatárt.) A belföldi illetőségű általános forgalmi adóalanynak azonban akár választása, akár értékhatár túllépése miatt teljesíti adókötelezettségét másik tagállamban, ezt a tényt a választását illetőleg az értékhatár túllépését követően 15 napon belül be kell jelentenie a (magyar) állami adóhatósághoz (is). Ezen választásától a választást követő két naptári évig nem térhet el. Az értékesítésről ilyenkor a belföldi áfabevallás (0865/650/651/310/320) érdemi részében nem szerepel adat, kizárólag a részletező adatok között. (Az a belföldi áfa területi hatályán kívül van, arra vonatkozóan a célországban kell hozzáadott értékadó bevallást benyújtani és hozzáadott értékadót fizetni, és az értékesítésről kiállított számlában is a célországnak megfelelő hozzáadott értékadót kell szerepeltetni.)

Amennyiben az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró általános forgalmi adóalany belföldön teljesít az előbbiekben meghatározott belföldi közösségi adószámmal nem rendelkező személynek, szervezetnek értékesítést, akkor az értékesítés utáni adókötelezettségét akkor köteles belföldön teljesíteni, ha ezen belföldi értékesítése adó nélkül számított összesített ellenértéke a tárgyévben vagy az azt megelőző évben meghaladta a 35 000 eurót [26]. Az átszámítást a csatlakozás napján érvényes MNB árfolyamon kell elvégezni. (A csatlakozás időpontjában érvényes árfolyamon számítva 35 000 euro 8 826 650 forintnak felel meg. [27]) A jelzett értékhatár el nem érése esetén is választható a belföldön történő adózás. [28] Ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany akár értékhatár túllépés, akár választás alapján teljesíti ezen ügyletei után belföldön az adókötelezettségét, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelentkezni az állami adóhatóság Kiemelt Adózók Igazgatóságához. Amennyiben választás alapján teljesíti belföldön az általános forgalmi adófizetési kötelezettségét, választását a tárgyévre a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelentenie. Az értékhatár túllépése esetén bejelentését azon termékértékesítését megelőzően teljesíti, amelynek ellenértéke túllépi az értékhatárt. Az értékesítés ellenértékét ilyen esetben a 0865/650/651/310/320-as áfabevallás megfelelő belföldi adómértékre vonatkozó sorában kell figyelembe venni, és azt kötelező számlával (egyszerűsített számlával) bizonylatolni.

Szolgáltatásnyújtások

A szolgáltatásnyújtás (is) akkor esik általános forgalmi adó alá, vagyis keletkezik utána áfakötelezettség, ha a teljesítési helye belföld [29]. Fő szabály szerint a szolgáltatás teljesítési helye belföld, ha a szolgáltatásnyújtó székhelye, illetve teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephelye belföld, tekintet nélkül arra, hogy a teljesítés ténylegesen hol történik, illetve attól is függetlenül, hogy a megrendelő másik tagállamban vagy harmadik országban nyilvántartásba vett adóalany-e. [30] Vagyis a belföldi adóalanynak minden szolgáltatásnyújtása után, amely nincs nevesítve a következőkben részletezett kivételek között, a belföldi áfakulcsot (5%, 20%, adómentes) kell felszámítani. Ha a belföldi adóalany nem szolgáltatásnyújtói, hanem megrendelői pozícióban van, e szolgáltatások után biztos, hogy nem kell szolgáltatásimport címén sem áfa-t fizetnie.

Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásoknál az ingatlan fekvése a teljesítés helye [31], kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásoknál, valamint más ezekhez hasonló szolgáltatásoknál (ideértve ezek szervezését), illetve az ezekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál a teljesítés helyét az a hely határozza meg, ahol a szolgáltatást ténylegesen végzik [32]..

E szabály azt jelenti, hogy akkor kell utána a belföldi adóalanynak, mint szolgáltatásnyújtónak belföldi általános forgalmi adót (5%, 20%) fizetni, ha azt ténylegesen belföldön végzi. Ha igénybevesz belföldön ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatást, akkor mint megrendelőnek szolgáltatásimport címén áfafizetési kötelezettsége keletkezik, ha a külföldi szolgáltatásnyújtó belföldön gazdasági céllal nem telepedett le. [33] Ha azonban a nyújtó belföldön gazdasági céllal letelepedett, akkor a szolgáltatásnyújtó külföldi az áfa fizetésre kötelezett.
Az Áfa-törvény 46. §-ának hatálya alá tartozó szolgáltatásoknál a teljesítés helyének a megrendelő letelepedésének helye minősül.

Fontos tudnivaló, hogy a 46. §-ában jelölt szolgáltatásoknál a telekommunikációs szolgáltatást és a rádiós és televíziós műsorszolgáltatást kivéve nincs jelentősége a nyújtás, igénybevétel fizikai helyének. Ha belföldi adóalany nyújt belföldön telephellyel nem rendelkező Közösségbeli adóalanynak vagy harmadik országbeli adóalanynak, illetve nem adóalanynak a 46. § hatálya alá tartozó, azaz a megrendelő letelepedésének helye szerint adózó szolgáltatást, úgy nem keletkezik áfakötelezettsége tekintet nélkül arra, hogy azt fizikailag hol nyújtja. Amennyiben a belföldi adóalany belföldön telephellyel nem rendelkező külfölditől veszi igénybe a 46. § szerinti szolgáltatást, szintén közömbös az igénybevétel tényleges helye, utána szolgáltatásimport címén adókötelezettsége keletkezik.

A teherközlekedésre, az ahhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásra (így a rakodásra, raktározásra, közlekedési eszközök őrzésére), továbbá a termék szerelésére, karbantartására, javítására, felújítására, megmunkálására, és a termékhez kapcsolódó szakértői tevékenységre, ügynöki tevékenységre eltérő szabályok vonatkoznak, ha e szolgáltatást a Közösségen belül teljesítik. (E szabályt a későbbiekben ismertetjük.)

Teherközlekedésnél – ha nem minősül Közösségen belüli teherközlekedésnek – valamint a személyközlekedésnél a ténylegesen megtett útszakasz határozza meg a teljesítés helyét [34], tehát belföldi áfa hatálya alá kizárólag a belföldön megtett útszakasz tartozik. Ugyanakkor ezen útszakasz vonatkozásában sem kell pozitív adómértékkel számolni, mivel nemzetközi közlekedésről lévén szó, mentes az adó alól.[35]

Közlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál, így a rakodásnál, raktározásnál, közlekedési eszközök őrzésénél is – ha az nem minősül Közösségen belüli szolgáltatásnak – a teljesítés helye az ahol azt ténylegesen végzik. [36] tehát belföldi raktározásnál, rakodásnál, őrzésnél a szolgáltatás belföldi szolgáltatásnak minősül, az a belföldi áfabevallásban szerepel. Mentes (adólevonással járó) adómértékkel szerepel akkor, ha a Közösség területén kívülre értékesített, vagy importált termékhez közvetlenül kapcsolódik. [37] A raktározás mentes továbbá akkor is, ha vámszabadterületen, vámszabadraktárban, vámraktárban, adóraktárban történik. [38] Egyéb esetben 20%-os áfa kulccsal adózik.
Terméken végzett munka Áfa-törvény szerinti teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen végzik. [39] A belföldön végzett ilyen tevékenység tehát belföldi áfa hatálya alá tartozik, a külföldön végzett azonban nem.

Bérmunka esetén, azaz a megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagon, terméken végzi a belföldi adóalany belföldön a munkát és annak közvetlen következményeként az így előállított terméket a vámhatóság harmadik országba kilépteti, nem adózik pozitív adómértékkel, hanem adómentes szolgáltatás. [40] A Közösségi viszonylatú eltérő szabályokat a következő fejezet ismerteti. Amennyiben a fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló terméket nem csak értékesíti az adóalany, hanem be is szereli (összeszereli), az termékértékesítésként adózik a fel- vagy összeszerelés helye szerinti országban. [41] Amennyiben a termék értékesítője gazdasági céllal nem telepedett le abban az országban, ahol a szerelés történik, akkor a termék beszerzőjének kell önadózással megfizetni a saját országában erre vonatkozó adót. [42]
Általános szabály, hogy a külföldön (harmadik országban vagy a Közösség területén) teljesített szolgáltatásokkal összefüggésben belföldön felmerült áfát az adóalany az általános szabályok szerint levonhatja, de csak ugyanolyan mértékig, amilyen mértékig akkor vonhatná le, ha azt a szolgáltatást belföldön teljesítené.

Fontos tudnivaló, hogy az Áfa-törvény szabályai szerint külföldön teljesített szolgáltatásokról (vagyis azokról a szolgáltatásokról, melyekre nem kell a belföldi szolgáltatás nyújtónak áfát fizetnie, hanem a megrendelő fizet utána a saját országában szolgáltatásimport címén) a belföldi szolgáltatásnyújtónak számlát kell kiállítania, amelyen szerepeltetni kell a megrendelő adószámát. Mivel e szolgáltatások után a megrendelő fizet adót, a számlán az „Áfa-törvény területi hatályán kívüli” kitételt (nem a „mentes” fordulatot) kell feltüntetni, valamint, ha az adó fizetésére a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett, erre a tényre utalni kell. [43]

Egyes különleges Közösségen belüli szolgáltatások teljesítési helye

Az Áfa-törvény az előzőekben ismertetett főszabályoktól eltérő különös szabályokat állapít meg néhány szolgáltatásra, ha Közösségen belül teljesítik azokat.
Ilyen eltérő szabályok vonatkoznak a Közösségen belüli teherközlekedésre, az ahhoz kapcsolódó belföldi teherközlekedésre, a Közösségen belüli teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokra (így például rakodásra, raktározásra, közlekedési eszköz őrzésére), Közösségen belüli teherközlekedés közvetítésére (ha az más nevében és javára történik), Közösségen belüli teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatás közvetítésére (ha az más nevében és javára történik), illetve a Közösségen belüli ügynöki tevékenységre.
Közösségen belüli teherközlekedésnek minősül az a teherközlekedés, amelyeknek indulási és érkezési helye két különböző tagállamban van [44] (és az ehhez kapcsolódó olyan belföldi teherközlekedés, amelynek indulási és célállomása egyaránt belföldre esik. [45]) Az ilyen teherközlekedés teljesítési helyének az indulási helyet kell tekinteni, kivéve, ha a teherközlekedést saját nevében megrendelő e helytől eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, ugyanis ilyenkor a megrendelő nyilvántartásba vételének tagállama a teljesítés helye. [46]

Például, ha a Magyarországról Ausztriába irányuló teherközlekedést belföldi adóalany rendeli meg a belföldi adóalanytól, akkor a teljesítés helye belföld (tekintve, hogy a megrendelő az indulási hellyel azonos tagállamban nyilvántartásba vett adóalany), így a szolgáltatásnyújtónak belföldön áfakötelezettsége keletkezik. Az adó mértéke a teljes útszakasz – és nemcsak a belföldön teljesített útszakasz – vonatkozásában a belföldi adókulcs (20%). Viszont, ha a szóban forgó fuvart az indulás helyétől eltérő tagállamban nyilvántartásba vett (pl. Ausztria) adóalany rendeli meg, a teljes út kívül esik az áfa hatályán, az arról kiállított számlán az áfa hatályán kívüli kitételt kell feltüntetni, és fordított adózásról lévén szó (a megrendelő osztrák adóalany fizet adót a saját országában) a számlán a megrendelő adószámát fel kell tüntetni.
Terméken végzett munkánál a teljesítés helye a tevékenység tényleges végzésének helye (azaz ha a belföldi adóalany belföldön végzi, akkor belföldön 20%-os áfa köteles). Ha azonban a terméket elfuvarozzák belföldről, és a megrendelőt eltérő tagállamban vették nyilvántartásba, mint amely tagállamban a szolgáltatás történik, a teljesítés helye a megrendelő nyilvántartásba vételének helye. [47] Ez azt jelenti, hogy ha a belföldi adóalany megrendelője más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, és a terméket a megrendelő tagállamába kiszállítják, akkor a szolgáltatás az áfa területi hatályán kívül esik. A kiállított számlán ilyenkor az „Áfa-törvény területi hatályán kívüli” kitétel mellett a megrendelő adószámát is fel kell tüntetni, mivel a megrendelő köteles a saját országában szolgáltatásimport címén megfizetni az ottani áfa-t és erre a tényre a számlában is utalni kell. [48]

Ügynöki szolgáltatás esetén (egyes szolgáltatásnyújtások és termékértékesítés közvetítése esetén, ha az más nevében és javára történik) a teljesítés helyének főszabályként azt a helyet kell tekinteni, ahol a közvetített ügyletet teljesítettnek kell tekinteni. [49] Amennyiben a közvetítői szolgáltatást igénybe vevő adóalany (az ügynök megbízója) az előzőekben említett teljesítési hely szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyének azt a tagállam területét kell tekinteni, ahol az adóalanyt nyilvántartásba vették. [50] Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a belföldi ügynök áfa felszámítása nélkül számlázhatja ügynöki szolgáltatását a más tagállamban regisztrált adóalany megrendelőjének, kivéve, ha az Áfa-törvény 41., 44. és 46. § szerinti szolgáltatás ügynöki közvetítéséről van szó, mert azokra az Áfa-törvény rendelkezései külön szabályt tartalmaznak. [51] (Az Áfa-törvény területi hatályán kívüliségre és a vevő adófizetési kötelezettségére a számlában utalni kell!)
Fontos továbbá, hogy adómentes szolgáltatás lesz az ügynöki szolgáltatás, ha a közvetített ügylet egyébként adólevonásra jogosító adómentes, vagy pedig a közvetített ügylet teljesítési helye a Közösség területén kívül van.

Bevallás, összesítő nyilatkozat

A közösségi adószámmal rendelkező áfaalany nem lehet éves bevalló, ezért ha az adóalany még nem rendelkezett közösségi adószámmal, és ezért éves bevallóként kezdte az évet, akkor azon negyedév utolsó napjával adóelszámolást kell készítenie, amikor az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg részére. Azt követően negyedéves (illetve a pozitív elszámolandó adó nagyságától függően havi) bevallás benyújtására kötelezett.
A közösségi adószámmal rendelkező általános forgalmi adóalanynak az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon a negyedévet követő hó 20. napjáig nyilatkoznia kell az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany részére az adott negyedévben teljesített termékértékesítésről, az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól megvalósított termék beszerzésről, a vevő, illetve az eladó közösségi adószámáról, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott Európai Közösség területén belül teljesített termékértékesítés és termékbeszerzés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéről (összesítő nyilatkozat). Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
Nem kell nyilatkozatot tenni arról a negyedévről, amelyben az általános forgalmi adóalany közösségi kereskedelmet nem folytatott. Nem kell továbbá összesítő nyilatkozatot benyújtani a szolgáltatásnyújtásokról és igénybevételekről sem. [52]
Az összesítő nyilatkozat száma mind a termékbeszerzések, mind a termékértékesítések esetén a 08A60-as számú nyomtatvány, amelyen a különböző típusú ügyleteket eltérő lapokon kell szerepeltetni.

Termékimport

Terméknek harmadik országból történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása termékimportnak minősül. [53] A termékimportot terhelő általános forgalmi adót a vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás) azon adóalanyoknak, akik  nem rendelkeznek termékimport tekintetében önadózásra jogosító vámhatósági engedéllyel.[54] Az engedéllyel rendelkező adóalanyok a termékimportjukra vonatkozó adókötelezettségüknek önadózás keretében a 0865/650/651/310/320 számú áfabevalláson tesznek eleget, az adott termékre vonatkozó áfamérték szerint. Az önadózásra szóló engedélyt a vámhatóság adja ki, amennyiben a kérelmező az Áfa-törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Az engedély iránti kérelmet évente, március 31. napjáig kell benyújtani az illetékes vámhatósághoz. [55] Az engedélyt minden év július 1-jétől a következő év június 30-ig tartó időszakra adja ki a vámhatóság.

Bizonyos termékimportokat nem terhel pozitív adómérték, mentes az adó alól. [56] Így mentes például a Közösségen kívülre termékértékesítést teljesítő adóalany részére változatlan állapotban visszaküldött tértiáru. Mentes továbbá az adó alól a csővezetéken keresztül történő gázimport, illetve a villamosenergia-import.

Mentes azon termék importja, amelynek rendeltetési helye a Közösség másik tagállama, feltéve, hogy:

• az importáló az importált terméket Közösségen belüli adómentes értékesítés keretében értékesíti,

• és a terméket a szabadforgalomba bocsátást követően legkésőbb 30 napon belül (amelyet a vámhatóság egyszer kérelemre 30 nappal meghosszabbíthat) az Unió más tagállamába igazoltan elfuvarozzák,

• és az importáló – bizonyos kivételekkel – adóbiztosítékot nyújt.

Ezen adómentes termékimport teljesítése esetén a belföldön nyilvántartásba nem vett külföldinek lehetősége van arra, hogy pénzügyi képviselőt vegyen igénybe.
Az adó alapja a termék vámértéke, amelyet növelnek az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségek (így különösen a biztosítási, közlekedési költségek). Amennyiben az importált termék a Közösség területén belül egy másik rendeltetési helyre kerül, az ehhez kapcsolódó járulékos költségek is növelik az adó alapját, ha a rendeltetési hely ismert. [57]
Az adólevonás feltétele termékimport esetén, hogy az adóalany rendelkezzen olyan okirattal, bizonylattal, amely hitelt érdemlő módon tartalmazza az adó meghatározásához szükséges adatokat, illetve a szabadforgalomba bocsátásról szóló határozattal. [58]
A termékimport teljesítési helye (azaz annak a tagállamnak az adóját kell fizetni és abban a tagállamban), ahol a termék harmadik országból a Közösségbe belép. [59] Amennyiben belföldön (Magyarországon) lép be harmadik országból, akkor belföldi áfát. Ha azonban belföldön nem kerül szabadforgalomba a termék, hanem valamilyen vámeljárás alá vonják (például külső közösségi árutovábbítási eljárás), úgy abban a tagállamban és akkor keletkezik termékimport címén az adókötelezettség, ahol a terméket vámjogilag szabadforgalomba helyezik.
Tekintettel arra, hogy termékimportnál harmadik országból történik behozatal, az összesítő jelentésben nem tüntetendő fel adat erre vonatkozóan.
A közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesített termékimport áfa-rendszerbeli kezelésére a fent ismertetettektől eltérő, külön szabályok vonatkoznak.

Passzív feldolgozás (Közösségi árun Közösségen kívül végzett munkák)
Termékimport valósul meg akkor is, ha az adóalany a Közösség területéről ideiglenesen harmadik ország területére kivitt termékét, annak megmunkálását követően visszahozza (hozatja) a Közösség területére. Ilyenkor nem a termék teljes ára, hanem csak a munkavégzési szolgáltatás nyújtása fejében megtérítendő ellenérték, illetőleg ha a megmunkálás során bekövetkezett értéknövekedés nagyobb értéket képvisel, akkor ez utóbbi képez adóalapot. [60]

Közösségen kívülre történő termékértékesítés (termékexport)

A csatlakozás időpontjától csak az az értékesítés minősül Közösségen kívülre történő értékesítésnek, vagyis csak akkor történik vámhatósági kiléptetés, ha a termék harmadik országba kerül ki. [61]
A Közösségen kívülre történő termékértékesítés adólevonást biztosító adómentes adómértékkel adózik. Az adómentesség feltétele, hogy a vámhatóság a teljesítés napját követő 90 napon belül léptesse ki az értékesítés közvetlen következményeként a terméket. [62] Nem minősül Közösségen kívülre történő termékértékesítésnek, így pozitív adómérték terheli, ha a termék a megrendelő adóköteles tevékenységi körén kívüli célt szolgáló közlekedési eszköz, így különösen sportrepülőgép, sporthajó alkatrésze vagy annak felszerelésére, üzemanyag ellátására szolgál.
A Közösségen kívülre történő termékértékesítésről sem tüntetendő fel adat az összesítő nyilatkozatban, hiszen az csak a Közösségen belüli értékesítéseket tartalmazza.

Melléklet

A távolsági értékesítésnél a célországban előírt kötelező bejelentkezést igénylő értékhatárok a következők:

 

 

---

[1] Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. (1) bekezdés e) pont.

[2] Áfa-törvény 19. § a) pont és 21. § (1) bekezdés.

[3] Áfa-törvény 19. § b) pont.

[4] Áfa-törvény 19. § c) pont.

[5] Áfa-törvény 80. § (2) bekezdés.

[6] Áfa-törvény 80. § (1) bekezdés a) pont.

[7] Áfa-törvény 50. §.

[8] Áfa-törvény 91. §.

[9] Áfa-törvény 89. § (1) bekezdés.

[10] Áfa-törvény 169. § d) pont.

[11] Áfa-törvény 89. § (2) bekezdés.

[12] Áfa-törvény 60. § (4) bekezdés.

[13] Áfa-törvény 80. § (2) bekezdés.

[14] Áfa-törvény 80. § (1) bekezdés.

[15] Áfa-törvény 26-27. §.

[16] Áfa-törvény 26. §.

[17] Áfa-törvény 27. § (2) bekezdés.

[18] Áfa-törvény 27. § (3) bekezdés.

[19] Áfa-törvény 91. § (2) bekezdés.

[20] Áfa-törvény 12. § (1) bekezdés.

[21] Áfa-törvény 12. § (2) bekezdés.

[22] Áfa-törvény 68. §.

[23] Áfa-törvény 22. § (1) bekezdés.

[24] Áfa-törvény 30. § (1) bekezdés.

[25] Áfa-törvény 29. § (1) bekezdés.

[26] Áfa-törvény 30. § (2) bekezdés.

[27] Áfa-törvény 256. § (1) bekezdés.

[28] Áfa-törvény 30. § (4) bekezdés.

[29] Áfa-törvény 2. § a) pont.

[30] Áfa-törvény 36. §.

[31] Áfa-törvény 38. § (1) bekezdés.

[32] Áfa-törvény 42. §.

[33] Áfa-törvény 140. §.

[34] Áfa-törvény 39. §.

[35] Áfa-törvény 102. §.

[36] Áfa-törvény 42. § (1) bekezdés b) pont.

[37] Áfa-törvény 102. §.

[38] Áfa-törvény 111. §.

[39] Áfa-törvény 42. § (1) bekezdés d) pont.

[40] Áfa-törvény 101. §.

[41] Áfa-törvény 32. §.

[42] Áfa-törvény 139. §.

[43] Áfa-törvény 169. § d) és k) pontok és 176. § (2) bekezdés b) pont.

[44] Áfa-törvény 40. § (3) bekezdés.

[45] Áfa-törvény 40. § (4) bekezdés.

[46] Áfa-törvény 40. § (1)-(2) bekezdések.

[47] Áfa-törvény 45. §.

[48] Áfa-törvény 169. § d) és k) pontok és 176. § (2) bekezdés b) pont.

[49] Áfa-törvény 37. § (1) bekezdés.

[50] Áfa-törvény 37. § (2) bekezdés.

[51] Áfa-törvény 37. § (1) bekezdés, 44. § és 46. § (3) bekezdés b) pont.

[52] Art. 1. számú melléklet I. rész B) 3. pont d) alpont.

[53] Áfa-törvény 24. §.

[54] Áfa-törvény 155-156. §.

[55] Áfa-törvény 156. § (3) bekezdés.

[56] Áfa-törvény 93-97. §.

[57] Áfa-törvény 74-76. §.

[58] Áfa-törvény 127. § (1) bekezdés c) pont.

[59] Áfa-törvény 53. §.

[60] Áfa-törvény 74. § (2) bekezdés.

[61] Áfa-törvény 98. §.

[62] Áfa-törvény 98. § (2) bekezdés.